Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Péter_

Ebben teljesen igazad van, ezért sem szabad aláírnia annak akinek tényleg nem ez az utolsó lehetősége és nem akar 90 napon túli adósságba esni ami már egy másik szabályrendszer szerint zajló "játék". Egyébként -ahogyan az elmúlt hetek történései is igazolják- ez esetben is van kiút, sőt olyanról is tudok, aki ezt az utat járta végig (szándékosan nem fizetett), a bank tárgyalást kezdeményezett és megegyeztek úgy, hogy jól jött ki belőle az adós!

Mellesleg a megtámadás okán bekövetkező érvénytelenség és a semmisség okán fennálló érvénytelenség két külön helyzet, laikus véleményem szerint a semmisségről így lemondani sem lehet.

Rögzített árfolyamon történő törlesztés:

Idézet:
A Gólyavári Konferencián általam nem ismert nevű Bankszövetségi tisztségviselőnek 50 perces előadásában elhangzott alábbi közlése:

"A legfontosabb az lenne, hogy mindenki lépjen be az árfolyamgát rendszerébe - hangsúlyozta"

Idézet vége.

Megjegyzés:
Ptk. 236. §
(4) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

MINDENKINEK! EZÉRT KELL EZT KÖZJEGYZŐ ELŐTT ALÁÍRNI!
CSAKHOGY NE FELEJTSÉTEK!

guba:

Az általad beidézett törvényhely nem 2010 utáni? :-)

"A beidézett szakasz semmilyen kötöttséget nem ír elő arra nézve, hogy a felek a kölcsönt forintban vagy devizában tartsák nyilván."

Ez így van, mert a számviteli törvény szabályozza a bank kötelezettségét.

"Azt határozza meg, hogy a deviza alapú kölcsönöknél milyen árfolyamon kell a forintban fizetendő összeget kiszámolni.

Ez pedig a lerovás része,ezt sem vitatja senki, a bankok is hivatkoznak erre (PTK 231.lerovó pénznem)

"Ebből nyilvánvalóan következik viszont, hogy a deviza alapú kölcsönöknél nem a mindenkori forintban fennálló tartozásból számítandó a devizában nyilvántartott összeg, hanem fordítva."
Egyszerűen beidéztem a jogszabályt és levontam belőle egy helyesnek vélt következtetést."

Amire senki nem akar válaszolni, hogy a kirovó pénznemet 2010 előtt milyen alapon változtatta meg a kölcsönszerződésben?

Forintot folyósít és a kiszámolt CHF-ben tartja nyilván. (Ez még a későbbi 200/A-nak is ellentmond)

Hitelcsapda,
ezt szajkózom már egy jó ideje, ha nem fog össze sürgősen a Magyar társadalom, a NÉP, akkor esély sem lesz kieszközölni a változást!

Alattomos, hadüzenet nélküli háború folyik az egész Magyar társadalom ellen!
A támadók leghatékonyabb fegyverneme a banki uzsora!
Az uzsorás hadosztálynak a törvényhozás szőnyegbombázása nyitott utat, és a végrehajtói hatalom egységei fedezik.

A Magyar Köztársaság megbukott!
A jogalkalmazók kiállították magukról a bizonyítványt. Az évekig tartó maszatolásuk következtében ezrek lettek öngyilkosok, százezrek menekültek el az országból, és tízezrek lettek földönfutók.

Van még valakinek kérdése?
Meg tudja még indokolni valaki, hogy mire vár még?

Elég régóta követem figyelemmel ami itt történik de azt már látom hogy itt nem fog semmi történni megoldás ügyben csak jól elbeszélgetünk egymással, akik meg elvileg képzett emberek azok meg nem segíteni akarnak itt hanem mindent megtenni azért hogy esélyünk sem legyen megoldást találni.

Folytassuk ezt a megoldás keresést,
Február 16-án a Kossuth Téren 11-órától a Kásler Árpád által elindított GYÜLEKEZŐ elnevezésű tiltakozáson.
Össze kell fogni, másként nem megy!

