Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

dikri:

Nagyon egyszerű a dolog....

A banknak meg kell adnia a THM-ben szereplő összes költség százalékos összegét (ezzel nem lehet gondja).....ha az megegyezik a megadott THM-mel, akkor nem kell pluszban feltüntetni az "árfolyamrést", tényleg egy számítási metódus, ha a megadott költségek nem adják ki a THM-et, lesz néhány tized százalékos differencia, akkor probléma van, mert mégis csak hiányozni fog az árfolyamrés %-os értéke....

Ezt ezután könnyen vissza is lehet ellenőrizni, mégpedig úgy, hogy azonos (eladási vagy vételi) árfolyamot használunk a képletben a tőke és a törlesztőrészletnél.
Ha ebben az esetben , már stimmelni fog a THM értéke, akkor bizony az "árfolyamrés"-ből adódik az a fránya eltérés :-)

Sherlock:

"én 10 000 Ft-ért megírom a keresetleveled, tuti győzelem, 100%-ra garantálom. Akkor cimbi vagyok, ugye?"

Ahhoz, hogy megírd, nem kellene először tisztában lenni a dolgokkal Sherlock :-))))))

Szerintem te még az árfolyamrés és az árfolyamváltozás fogalmát is összekevernéd...... :-)))))

Ugyan már, Lehmann is megírta, nem? És vele semmi bajod.
Shelockkal egyébként jóba kötöttél bele. Ezerszer jobban érti az egészet, mint te.

KBS:

"Ugyan már, Lehmann is megírta, nem? És vele semmi bajod."

Úgy tudom ő ingyen írta amit írt :-)

"Shelockkal egyébként jóba kötöttél bele. Ezerszer jobban érti az egészet, mint te."

Akkor meg kell követnem......sajnos én csak az alapján tudtam minősíteni, amit itt leművelt... :-)

Ha nem lennék tisztában, akkor 5 ezerért írnám, úgy etikus.

Sherlock, ez esetben én kérek elnézést :-)

Nekem 10-et megérne, hogy lássam mit hozol össze :-)

De nekem a te tizesed nem érné meg, hogy összehozzak valamit. Nem találkozik a kereslet a kínálattal.

És ha megígérném, hogy nem fogok rajta röhögni miközben olvasom?

ha már eleve úgy állsz hozzá, hogy viccrovatként kezelnéd, szerintem még egy milláért sem fog még a gondolattal se foglalkozni

Wers, eddig sem foglakozott vele, tehát semmi változás nem lenne :-)

Eljött a Nagy Nap!
Nálunk egy újsütetű Nagy Nap lehet belőle, az USA-ban már rutin ünnepnap, a Függetlenség Napja.
A KÚRIA ma kimondja: Devizahitelben Tabula Rasa, és előjön a FARBÁVAL.

A Kúria Gfv. VII. 30078/2013 számú ügyében az ítélet kihirdetésére 2013. július 4-én, 14.00 órakor kerül sor a Kúria Dísztermében.
„
Megfigyeltem, hogy amikor ötvenszer ismételjük el valakinek, hogy megbízunk benne, az gyakran azért van, mert nem is vagyunk benne olyan biztosak.”
(Delphine de Vigan)

Mindjárt becsengetnek.

Az izgalom a tetőfokára hág. Ycal és Dr. Attika ott nyomul a tárgyalóterem bejárata előtt a tolongó TV-sek, tudósítók, újságírók, a messziről jött ember, az elvtárs Tavares elvtárs, Vivike Luxi kurtizán, és más EU-s statisztéria között. A mieink bejutottak...
A kispadon?
Sherlock pókerarccal, flegmán áztatja a lábát egy lavór hideg sörben és kivár... (Nem az a lényeg, hogy ki hal meg, hanem az, hogy mit hagy ránk.) KBS, hátradőlve a bőrfotelben, kezében fejes-vonalzó, körmöst fog osztogatni. Ha nem az lesz az ítélet, amit Ő NEM hirdetett meg előre.
Nekem már egy körmöm sincs, csak a lábamon. A többit lerágtam. KBS, hátrább azzal a vonalzóval...

Ki nyer ma?
Játék és muzsika... (Színház az egész világ, már meg van írva.)
Játsszuk el, hogy van tétje.
"Tegyük meg a téteket emberek!"

jujj de izgi (fel vagyok spannolva) le kell hűteni magam egy jeges teával

Az árfolyamrés költség....semmis a szerződés...élőben a díszteremből...

biztos jó teremben ülsz? Vagy az indexesek értették félre...

