Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Sherlock már vártalak :-)

Én úgy tudom, hogy az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.

Ezzel egy probléma van esetünkben:

Elfelejtitek, hogy "fogyasztói szerződésről" beszélünk...

Ez EB már néhányszor leírta és a Kúria is átvette:

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jelle­gének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartal­mának a módosítása útján kiegészítse.

2/2012 (XII. 10.) PK vélemény

Arra nincs mód, hogy a bíróság az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő érvénytelen szerződési feltétel mellőzése helyett, azt módosítva új, a felek egyenlőségét helyreállító szerződési kikötést állapítson meg.

2. Ha a szerződési feltételnek csak meghatározott része érvénytelen nincs akadálya, hogy a bíróság – a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva – a szerződési kikötésnek ne az egészét, hanem csak az érvénytelenségét okozó részét mellőzze.

Vagyis ha a bíróságnak nincs lehetősége egy "fogyasztói szerződésben" az érvénytelen szerződési feltétel kiegészítésére, akkor egy semmis szerződést, hogyan egészíthetne ki érvényesre?

Ez teljesen ellentétes lenne a fogyasztóvédelmi törekvésekkel...

KBS:

Veled ellentétben Obudafannak nem volt problémája a Hpt 213. szerinti semmisségel....

Obudafan érvényessé nyilvánításról beszélt, de már akkor sem értetted hogy micsoda.

KBS:

Te se púderozz már...

Obudafan a hatályossá nyilvánításról beszélt , mert szerinte nem állítható vissza az eredeti állapot....

Szó sem volt részleges érvénytelenségről....

Ne csuklóztass! ObudaFan korábban részletesen kifejtette. Lepergett rólad, mint bármi más.

KBS:

Az a hangnem amit kezdesz megengedni magadnak, lassan átlépi a jópofaság határát, mivel nem őriztünk együtt libát....

Hogy ezek után merre fog változni, az már intelligencia kérdése...

Most nem fogok kérdezni, hanem kérek:

Légyszíves vázold fel, hogy miként kellene a PTK 239-et alkalmazni ebben ez esetben.

Megint úgy kérdezel, hogy már azzal is hazudsz. Egy ügyvéd számára természetesen nem ismeretlen ez a vitastílus, de én valahogy nagyon utálom.

„Szerinted alkalmazható lett volna a Ptk 239?”
Igen. Sőt, alkalmazandó. De ezt ObudaFan korábban már részletesen is kifejtette.

KBS:

Még mindig várom a választ, hogy:

"Mit kell elhagyni" a szerződésből , hogy a részbeni érvénytelenséget kiküszöböljük :-)

„Szerinted alkalmazható lett volna a Ptk 239?”
Igen. Sőt, alkalmazandó. De ezt ObudaFan korábban már részletesen is kifejtette.

KBS:

Még mindig várom a választ, hogy:

"Mit kell elhagyni" a szerződésből , hogy a részbeni érvénytelenséget kiküszöböljük :-)

Na ez az, Franciska, drága! Mikor ezeket a látszatsikereket (adósonként 15 ezer forint) úgy hirdetik, mint érdemi eredményt.

http://index.hu/…iteleseknek/

Őket már a PSZÁF elkaszálta, innen nem egyenes győzelem lenne a bíróságon?

Állítólag (ne értsd félre én sem értem) Dr Lehmann pl a megbízásába is rögzíti, hogy a bíróságra nem megy el. Továbbá tudok olyan esetről is amikor nem jelent meg az ügyvéd (volt, hogy banké sem). Aztán továbbra is tartom, hogy nem mindegy a specializálódás, ha az ügyvéd másban profi, attól még simán lemossa a bank a biróság előtt.

Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy teljes semmisséget kértek pl kellékhiány, hibás THM vagy más miatt. Sokan (pl Kásler is) tisztességtelen feltételekre hivatkozva részleges semmisséget kért. A teljes semmisségre (hibás THM miatt pl) alig több, mint egy éve vannak bent tudtommal, az eredmény pedig már látszik...

„A vesztes keresetek közül mennyinél volt egyáltalán ügyvéd jelen?”
Az ítélőtábla előtt kötelező. Tehát mindegyiknél.

„Attól függ, hogy milyen indokkal támadták meg a szerződésüket.”
Miért? A semmisséget nem hivatalból kell a bíróságnak észlelnie?

Hát ez az..én is épp ezt mondtam...a tisztességtelenség megfoghatatlan, és ezáltal könnyen megkerülhető...nade mostmár tényadatok hiányáról van szó, ami azért egy kölcsönszerződésnél elég nagy baj....főleg így, hogy minden feltüntetés nélkül, sutyiban szedik a kemény százalékokat

KBS

Valahogy úgy érzem elbeszélünk egymás mellett folyamatosan.

Álláspontod és szakmai tapasztalatod alapján a 2012-ben az adósok által bukott perek mikor lettek beadva hozzávetőlegesen?

Tudod-e, hogy a vesztes keresetek milyen érvek mentén voltak beadva?

A vesztes keresetek közül mennyinél volt egyáltalán ügyvéd jelen?

