Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Mit szeretnél elérni?

A szerződés érvénytelenítését szeretném végső soron elérni, az eddigi információim alapján több sebből vérzik a szerződésem, de persze szükségem lenne, hogy egy szakértő ügyvéd átnézze a szerződésem és az eddigi történetet ezután pedig javasoljon egy folytatást, hogy vagy pereskedjünk, mert valóban esélyes, vagy hagyjam mert esélytelen. Valami ilyesmire lenne szükségem.

De ez nem a célod; az a kérdés hogy utána mit akarsz csinálni... pl. visszafizetni egyben, stb.

Helo

Ycal 02.18.-i hozzászólására:

Képmutatás azt állítani, hogy a fogyasztók érdeke a deviza-alapú hitelszerződések érvénybentartása

A Kúria 2013. július 4. napján kelt ítélete szerint semmisek azok a hitelszerződések, amelyekben nincsen az árfolyamrés értéke feltüntetve. A Kúria a feleket azonban nem kötelezte az eredeti állapot helyreállítására, hanem a semmis szerződést az árfolyamrés értékével kiegészítette és úgy visszamenőleg érvényessé nyilvánította. A Kúria azt állítja, hogy mindezt a fogyasztók érdekében teszi.

A Kúria döntése jogtalan. Képmutatás azt állítani, hogy a fogyasztók érdeke a deviza-alapú hitelszerződések érvényben tartása. Ebben a bejegyzésben bemutatunk 6 okot, amiért a Kúria ítélete elfogadhatatlan.

3. Az eredeti állapot helyreállítása és a szerződés érvényessé nyilvánítása nem(!) egyenrangú lehetőségek

A Kúria azt állítja az ítélet indoklásában valamint az eljárásról kiadott sajtóközleményben, hogy a semmisségnek többféle jogkövetkezménye lehet, ezért a Kúria szabadon mérlegelhette, hogy a lehetséges jogkövetkezmények közül az adott esetben melyik jogkövetkezményt alkalmazza. Az ítélet indoklása:

“A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza.”

Ha a Kúria indoklását összehasonlítjuk a semmisség jogkövetkezményeit szabályozó általános polgári jog rendelkezésekkel, akkor láthatjuk, hogy a Kúria megállapítása téves.

A semmisség általános polgári jogi jogkövetkezményeit a Ptk. 237. §-a szabályozza. A Ptk 237. § 1. bek. szerint a semmisség jogkövetkezménye az, hogy a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ezt a jogkövetkezményt említi a törvény első helyen, tehát ezt a szabályt lehet főszabálynak (vagy elsődleges szabálynak) nevezni.

Ugyanennek a paragrafusnak a második bekezdése úgy kezdődik, hogy “Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani…“. Ez a félmondat azt jelenti, hogy a Ptk 237. § második bekezdését csak abban a kivételes(!) esetben lehetne alkalmazni, amikor a főszabály nem(!) alkalmazható.

Értem, igen az elszámolás után a fennmaradó tartozást egy összegben szeretném visszafizetni.

Most is lehetőséged van egyösszegben visszafizetni a tartozást. Mit változtatna ezen az érvénytelenség megállapítása?

Az összeg, amit visszafizetnék, mert 2007-ben felvett 4 milliós hitelből még a mai napig is 5 milliót követel a bank, szóval, ha érvénytelenítené a bíróság a szerződést, akkor ha jól értelmeztem az eddig hallottakat, akkor egy másfajta elszámolás alapján lenne a fennmaradó tartozásom elszámolva és gyanítom, hogy nem 5 milliót kellene visszafizetnem.

Szóval ezért keresnék ügyvédet, de az eddigi irat és adat kollekciómat szívesen megmutatnám most már személyesen valakinek, hogy segítsen eldönteni, hogy van-e értelme küzdeni vagy nincs, ha van akkor mit és hogyan tegyek.

@Csaba: küzdeni egészen biztosan érdemes, a bankok a tapasztalatok szerint hibát hibára halmoztak.
Az én ügyemben lesz elörelépés rövidesen. PBT-n van, a banknak immár érdemi választ kell(ene) adnia.

Piti, muszáj ezt? Így sem túl magas a színvonal, nem kell mélyíteni.

Hagy Csaba.....KBS eddig sem tudta megérteni, hogy mi a különbség abban, hogy a bank 5 milliós követelése helyett, a bíróság által megítél 3 millió forintos tartozást kell visszafizetni....