Amíg a KÚRIA ítélete megszületik

(Délután el kellett volna mennem a telekre, lepermetezni a vadkender dzsumbujt. 30 ezer a büntetési tétele a NEM-irtásnak. Látom, hogy ebből ma már nem lesz semmi. Van itt "kábítószer"...)

Egy nem akárkitől (kéz alatt vett) "ajzószer" indításként.
0.
Az államot visszavezethetjük egy, a bűnnel számoló, a jogtalanság ellen védelmül kötött társadalmi szerződésre, s ebben látjuk az uralkodói hatalom eredetét.
(Thomas Mann)
Thomas! Sajnos mi már elég rég politikai szürke hályogban szenvedünk. Nem látjuk tisztán az uralkodói...

1.
„A bíróság egy nagy ház, ahol a Jó harcol a Gonosz ellen, ahol meg lehet oldani a Föld összes gondját.
(Nudzsúd Ali)”
Szegény ördög, jó nagy hülye lehetett...

2.
Nincs igazság. Az igazság emberek által gyártott fogalom, egy idegen test az univerzumban. Nem létezik elvont igazság. De törvény létezik. A különbségnek nyilvánvalónak kéne lennie.
(Peter Soyer Beagle)
Hát ehhez tartsuk magunkat!

3.
„Mondjon valamit, amit erőszak nélkül meg lehet oldani! Ahhoz, hogy építhessünk, először a régit kell lerombolni, elpusztítani!”
(Agatha Christie)
Christike, hogy maga tudatlan! Hát soha nem hallott még "zöldmezős beruházásról"?

4.
Hééé! Későn Okulók!
Hogy biztosítsák vagyonukat, a gazdagok kitalálták a törvényeket, a bírákat, a guillotine-t, mindmegannyi gyertya, amelyek lángjánál a tudatlanok megégetik az ujjukat.
(Honoré de Balzac)
S lőn "világosság"...

5.
„A Gonosz megtestesülésének megsemmisítéséhez nem szükséges bírói ítélet.”
(Erich Maria Remarque)
Kocsmában két jól elhelyezett "saller" is megteszi...

6.
A törvény legyőzi a forradalmat. De a törvénytelenségből forradalom lesz.
(Liviu Rebreanu, Lenin kártyapartnere?)

7.
„Ami jó csak van az életben, az vagy törvényellenes, vagy erkölcstelen, vagy hizlal... De engem nem zavar.
Jól élek.”
(nem ismeretlen politikusok)

• a törvényellenességre van mentelmi jogom
• az erkölcstelenségért vannak irigyeim
• eszem, ha látom

8.
Ha minden törvényt betartasz, elveszted az élvezetet.
(Bob Marley)

9.
„A bűnnek Ádám volt a szerzője. Nem bánnám, ha bejegyeztette volna rá a nemzetközi szerzői jogot.”
(Mark Twain)

10.
Legalább ahhoz a jogunkhoz ragaszkodjunk, hogy egymás közt elpanaszoljuk a bajainkat.
(Liviu Rebreanu)

Miért? Te nem vagy így vele?
Az vesse rám az első követ, aki utoljára érkezik.

Na ezt nem gondoltam volna. Győzött az OTP. Azért az indoklásra nagyon kíváncsi vagyok.

Itt az ítélet: nyertek a bankok

k.m.
2013. július 4., csütörtök 14:16 |
Nem semmis a devizahitel-szerződés – mondta ki a Kúria. A döntést nagyon feszülten várták devizahitelesek tömegei, sokuk számára ez volt az utolsó remény, igaz, nem biztos, hogy a szerződések semmiségével sokat nyertek volna.

Címkékkúria, devizahitel, remény
Megszülte nagy izgalommal várt ítéletét a Kúria: nem nyilvánították semmisnek a devizahitel-szerződéseket, és nem lesz elszámolás sem. Nagy győzelem ez a bankoknak.

Utólag pótolják az árfolyamrést

„A testület döntése életben tartja a szerződést, ám tett egy kiegészítést, miszerint az alkalmazható árfolyamrés 1 százalék lehet. Erre azért van szükség, mert valóban kifogásolható, hogy a bank a futamidő alatt módosította az árfolyamrés mértékét. A hiba kijavításával azonban a szerződés teljes mértékben megfelelő.

A Kúria szerint a szerződés megkötésekor nem volt egyértelműen meghatározva az összes költségelem, és az akkori THM (teljes hiteldíj-mutató) tartalmazta az árfolyamrést. Márpedig ez szerintük akkor – a szigorúbb devizahitel-törvények meghozatala előtt – szabályos volt. A devizaátváltás költségét pedig egyértelműen az ügyfélnek kellett viselnie, és a tájékoztatás is pontos volt. A bíróság azt is megállapította az ítélet indoklásában, hogy teljesen bizonytalan, mi alapján lehetne megállapítani a szerződés semmiségét.”

