Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Eszembe Jutott egy Hungarikum!
AZ egyoldalú szerződésmódosítás a Bankoknak, tud-e valaki olyan európai országot (EU-ban), ahol van ilyen?

Erdős Tibor
Forintárfolyam, kamatszint és devizaalapú eladósodás
"Bár az MNB felhívta a figyelmet az árfolyamkockázatra, de sok olyat is mondott és tett, amiből az következett: az árfolyamkockázat gyakorlatilag nem komoly veszély. Gondoljunk az árfolyam-ingadozás sávhatárainak eltörlésére, amitől az MNB éppen a forintárfolyam erőteljes és további emelkedését várta, ettől pedig az inflációs ráta esését! Vagy gondoljunk a jegybankelnök azon kijelentésére, hogy „nem találtunk összefüggést az árfolyam és export közt, de találtunk az árfolyam és infláció közt”! Ebből az következett, hogy a jegybank eltökélt az árfolyam tartására, sőt növelésére, hiszen az infláció leszorítása a monetáris politika alapvető rendeltetése.
Gondoljunk arra a tételre, hogy a feltörekvő gazdaságokban a hazai valuta árfolyamának emelkedése törvényszerű! (Lásd a környező országokban mindenütt emelkedett nemcsak a reál-, hanem a nominális árfolyam is.) Eközben a jegybank hallgatott arról, hogy ez a tétel nem lehet érvényes az olyan országra, ahol az államháztartás tartósan túlköltekezik, és ahol az átlagos nominális bérek növekedési üteme több mint háromszor akkora, mint a termelékenységé.
Gondoljunk arra is, ami 2008 tavaszán történt: rövid időn belül 100 bázisponttal növelte az MNB az alapkamatot éppen azzal a szándékkal, hogy az árfolyam a sávhatárok eltörlése után gyorsan növekedjék. Ez növekedett is; ekkor esett a 230-ra az euró forintárfolyama. Nem sokkal később, mikor már kezdett bizonytalanná válni a forintárfolyam, az MNB egyik alelnöke azt állította: kizárt dolog, hogy az árfolyam 260 forint/euró szintig csökkenjen.
El kell ismerni, hogy az MNB sokat tett azért, hogy a lakosság, ha hallott is az árfolyamkockázatról, azt ne vegye komolyan. Eközben a devizahitelesek gyorsan növekvő tábora éveken át kellemesen tölthette az idejét azon elmélkedve, mennyit nyert eddig, és nyerhet még ezután is a forintárfolyam további emelkedése és a nominális bérszint gyors növekedése következtében. Örvendhetett, hogy a devizaalapú hitel vállalásával mekkora üzletet kötött"
http://epa.oszk.hu/…02_erdos.pdf

"Nem, kérlek, nem ilyen. Ez nem szerencsejáték. Jó ügyvéd nem veszít kilenc pert tízből."

De, ez ilyen. A vesztes fizet, te magad is írtad.

Valóban nem szerencsejáték, ebben teljes mértékben igazad van, mint ahogy abban is, hogy jó ügyvéd nem veszít kilenc pert tízből.

Ultra lassú sebességgel de közelednek álláspontjaink, hiszen hetek óta ezt szajkózom, hogy specializálódott (nevezzük jónak, ha már így irtad) ügyvéd kell, aki érti, tudja amit csinál, tízből kilencszer nyer és, akkor vág bele ha jó eséllyel nyerhető az ügy.
Azt mondjuk halkan hozzáteszem, hogy a THM-Paradoxonnak nevezett semmisségi ok miatt olyan sok elsőfokú ítélet (a jogerős másodfokú mellett) még nem születhetett, ebből statisztikai következtetést levonni korai. Van ami simán nyert elsőfokon, van ami bukott, nem döntött a bíró, és természetesen nem láttuk a kereseteket és a szerződéseket.