A beidézett szakasz semmilyen kötöttséget nem ír elő arra nézve, hogy a felek a kölcsönt forintban vagy devizában tartsák nyilván. Azt határozza meg, hogy a deviza alapú kölcsönöknél milyen árfolyamon kell a forintban fizetendő összeget kiszámolni. Ebből nyilvánvalóan következik viszont, hogy a deviza alapú kölcsönöknél nem a mindenkori forintban fennálló tartozásból számítandó a devizában nyilvántartott összeg, hanem fordítva.

Én egyébként a te szerződéseddel kapcsolatban ezzel semmit sem akartam mondani. Mivel nem is ismerem. Egyszerűen beidéztem a jogszabályt és levontam belőle egy helyesnek vélt következtetést.

guba:

"Nem azt."

Akkor kifejtenéd bővebben?

Ehhez ki mit szól?
http://www.hitelszovetseg.hu/…-lathataron/

Nem azt.

guba:

"forintban meghatározott összegének kiszámítása"

Tehát a devizáról kell forintra számítani, és nem fordítva.

Ezzel azt akarod mondani, hogy az alábbi szerződési feltétel, megsérti a 200/A. § (1) pontját?
( forintból számol CHF összeget)

„A Bank a kölcsönt jelen ügyféligény alapján minden esetben legfeljebb az 1.1 pontban meghatározott forint összegben folyósítja, de azt a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított CHF összegben tartja nyilván..”

Totom:

A PSZAF (2005-ös állásfoglalás) szerint a törvény meghatározza, taxatívan felsorolja, hogy mit NEM kell a THM-be beleszámolni.

http://www.pszaf.hu/…9/penz88.pdf

"Mely költségeket kell beleszámítani a THM-be?

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének véleménye teljes hiteldíj mutató (THM) tartalmának megítélésére vonatkozóan a következő:

A megkeresésben leírtak szerint a hitelintézetek által kínált hitelkártya-termékek esetében az ügyfélnél felmerülő költségként jelentkezik a hitelkártya éves díja, valamint a hitelkártyával összefüggő számlavezetési díj, mivel a hitel felvételéhez elengedhetetlenül szükséges a bankkártya és az ahhoz kapcsolódó hitelkártyaszámla. Ugyanakkor egyes hitelkártya-kibocsátó hitelintézetek a hitelkártya éves díjtételét, továbbá a hitelkártyához kapcsolódó számla vezetésének havi díját a teljes hiteldíj mutatóba nem számítják bele. Kérdése, hogy ez a gyakorlat megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, különös tekintettel a 2005. január 1. napjától hatályba lépő jogszabály-módosításra.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 212. § (2) bekezdése alapján a teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget.
Figyelembe véve, hogy a THM számításánál a teljes hiteldíjat kell alkalmazni és hogy a kártya éves díja, valamint a számlavezetési díj a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő költség (mivel a kártya és a mögötte lévő számla a konstrukció nélkülözhetetlen elemei), továbbá tekintettel arra, hogy a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 8.§ (2) bekezdése tételesen felsorolja a THM számításánál figyelembe nem veendő költségelemeket (melyek között a fentiek nem szerepelnek), ezért a Felügyelet álláspontja szerint e két költségelem beleszámítandó a THM-be.
Megjegyezzük még, hogy a kártyadíj vonatkozásában ez levezethető abból is, hogy Kormányrendelet 11/C. § g) pontja alapján azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a hitelkártyához nincs társkártya kibocsátva, azaz a társkártya költsége nem jelenhet meg a THM-ben. Ebből pedig az következik, hogy a főkártya költségének viszont meg kell jelennie."

41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 8.§ (2) bekezdés
(2) A THM számításánál nem vehető figyelembe:

1. a prolongálási költség,
2. a késedelmi kamat,
3. az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,
4. a biztosítási és garanciadíjak, valamint
5. az átutalási díjak.

Így minden mást bele kell.....

