Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

"Osztom a véleményedet IUS."

...és beidézed a nyilvánvalóan cinikus hozzászólásom egy részét, kiragadva a környezetéből.
Nem leszek partner, hülye játékban nem veszek részt.

Elnézésedet kérem, ha igényt tartasz rá.
Majd eldöntöd miért.
Kívánságod szerint nem idézlek többé.
Partnerséget nem kértem, nem vártam. Elmondja mindenki a magáét, és megy a dolgára.
Velősen fogalmazol, ezután is olvaslak.

A még mindig félmillió magyart érintő dolog számomra "nem hülye játék". Nem játék, mert mi személyesen is érintettek vagyunk. Magyarokat érintő a dolog, mert nem belgákról beszélünk. Hülye pedig nem vagyok.

Kitört a bankháború Romániában - Ez lesz itthon is?
Kivonat a A Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Közhasznú Egyesület lapjának cikkéből:

„Akár a tízezres nagyságrendet is elérheti azon elégedetlen banki ügyfelek száma, akik jogi úton támadják a pénzintézeteket Romániában. A Volksbankot több ezren perlik - tájékoztatta a Napit a pénzintézet egy munkatársa.”

ROMÁNIÁBAN verseny indul a hiteltermékek fogyasztóinak megnyeréséért.

„A egyre mélyülő konfliktus közepette a helyi hírek szerint egyes pénzintézetek maguknak igyekeznek megnyerni a konkurencia elégedetlen ügyfeleit. A Volksbank klienseit tömörítő érdekvédelmi csoport egy tagja a Ziarul Financiarnak elmondta: már több bankkal is tárgyalásokat folytatnak, konkrét ajánlatot azonban mindeddig nem kaptak. ”

A kormány:

„Az uniós direktívával összhangban a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet hozott, mely szigorúan szabályozza a pénzintézetek kamatpolitikáját, és tételesen felsorolja az alkalmazható egyéb díjtételeket is. A rendeletet tartalmi változtatások nélkül szerdán fogadta el a román parlament szenátusa. A már folyamatban lévő hitelszerződéseket legkésőbb szeptember 19-éig ezen jogszabályoknak megfelelően kell kiegészíteni. ”

Az osztrákok megfogták
„
Ausztriában már 2001-től kezdve rendszeresen figyelmeztettek a pénzügyi stabilitási jelentések a devizahitelek kockázataira – igaz, ott már a kilencvenes években elterjedt a frankhitelezés –, szintén karcsú eredménnyel. 2004 nyarára a háztartási szektor hiteleinek negyede változó kamatozású frank- és jenhitel volt.

A pénzügyi stabilitási kockázatok emelkedése miatt az Osztrák Pénzpiaci Felügyelet mimimumkövetelményeket szabott a devizahiteleket folyósító bankoknak. Korlátozták a folyósítható állományt, az ügyfelek kockázatosságától függő felárat írtak elő a hitelkamatokra, szigorítottak a hitelfedezet és az ügyfelek hitelképességének vizsgálatán, sőt az ingatlanpiaci mozgásokkal párhuzamosan a bankokat a fedezetek értékének folyamatos felülvizsgálatára kényszerítették, ráadásul külön stresszteszteket kellett készíteni a banki devizahiteles-portfóliókra.”

Lengyelország
Kényszerből előny

„Lengyelországban 2006 óta hoztak intézkedéseket a devizahitelezés fékezésére: szigorították a például hitelelbírálás szabályait és figyelembe vették a fedezetül szolgáló ingatlan értékének esetleges csökkenését is - nálunk ez a fék sem létezett. Ezek a lépések azonban leginkább arra voltak alkalmasak, hogy felhívják az ügyfelek figyelmét a kockázatokra, a deviza alapú hitelek a kamatkülönbségek miatt továbbra is népszerűek maradtak.

A 2008-as válság aztán adminisztratív szabályok nélkül is kényszerű alkalmazkodást követelt meg. A jelzáloghitel-állomány csupán harmada volt zloty alapú 2009-ben, majd jelentős leépülés kezdődött. A bankok nagyon visszavettek a hitelezésből, mikor látták, hogy devizás ügyfeleik 5 százaléka nem tud rendesen törleszteni.”

