Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Regisztráltam hajnalban a július 4-i kúriai határozathozatalra. Elfogadták, úgyhogy élőben hallgatom végig. Megosztom tapasztalataimat.

Lehet, hogy ezt akarták mondani vele, csakhogy Szegeden meg épp azt próbálta ellenem felhasználni a bank, hogy időközben a Hpt megváltozott, ezzel a hiba elhárult, illetve kiküszöbölhető lehet...akkor ebben mikor egyeznek majd meg?!

KBS
Reggeltől estig vagy minősítesz, vagy leugatsz, vagy nem mondasz semmi érdemlegeset.
Nagyon finoman fogalmazva: amolyan szellemi verőlegény lettél. Amolyan szócséphadaró.
De nem oldasz meg semmit!
Olvasd magad, csak erről az oldalról.

KBS nyomatok csupán a maiból

„Egyáltalán nem is jel.

Semmiféle közbenső szabályváltozás nem volt. Illetve volt, de az a bankokat sújtotta.
Ettől, persze, még nyomhatod a demagóg dumát, ha attól jobban érzed magad.

Hirtelen, ja. 2008-ban már nem látszott, hogy probléma lesz, hanem már vastagon itt volt a probléma. Ehhez képest hirtelen 2010-ben... Ugyan.

És? Miért ne nyomták volna? Az, hogy nyomták, bizonyíték rá, hogy nem volt vele probléma? Istenem...

Nem adott. Az ítélet egyébként bono et equo.”

Találsz a megnyilatkozásaidban egyetlen érvet is?

*
Nagyon finoman fogalmazva: amolyan szellemi verőlegény lettél. Amolyan szócséphadaró.
De nem oldasz meg semmit!
*

TE vagy a megmondóember. Úgyis mint jogász...
Akkor MOST mondd meg!
Mondd meg kedves KBS:

- Milyen döntést kellene hoznia a Kúriának csütörtökön, hogy az egy "KBS szintű" jogi megoldás legyen?

Vagy.

- Milyen döntést kellene hoznia a Kúriának csütörtökön, hogy az egy "KBS szintű" bankbarát pénzügyi megoldás legyen?

Vagy.

- Milyen döntést kellene hoznia a Kúriának csütörtökön, hogy az egy olyan "KBS szintű" emberjogi megoldás is legyen egyúttal, amellyel a politikai zsákutca, az esetleges jogi krédó után, a probléma "utcai megoldása" elkerülhető lesz?

Mondd meg MOST kedves KBS, ne pénteken!
És elismert SZAKEMBER leszel.
De addig?
Reggeltől estig vagy minősítesz, vagy leugatsz, vagy nem mondasz semmi érdemlegeset.
Hát ez nem valami sok...

A debreceni ítéletnek nem az volt a lényege, hogy a 2010. évi törvény nem alkalmazható a sokkal korábban kötött szerződésekre? Pl. ilyen alapon jövőre, ha változik a Ptk.-ban az öröklés szabálya minden volt házastárs bírósághoz fordulhat, vagy ez rossz analógia? Szerintem nem. Egyébként mi 2008.07. hóban vettünk fel CHF alapú hitelt, és akkor már egy kicsit magasabb volt az árfolyam. De a kamat alacsonyabb volt mint a Ft hitelnél, és szigorúbb feltételekkel adtak volna Ft hitelt, ez alapján döntöttünk, mint itt mindenki más. Nem hinném, hogy ebből lehet kiút.

Akkor ez mi?

A Kúria Polgári Kollégiuma (PK) nem rég közzétette azt a véleményt, amelyben az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségeivel kapcsolatban foglalnak állást. Ehhez alapul az elemző csoport összegzését vették. Ez iránymutatást adhat a futó perekben.

A PK anyagában némi változás látható az eredeti elemzésben foglaltakhoz képest. A főbb pontok az alábbiakban olvashatók.

1. A pénzügyi intézmény a fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozó általános szerződési feltételei között, illetve az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekben (a továbbiakban: általános szerződési feltételek) a kamat, díj, költség ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának jogát törvényi felhatalmazás alapján, annak megfelelően kikötheti. E szerződési kikötés önmagában nem minősülhet tisztességtelennek.
2. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogszabályba ütköző kikötés ezen okból semmis. A bíróság ezért először azt vizsgálja, hogy az általános szerződési feltételek között szereplő kikötés a jogszabályi rendelkezéseket sérti-e.

Semmis a kikötés akkor is, ha jogszabályba ugyan nem ütközik, de az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó egy vagy több feltétel – tartalmát tekintve – a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény, illetve hátrányos a fogyasztó számára, ezért a Ptk. 209. § (1) bekezdése értelmében tisztességtelen.
3. Az olyan feltétel tisztességtelensége, amelynek tartalmát jogszabály kimerítően (taxatíve) határozza meg bíróság által nem vizsgálható. Ha a kógens keretszabályt a felek rendelkezési joga tölti meg tartalommal, vagy ha a felek a diszpozitív jogszabályi rendelkezésektől eltérnek az ilyen feltétel tisztességtelensége vizsgálható.
4. A pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítási jogosultsága nem a kölcsönügylet főszolgáltatását megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötés. Ezért a Ptk. 209. § (5) bekezdése nem zárja ki az ilyen kikötés tisztességtelenségének a vizsgálatát.
5. A pénzügyi intézmények által elfogadott Magatartási Kódex nem jogszabály, az abban foglalt egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek semmisségét a bíróság vizsgálhatja.
6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

1. tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve);
2. az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);
3. az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);
4. az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);
5. a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);
6. a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).
7. kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).

7. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogát megalapozó, az ok-listában felsorolt körülményeket egységesen akként kell értelmezni, hogy e körülményeknek a szerződés megkötését követő megváltozása akkor teszi indokolttá – a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően – a szerződés fogyasztó terhére történő egyoldalú módosítását, ha e körülmények előre nem látható változása a pénzügyi intézmény számára a rendes üzleti kockázatot meghaladó mértékű érdeksérelmet okoz.

Nem tisztességtelen a kikötés önmagában azért, mert az általános szerződési feltételek nem tartalmazzák, hogy a pénzügyi intézmény az egyoldalú szerződésmódosítás jogával csak akkor élhet, ha az ok-listában szereplő körülmények megváltozása előre nem látható, a rendes üzleti kockázatot meghaladó mértékű érdeksérelmet okoz. Azt, hogy a pénzügyi intézmény e szempont betartásával jár-e el, a tényleges szerződésmódosításkor lehet és kell figyelembe venni.
8. a) Az ok-listában szereplő érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást; a szerződés e kikötés mellőzésével egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket. A fogyasztói kölcsönszerződés az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen feltétel mellőzése esetén is teljesíthető. Arra nincs mód, hogy a bíróság az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen szerződési feltétel mellőzése helyett, azt módosítva új, a felek egyenlőségét helyreállító szerződési kikötést állapítson meg.

2. Ha a szerződési feltételnek csak meghatározott része érvénytelen nincs akadálya, hogy a bíróság – a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva – a szerződési kikötésnek ne az egészét, hanem csak az érvénytelenségét okozó részét mellőzze.

9. a) A bíróságnak a per tárgyává tett általános szerződési feltétel érvénytelenségét hivatalból kell észlelnie, ha az érvénytelenség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható.

2. A bíróságnak az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés jogszabályba ütköző, illetve tisztességtelen jellegét – amennyiben ez szükséges a fogyasztó által vagy közérdekű keresettel indított jogvita eldöntéséhez – attól függetlenül kell vizsgálnia, hogy azt a pénzügyi intézmény ténylegesen alkalmazta-e, vagy már nem hatályos.
3. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amelynek a tartalmát a fogyasztó a szerződéskötéskor nem ismerhette meg, nem válik a szerződés részévé. Az ilyen kikötés tisztességtelensége nem vizsgálható.

10. a) Az általános szerződési feltételek között szereplő ok-listában foglalt feltételek érvénytelensége a ténylegesen gyakorolt egyoldalú szerződésmódosítás érvényességének a megítélése során is vizsgálható.

2. Amennyiben az egyoldalú szerződésmódosításra az általános szerződési feltétel módosításával kerül sor, a módosított általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű kereset is indítható.
3. Az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán indult perekben erre irányuló kereseti kérelem esetén vizsgálandó, hogy érvényesült-e a ténylegesség, az arányosság és a szimmetria elve.

„Hirtelen, ja. 2008-ban már nem látszott, hogy probléma lesz, hanem már vastagon itt volt a probléma”

Nem jól látod kedves Béla, de hiszen megmondták anno országunk nagyjai, hogy a Magyar bankrendszer olyan beton stabil, hogy hozzánk semmiféle válság nem tud bejönni.
(bár azt is mondták, hogy nem lesz gázáremelés)

„a Kúria nem adott ki akárhány pontos állásfoglalást, ”
Nem adott. Az ítélet egyébként bono et equo.

Hogy lehetett Debrecenben ilyen ítéletet hozni...a Kúria nem adott ki akárhány pontos állásfoglalást, melyben tisztességtelennek nyilvánította többek között az egyoldalú kamatemelést is?!A kúria állásfoglalása nem jogegységi határozat?!

És? Miért ne nyomták volna? Az, hogy nyomták, bizonyíték rá, hogy nem volt vele probléma? Istenem...

KBS: Ha annyira látszott 2008-ban, miért a Deviza alapú hitelt nyomták még akkor is a bankok? De még 2009-ben is sőt egészen amíg be nem tiltották!

KBS:
Ha már 2008-ban látszott szerinted, akkor még durvább... szerintem :-)

„Mikor már látszott, hogy probléma lesz a deviza alapú kölcsönökkel, akkor hirtelen változott a közjegyzői törvény 2010. június 1-el..”

Hirtelen, ja. 2008-ban már nem látszott, hogy probléma lesz, hanem már vastagon itt volt a probléma. Ehhez képest hirtelen 2010-ben... Ugyan.

KBS:

Hát szerintem azért történt pár dolog....

pl:
Hpt.-ből kikerült a 213-as paragrafus....(gondolom erre gondoltál, hogy ez sújtotta a bankokat...)