Valami elindult...
TILTAKOZÁS A DEVIZAHITELESEKÉRT!

GYÜLEKEZŐ!
Kásler Árpád a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ.) elnöke február 9.-óta Budapesten a Kossuth téren toborozza azokat akik nem hagyják tovább kifosztani sem magukat, sem pedig az országot!
(www.kaslerarpad.hu)

Totom (mester:))

Közben értelmeztem ezt a momentumot ( 213§ 1 E) az Én szerződésem kapcsán is, és ott nem igazán állna meg!! Az Én bankomnál nincs reggeli meg délutáni stb árfolyam meghatározás ergó Nálam ez a pont kiesett!!

Marad a Hpt 213.§ (1) C .és a Hpt 213.§ (1) D.

Korábban Ycal ( a spilert:)) kérdeztem arról meddig volt hatályban az agyon toldozott foldozott Hpt-ben a D pont, mire írta, hogy 2009. május júniusig.

Kérdés mikortól volt hatályos a D pont, bár nézve a Banif Bankot kivégző - szereplési vágytól izzó:) - Dr. Bene László Bíró általi perben szereplő dátumot ( 2007.májusi kötésű szerződés) ezek szerint 2007 ben és 2008 ban is hatályos volt az ítéletben szereplő formában és joghatással..

Amúgy löszi a kimerítő válaszokat és értelmezéseket. Tőled is meg persze Ycaltól is!

Kb 1 hónapja léptem be Én is erre a fórumra, de előtte már figyelemmel kísértem, és igyekszem is elmélyíteni jogtudásomat…..:)

„A jó munkához idő kel,” mint tartja a közmondás is….

200/A. § 989 (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor

1. a kölcsön folyósításakor a kölcsön,
2. a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint
3. a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék

forintban meghatározott összegének kiszámítása - ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját devizaközépárfolyamot - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

Tehát a devizáról kell forintra számítani, és nem fordítva.

JOGÁLLAMBAN ÉLÜNK!

A TISZTESSÉGES BÍRÓI ELJÁRÁSBAN FELTÉTEL NÉLKÜL BÍZUNK!!

Ycal,

Tételesen nem sorolja fel, mivel a THM rendelet nem csak a forint, nem csak a deviza, nem csak az autó, nem csak a lakás, sttb kölcsönökre vonatkozik, hanem valamennyire. Éppen ezért a jogalkotó - bízva a hitelezők tisztességes piaci magatartásában- nem csináltak egy több száz oldalas felsorolást, melyet a legújabb típusú és/vagy fantázianevű költségnemekkel kiegészítettek naponta, hanem azt mondta, hogy "összes költségek".

A bankok saját kapzsiságuk csapdájába estek bele, mert megpróbáltak -a mindenkori állami felügyelet és kormányok "támogatásával"- minden extra költséget letolni az adósok torkán, miközben a valós és nem valós kockázatokat is az adósokra terheltek. Persze, tudjuk miért, mert így tucatnyi potméter volt a kezükben és kedvükre tekergethették, csak hogy a tervezett nyereség meglegyen.
Ha nem alkalmazták volna az árfolyamkülönbözetet, ha nem kötötték volna ki a kötelező folyószámlát, illetve ha már teszik, akkor mindezeket tisztességesen feltüntetik a szerződésekben, akkor most "csak" azon vitetkoznánk, hogy tisztességesek-e az egyéb szerződési feltételek, illetve, hogy volt-e deviza mögötte, melyek közül ugyan nem kérdés ma már egyik sem, de egészen más lenne a bankok pozíciója ha "csak" ezek alapján lehetne megtámadni a szerződéseket.

Így viszont (hibás THM) jó keresettel és ügyvéddel szinte a nullával egyenlő a pervesztés esélye.

A devizahitelesek küzdelmeit eldöntő fegyverre akadt!