A részedről tanúsított hozzáállás viszont példás (bár egyszer tettél olyan kijelentést, hogy diktálja le az adós mit írj a keresetbe és beadod), nem vállalsz ilyen ügyet, mert nem tudnád megfelelően képviselni az adóst. A bankokat viszont lehet egész jól, érdemes lenne jelentkezned a Bankszövetségnél, kellene fog sok jogász nekik is, hogy győzzék a pereket...

http://www.fovarosi-hirhatar.hu/…adosperekben

Tician, írtam neked e-mailt, kérlek nézd meg!

„Vagy a bankok. Aki veszít. Ez ilyen.”
Nem, kérlek, nem ilyen. Ez nem szerencsejáték. Jó ügyvéd nem veszít kilenc pert tízből.

Ettől te bízhatsz benne, hogy épp te leszel a tizedik. Sokan lottóznak is.

1% kockázat?! Persze...

"Az ügyfelek meg pengetik a 900 000,- Ft illetéket, és 5-600 000,- Ft ügyvédi munkadíjat a pernyertesnek."

Vagy a bankok. Aki veszít. Ez ilyen.

Aztán ott van az illetékmentesség, aki megkapja.

De ez engem egy cseppet sem érdekel és ne is rettent el, rá lesz szánva az az 1 milla illetékkel együtt. Egyébként meg elég biztos lábon áll az amivel én tudok perelni, 1% kockázatot meg simán megér.

KBS

"Azt is bejelentik a Fécsbúkon, amikor veszítenek?"

Be.

Kedves Franciska69!

A facebookon esetleg meg tudnád nézni ezen a linken:
http://www.facebook.com/…90317881126/?…

hogy az előző jogerős autós hitel ítélet fel van-e töltve?Én nem vagyok regisztrálva, de az van írva, hogy a 2012. októberi ítélet fenn van itt.

Az általad beszúrt vesztes per sem devizahiteles megközelítésű, opciós szerződésben nem szereplő árról folyik a vita stb. Csak annyiban kapcsolódik ide, hogy érvénytelenséget kértek.

A devizahitelszerződésnél teljesen más, hogy pl nem szerepel a szerződésben a CHF összeg, csak egy forint összeg kölcsön összegként. Aki valaha is egy kicsit foglalkozott deviza átváltással, tudja, hogy ez a hiányosságab már magában vicc. Beleírják, hogy X Ft a kölcsön összege, nem írják bele hogy az Y CHF, persze a folyósítás napján nem az Y CHF-nek megfelelő forint összeget utalják ki, hanem csak az X Ft-ot, ennek ellenére követelik vissza az Y CHF-nek megfelelő forintot. Sajnos ezzel is támadták már meg a szerződéseket, de a bírók nem tudták felfogni, hogy mi a probléma, mostanra talán fejlődtek annyit...és tényleg fordul a kocka...pontosan azért nem írták bele a CHF összegeket, hogy azzal is visszaéélhessenek

Áltatod magad.

Tisztelt KBS!

Az általad említett 6 vesztes per mind devizahiteles volt?

Egyébként pedig a múltkoriban már meg lett tárgyalva, hogy a devizahiteleket most kezdik el megfogni, mert eddig csak tisztességtelenséggel próbálkoztak, azt kivédték, mostmár talán kezdik felfogni a döntéshozók, hogy mik is a problémák...bár tapasztalatom szerint a legtöbbnek elég nehéz elmesélni, hogy mi is a probléma, és sajnos nem az a baj hogy nem akarja érteni, hanem tényleg nem képes rá, hogy megértse. De végre találunk olyan kézzelfogható dolgokat, amelyeket a döntéshozó bíráknak is el lehet magyarázni, úgy, hogy megértsék...innentől kezdődnek a győzelmek

Az ügyfelek meg pengetik a 900 000,- Ft illetéket, és 5-600 000,- Ft ügyvédi munkadíjat a pernyertesnek.

Azt is bejelentik a Fécsbúkon, amikor veszítenek? Mint pédául 30262/2012/3 ?

