Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Nem akarom átküldeni. Hamarosan olvashatjátok a parlament.hu irományok rovatban.

A Kúria azt mondta,hogy a deviza alapú kölcsönök nem színlelt szerződéske.

Ha bank nekem azt írja levelében,hogy "mintha eladom a devizát a banknak és a bank mintha megvenné a devizát" ezek a kijelentések egy nem létező deviza adás vétel ,nem létező deviza kereskedelem , és nem létező szolgáltatás takarnak. Miért kell bárkinek fizetni ilyen nemlétező dolgokért. Ezek a szavak szerintem kimerítik a színlelt szerződés fogalmát ,mivel egy másik szerződést ,deviza befektetési,kereskedelmi szerződést takarnak.

Mert nem ez történt. Deviza elszámolás mellett kaptad meg forintban az összeget és deviza elszámolás mellett forintban fizeted vissza. A színleltséghez ennek a világon semmi köze.

„Hozzájutottam a "deviza-hiteles" törvényjavaslat tervezetéhez. KBS, ObudaFan! Vagy a jogérzéketeket, vagy a jogalkalmazás tekintetében fennálló nézeteiket kell átalakítani. Nem fog bejönni a "bankbarátság".”

Attika, az után az ámokfutás után, amit te itt nap mint nap művelsz, nem csodálkozom, hogy csak az Etikai Szabályzatba ütköző módon sikerül itt már bármit megfogalmaznod.

Sajnos, azt neked hiába magyaráznám, hogy az a tény, hogy törvénymódosítás készül, maga is igazolja, hogy a korábbi jogszabályok alapján a kívánt megoldás nem volt elérhető.

Jó estét.

Kérdés.

A bankkal kötött kölcsönszerződéstől el lehet-e állni?

Mármint úgy, hogy a szerződést felmondod, de a kölcsönösszeget köszönettel megtartod?

a felmondás és az elállás nem ugyan az , a szerződés elálláskor az eredeti állapotot kell visszaállítani.

Elállni egy szerződéstől úgy általában akkor lehet, ha ezt vagy a szerződés lehetővé teszi, vagy a törvény kifejezett rendelkezése teszi lehetővé. Bankkölcsönszerződést én még nem láttam olyat, ami ilyen jogot biztosított volna, így tehát csak a törvényben esetileg szabályozott esetekben lehet elállni, és természetesen csak abban az esetben, amennyiben a jogviszony természete ezt egyáltalán lehetővé teszi. Erre elméleti eseteket lehet kreálni, de túl gyakorlatias példát én nem tudnék mondani. Például ha a bank vállalja, hogy egy meghatározott határidőig kölcsönt fog nyújtani, de ez a határidő nem teljesül, és a kölcsönvevőnek már nem érdeke a kölcsön felvétele, akkor például elállhatna a szerződéstől, de hát ez ugye egy nem túl gyakorlati eset.

Amit te valóban szeretnél kérdezni, hogy az járható út-e, hogy a felvett deviza alapú kölcsönszerződésben elállsz, és akkor majd az eredeti árfolyamon törlesztesz, az nyilvánvalóan nem fog menni.

„a felmondás és az elállás nem ugyan az, a szerződés elálláskor az eredeti állapotot kell visszaállítani.”

Igen, valóban. A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. Az elállás a szerződést felbontja, a felmondás a szerződést megszünteti. A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.

És te helyre tudnád állítani az eredeti állapotot?

Uppsz, Óbuda beelőzött. Sebaj, tőle jobban megtudhatod.

Én arra gondoltam,hogy:

Ha lenne rá lehetőség akkor elállni a szerződéstől ,persze indoklással ,pl. a szerződés kötése után olyan állapotok alakultak ki,hogy részemre már nem megfelelő .

és az elállásra hivatkozva az eredeti állapot visszaállítását kérem .
Kölcsönkértem X összeget én meg visszafizettem közel 2x X összeget, szóval mint egy érvénytelen szerződésnél.

nekem az eredeti állapot megfelelő teljesíthető lenne.

Teljes mértékben keversz mindent. Egyrészt az elállásnak a szerződés érvénytelenségéhez semmi köze, ha a szerződés érvénytelen lenne, attól elállni sem lehetne, mert annak a jogkövetkezményei mások.
Érvényes szerződéstől lehet elállni, de csak akkor, ha a szerződés, vagy a törvény az adott tényállást elállási okként szabályozza. Az, hogy elnehezült a teljesítésed, nem elállási ok.
Ráadásul az én véleményem szerint ebben az esetben az eredeti állapotot vagy nem lehet helyreállítani, vagy ha úgy tekintjük, hogy lehet, az eredeti állapot helyreállítása nem az, hogy annyi forintot fizetsz vissza, mint amennyi forintot kaptál, mivel a szerződésben deviza alapú elszámolásban egyeztetek meg.