Árfolyamsáv eltörlése...igaz az az EURO-hoz volt kötve....

Mikor már látszott, hogy probléma lesz a deviza alapú kölcsönökkel, akkor hirtelen változott a közjegyzői törvény 2010. június 1-el...(kitalálod miben?)

Semmiféle közbenső szabályváltozás nem volt. Illetve volt, de az a bankokat sújtotta.

Ettől, persze, még nyomhatod a demagóg dumát, ha attól jobban érzed magad.

Csányi úr újból elkezd nyugodtan aludni hisz a törvények a bírák neki kedveznek Magyarországon,kár hogy ebben az országban a kétkezű dolgos embert aki verejtékkel keresi az alamizsnát simán belelehet döngölni a sárba,ehhez kell hogy asszisztáljon a drága kormányunk is hisz nap mint nap azt éneklik...^még még még ennyi nem elég^.....

HITELT ÖNKÉNT VETTEM FEL SENKI SEM KÉNYSZERÍTETT CSAK A KÖZBENSŐ SZABÁLY VÁLTOZÁSOK OKOZTÁK VESZTEM ÉS EHHEZ A KORMÁNY IS HOZZÁ JÁRULT:

Testemen a jel,
mely belém égett,
nincs helyem,
én nem nyughatok...

Ráadásul az múlthéten volt és Rózsa még mindig nem böfögte vissza, lehet hogy meg sem történt.

Egyáltalán nem is jel.

Bukott az adós Debrecenben...ez nem jó jel

Kedves pxpal! Köszönöm h kijavítottál, összekevertem...

Már ténykérdés az MNB és a PSZÁF összevonása
(MTI, Gazdasági Rádió)
„
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot, így az indítvány elfogadását követően megszűnik a PSZÁF.”

Rendeleti szabályozás

„Az MNB elnöke az új mikroprudenciális felügyeleti feladatok kapcsán felhatalmazást kap azon területek rendeleti szabályozására, amelyek esetében a PSZÁF elnökének is felhatalmazása volt.
Lényeges változás azonban, hogy e jogszabályok a korábbiaknál magasabb szinten - a kormányrendelettel egy szinten - helyezkednek majd el a jogszabályi hierarchiában, és csak törvénnyel nem lehetnek ellentétesek.”
„
Hopp-héj, játssz egy kicsit a tűzzel! – dúdolgatja magában Szász Károly uraság a bőrfoteljében ülve. Ezt a nótát most kéne befejezni, amíg van rá idő. Mert ez a nyár forró lesz, és könnyen lángra kaphat a magyar ugar...””
Jobbegyenes Balogh Gábor: Játssz egy kicsit a tűzzel!
„
Egy rémült, ideges ember könnyen a kétségbeesésbe hajszolható. Ha sarokba szorítják, patkány módjára viselkedik.”
(Agatha Christie)

http://mandiner.hu/…sit_a_tuzzel

Ahogy mondod KBS.
Már "Pelikán József" is rámutatott...

Ahol húsz éve korlátoznak

„A jelzáloghitelezést Hongkongban 1991 óta korlátozzák. A hatóságok szigorítottak a hitelfedezeti arányokon, illetve csökkentették a hiteltörlesztők nettó jövedelemhez viszonyított maximális mértékét is. Bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lépések nem vetették vissza az ingatlanárak emelkedését, de a folyamat nem is gyorsult fel, mert az intézkedések letörték a keresletet. Egy tanulmány szerint az elővigyázatossági intézkedések mérsékelni tudták az ázsiai pénzügyi válság negatív hatásait is.”

A "TANÚ"-lság levonása után kedves KBS, a pelikán balra el... Átadom a légteret.

Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.

Kedves Monalisa1, egy korábbi megszólalásodra reflektálnék, ami mellett egyszerűen nem tudok elmenni szó nélkül:

"Közbenső ítélet = részítélet, a bíró az egész per anyagából közbenső ítélettel valamit már le tud zárni, aztán folyt. köv." ( 2013.06.18. 13:09 )

Ha nem értesz hozzá, miért csinálsz úgy? Sőt, ami még rosszabb: miért adsz tanácsot?!
A részítélet ugyanis NEM azonos a közbenső ítélettel, hatalmas különbség van eljárásjogi szempontból a kettő között!
Ez egy jogi fórum, nem a Blikk kérem szépen...

Részítélet [ld. Pp. 213. § (2)] joghatása: „az eljárás menetét nem akasztja meg”, nem kell bevárni amíg jogerőre emelkedik; „jogereje feltételes”, utóbb a bíróság hatályon kívül helyezheti vagy módosíthatja.

Közbenső ítélet [ld. Pp. 213. § (3)] joghatása: „megakasztja az eljárás menetét”, a jogvita csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható; „jogereje feltétlen”, utóbb a bíróság nem térhet el tőle (perorvoslat: fellebbezés, perújítás, felülvizsgálati kérelem).

Mint egy rossz pelikán. Felkapkod mindent válogatás nélkül, aztán emésztetlenül visszaöklendezi.