Rövid részlet:

Hudecz András

Párhuzamos történetek
A lakossági devizahitelezés kialakulása és kezelése
Lengyelországban, Romániában és Magyarországon
című tanulmányából

A svájci frank csapdája

A svájcifrank-hitelek eredete

Egyes információk szerint a svájcifrank-hiteleket az osztrák tulajdonosi háttérrel rendelkező bankok „találták ki”: az osztrák „bankok a kilencvenes években először a svájci határ közelében élő és svájcban dolgozó osztrákoknak adtak ilyen hiteleket. a dolognak nem is nagyon volt kockázata, mert a svájcifrank-alapú termékek célközönsége
frankban kapta a fizetését, tehát természetes fedezetük volt, árfolyamkockázat nélkül”.
(Index [2011]).

Ebből az következne, hogy azokon a piacokon terjedt el a svájcifrankhitel, ahol az osztrák bankoknak számottevő piaci részesedésük volt. Csakhogy Romániában 2001 óta jelentős az osztrák banki jelenlét, mégsem lett olyan népszerű a
svájcifrank-hitel, mint Lengyelországban vagy Magyarországon.

Egy másik lehetséges
(kiegészítő) magyarázat, hogy a bankok akkor nyúltak az euró helyett a svájci frankhoz, amikor a kockázati verseny fokozódott, és a piaci részesedés növelésében már az
az 1-2 százalékpont is számított, amennyivel a svájcifrank-hitelek olcsóbbak voltak az
euróhiteleknél. Ezt támasztja alá, hogy Magyarországon a devizahitelezés kezdetén
az euróhitelek voltak többségben, csak 2004-ben, a verseny fokozódásával vette át a
szerepet a svájci frank. Hasonlóképpen Romániában, a devizahitelezés második nagy
felfutásának, és a verseny erősödésének idején (2007-től) jelentek meg a frankhitelek.
(Románia esetében az a már korábban említett tény is közrejátszhatott az euróhitelek
nagyobb népszerűségében, hogy rengeteg román háztartásnak lehetett/van valamekkora természetes fedezettsége az euróhitelekre.)

„Mondjuk azért valahol az is érthető, hogy a tüntetők mit tettek”

A te fejedben komoly gondok vannak.

Az Európai Unió a helyzet magaslatán
„
Az Európai Unió idén januárban hozta létre a pénzügyi rendszer kockázatainak átfogó kezelésével megbízott Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT). A szervezet azonban gyenge jogosítványokkal rendelkezik, hatásköre inkább csak figyelmeztetések megfogalmazására terjed ki, konkrét beavatkozásra továbbra is csak az Európai Bizottságnak, illetve a tagállamoknak van lehetőségük.”

Mint egy rossz pelikán. Felkapkod mindent válogatás nélkül, aztán emésztetlenül visszaöklendezi.

Kedves Monalisa1, egy korábbi megszólalásodra reflektálnék, ami mellett egyszerűen nem tudok elmenni szó nélkül:

"Közbenső ítélet = részítélet, a bíró az egész per anyagából közbenső ítélettel valamit már le tud zárni, aztán folyt. köv." ( 2013.06.18. 13:09 )

Ha nem értesz hozzá, miért csinálsz úgy? Sőt, ami még rosszabb: miért adsz tanácsot?!
A részítélet ugyanis NEM azonos a közbenső ítélettel, hatalmas különbség van eljárásjogi szempontból a kettő között!
Ez egy jogi fórum, nem a Blikk kérem szépen...

Részítélet [ld. Pp. 213. § (2)] joghatása: „az eljárás menetét nem akasztja meg”, nem kell bevárni amíg jogerőre emelkedik; „jogereje feltételes”, utóbb a bíróság hatályon kívül helyezheti vagy módosíthatja.

Közbenső ítélet [ld. Pp. 213. § (3)] joghatása: „megakasztja az eljárás menetét”, a jogvita csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható; „jogereje feltétlen”, utóbb a bíróság nem térhet el tőle (perorvoslat: fellebbezés, perújítás, felülvizsgálati kérelem).

Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.

Ahogy mondod KBS.
Már "Pelikán József" is rámutatott...

