Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Könyv!

Nem érti a lényeget, nem arról van szó, hogy nem akarják visszafizetni a hitelt, stb...stb..

Az írományát kikérem magamnak, és most azonnal kérjen elnézést...:"amikor alacsony volt a törlesztő akkor jó volt"...haha..

Nem ezzel van a baj, még egyszer röviden próbálom elmagyarázni, hogy minden 'ilyen' megértse!

Tfh. kezdetben valaki 30 ezret fizetett, most azt halljuk, hogy 70 ezret fizet...na most ez nem stimmel, ehhez az kellene, hogy az árfolyam több, mint kétszeresére emelkedjen, ugyanis a báziskamat 0-ra csökkent, a törleszti részletet összességében csökkenti. Ez evidens! A CHF minimuma kb 140 forint körül volt, ennek a kétszerese 280, amennyi a mai napig nem volt...a törlesztő részletek mégis több, mint kétszeresére emelkedtek...

Az én szerződésemben sem kamat, sem CHF összeg nincs feltüntetve, át is vertek, alapból 10 ezer forinttal kevesebbet folyósítottak, és a 2,5% kamat helyet (mert báziskamatként csak ez szerepelt a szerződésben, persze nem így, hanem CHF LIBOR-ként), na most ebből lett 17% az első törlesztésnél...de hogy hogyan arra a bíróság előtt sem tudtak magyarázatot adni, ahogy arra sem, hogy miért hiányzik 10 ezer forint stb...

A dolog erről szól kedves Könyv!

Ezek után nem kérünk a további hasonló véleményekből, főleg akkor, ha valaki azt sem tudja miről beszél!!!

Senki nem azért perel, hogy ne kelljen visszafizetni a kölcsönt! Ilyet a bíróság sem mondana ki, vagy te így gondoltad? A biróság meg fogja állapítani mi a tisztességes összeg. Ha semmis, akkor azt az összeget veszi, amit átutalt neked a bank alapul és ráteszi a jegybanki alapkamatot, majd kivonja belölle a befizetéseket szintén jegybanki kamattal.

Nagyságrendileg mondom. 10 éves hitel 6.600.000 Ft
4 évig fizetve a követelés jelenleg 9.500.000 Ft.
Ha bíroság semmiséget mond ki az összeg lesz 3.000.000 Ft.

Egyébként az meg butaság, hogy kedvezőbb volt. Ezért:

"Kénytelen vagyok kitérni arra az idétlenségre, amit több ítéletben már olvastam: „Jól is járhatott volna”. Ez nem igaz. Aki tisztában van a CHF természetével, a magyar gazdaság állapotával és a szerződés tartalmával, az nem mondhat ilyet, mert:

1. A CHF csak rövid távon ingadozik, hosszú távon stabil erősödő trendet mutat a forinthoz és minden máshoz képest.
2. A rövid távú ingadozás előnyeit alperes egyoldalú alakító joga /kamatemelés/ gyakorlásával bármikor kompenzálni tudja, azaz elvonhatja a nyereséget. Ez a 2008-as év folyamán be is következett: A CHF jegybanki alapkamatának 2008 óta történő drasztikus csökkenésével /jelenleg gyakorlatilag 0/ ellentétben az alperes által is alkalmazott kamat éppen hogy nem csökkent, hanem jelentős mértékben emelkedett."

És akkor arra még ki sem tértünk, hogy a törlesztő emelkedik, de a tőketartozás is! Forint hitelnél nincs ilyen. Egyébként a kölcsönszerződés sem tér ki rá!

Bocsánat, hogy laikusként belekérdezek. Ha semmisek ezek a szerződések, akkor mi lesz a következménye? Mert a hitelt megkapták, elköltötték.

Szerény véleményem szerint egyébként elvárható egy állampolgártól, hogy gondolja meg, milyen szerződést köt.
Mikor sokkal alacsonyabbak voltak a törlesztőrészletek, mint ha forintban vette volna fel, akkor jó volt a szerződés és nem volt semmis? Most, amikor sokkal magasabb lett a törlesztőrészlet (és ezt látni kellett előre, vagy legalábbis számolni vele!!!), akkor nem jó? Akkor fizesse meg a kockázat következményét az összes többi állampolgár?

Elnézést, de én ügyelek a pénzemre, számolok, beosztom, gondos vagyok és ha ilyen szerződést látok, egyszerűen nem veszem igénybe, mert tudhatom, hogy az árfolyam változik.

Akkor más miért nem tudja/tudta ezt tenni?

Vannak önhibájukon kívül szegény emberek, akik például elveszítették a munkájukat. Miért nem azokon segítenek és miért azokon, akik felelőtlenül pl. autóra vettek fel devizahitelt?

Tudom, hogy most mit kapok itt, de vállalom a véleményemet.

Igy van, bármelyik paramétert beírva ismeretlenként, kiszámolható.

A jelenérték számítása is így működik ebben igazad van.
Ugyan ez a képlet, csak a változok nevei mások.