" a szerződésben deviza alapú elszámolásban egyeztetek meg."

Ez részben igaz....

A problémám ezzel, hogy azért tudott a bank és az adós ebben megegyezni, mert a bank által nyújtott tájékoztatás alapján ez vállalhatónak tűnt...

Félre téve a demagógiát, ti sem gondolhatjátok (tudom, hogy mégis ezt teszitek), hogy az adós akarata kiterjedt korlátlan kockázat vállalásra...vagy arra, hogy egy "EFFEKTIVITÁSI KIKÖTÉS" miatt tényleges kockázatot vállaljon egy virtuális kockázat rátelepítése miatt...

A bank erősen visszaélt az információs asszimmetriával és azzal, hogy az adósok bizalommal fordultak feléjük, mint professzionális pénzügyi szolgáltató felé....

Akit esetleg érdekel, itt a KURIA által julius 4.-én érvényessé nyilvánítandó szerződéstől , amely most a 213. d, miatt lett semmis....

Érdekelne, hogy szerintetek helytálló-e a bíróság hivatkozása, amely alapján eltekintett a Kúria által "előírt" jogkövetkezménytől?

Köszi.

http://hitelsikerek.hu/…atermark.pdf

Az ügyfél ugyan szart se ér vele - de a Pitinek pont így jó.

„A problémám ezzel, hogy azért tudott a bank és az adós ebben megegyezni, mert a bank által nyújtott tájékoztatás alapján ez vállalhatónak tűnt...”

Ennek aztán az elálláshoz, amiről a kérdés szólt, a világon semmi köze.

„Félre téve a demagógiát, ti sem gondolhatjátok (tudom, hogy mégis ezt teszitek), hogy az adós akarata kiterjedt korlátlan kockázat vállalásra...vagy arra, hogy egy "EFFEKTIVITÁSI KIKÖTÉS" miatt tényleges kockázatot vállaljon egy virtuális kockázat rátelepítése miatt...”

Úgy látom, nem sikerült a szöveget értelmezni. Az effektivitási kikötés azt jelentette volna, hogy eleve devizában kellett volna visszafizetni a kölcsönt. Tehát a kockázatvállalás nem abból adódott, hogy ez a szerződésekből - hiányzott és nem benne volt.

Ami pedig a dolog érdemét illeti, mivel a hitelfelvételkor nem lehetett tudni, hogy hogyan mozdul el a devizaárfolyam, ezért nyilván valakire ezt a kockázatot telepíteni kellett, a szerződésben pedig ez megtörtént.

A demagógiát sajnos nem sikerült félretenned.

„A bank erősen visszaélt az információs asszimmetriával és azzal, hogy az adósok bizalommal fordultak feléjük, mint professzionális pénzügyi szolgáltató felé....”

Ez persze sok szerződéses kikötés esetén így lehet, így egyes kikötések esetleg támadhatóak is, de a kedvenc hivatkozásotokra nem igaz. Abban a kérdésben, hogy milyen devizaárfolyam lesz mára, nem volt információs aszimmetria, emrt azt nem tudhatta egyik fél sem.

Szerintem nem lesztek előrébb azzal, ha ostobaságokkal érveltek a bíróságon, azokat az érveket lenne érdemes megkeresni, amivel valamit el is értek. Azoknak a drága kollégáknak, akik meg erre a felvetésre minden jogi érv nélkül lebankbarátozzák az embert, el kellene gondolkodniuk, hogy megfelelő pályát választottak-e.

„Szerintem nem lesztek előrébb azzal, ha ostobaságokkal érveltek a bíróságon, azokat az érveket lenne érdemes megkeresni, amivel valamit el is értek.”

Ez nyilván irreális elvárás olyan felperesek esetében, akik már a követelés jogalapját is hibásan jelölik meg a jogalap nélküli gazdagodásban.:-)

„Érdekelne, hogy szerintetek helytálló-e a bíróság hivatkozása, amely alapján eltekintett a Kúria által "előírt" jogkövetkezménytől?”

Hát mivel a felperes ezek szerint nem kérte a jogkövetkezmények megállapítását, a bíróság a kérelemhez kötöttség alapján nem is állapíthatott meg jogkövetkezményt.

Obudafan:

"Ennek aztán az elálláshoz, amiről a kérdés szólt, a világon semmi köze."

Az elállás szerintem sem járható út....

