Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Az Európai Unió a helyzet magaslatán
„
Az Európai Unió idén januárban hozta létre a pénzügyi rendszer kockázatainak átfogó kezelésével megbízott Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT). A szervezet azonban gyenge jogosítványokkal rendelkezik, hatásköre inkább csak figyelmeztetések megfogalmazására terjed ki, konkrét beavatkozásra továbbra is csak az Európai Bizottságnak, illetve a tagállamoknak van lehetőségük.”

„Mondjuk azért valahol az is érthető, hogy a tüntetők mit tettek”

A te fejedben komoly gondok vannak.

Rövid részlet:

Hudecz András

Párhuzamos történetek
A lakossági devizahitelezés kialakulása és kezelése
Lengyelországban, Romániában és Magyarországon
című tanulmányából

A svájci frank csapdája

A svájcifrank-hitelek eredete

Egyes információk szerint a svájcifrank-hiteleket az osztrák tulajdonosi háttérrel rendelkező bankok „találták ki”: az osztrák „bankok a kilencvenes években először a svájci határ közelében élő és svájcban dolgozó osztrákoknak adtak ilyen hiteleket. a dolognak nem is nagyon volt kockázata, mert a svájcifrank-alapú termékek célközönsége
frankban kapta a fizetését, tehát természetes fedezetük volt, árfolyamkockázat nélkül”.
(Index [2011]).

Ebből az következne, hogy azokon a piacokon terjedt el a svájcifrankhitel, ahol az osztrák bankoknak számottevő piaci részesedésük volt. Csakhogy Romániában 2001 óta jelentős az osztrák banki jelenlét, mégsem lett olyan népszerű a
svájcifrank-hitel, mint Lengyelországban vagy Magyarországon.

Egy másik lehetséges
(kiegészítő) magyarázat, hogy a bankok akkor nyúltak az euró helyett a svájci frankhoz, amikor a kockázati verseny fokozódott, és a piaci részesedés növelésében már az
az 1-2 százalékpont is számított, amennyivel a svájcifrank-hitelek olcsóbbak voltak az
euróhiteleknél. Ezt támasztja alá, hogy Magyarországon a devizahitelezés kezdetén
az euróhitelek voltak többségben, csak 2004-ben, a verseny fokozódásával vette át a
szerepet a svájci frank. Hasonlóképpen Romániában, a devizahitelezés második nagy
felfutásának, és a verseny erősödésének idején (2007-től) jelentek meg a frankhitelek.
(Románia esetében az a már korábban említett tény is közrejátszhatott az euróhitelek
nagyobb népszerűségében, hogy rengeteg román háztartásnak lehetett/van valamekkora természetes fedezettsége az euróhitelekre.)

Lengyelország
Kényszerből előny

„Lengyelországban 2006 óta hoztak intézkedéseket a devizahitelezés fékezésére: szigorították a például hitelelbírálás szabályait és figyelembe vették a fedezetül szolgáló ingatlan értékének esetleges csökkenését is - nálunk ez a fék sem létezett. Ezek a lépések azonban leginkább arra voltak alkalmasak, hogy felhívják az ügyfelek figyelmét a kockázatokra, a deviza alapú hitelek a kamatkülönbségek miatt továbbra is népszerűek maradtak.

A 2008-as válság aztán adminisztratív szabályok nélkül is kényszerű alkalmazkodást követelt meg. A jelzáloghitel-állomány csupán harmada volt zloty alapú 2009-ben, majd jelentős leépülés kezdődött. A bankok nagyon visszavettek a hitelezésből, mikor látták, hogy devizás ügyfeleik 5 százaléka nem tud rendesen törleszteni.”

Az osztrákok megfogták
„
Ausztriában már 2001-től kezdve rendszeresen figyelmeztettek a pénzügyi stabilitási jelentések a devizahitelek kockázataira – igaz, ott már a kilencvenes években elterjedt a frankhitelezés –, szintén karcsú eredménnyel. 2004 nyarára a háztartási szektor hiteleinek negyede változó kamatozású frank- és jenhitel volt.