De még mindig nem értem, akkor, hogy érted azt:
"Lehet, hogy az OTP azt nyilatkozza, hogy figyelembe vette az árfolyamrést, de valójában nem vette figyelembe."

Mert a rendelet eléggé egyértelmű. Egyféleképpen lehet kihagyni a számításnál az árfolyamrést, ha fiktiv törlesztővel számolsz. De ugye akkor nem a képlet alapján jársz el, azaz Hpt213§ /b/ alapján semmis.

Ebből az egy ismeretlenes egyenletből ki tudod számolni a THM-et is, meg bármelyik másik értéket is négy paraméter ismeretében. Ha adott a hitel összege, a törlesztőrészlet összege, száma, a futamidő, akkor a THM értékét tudos kiszámítani. Ha meg a THM-et adod meg, akkor a törlesztő részletet is ki tudod számolni belőle a többi adat ismeretében.
(ez egyébként egy jelenérték számítás, de nem akarok vitatkozni veled, mert te biztos sokkal jobban tudod)

H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel,

Ak: a k-adik törlesztőrészlet összege,

m: a törlesztőrészletek száma,

tk: a k-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

i: a THM értéke.

Tician: Akkor nálad nincs árfolyamrés sem :) Ezért nem számolják a THM-be helyesen.

De ha a szerződésben vételi/eladási van, akkor azzal kell számolni. Hiszen mind a négy adat (hitelösszeg, törlesztőrészlet, futamidő, THM) kötelező a kölcsönszerződésben a Hpt alapján.

Attól függ, hogy a törlesztő részlet számításánál vételi vagy eladási árfolyamot használtak a forintosításhoz...nálam pl ahhoz is a vételit, ezért az árfolyamrés nincs benne a THM-ben sem...az OTP állítólag a THM számításnál a törlesztő részletet már eladási árfolyammal számolta, a tőkét pedig vételivel, ez azt jelenti, hogy az árfolyamrést a THM-be is beleszámította!

Itt fent van a képlet az 5. számú melléklet, ha egy "egyszerű" deviza alapú hitelről beszélünk.

http://www.fogyasztok.hu/…zzetetelerol

És ez nem jelenérték számítás, hanem egy matematikai számsor összegzése.

Nincs benne semmilyen kamat, vagy költség. Egyszerüen csak a törlesztőrészlet, ami már tartalmazza a költségeket. A törlesztőrészletet meg kiszámolják pl annuitással.
Azaz nincs olyan, hogy nem számolunk bele valamit, mert ha nem számolják bele, azt nem is fizeted ki!

Guba: Nem arról a képletről beszélek!
Hanem a 41/1997. (III. 5.) Korm. rendeletben levőről!

Ha nem ezzel számol akkor a Hpt213§ (1) /b/ pont alapján is semmis :D

Lehet, hogy az OTP azt nyilatkozza, hogy figyelembe vette az árfolyamrést, de valójában nem vette figyelembe. Ez egy elbujtatott költség, ami neki a hab volt a tortán. Ha úgy tetszik az extraprofit. Most meg arra építenek, hogy a jogászok nehezen birkóznak a banküzemet modellező számítási eljárásokkal, az ügyfelek meg még kevésbé értenek hozzá.
Az a képlet, ami a THM számítására van feltüntetve a szerződésekben egy jelenérték számításra vonatkozó képlet, amibe a THM, egy bemenő adat. Az arra szolgál, hogy azzal kiszámolja a bank, hogy, ha megemeli a kamatot, vagy a THM-et (mert végülis az is csak egy gazdasági döntés, hogy mit nevez kamatnak és mit egyéb költségeknek)akkor mennyivel emelkedik a törlesztő részlet. A THM mértéke nem számítás, hanem a bank döntése alapján adódik. Ha emeli, akkor emelkedik, ha csökkenti, akkor csökken. Azzal kell elszámoltatni, hogy nem önkényesen emelte-e, illetve konkrétan milyen költségelemek alkotják. Ehhez meg elég az összeadás szabályait ismerni, nem kell ehhez semmilyen képlet.

Szia Ycal itt is :)

Egy rugóra jár az agyunk :)

Attika:

" A szerződés nem rögzíti a pénzügyi intézmény által a THM kiszámításakor a felek által nem vitatottan figyelembe vett árfolyamrés mértékét."

Ez a mondat nem azt mondja, hogy figyelembe vette az árfolyamrést, csak a konkrét %-os értékét nem tüntette fel?

Ebben amit linkeltél nincs szó arról, hogy a THM-ben nem szerepeltették!
És mégegyszer mondom, nem tudták nem szerepeltetni.
A hiba az, hogy nem nevesítették mint költséget és nem határozták meg az értékét.

Magyarul, mivel a költségek szerepelnek a törlesztő részletben ezért a THM-ben is. Ami benne van a törlesztőrészletben az költség, ezért van a képlet igy kitalálva, hogy a THM része lesz. Persze lehetnek olyan költségek amik nem jelennek meg a törlesztőrészletben, azaz a THM-ben sem. Ezért kell ezeket is külön feltüntetni. Ez a Hpt 213§ (1)/b/
A /c/ pont pedig az összes költséggel foglalkozik, aminek részhalmaza a /b/ pont.

