Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Kedves Totom!

Nyilván ezt fogom mondani a bírónak én is, hogy akkor akár beleírhatnánk hogy a hitel kicsit több volt stb meg ez meg az...remélem ennél komolyabb egy felelős bíróság, hogy ilyen kéréseket elfogadjon, vagy helytállónak találjon, mert az alperes szerint kiküszöbölhető, hogy a kamat nem volt benne a kölcsönszerződésben. Persze , hogy vicc!!Nyilván vicc, hogy ez kiküszöbölhető!NAde ilyet értelmes, felelős bíróság csak nem vesz be reményeim szerint...

Üdv Mindenkinek!
Én egy abszolút hozzá nem értőnek gondolom magam de az én idegrendszeremet is felborzolják ezek a dolgok.
Nekem egy autóhitelem van, ami 2006-ban lett írva. Pontosan mi az aminek hiányoznia kell belőle illetve ha hiányzik akkor hová forduljon a földi halandó, hogy az ügyében történjen valami???? Vagy egyáltalán van e már/még értelme kapálózni az nagy hatalmas bankok ellen???
Köszönöm előre is az információkat!!!

Tudod Tician, vannak az okos bírók, akik simán megteszik, hogy a bank jogásza diktálja mit kell beleírni hogy jó legyen, meg vannak az irgalmas nővérek akik benyalják, hogy ez így nem kóser, mert mégis csak egy fogyasztóról van szó akit a jogalkotó többek között ezzel a szabályozással is védeni akart.

No de félre a tréfát, szerinted a bíró mi alapján fogadja el a bank ezen kérését?

Tudod mit! Akkor írjátok bele azt is utólag, hogy te csak 160 Ft-ig fizeted a frankot, mert kimaradt az is a szerződésből. Ugyanis ha neked felhívják a figyelmed, hogy az árfolyamréssel (is) hogyan lehet játszani, akkor ezt beleírtad volna.

Szerinted mennyire komoly amit javasoltam?

Sajnos nem is az ügyvédemen múlik, a bírónak kellenne látnia, hogy ez már csak tűzoltás, azt én is tudom közölni a bíróságon, hogy Hpt., meg törvény, meg utólag beírni az vicces lenne!

Ycal

Bocs, a (2) bekezdéssel jöttek...formai hibát vétettem..utólag javítanám

Tician

Ha a szerződésed nem felel meg a hpt-ben és a THM rendeletben leírtaknak, akkor az a szerződés semmis.
Érdekes módon az OTP is nyafizik a teljes semmisség miatt, míg a Bankszövetség álláspontja szerint csak teljes semmisség létezhet:

http://youtu.be/LGLGj3LqAG4

29:55-től

Összegezve tehát azt mondják, hogy ha a szerződés érvénytelen (nincs benne ami tv. szerint kell), nincs mód a szerződések kitöltésére olyan feltételekkel melyek érvényessé teszik.

Itt többen úgy vélik, hogy irrevizibilis egy deviza alapú vagy devizához kötött forint hitel (nekem mindegy hogyan nevezik), de az elemúlt hetek, hónapok bírói gyakorlata nem ezt támasztja alá.

Én persze csak egy buta mérnök vagyok aki kevés ahhoz, hogy elolvasson és megértsen egy bonyolult jogi szöveget, de miután a semmis szerződés nélkül nem lett volna semmilyen virtuális deviza ügylet sem, így semmi okát nem látom -a Bankszövetség jogászai sem-, hogy ne lehessen elszámolni az eredeti állapot helyreállítása után.

Szóval ha jó az ügyvéded jó eséllyel nem lesz baj, mert ez nem formai hiba, hanem kellékhiány. Ez majdnem olyan, mint az Erste magyarázata, hogy ügyintézői elírás, elnézést kérünk.

Tisztelt Mindenki!

"A deviza hitel nélküli állampolgár nyílt levele"

A bankok sugallatára készült.
minden eszközt felhasználnak a hitelkárosultak megfélemlítésére,megtévesztésére.!

JOGÁLLAMBAN ÉLÜNK A BANKOK HIBÁT KÖVETTEK EL SAJÁT KÁRUKRA ,RETTEGnek A KÖVETKEZMÉNYEKTŐL

Tician:

A Ptk 237 (1) kicsit másról szól :-)

Jelenleg nálam is a Ptk-val próbálkoznak. Én is semmisséget kértem, az én szerződésemben az árfolyamrésen felül, még a kamat sem szerepel. Így a Hpt szerint a szerződés semmis. Most a Ptk 237 (1) alapján azt kérik a bíróságtól, hogy tekintse formai hibának a kamat hiányát, ezt utólag pótolják, és így legyen a szerződés érvényes.

Ilyen van, hogy utólag beleírnak valamit?Elég viccesen hangzik, ha ezt a bíróság helytállónak találja, az gáz!Vélemény?

Totom:

Mivel senki más nem fogja nekünk megmondani, hogy melyik részt kell elhagynunk a szerződésből, hogy a részleges érvénytelenséget orvosoljuk, ezért nekünk kell rájönni, hogy:

Melyik a szerződés "érvénytelen része"?