A pénzügyi stabilitási kockázatok emelkedése miatt az Osztrák Pénzpiaci Felügyelet mimimumkövetelményeket szabott a devizahiteleket folyósító bankoknak. Korlátozták a folyósítható állományt, az ügyfelek kockázatosságától függő felárat írtak elő a hitelkamatokra, szigorítottak a hitelfedezet és az ügyfelek hitelképességének vizsgálatán, sőt az ingatlanpiaci mozgásokkal párhuzamosan a bankokat a fedezetek értékének folyamatos felülvizsgálatára kényszerítették, ráadásul külön stresszteszteket kellett készíteni a banki devizahiteles-portfóliókra.”

Kitört a bankháború Romániában - Ez lesz itthon is?
Kivonat a A Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Közhasznú Egyesület lapjának cikkéből:

„Akár a tízezres nagyságrendet is elérheti azon elégedetlen banki ügyfelek száma, akik jogi úton támadják a pénzintézeteket Romániában. A Volksbankot több ezren perlik - tájékoztatta a Napit a pénzintézet egy munkatársa.”

ROMÁNIÁBAN verseny indul a hiteltermékek fogyasztóinak megnyeréséért.

„A egyre mélyülő konfliktus közepette a helyi hírek szerint egyes pénzintézetek maguknak igyekeznek megnyerni a konkurencia elégedetlen ügyfeleit. A Volksbank klienseit tömörítő érdekvédelmi csoport egy tagja a Ziarul Financiarnak elmondta: már több bankkal is tárgyalásokat folytatnak, konkrét ajánlatot azonban mindeddig nem kaptak. ”

A kormány:

„Az uniós direktívával összhangban a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet hozott, mely szigorúan szabályozza a pénzintézetek kamatpolitikáját, és tételesen felsorolja az alkalmazható egyéb díjtételeket is. A rendeletet tartalmi változtatások nélkül szerdán fogadta el a román parlament szenátusa. A már folyamatban lévő hitelszerződéseket legkésőbb szeptember 19-éig ezen jogszabályoknak megfelelően kell kiegészíteni. ”

Elnézésedet kérem, ha igényt tartasz rá.
Majd eldöntöd miért.
Kívánságod szerint nem idézlek többé.
Partnerséget nem kértem, nem vártam. Elmondja mindenki a magáét, és megy a dolgára.
Velősen fogalmazol, ezután is olvaslak.

A még mindig félmillió magyart érintő dolog számomra "nem hülye játék". Nem játék, mert mi személyesen is érintettek vagyunk. Magyarokat érintő a dolog, mert nem belgákról beszélünk. Hülye pedig nem vagyok.

"Osztom a véleményedet IUS."

...és beidézed a nyilvánvalóan cinikus hozzászólásom egy részét, kiragadva a környezetéből.
Nem leszek partner, hülye játékban nem veszek részt.

Meglehet, hogy okszerűen, és "nem csak tárgyszerűen" érdemes körül járni, hanem tágabb környezetben kell a devizahiteles szindrómát szemlélni, róla véleményt cserélni ahhoz, hogy megértsük, mibe torkollhat ez az áldatlan állapot.
A Bibói mondás a hitelezési csalárdságokra is alkalmazható, de mennyire alkalmazandó!

Bibó István a hazug rendszerek bukásáról

A hazugságra épített rendszer előbb-utóbb összeomlik, jövendölte Bibó István.

Igaz az alábbi tétel minden HAZUG RENDSZER, így egy álságos pénzügyi hitelezési rendszer vonatkozásában is.

„A politikában el lehet ugyan követni kisebb-nagyobb hazugságokat, de hazugságra nem lehet rendszert építeni, mert az előbb-utóbb összeomlik.”

A miniszterelnök a Bibó Kollégium hallgatója volt, ha jól emlékszem.

Osztom a véleményedet IUS.
„
Én még Orbán Viktort -mint legfőbb felelőst-, még megemlíteném.”

„Mondjuk azért valahol az is érthető, hogy a tüntetők mit tettek (hozzáteszem még egyszer, hogy természetesen nem a megfelelő emberek ellen, és helyen tették).”