Vegyük hitelesnek a Kúria ügyleírását:
http://www.lb.hu/…tt-ugyerol-0

Ebből az derül ki, hogy az árfolyam rést nem számolták költségként és a THM-ben sem szerepeltették.

Nem ilyen egyszerű! Nem tudom elismerte-e, hogy beleszámolta-e a THM-be.
De az biztos, hogy beleszámolta minden bank.
Mivel a képletben 4 adat van. Hitelösszeg, törlesztő, futamidő, THM. A jogszabály pedig kimondja deviza alapú hitelnél forintban kell számolni.
És mivel minden bank vételi/eladási árfolyamokkal számolt a kölcsönszerződések szerint, ezért nem tudta nem beleszámolni. Mivel minden költség bele van építve a törlesztőrészletbe!

Dr. Attika

írta, hogy a Kúria jóváhagyja majd a döntést, mert az árfolyamrést nem számolták bele a THM-be...

én úgy tudtam, hogy pont ez a baj, illetve pont ezzel állnak ellentmondásban, ugyanis a THM-be beleszámolták, viszont tételesen nem tüntették fel...

Na most ez nyilvánvalóan egyértelműsíti, hogy az árfolyamrés az OTP szerint költség, hiszen ők maguk is beleszámolták a THM...ami ugye az összes költséget mutatja...azaz a Hpt. szerint külön, tételesen is fel kellett volna sorolni...

Ezen nincs is mit vitatkozni, nem is értem, hiszen maga az OTP is költségnek tekintette az árfolyamrést...

Emlékszik még valaki a boldog békeidőkre, amikor még nem volt deviza vételi-eladási árfolyam, csak deviza árfolyam?
(kötött deviza gazdálkodás úgy tizen valahány éve)
Az export után beérkezett devizát a MNB leváltotta egy adott árfolyamon, az importhoz szükséges devizát pedig ugyanazon árfolyamon konvertálta a MNB.
http://fn.hir24.hu/…zaarfolyamok

KBS:

"A részleges semmisség, amire tekintettel a törlesztőrészleteket is a vételi árfolyamon kell elszámolni."

OK,

Már csak azt lenne jó megtudni, hogy az "eladási" árfolyamból, hogyan lesz "vételi" árfolyam...

Kiveheti az "eladási" szót, de nem egészítheti ki a "vételi" kifejezéssel a kikötést....

Ha pedig nem egészíti ki akkor nem lesz egyértelmű a meghatározás...

KBS:

"A részleges semmisség, amire tekintettel a törlesztőrészleteket is a vételi árfolyamon kell elszámolni."

OK,

Már csak azt lenne jó megtudni, hogy az "eladási" árfolyamból, hogyan lesz "vételi" árfolyam...

Kiveheti az "eladási" szót, de nem egészítheti ki a "vételi" kifejezéssel a kikötést....

Ha pedig nem egészíti ki akkor nem lesz egyértelmű a meghatározás...

Béla! Itt már régen nem a jog "játszik". Ez a devizás manipuláció már a társadalmat veri szét. A Kúria szépen helyben fogja hagyni a Fővárosi Törvényszék ítéletét. Meg fogja állapítani, hogy az árfolyam rés költség és mivel nem lett feltüntetve a THM-be, ezért a szerződés semmis. Integrum restitutio. Nem véletlen, hogy Csányi bankja lett erre a szerepre "kijelölve" és nem egy külföldi "leány".

Hmmm. 2000. augusztus. Miért kellett ez? Valami uniós direktíva félreértése? Vagy semmi félreértés, hanem megint tilos az uborkának görbülnie?

A részleges semmisség, amire tekintettel a törlesztőrészleteket is a vételi árfolyamon kell elszámolni. (Vagyis a forintban megfizetett részletek valamivel több devizát fognak érni.)
Nem elvi lehetőségről beszélek, egy ilyen ítéletünk lóg a levegőben, a bíró csak a Kúriára vár; nem nagyon hiszi, hogy az másképp döntene. (Én sem nagyon hiszem.)

Mikori az a hülye szabály?

KBS:

"Elég valószínű egy olyan elszámolás, amivel az adós alig nyer valamit."

Ez melyik verzió is pontosan?

KBS:

Lehet, hogy bennem van a hiba, de én értettem, hogy mit csinál a többi bank....(azt mondja az OTP ügyvédjére, hogy egy nagy f@sz....)

De lehet. Nem az a lényeg, hogy semmis-e a szerződés. Hanem az, hogy annak következtében hogyan kell elszámolni. Elég valószínű egy olyan elszámolás, amivel az adós alig nyer valamit. Akkor pedig megnyerte az érvénytelenség iránti pert - de összegszerűen vesztett a jogerős ítélethez képest.