Szép is lenne,ha nem menne a 2. résszel a Kúria az Eu fogyvéd irány elvvel szemben..mióta lehet kiegészíteni egy fogyasztói szerződést????? :)

Hogy lehet egy ilyen szerződésbe belenyúlni?Nem az van hogy a Hpt az erősebb?Ha semmis, akkor semmis és kész vagy nem ?!

Nekem majd kipótolják kamattal, árfolyamréssel, egyéb díjakkal amik kimaradtak?!

Ezért mennyi pénzt kaptak vajon?

"A thm-rendelet szerint ha kétnemű árfolyam kerül alkalmazásra, akkor az adott napon érvényes deviza eladási árfolyamon kell a folyósítást és deviza vételi árfolyamon a hiteltörlesztést kiszámolni. "

Mondjuk ezt a cikkben felcserélték szerintem , pont az a baj, hogy folyósításnál vételi és törlesztésnél eladási.

De hol van ez a THM rendeletben?Én nem találom a kétnemű árfolyamra vonatkozó részt

Jogállamban csak a törvény

„A bankok és a PSZÁF szerint nagy baj lenne abból, ha tömegesen semmisnek nyilvánítanák a devizahiteles szerződéseket – és nem csak a bankok vesztenének. Ebben az esetben ugyanis alapesetben végelszámolás következne, amikor is az adósnak is meg kellene térítenie a tőketartozásának maradékát. Ez esetenként többmillió forint lehet, amire a végtörlesztést kihagyó adósoknak nincs sok tartaléka. Arra mindenesetre nincs jogi esély, hogy az adós megtartsa a házát, és a tartozás visszafizetésétől is mentesüljön.”

Utólag pótolják az árfolyamrést
A testület döntése életben tartja a szerződést, ám tett egy kiegészítést, miszerint az alkalmazható árfolyamrés 1 százalék lehet. Erre azért van szükség, mert valóban kifogásolható, hogy a bank a futamidő alatt módosította az árfolyamrés mértékét. A hiba kijavításával azonban a szerződés teljes mértékben megfelelő.

Vigyázat!!!
A TETŐ-n (elvitelén) dolgoznak!

A HIBA kijavítása alatt a teljes fizetési kötelezettség zavartalanul folyik tovább.
Az árfolyamrés - a HIBA "kijavítása" a bankoknak utólag megengedett! - 1% lehet.

Ennek a valószínűsége 1% lehet, kedves Thomas...
Az államot visszavezethetjük egy, a bűnnel számoló, a jogtalanság ellen védelmül kötött társadalmi szerződésre, s ebben látjuk az uralkodói hatalom eredetét.
(Thomas Mann)

Na akkor újra: a szerződés semmis ,viszont a Kúrai szerint a semmisség jogkövetkkezménye,nem az eredeti állapot visszaállítás...hanem az érvényessé tétel (árfolyamrés beleírásával)

Más forrásból:
„"
Kimondta ugyanis a Kúria, hogy az árfolyamrés költség a fogyasztó szempontjából és ilyen értelemben annak nincs jelentősége, hogy ennek csak banktechnikai okai vannak. Ennek a tételnek is benne kellett volna lennie a szerződésben. Ez az ok miatt azonban a Kúria nem nyilvánította semmissé az egész szerződést, hanem visszamenőleges hatállyal kiküszöbölte az érvénytelenségi okot.”"

Ez azt jelenti ebben az ügyben, hogy a középárfolyamtól plusz-mínusz fél százalékkal lehet eltérni, vagyis az eladási és vételi ár között 1 százalékos eltérés lehet. Mivel ez visszamenőleges hatályú a banknak azt ezt meghaladó költséget vissza kell fizetnie.
Az összeg 215990 forint.

Továbbá...:

„
A Kúria egyúttal kimondta azt is, hogy az ügyfél nem volt jól tájékoztatva, a szerződésből kimaradt tétel miatt. A testület az első fokon eljáró bíróságnak ajánlást tett. A Kúria arra vonatkozó szempontokat adott meg a bíróságnak - erre a konkrét és más hasonló ügyekre nézve -, hogy miről kell döntenie, miket vizsgálhat.
”
Ajánlás? Jogegység? Precedensjog? "...miről kell döntenie, miket vizsgálhat."

Ennek a tételednek a valószínűsége 1% lehet, kedves Thomas...
Az államot visszavezethetjük egy, a bűnnel számoló, a jogtalanság ellen védelmül kötött társadalmi szerződésre, s ebben látjuk az uralkodói hatalom eredetét.
(Thomas Mann)
Hol itt az Állam?
Mert az enyém leesett...