Apróság, de én ilyen ítéletet nem láttam. Ez leginkább csak a te vágyaidban létezik.
Nem véletlen az, hogy ezek a szélhámosok újabban pusztán megállapítást kérnek. Így könnyebb eladni a látszatot.

„Piti, muszáj ezt?”
Muszáj. Pontosan ez az üzletük. És nem is keresnek vele rosszul.

KBS:

Pedig nem olyan friss a dolog :-)

http://hitelesmagyar.com/…7_2012_5.pdf

Te is tudod, hogy azért kérik a megállapításit, hogy elkerüljék a Kúria ámokfutásával elindított jogtalan banki kijavítási törekvéseket.... :-)

Tudod KBS kivenni lehet a fogyasztói szerződésből...beleírni már nem....lásd Tanácselnöki indítvány....

Szerintem lassan eljutunk arra a pontra, hogy nem is kell szerződést írni élég lesz egy felvétel, amiben a fogyasztó mond egy igent, aztán egy per során, majd megírja a bíróság a szerződést teljes egészében....

„lásd Tanácselnöki indítvány”

Ott továbbra sem látni ilyet.

Ahogy látom nincs egységes vélemény azzal kapcsolatban, hogy jogi úton lehet-e tenni a bankok ellen valamit. Na viszont akkor egy újabb kérdésem van, ahhoz lehet-e jogi segítséget vagy tanácsot kapni, hogy "kikényszerítsek" a banktól egy olyan megállapodást, amivel jobban járok én is és a bank is jobban jár, mintha nem fizetnék?

Sherlock:

"Piti, muszáj ezt? Így sem túl magas a színvonal, nem kell mélyíteni."

Ha a Pitit rám értetted akkor tájékoztatlak hogy a lenti idézetek
Dr Lázár Dénes magyar jogot, azt követően Németországban pémzügyi szakjogász képesítést szerzett szakemberről beszélsz

Ahhoz képest hogy joghalgató vagy, elég nagy a mellényed
Inkább halhasd meg ezt, lehet hogy van még mit tanulnod:

Mi legyen a semmisség után? – Kettesben, péntek 19.05

http://mno.hu/…1905-1190575

Nem önkényes árfolyamátváltással, a kölcsönfelvevők megkülönböztetésével állna neki dr. Lázár Dénes európai közösségi jogász a devizában számolt kölcsönök új pályára tereléséhez.

A legmagasabb szakmai színvonalon érvelő ügyvéd akit valaha hallottam

"A devizaalapú szerződések forintra váltása érdekében nincs szükség új törvényre sem – állítja a szakember, aki egyébiránt a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) elnöki tisztségét is betölti.

A Kúria nagy port felkavaró júliusi ítéletét (OTP - az ÁRFOLYAMRÉS KÖLTSÉG kiharcoló szervezet és elnöke szerint a pénzintézetek nem csak az árfolyamrés értékének elrejtése tekintetében hibáztak. Tucatnyi semmisségi ok található még a szerződésekben.

A jogász álláspontja az, hogy a semmis szerződések jogkövetkezményeit a polgári törvénykönyv megfelelően szabályozza, azokat kellene alkalmazni, és felhagyni az ötletrohamokkal.

A szerződések kiegészítése jogtalan! A főtanácsnok - Nils Wahl - indítványa (C-26/13) jól mutatja a magyar igazságszolgáltatás elmaradottságát!

A Kúria 2013. július 4. napján kelt részítéletében kiegészített egy fogyasztói szerződést. A kiegészítés tartalma egy hiányzó költségelem (árfolyamrés) behelyettesítése volt.

A Kúria továbbá a szerződések kiegészítését szorgalmazza a 6/2013 sz. PJE határozatának 4. pontjában is.

“Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg – a jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereset (viszontkereset) esetén, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, vagy utóbb megszűnt – a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.“
Kúria 6/2013, 3. pont (2013.12.16)

A Kúria 2013. júliusi ítélete és decemberi jogegységi határozata egyaránt ellentétes az európai joggal. Az európai jog ugyanis nem engedi meg, hogy a bíróságok, önkényesen, bármilyen tartalmi elemmel utólag belenyúljanak a szerződésekbe. E tekintetben a főtanácsnok álláspontja világos és egyértelmű. Az európai jog szerint a szerződéseket csak a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével lehet kiegészíteni. Az árfolyamrés mértéke nem része a nemzeti jognak.

Európában pénzügyi szerződések tartalmi hiányosságaiért kizárólag a bankoknak, és a bankok jogászai viselik a felelősséget. E tekintetben Magyarország még nagyon messze van Európától.

https://pitee.wordpress.com/…radottsagat/