Kedves Tician, én is azt látom, hogy a humán etológia alapvető törvényszerűségeiről a krízishelyzetek kiváltói: nagyon nem vesznek tudomást.

Alapvetés:
A TÖMEGEMBER-nek nincs alsó határa...

Mit mond a krimi-királynő erről a kérdésről?
„
Egy rémült, ideges ember könnyen a kétségbeesésbe hajszolható. Ha sarokba szorítják, patkány módjára viselkedik.”
(Agatha Christie)

Folyománya:
Ne kezdj olyannal, akinek nincs vesztenivalója.
(Alkalmazz vele szemben azsan provokatőrt, és csukasd le! Jól bevált ősrégi recept, használják is amikor csak lehet!)

És mit mond a filozófus - politológus bővebben.
JOSÉ ORTEGA Y GASSET
A TÖMEGEK LÁZADÁSA

Ezt az átfogó munkát ajánlom a kiváltó okok szíves figyelmébe.

félre ne értsd, én nem védeni akartam ezeket az embereket,ez nem megoldás, nem tudni, hogy miért választották ezt, a végső elkeseredést azért írtam, mert amint mondtam, másnap kilakoltatás volt, hogy az ellen mit lehet tenni...

„"...mondta Galcsikné Erdősi Éva az ATV Reggeli Start című műsorában.”"
Érdemes meghallgatni a másik felet is!

Engem az alábbiakban nyilatkozó kedves Hölgy mindjárt az elején zavarba hozott, hiszen nem a szóban forgó dologról, hanem MÁSRÓL beszél.

• "A Kúria abban nem hivatott dönteni..." - mondja a Hölgy, hogy mi lesz az ÉRVÉNYTELENSÉG (SEMMISSÉG) kimondása után.
• Miben kell döntenie a Kúriának?
• Ez volt a KÉRDÉS? Ebben a kérdésben kell döntenie a Kúriának július 4-én? Hogy mi lesz a semmisség kimondása után? Nem. Akkor miről beszél?
• Tehát a Hölgy már elkönyvelte, hogy a Kúria ki fogja mondani az ÉRVÉNYTELENSÉGET (SEMMISSÉGET)?

Így szól a számomra irreleváns, megfoghatatlan két mondat, amely a stúdióbeszélgetés során hangzik el:

„A Kúria abban nem hivatott dönteni, hiszen ez egy magánjogi szerződés, hogyha ez érvénytelen, hogy az új szerződés milyen feltételekkel köttessék meg. Ez megint majd annak a két félnek a megállapodásán múlik. ”– mondta Galcsikné Erdősi Éva az ATV Reggeli Start című műsorában.„

http://mandiner.hu/…esek_pereben

”Galcsikné Erdősi Éva úgy véli, hogy a devizahitelek szerződésének újratárgyalása nem feltétlenül lesz mindenképp előnyös a hitelt felvevők számára, így ez újabb jogvitákat szülhet.

A devizahitelesek döntő többsége - gondolom én - "köszöni" a Hölgy megelőlegezett, szíves aggodalmát.

"Bár az is igaz, hogy a Kúriának nem a rokonszenv alapján kell döntenie, hanem a törvény alapján."

Amikor azt írtam, hogy "a rokonszenv csökken", nem feltétlenül -sőt: egyáltalán nem- a Kúriára gondoltam.

"egyébként pedig a felelősséget itt is a kormányra, illetve a bíróságokra tenném,"

Ezt meg mindjárt gondoltam. Én még Orbán Viktort -mint legfőbb felelőst-, még megemlíteném.

"eddig nem szabadott volna eljutni, de sajnos az elkeseredettség az nagy úr.."

Aha. Ahhoz mekkora elkeseredettség szükségeltetik, hogy más tulajdonában álló dolgot rongáljak, meg felkoncolásra hívjak ki dolgozó embereket?
Hagyjuk már...

Hát igen, ez sajnos így van, ezt nem biztos, hogy jó ötlet volt, nem az ügyet támogatta valószínűleg. Bár az is igaz, hogy a Kúriának nem a rokonszenv alapján kell döntenie, hanem a törvény alapján. A törvény alapján meg egyértelmű, hogy az árfolyamrés költség és nem kenguru!