Ahol húsz éve korlátoznak

„A jelzáloghitelezést Hongkongban 1991 óta korlátozzák. A hatóságok szigorítottak a hitelfedezeti arányokon, illetve csökkentették a hiteltörlesztők nettó jövedelemhez viszonyított maximális mértékét is. Bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lépések nem vetették vissza az ingatlanárak emelkedését, de a folyamat nem is gyorsult fel, mert az intézkedések letörték a keresletet. Egy tanulmány szerint az elővigyázatossági intézkedések mérsékelni tudták az ázsiai pénzügyi válság negatív hatásait is.”

A "TANÚ"-lság levonása után kedves KBS, a pelikán balra el... Átadom a légteret.

Már ténykérdés az MNB és a PSZÁF összevonása
(MTI, Gazdasági Rádió)
„
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot, így az indítvány elfogadását követően megszűnik a PSZÁF.”

Rendeleti szabályozás

„Az MNB elnöke az új mikroprudenciális felügyeleti feladatok kapcsán felhatalmazást kap azon területek rendeleti szabályozására, amelyek esetében a PSZÁF elnökének is felhatalmazása volt.
Lényeges változás azonban, hogy e jogszabályok a korábbiaknál magasabb szinten - a kormányrendelettel egy szinten - helyezkednek majd el a jogszabályi hierarchiában, és csak törvénnyel nem lehetnek ellentétesek.”
„
Hopp-héj, játssz egy kicsit a tűzzel! – dúdolgatja magában Szász Károly uraság a bőrfoteljében ülve. Ezt a nótát most kéne befejezni, amíg van rá idő. Mert ez a nyár forró lesz, és könnyen lángra kaphat a magyar ugar...””
Jobbegyenes Balogh Gábor: Játssz egy kicsit a tűzzel!
„
Egy rémült, ideges ember könnyen a kétségbeesésbe hajszolható. Ha sarokba szorítják, patkány módjára viselkedik.”
(Agatha Christie)

http://mandiner.hu/…sit_a_tuzzel

Kedves pxpal! Köszönöm h kijavítottál, összekevertem...

Bukott az adós Debrecenben...ez nem jó jel

Egyáltalán nem is jel.

Ráadásul az múlthéten volt és Rózsa még mindig nem böfögte vissza, lehet hogy meg sem történt.

Testemen a jel,
mely belém égett,
nincs helyem,
én nem nyughatok...

Csányi úr újból elkezd nyugodtan aludni hisz a törvények a bírák neki kedveznek Magyarországon,kár hogy ebben az országban a kétkezű dolgos embert aki verejtékkel keresi az alamizsnát simán belelehet döngölni a sárba,ehhez kell hogy asszisztáljon a drága kormányunk is hisz nap mint nap azt éneklik...^még még még ennyi nem elég^.....

HITELT ÖNKÉNT VETTEM FEL SENKI SEM KÉNYSZERÍTETT CSAK A KÖZBENSŐ SZABÁLY VÁLTOZÁSOK OKOZTÁK VESZTEM ÉS EHHEZ A KORMÁNY IS HOZZÁ JÁRULT:

Semmiféle közbenső szabályváltozás nem volt. Illetve volt, de az a bankokat sújtotta.

Ettől, persze, még nyomhatod a demagóg dumát, ha attól jobban érzed magad.

KBS:

Hát szerintem azért történt pár dolog....

pl:
Hpt.-ből kikerült a 213-as paragrafus....(gondolom erre gondoltál, hogy ez sújtotta a bankokat...)

Árfolyamsáv eltörlése...igaz az az EURO-hoz volt kötve....

Mikor már látszott, hogy probléma lesz a deviza alapú kölcsönökkel, akkor hirtelen változott a közjegyzői törvény 2010. június 1-el...(kitalálod miben?)

„Mikor már látszott, hogy probléma lesz a deviza alapú kölcsönökkel, akkor hirtelen változott a közjegyzői törvény 2010. június 1-el..”

Hirtelen, ja. 2008-ban már nem látszott, hogy probléma lesz, hanem már vastagon itt volt a probléma. Ehhez képest hirtelen 2010-ben... Ugyan.

KBS:
Ha már 2008-ban látszott szerinted, akkor még durvább... szerintem :-)

KBS: Ha annyira látszott 2008-ban, miért a Deviza alapú hitelt nyomták még akkor is a bankok? De még 2009-ben is sőt egészen amíg be nem tiltották!

És? Miért ne nyomták volna? Az, hogy nyomták, bizonyíték rá, hogy nem volt vele probléma? Istenem...