Most kicsit olyan érzésem van mintha az OTP jogászai és talán KBS is , az autó kerekét próbálnák felfújni vákuummal, hogy ha deffektet kap , akkor belemenjen a levegő és ne engedjen le a kerék :-)

Ycal

Vicces a bankok hozzáállása is, nincs mit ezen érteni. A Bankszövetség képviselői (egyikük Dr. Korba, OTP vezető jogtanácsos) azt mondták február 1-én (megtekinthetőek a videók a neten), hogy nem lehetséges a részleges semmisség, csak teljes semmisség következhet be, míg egy nappal korábban (legalább is a dátum szerint) beadott egy kérelmet az OTP a Kúriához, hogy miért teljes semmisség lett az ítélet.

Na pont így hazudnak és maszatolnak a bíróságokon is, csak a szálak előbb-utóbb összeérnek...

Hát igen ez itt a bökkenő, hogy nem elvenni kellene a szerződésből , hanem hozzátenni :-)

Esetleg a Ptk 239-et alkalmazva kihagyhatjuk a Hpt-ből a 213-at és máris érvényes a szerződés :-)

Légyszives essen meg a szívetek egy szerencsétlen agy halotton...

Modnjátok már el, hogy "mit kell elhagyni" a szerződésből , hogy a részbeni érvénytelenséget kiküszöböljük :-)

„Bár tartok tőle, hogy valójában nem érdekel a válasz”
Látom, kezd neked is feltűnni

Lapozz vissza. Bár tartok tőle, hogy valójában nem érdekel a válasz.

KBS:

Igen. Sőt, alkalmazandó. De ezt ObudaFan korábban már részletesen is kifejtette.

„239. §264 (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.”

Amennyiben a szerződés érvényességének elengedhetetlen tartalmi kelléke hiányzik, akkor:

Elmondanád, hogy melyik része érvénytelen a szerződésnek?

„Szerinted alkalmazható lett volna a Ptk 239?”
Igen. Sőt, alkalmazandó. De ezt ObudaFan korábban már részletesen is kifejtette.

talán tefordítja németre :)

Elnézést, Sherlock és nem Scherlock (valamiért kijavítja ez a kacat mindig)

Scherlock

Ahogyan mérnök és mérnök között is van különbség, úgy jogász és jogász között is.
És fenti állításom nem arra vonatkozik, hogy dilettáns-e vagy sem, jó-e vagy sem, hanem arra, hogy nem mindegy mi a szakirány.
Elárulok neked egy titkot. Képzeld, még a villamosmérnöki képzésen belül is több szakirány, szakirányon belül több modul létezik.
Nyilván nem árulok el titkot azzal, hogy ez egy picit más a jogi képzésnél, mert a szakosodás csak azt követően kezdődik, ha az ember végzett, de szakosodik. Aztán ha ügyvéd lesz valaki, jön a specializálódás. Na ez felel meg a mérnöki képzés modularitásának.
Ellentétben a gőgös, öntelt emberekkel (amely nem csak a jogászok, sajnos a mérnökök között is van pár) én büszkén fel merem vállalni, hogy dilettáns vagyok ahhoz a megszerzett tudáshoz képest, amivel mondjuk Ycal rendelkezik. Pedig mérnök. Pedig villamosmérnök.

Fentiek alapján tartom, hogy egy ügyvédi pályára szakosodott jogász, aki NEM a pénzügyi jogra, pénzügyi szerződésekre specializálódott dilettánsnak tekinthető abból a szempontból, hogy ugyan szakember (jogász, ügyvéd), de a szaktudása nem teljes.

KBS

1. Nem neveztem dilettánsnak egyik bíróságot sem, nem kérdőjeleztem meg a bírói ítéletet, hiszen a bíró feladata az ügyvédek által felhozott érvek, tények és a vonatkozó jogi passzusok ismeretében mérlegelni és ítélkezni. A hozzá nem értő ügyvéd által benyújtott kereset pedig halálra van ítélve mindaddig, amig a bankot képviselő -vélhetően pénzügyi- jogász képes megvezetni a bíróságot eltérő fogalmak összekeverésével.
2. Továbbra is tartom, hogy fordulni látszik a kocka, mert ma már egyre több ügyvéd és biró is érti miről van szó, tehát a 2012-es évekkel korábban benyújtott keresetek vonatkozásában meghozott ítéletek tükrében fals következtetésre juthat az ember.

Apropó, az AXA mai bukóját hallottátok? Mert, hogy ott is meg van a szerződés gyenge pontja ahol trükköztek...

Erre a válaszra számítottam :-)

KBS:

Bocsának pontosítok.

Akkor idézek a beadványból:

„A törvényszék nem ad magyarázatot, csak egy zárójelbe tett mondattal, hogy miért nem alkalmazta a Ptk 239 (1), illetve (2) bekezdését:”

Szerinted alkalmazható lett volna a Ptk 239?

Már a kérdésed se igaz. Provokációnak nem ülök fel.

KBS:

Még mindig várom a válaszod :-)

A PTK-t most milyen alapon is akarja a Htp elé helyezni az OTP?

A III. pontra gondolok "Részleges semmisség mellőzése" :-)

Szerinted is a Ptk 239-et kellett volna a bírónak alkalmaznia?

Is.