Mondjuk azért valahol az is érthető, hogy a tüntetők mit tettek (hozzáteszem még egyszer, hogy természetesen nem a megfelelő emberek ellen, és helyen tették).

Ők a Kúria elől indultak, és elég elkeseredettek voltak, másnap reggel egy kilakoltatáshoz toborozták a népet stb...ahol már sajnos más megoldás nincs...eddig nem szabadott volna eljutni, de sajnos az elkeseredettség az nagy úr...egyébként pedig a felelősséget itt is a kormányra, illetve a bíróságokra tenném, hiszen amíg végleg nem tisztázódik, hogy akkor most semmis, nem semmis, addig minden végrehajtást, folyamatban lévő ügyet, kilakoltatást fel kellett volna függeszteni.

Attika

"Ha július 4-én a Kúria környékén számottevő karhatalom jelenléte érzékelhető akkor a devizások vesztettek és az lesz maga a jog amit az ötös bírói tanács kihirdet és a "seriffekkel" is megvéd."

Nem. A Kúria környékén azért lesz sok rendőr, mert a nagyon kemény csürhe magántulajdont rongált, s baromként viselkedett az utcán.
Na, nekik köszönhetően fordul a tendencia. Elvégezték a feladatot, igaz, tudtukon kívül. Bankban dolgozó nőknek, férfiaknak ordibáltak az utcáról, hogy felkoncolunk, gyertek ki...
Így kell ezt.

A rokonszenv csökken. A mór megtette...

„
Ha július 4-én a Kúria környékén számottevő karhatalom jelenléte érzékelhető akkor a devizások vesztettek és az lesz maga a jog amit az ötös bírói tanács kihirdet és a "seriffekkel" is megvéd.”

Jut eszembe Dr. Attika, ahogyan itt írod, július 4-e...? Olyan ismerős dátum.
Pláne "seriffekkel".
Még ismerősebb!

Ez a nap piszkosul nagy ünnep, jeles esemény 237 éve a Föld másik féltekén.
Lesz valami párhuzam két nevezetes nap között?
Állítólag a mi féltekénken is jeles nap virrad nemsokára.
Odaát már előre örülnek, és ünnepelnek. Július 4.-ét.
Nálunk július 4-e a Kúria napja lesz?

A Függetlenség Napja
„A függetlenség napja (Independence Day) vagy egyszerűen július negyedike (Fourth of July) az Amerikai Egyesült Államok egyik szövetségi ünnepe. Az amerikaiak ezen a napon ünneplik a Függetlenségi Nyilatkozat 1776-os kihirdetését, melyben országuk kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától.”

A Kúria július 4-én kihirdeti Függetlensége Nyilatkozatát.
(Vagy elhalasztja? Vagy elszalasztja...)

Pedig olyan jót lehetne ünnepelni:
tűzijátékkal,
paragrafus formájú perecekkel, tógában, kaftánban, saruban, vagy mezítláb,
édes piláffal tele tömött szájjal,
jó humorú rendvédelmi erőkkel vetélkedve,
vízágyúkkal célba lőni ledér kurtizánokra,
akik tangában, vagy tök mindegy miben,
csak lepjék el az ünneplő jogalkalmazók kipirult arcú seregletét, oda felé mentében, haza felé tunikában...
(Az előrejelzés szerint 31 C fokos kánikula lesz. Nem lehet ráfázni...)

Ycal!
Idézem Karl Llewellyn-t:
"Valamit tenni a viták kapcsán , s ezt ésszerűen tenni: ez a jog feladata. Azok az emberek pedig, akiknek ez a kötelessége, legyenek akár bírák, seriffek, hivatalnokok, börtönőrök vagy jogászok, ők a jog hivatalos személyei.Amit ezek a hivatalos személyek tesznek a viták rendezése érdekében számomra, az maga a jog."