Totom,

"Az 1997-2010 közötti időszakban érvényes kormány rendelet ezt így nem nevesíti, de a jogalkotó 2010-es pontosítása megerősít abban a hitemben, hogy bizony bele kellett volna számolni a THM-be, de legalább a szerződéssel összefüggő, megbecsülhető összegként fel kellett volna tüntetni"

Ezzel már a bankok is előjöttek, hogy a 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet nem nevesíti a THM-be beleszámítandó költségeket (pl: az árfolyamrést se) ,ezért nem kellett beleszámolni :-)

Csakhogy egy 2005-ös PSZAF állásfoglalás ennek jól keresztberak :-)

Mr.Chapel

Nehéz erre a kérdésedre válaszolni, mert az OTP szerződései legalább féltucat sebből véreznek, egy hozzáértő rutios jogász valószínű találna még legalább ennyit.
Az OTP naponta több árfolyamot is alkalmaz és miután ez így nincs egzakt módon meghatározva, hogy a délelőtti vagy délutáni "játszik" nincs miről beszélni. A bank ugyan hivatkozott a délutánit szoktuk alkalmazni szövegre, de a T. Bíróság meg a törvény szövegét szokta követni és elküldte a halál f...a a bankot.
Mondok egy másik villámtréfát, bár lehet tudtok róla. A kapzsi bankok amit csak lehetett kitaláltak, hogy még mivel lehet lehúzni az ügyfeleket sűrű apró fillér alapon. Ilyen volt a kötelező számla nyitás/fenntartás. Én többször reklamáltam már miatta, de közölték ez bizony kötelező.
Szögezzük le, hogy ennek költsége van, mert fizetni kell érte. Ha fizetek érte, akkor költség. Ha azért fizetek érte, mert kötelező a szerződéshez, akkor azt is leszögezhetjük, hogy az ügylettel összefüggő költségről van szó.
Mi következik ebből? A szerződésben fel kell tüntetni. A 2010-ben módosított THM rendelet konkrétan meg is nevezi ezt a költségnemet, mint a THM-be beleszámítandó KÖLTSÉGET. Az 1997-2010 közötti időszakban érvényes kormány rendelet ezt így nem nevesíti, de a jogalkotó 2010-es pontosítása megerősít abban a hitemben, hogy bizony bele kellett volna számolni a THM-be, de legalább a szerződéssel összefüggő, megbecsülhető összegként fel kellett volna tüntetni, ahogy tették ezt a szintén kötelező biztosítással együtt (amit meg kifejezetten nem kell figyelembe venni).

Summa summarum (csak neked iuska-kutyuska) ez is egy újabb szög az érvénytelen szerződések koporsójában, "csak" egy jó kereset és ügyvéd kell, no meg némi szerencse, hogy Bene bíró úrhoz hasonló bírót kapjunk és -esetemben- az eddig felismert maradék 6 ok kapcsán kérni a semmisség megállapítását. Egy kellékhiányos szerződés nem tud megállni semmilyen bíróság előtt.

Ez a Bihari-s ítélet, mintha még 2012-ben született volna :-)

Én is támogatom, hogy a jogász urak, addig ne jöjjenek ebben a topikba, míg meg nem cáfolják a BANIF ítélet indoklásait vagy el nem ismerik, hogy sajnos a bankok kapzsisága és hanyagsága miatt semmisek a szerződések :-)

Sherlock:

Nem hiszem, hogy a "BLIKK" adná a nevét a hozzászóló Jogászok posztjaihoz, azért a BLIKK-nél is meg kell ütni egy szinvonalat.......
(Akinek nem inge ne vagye magára.....)

Tisztelt Fórumozók!

Kérnék mindenkit maradjunk a valóságban!

Támogatom.

Hagyni kellene ezt a szobát...
Van az a "Rokkantsági nyugdíj kontra..."-topic is, ott is rendkívül színvonalas a társalgás, nem is néz oda be egyetlen jogász sem. Vajon, miért...
Mi lenne, ha mi is így tennénk ezzel a szobával? Mondjuk: mostantól?
:)

Megelőztél.

Ezt a topicot már a Blikk pénzeli?