Az elég olcsó dolog, hogy indítok például húsz pert, abból 18-at totálisan elvesztek, ezeket elfelejtem - a maradék kettővel meg reklámozom magam.

A facebookon az egyik bejegyzés szerint a Bihari Ügyvédi Iroda már 2012. októberében is nyert egy autóhiteles pert a lombard ellen. Annak a határozati számát nem tudja valaki esetleg?

Ez tényleg nem visz minket előbbre, azért köszi!
Érdekes család, inkább örültek volna neki.
Azt lehet-e tudni, a Lombard ellen másodfokon megnyert mikor fog oda felkerülni?

OFF
Nem devizás. Személyiségi jogi. Ha jól veszem ki belőle, akkor a kórház a sebészeti központját egy korábban nála dolgozó elismert sebészprofesszorról nevezte el, és ezt vette zokon a család. A kolléganő segített benne, hogy a kórházzal töröltessék a nevet.
Nem vagyok benne biztos, hogy a néhai egyetértett volna ezzel. Szentgyörgyi Albert rokonai szerencsére nem tiltakoznak.
ON

Kedves Béla!
Megadnád annak az egy megnyertnek a határozat azonosítóját?
Köszönöm!

„A Bihari Ügyvédi Iroda győzelme tegnapi, valószínű, hogy írásos ítélet még nincs,”

Az nincs. http://www.birosag.hu/…rozatok-tara Itt viszont van kilenc. Hétbe belepillantottam, abból hatot vesztett el a kolléganő. És amit megnyert, az sem válik dicsőségére szerintem.

Állítólag a Bihari ügyvédi Iroda már ezelőtt is nyert másodfokon a lombard ellen. Arról tud valaki valamit esetleg?Mindenhol csak azt találom, hogy már korábban is volt pernyertessége jogerősen, de nem találok bővebbet.

A Bihari Ügyvédi Iroda győzelme tegnapi, valószínű, hogy írásos ítélet még nincs, de ha valaki hozzájut, vagy a hivatkozási számhoz, az kérem ossza meg velünk. Köszönet!

KBS:

"Az én felfogásomban nem a szerződéses - ellenérdekelt - partner feladata, hogy törődjön az érdekeimmel, és felmérje a döntésein következményeit, hanem az enyém."

Mint, már mondtam: "ne szólj szám, nem fáj szerszám"

Hajlamos vagy elfelejteni, hogy "fogyasztói szerződésről" beszélsz....

Néha nem árt elolvasni, hogy milyen törvények vonatkoznak a bankra, mert lehet, hogy a szerződést író jogászok is a te felfogásod szerint működtek...pedig ez a felfogás ellentétes a törvényalkotó akaratával.

78. § A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni.

(4) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

A törvény indoklásából:

A 78. §-hoz

A Javaslat szerint a hitelintézetnek a kihelyezéssel járó kockázatok mérséklése érdekében két lehetősége van: egyrészt a leendő adós pénzügyi helyzetének, az eddigi kapcsolat, illetve a jövőre vonatkozó elképzelések függvényében fel kell mérni az adós jövőbeni hitel, illetve kamat törlesztő képességét, másrészt a kockázat további csökkentése érdekében a hitelintézet az ügylet mögé biztosítékot, vagy fedezetet követelhet meg. A Javaslat a hitelezési tevékenység biztonságosságának fokozása érdekében részletesen tartalmazza a fedezet elfogadásának szabályait is.
A Javaslat előírja a hitelintézetnek, hogy a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződniük a szükséges fedezetek illetve biztosítékok meglétéről, valós értékéről, érvényesíthetőségéről, és ezeket megfelelően dokumentálniuk kell. Nem fogadhat el a hitelintézet olyan biztosítékot, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzálogot, amelynek esetén a kizáró tényezőt az jelenti, ha az adott ingatlant az értékének 70 százalékát meghaladó mértékben már lekötötték.
Ezek az előírások megkövetelik a hitelintézettől a fedezet elfogadása előtt annak vizsgálatát, hogy a fedezetet nem kötötték-e le esetleg más jogügylet biztosítékául, illetve jelzálog esetén milyen egyéb jelzálog bejegyzések vonatkoztak az adott ingatlanra.
A Javaslat megtiltja a hitelintézetek számára olyan értékpapír fedezet elfogadását, amely az adott hitelintézetben tagsági jogokat biztosít, vagy ugyanahhoz a bankholdinghoz tartozó másik pénzügyi intézményben biztosít tagsági jogokat, vagy a hitelintézet, illetve a bankholdinghoz tartozó másik pénzügyi intézmény tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság részvénye. Ezekre a korlátozásokra azért van szükség, mert ha a bankholding kockázatvállalását konszolidált szinten vizsgáljuk, ezek a biztosítékok nem jelentenek valódi fedezetet, hiszen a bankholding egészében vizsgált kockázatokat nem csökkentik.
A Javaslat kötelezővé teszi a hitelintézetek számára az ún. hitelutógondozás végzését, vagyis a hitelintézet nem csupán a kihelyezés időtartama előtt köteles vizsgálni a kockázatok alakulását, hanem a kockázatvállalást tartalmazó szerződések időtartama alatt folyamatosan ellenőriznie kell a kockázatvállaláshoz kapcsolódó kockázatok mértékét.

Ezek után nézzük meg újra, hogy mit is állítottál:

"Az én felfogásomban nem a szerződéses - ellenérdekelt - partner feladata, hogy törődjön az érdekeimmel, és felmérje a döntésein következményeit, hanem az enyém."

és mit mond a törvény:

fel kell mérni az adós jövőbeni hitel, illetve kamat törlesztő képességét,

A Javaslat kötelezővé teszi a hitelintézetek számára az ún. hitelutógondozás végzését

Viszont nem szerezném, azt sem mondani, hogy az adósok között nem voltak felelőtlenek...de ez a kisebb százalék, a nagyobb részük a kapott információk birtokában hozta meg, az akkori "felelősségteljesnek " nevezhető döntését.....egyetlen bűne, hogy elhitte, amit a professzionális pénzügyi szolgáltató mond....

Hogy ezt nem kellett volna, mára világos, de akkor most ne sírjon a bankszövetség elnöke, hogy :

"Ebben a szakmában, ágazatban a legjelentősebb tőke a bizalom, a bizalom nélkül a bankszektor nem tud normálisan működni...."

KBS

Miután olyan témában ütközetetjük álláspontjainkat ami a te szakterületed (jog), ezt a kérdést is lezártnak tekintem.

Nem tudom mit írtál alá, te sem tudod, hogy én mit. Szerintem nekem átlagfogyasztónak nem volt elégséges a tájékoztatás (amit kaptam) és nem volt érthető a szerződés sem (amit akkor és ott quick&dirty módszertan szerint írattattak alá), neked jogásznak lehet, hogy elégséges volt és érthető, boldog lehetsz, hogy megalapozottan döntöttél, így már értem az álláspontod.

Szerencsére vannak pénzügyre specializálódott jogászok és közgazdászok akik osztják az álláspontomat és lesz aki megírja a keresetet és képvisel.

By the way egy 3-5 éves futamidejű max pár milliós hitel lehetséges kockázatát ugye nem akarod egy több milliós (akár 10+) 15-25 éves futam időre kötött szerződés kockázatával összemérni...

Vannak már nagyon jó önfejlesztő könyvek, segítenek túllépni az ilyen nehéz helyzeteken, olcsóbbak is mint orvoshoz menni.

„ fentiek alapján tudom elfogadni azt az álláspontot, hogy NEM volt megfelelő a tájékoztatás. ”
Nem. A saját érdekeid alapján tudod elfogadni. Az én álláspontomat kifejezetten hitelesíti, hogy nem vág egybe az anyagi érdekeimmel. (Én is fizetek svájci frankos autókölcsönt.)