Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Elnézést, a jó link a Lánchid rádió adásának hangfelvélteléről:

Kettesben, vendég Dr Lázár Dénes

http://mno.hu/?…

Dr. Lentner Csaba a párizsi Sorbonne egyetem doktori iskolájának kutató professzora, jelenleg kandidátus (MTA, 1995) Wekerle Sándor Üzleti Főiskola egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes véleménye az úgynevezett "deviza alapú" hitelekról
Amik 2010 előtt nem is létezhettek mint jogi kategória
2010-ig csak Forint VAGY devizahitelt ismert a magyar jog

http://www.civilkontroll.com/…gyi-csalasa/

Lentner Csaba is "valaki" a tudományos szakmában

"A Magyar Tudományos Akadémián 1995-ben avatták a közgazdaságtudományok kandidátusává. 2003-ban habilitált pénzügytanból.

https://hu.wikipedia.org/…entner_Csaba

Sherlock:

Az indítvány továbbra is csak szerződ€s kötéskor már létező jogszabállyal való helyettesítésről beszél....(tudom ezt nektek nehéz elfogadni)

Remélem ezzel egyetértesz. A hangsúly a jogszabályon van!

„Dr Lázár Dénes magyar jogot, azt követően Németországban pémzügyi szakjogász képesítést szerzett szakemberről beszélsz”

Ez csak annál szomorúbb. Alapvetően két lehetőség van: vagy tényleg nem tudja miről beszél, vagy ilyen etikátlan. Végeredményben ugyanaz.

„Remélem ezzel egyetértesz.”

Semmilyen megnyilvánulásoddal nem tudok egyetérteni. Továbbra is a jogot szeretem/követem, nem azt amit ti csinálni akartok belőle.

Mókás az a civilkontroll-os honlap.

Sherlock

Nyugi, ez -részben- politika, Lentner, s Lázár is csak helyezkedni próbál. Ez már régen nem a jog.
Amit mi tanultunk, az az.
Ezek?
Ehh...

pitee

"Európában pénzügyi szerződések tartalmi hiányosságaiért kizárólag a bankoknak, és a bankok jogászai viselik a felelősséget. "

Hát ez meg hogy jön ide? Meg: mi vaan?

Sherlock:

Már ezen sem csodálkozom...

Azon sem, hogy az álláspontodat nem tudod semmivel sem alátámasztani...de, hogy már egy egyértelmű dolgot sem vagy hajlandó elfogadni,az mindennek a legalja....

@Sherlock: "Továbbra is a jogot szeretem/követem, nem azt amit ti csinálni akartok belőle."
OK.
Kérdés, hogy a banki jogászok által generált jogot szeretnéd követni vagy a PTK-t (+HPT, stb.)?

Sajna a kettö közt jelentös különbség feszül, és ez lassan kezd kiderülni.

A PITEE és Lentner leírt banki viselkedésröl, miszerint a kamatmérték meghatározó elemeiröl banktitokra hivatkozva nem adnak információt, na arról nekem már papírom van. Ez esetemben sajnos teljes mértékben szerzödésellenes, ugyanis a szerzödésem külsö hatások esetén enged kamatmódosítást. Amikor erre rávilágítottam, elhajtottak a következö szöveggel: fenntartjuk álláspontunkat, hogy mindenben jogszerüen jártunk el. Érdemi válasz semmi, pedig arra is jogszabály kötelezi öket.
OK.
Következö kör a PBT, aztán valszeg a bíróság.
És lesz még 1-2 mókás vitapont.

Érdeklödés esetén küldök részleteket.

FYI: Lentnerrel a PITEE nullára írta magát, szerintem nem csak nálam. Eddig se dolgoztam velük, eztán még annyira se fogok. Különben is felületesnek tartom öket, bár a linket cikk végre a lényeget kezdi pedzeni: a bank szerzödéses szándéka nem világos (CHF forrás hiányában helyezett ki CHF hitelt).

@PITEE: lehet, hogy Lentner valaki a szakmában, de a linket írás hangvétel nem a szakmaiságot, hanem a hangoskodásét idézi fel.

Megjegyzem, mailben írtam nektek kb. ugyanezt, csak szakmailag, zéró reakció. :(

Jobb lenne higgadtan, számokkal és törvényhelyekkel érvelni, mindenki jobban járna.

„Kérdés, hogy a banki jogászok által generált jogot szeretnéd követni vagy a PTK-t (+HPT, stb.)?

Sajna a kettö közt jelentös különbség feszül, és ez lassan kezd kiderülni.”

A jog az jog, pont. Van aki ezt sosem fogja felfogni. Persze mindig a másik szélsőség a hülye.