A problémán nekem, csak annyi, hogy az "effektivitási kikötés" kifejezéssel a bankok jelenleg azt próbálják magyarázni, hogy miért nem kellett CHF a kölcsönök mögé...

A CHF-ben való (kirovás) maga az effektivitási kikötés....

Hitelintézeti szemle részlet:

"Az előzőekből talán kiderült, hogy a devizahitel attól az, ami, hogy a felek így állapodtak
meg: szerződésükben a tartozást devizában határozták meg. A devizahitelekkel szembeni
támadások egyik pontja az, hogy a devizahitel „valójában” nem is az, mert ténylegesen nincs
mögötte deviza. Ezzel szemben a bankárok és e konstrukció egyéb védelmezői igyekeznek
igazolni, hogy de igen, a devizahitelek mögött devizaforrások, vagy gazdasági értelemben
ennek megfelelő származékos ügyletek állnak.24 Az ügylet jogi minősítése szempontjából
azonban ez nem releváns kérdés. A felek erre irányuló akarata szükséges és önmagában elegendő feltétele annak, hogy devizatartozás keletkezzen. Nemcsak abban illeti meg a feleket
a választás joga, hogy almára vagy körtére szerződnek, hanem abban is, hogy forintra vagy
euróra. "

De van egy kérdésem, ha magadnak megválaszolod, akkor erre az állításra is megvan a cáfolat:

"Ami pedig a dolog érdemét illeti, mivel a hitelfelvételkor nem lehetett tudni, hogy hogyan mozdul el a devizaárfolyam,"

Amennyiben a CHF árfolyama állandó vagy csak 10-15%-os kilengések várhatóak, ahogy a bankok erről adtak tájékoztatást, akkor mi értelme van, volt a szerződéskötéskori árfolyamon történő deviza nyilvántartásnak?

1. Ha valóban stabil az árfolyam akkor:

Felesleges....mert forintban is ugyan annyi marad....

2. Ha a forint erősödik akkor:

Sima bukta a banknak és veszélyezteti a "befektetők vagyonát"....

A harmadik lehetőséget nem írom le, mert akkor azt mondjátok, hogy elfogult bankellenes vagyok.... de ez jött be....

„mi értelme van, volt a szerződéskötéskori árfolyamon történő deviza nyilvántartásnak?”

Ha nem csak okoskodnál, hanem vennél egy banküzemtan könyvet, akkor tudnád, hogy máshogy nem is tudja nyilvántartani, különben nem tudná görgetni a treasury a forward lábat. De még mindig az a hibás kiindulópontod, hogy deviza csak hasraütés miatt van ott, mert teljesen félreértelmezed a pénz-multiplikátor hatást és (szerintem) komolyan elhiszed, mikor azt mondod hogy a bank a betétekből tudott volna ennyi lóvét szerezni.

De nincs kétségem afelől, hogy téged semmivel nem lehet meggyőzni, csak időnként átléped ezzel az ostobasággal az ingerküszöbömet. Ez továbbra is egy szakma (a jog, nem az ostobaság), hiába olyan, mint a foci.

„A problémán nekem, csak annyi, hogy az "effektivitási kikötés" kifejezéssel a bankok jelenleg azt próbálják magyarázni, hogy miért nem kellett CHF a kölcsönök mögé...”

A probléma az, hogy ezek szerint továbbra sem érted, hogy mi is az effektivitási kikötés, és hogy jön egyáltalán képbe.

„Amennyiben a CHF árfolyama állandó vagy csak 10-15%-os kilengések várhatóak, ahogy a bankok erről adtak tájékoztatást, akkor mi értelme van, volt a szerződéskötéskori árfolyamon történő deviza nyilvántartásnak?”

Azért 10-15%-os kilengéseknél sem lett volna az mindegy.

Szeretnék segítséget kérni törvények és rendeletek kiejtésében. A vizsgámon fel kell tudni olvasni egy törvényt és egy rendeletet.Pl.:1998.évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról VAGY 1/2000.(I.7.)SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól.Nagyon köszönöm annak, aki tud segíteni.

Azért az, ha valaki ezerkilencszázkilenvennyolc évi huszonhat törvénynek mondja, csúnya nyelvhelyességi hiba, de jogi tévedésnek nem mondanám. Vagy nyelvművelésből vizsgázol?

„kiejtésében” - Micsoda? És akit Sálgótárjaaanból, esetleg Vazsmegyéből szalasztottak, az megbukik?

Azt meg talán külső segítség nélkül is ki tudod dolgozni, hogy (1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet) egy per kettőezer eszcséem rendelet, vagy nem?