Ha július 4-én a Kúria környékén számottevő karhatalom jelenléte érzékelhető akkor a devizások vesztettek és az lesz maga a jog amit az ötös bírói tanács kihirdet és a "seriffekkel" is megvéd.

"A NAP KÉRDÉSE!
HA, AZ ÁRFOLYAMRÉS NEM KÖLTSÉG, AKKOR A PSZÁF KALKULÁTORA MIÉRT KÖLTSÉGKÉNT TÜNTETI FEL???"
https://fbcdn-sphotos-d-a.akamaihd.net/…211165_n.jpg

Egy-két olvasnivaló a nap kérdéséhez.
http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/…-semmisseget

http://blog.hitelesmagyar.com/…rto-szerint/

Attika:

Szerintem már most sejthető, hogy mi lesz az ítélet....

Ha megnézed a médiában megjelenő híreket, akkor azt látod, hogy megváltozott a kommunikáció....

Eddig azt mantrázták a "szakértők" , hogy nem érdemes perelni, mert úgyis a bank fog nyerni.....

Jelenleg, már azt próbálják elhitetni mindenkivel, hogy ha semmissé válik a szerződés, akkor az milyen rossz lesz az adósnak....

Nagy a változás.... :-)))))))))

Állítólag a július 4- i Kúria ítéletet már reggel korán lehet tudni. Ha reggel a TEK és a rendőrség felsorakozik a Kúria előtt és környékén, akkor bankok javára szóló, ha nem, akkor a devizások javára szóló ítélet fog születni.

Egy kérdésem lenne:

Van egy közbenső ítéletem, mégpedig hogy a szerződés érvénytelen, emellett a bíróság az általam kért elszámolást nem ítélte meg, hanem további vizsgálatot folytat...akkor nekem most csak várnom kell, hogy további valamit kérjen tőlem a bíróság?Mondjuk mindent alátámasztottam számlákkal, igazolásokkal stb...nem tudom mit hiányolhat...

Kedves KBS tudom, hogy mindketten kedveljük, és komolyan vesszük Sándor Györgyöt.

Küldök tőle még egy kedvedre valót. A JÖVŐ itt van előttünk, a közelmúltban.
Sándor György a "ma született Földtörvényről" elmélkedik tavaly előtt, 2011. március 15-én.
(A devizahitelek mederbe terelése után - ha jól tévedek - ez lesz majd a T. FÓRUM ugyancsak sokakat érintő, tétre, nagy tétekre vonatkozó, velőtrázó témája.

Itt is egy neked:

"Van az ország végvidékein fekvő több olyan hely, a hol ráczok, ruthének, oláhok és más szakadárok laknak a keresztények földein, a mely földek után azok, a maguk szertartásai szerint élvén, eddigelé egyáltalán semmi dézsmát sem szoktak fizetni, a kiket mindazonáltal az illető főpap urak dézsma fizetésre akarnak kényszeriteni.

1. § És mivel ezeket a Krisztus örökségeül felajánlott dézsmákat a Krisztus hiveitől és nem más, tőle elszakadt emberektől (különösen pedig nem ezektől, a kik a királyi felség, a vajdák, bánok és az ország végvidékeit őrző többi tisztviselők meghivására és biztositása mellett laknak ezeken a helyeken) szokták szedni, azért rendeltük és végeztük:
2. § Hogy ezután a ráczoktól, ruthénektól, oláhoktól és a keresztények bármely földein lakó más szakadároktól, többé egyáltalán semmi dézsmát sem szabad szedni."

Kedves KBS, egy kis csemege, Neked.

Az 1883. évi XXV. törvény

Az uzsora egyszerű esete[szerkesztés]

„Aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadik engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik”

Minősített eset, vagyis súlyosabb büntetési tétel alá esik[szerkesztés]

• az uzsorának a törvényben meghatározott módon elpalástolása
• a fizetési kötelezettség biztosítása céljából az adós becsületszavának lekötése, vagy esküvel, vagy hasonló igérettel megerősíttetése
• az uzsora üzletszerűsége
• tíz esztendőn belül visszaesés.

Jobb (volt) mint a mai?

Mindig vannak, akik elolvassák.