Ha mindezekre tudod a választ, akkor azt is érteni fogod, hogy mi miről beszélünk. Ma már számtalan olyan tény vált ismertté amik alapján a keresetek is újra lettek gondolva, viszont a korábban beadott (többnyire tisztességtelenségre alapozottak) nagyon gyenge lábakon álltak.
Sajnálatos módon rengeteg az önképző jogász, aki laikusként, sokszor érzésekre alapozva egyedül vág neki még ma is! Nem is értem hogy?Olyanok, akik még egy nyamvadék fél év jogi alapok nevű tárgyat sem tanult a főiskolán, ha egyáltalán tanult felsőoktatásban.
Aztán ott vannak a pénzéhes inkorrekt jogászok, akik elvállalják, pedig nem lenne szabad.
Majd fontosnak tartom megjegyezni dr Lehmann ügyvéd úr ámokfutását, aki megírja valami aprópénzért a keresetet (olyat, amilyet), de a tárgyalásra már nem megy el.
Szerinted hogyan lehetne így jobb arány?

A kenőpénzes feltételezestől magam is elzárkózok, hiszem, hogy a bíráknak többet ér a szakmai karrierjük és becsületük!

Attól függ, hogy milyen indokkal támadták meg a szerződésüket. természetes vannak olyan megfoghatatlan feltételek, amelyeket hiába is támadnának meg...nade a költségek feltüntetése az elég kézzelfoghatónak tűnik...Az alperesek mellébeszélnek, hogy nem volt kötelességük, meg nem is lehet a futamidő alatt felmerülő költségeket megbecsülni...ezt senki nem is kérte...nade a kamatfelárat, meg az árfolyamrés mértékét már a szerződéskötés időpontjában is ismerték...

„A közelmúltban született ítéletek talán biztatóak lehetnek,”
Ne is halljátok meg azt, ami zavarná a világképeteket. Mint említettem, a 2012-ben a Fővárosi Ítélőtáblán hozott ítéleteknek alig tizedében nyert az adós. És még azoknak a "nyertességeknek" egy része is erősen pirruszi jellegű.

Ez a kenőpénzezés meg olyan, mintha máris keresnétek a kifogást a Kúria döntésével szemben. Legalább várjátok meg az ítélethirdetést. Még az is lehet, hogy nektek ad igazat. Hiszen nektek van igazatok, ez egyértelmű. Vagy nem?

Na és mit szól majd ehhez a Kúria?

Érdekes, hogy az árfolyamrést nem gondolják költségnek. Szerintem ennél egyszerűbb a magyarázat, ha a banknak bevétel, akkor a másik oldalon nyilvánvalóan költség. De mivel havi rendszerességgel fizettetik, hívhatjuk járuléknak is, mint a nyugdíjjárulék stb...

Azt vajon hogy tudnák megmagyarázni, hogy ez nekik nem bevétel?Csak úgy valami, ami valahol megjelenik

Hát igen, próbálkoznak mindennel!

Azt nem is írtam, nálam azzal is próbálkoznak, hogy a 2010-es PK vélemény szerint, ha magától elhárult a probléma, akkor érvényes lehet a szerződés, és a probléma esetünkben magától elhárult, mert a Hpt 2010-ben megváltozott, és már nem kell benne legyen a kamat százalékban...

No akkor:

www.pitee.org

Fent van az OTP felülvizsgálati kérelme is, benyújtották a Kúria felé. Sajnos az ezen a fórumon megforduló igen nagytudású, jogi végzettséggel rendelkező, illetve arra áhítozó (majdnem) jogász és ügyvéd urak nem válaszoltak arra a kérdésemre, hogy szakértői álláspontjuk szerint mely pont(ok) alapján foglalkozik egyáltalán érdemben a Kúria az OTP kérelmével.
Ha erre meg van a válasz, akkor érdemes tovább rugózni azon, hogy milyen kimenetele lehet a Kúria felülvizsgálatának.

Igen ettől a kenőpénz dologtól szerintem mindenki tart. Annyira nem vagyok jártas a dologban, azt sajnos nem tudom, jelenleg hol tart az ügy, csak azt tudom, hogy a jogerős ítélet 2012. dec. 07. Onnan elvileg ha jól tudom 60 nap van a Kúriához fordulásra.

A közelmúltban született ítéletek talán biztatóak lehetnek, és azt mutatják, hogy a bíróságok végre a törvény mellé álltak, és megpróbálják betartatni azt. Reméljük így marad

Köszönöm a választ!!!
Mikor lehet ebből végleges döntés?
Csak attól félek, hogy van az a kenőpénz és egyéb megoldások, csak azért, hogy a bankoknak jó legyen. Hiszen ha a Kúria a deviza hitelesek javára dönt, akkor ott alapjaiban rendül meg minden!!!

Kedves samchee!

Véleményem szerint természetesen van értelme, ha találsz a szerződésedben olyan hiányosságot, amely a törvény előtt is megáll, és védhető. Minden szerződés más, persze alapjaiban mind ugyanaz az átverés. Az "árfolyamrés" viszont valószínűleg minden szerződésből hiányzik. Ezzel kapcsolatban van jogerős döntés, de nyilván mennek vele a Kúriához, ha a Kúria előtt is megáll, akkor a deviza elszámolású hiteleknek végük!