A jog az jog. Rendben.
A bank szerint jogszerü, hogy a szerzödésben le nem írt körülményeket beleérti a szerzödésembe. Világosan látható, hogy mást akart a bank (komplex devizaterméket), mást akartam én (CHF hitelt). Ez így az akarati hiba iskolapéldája, szerintem.
Akkor ez most semmisségi ok szerinted?
Csak a jogot nézzük, ha kérhetem.

Ugyan, én nem „adósmentő ”vagyok; nekem ez még nem tényállás. De az teljességgel bizonyos, hogy nem semmisségi ok. Csak mert a jogot néztük.

Csak a jogot nézzük, természetesen.
3 év után derült ki (írásban, hivatalosan), hogy a CHF hitelem összes költsége nemcsak a CHF árfolyamtól, hanem a forintkamatoktól is függ. Holott épp attól akartam volna függetleníteni.
Egyetlen papír sincs arról, hogy a forintkamatoktól is függene, csak elszámolási kérdésre mondta meg a bank. Valamint nem közölte a függés mértékét.
Ilyenkor mi van?

Ja, "adósmentö".
Azokat kerülöm. Csak a jog érdekel. Megfizetem a banknak ami jár (amit beterveztem), CHF kamaton és CHF-ben. Többet nem akarok fizetni.

Kovács_Béla_Sándor!
Azt szeretném kérdezni érvényes e a devizaszerződés ha a Pl Carmonak az eladója nem volt a bank által meghatalmazva az alá írásra?PSZÁF ebbe belekötött úgy tudom!Mivel a tájékoztatás így nem érvényes mert nem a bank tájékoztatott!
Mert a híradó azt fújta ezeket meglehet támadni és akkori árfolyamon kell fizetni a tartozást! DE a papírokat átböngészem a lényeget kiemelem és szépen leírom ide!
Addig is köszi a válaszod ami lehet megerősítés ,hogy van keresni valóm vagy elutasítás ,hogy nehéz ügy! Üdv Tszil!

+1 kieg: adó ügyekben rendszeresen az ügylet valódi gazdasági tartalmára szoktak hivatkozni a potenciális adóalany adó alá vonásakor. Vajon ennek megfelelöen nem lenne-e jogszerü annak vizsgálat, hogy egy ilyen szerzödésnek mi is a valódi gazdasági tartalma, és az megfelel-e a szerzödök eredeti akaratának?

„Egyetlen papír sincs arról, hogy a forintkamatoktól is függene, csak elszámolási kérdésre mondta meg a bank. Valamint nem közölte a függés mértékét.
Ilyenkor mi van?”
Ha így van, akkor hibásan számolják a tartozást. Természetesen a szerződés szerint kell számolni. A szerződésnek azonban része az ászf is.

„ mi is a valódi gazdasági tartalma, és az megfelel-e a szerzödök eredeti akaratának?”
Ez azért nem túl bonyolult: az adós pénzt akart kölcsön kapni, amelyet aztán havi részletekben fizet vissza. A bank meg adni akart neki, úgy hogy kamatostul kapja vissza.
Bizonyára nem akarod azt állítani, hogy az adós nem akart kölcsönt kapni, vagy hogy a bank nem is akart neki adni.

Egyébként az ügyes jogalkotónak köszönhetően egy ideje tényleg szinte minden kölcsönszerződés érvénytelen. Csak ennek az érvénytelenségnek nem azok a jogkövetkezményei, amivel a szegény adósokat etetik.
Ismétlem: nem véletlen, hogy az adósok megmentői egy ideje pusztán az érvénytelenség megállapítását kérik. Nekik a biztos pernyertesség miatt talált pénz (és remek reklám). Az adós meg majd akkor ébred, amikor mégis csak fizetnie kell.

Hello

FuZi és többiek:

1:"FYI: Lentnerrel a PITEE nullára írta magát, szerintem nem csak nálam. "

Lentner Csabának gyanítom semmi köze PITEE-hez
Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Szervezet-hez
Azért csak gyanítom mert

2: Sajnos nem én vagyok a PITEE, én csak próbálom a hitelkárosultakat tájékoztatni a lehetőségeikről

Azért terjesztem az Igét mert a mainstream mádia 99%-ban elhalgatja őket
Ahhoz képest hogy a vezető jogászuk,
Dr Lázár Dénes érte el a legnagyobb sikert bank elleni perben
3-ad fokon(ha a Kúria az) elérte hogy azok kimondják hogy az árfolyamrés költség
Szerencsére, fél év késéssel, de Nils Wahl uniós főtanácsnok is ugyanazen a véleményen van

Sherlock ha már a PITEE magas szinten képzett pénzügyi szakjogászának sem hiszel és paragrafusokat akarsz, itt van ez:
2005 Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozat elég meggyőző?

III.

1. A Ptk.237.§ (1) bekezdése szerint érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ha ez nem lehetséges, a (2) bekezdés értelmében a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - így különösen uzsorás szerződés esetén, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága, illetőleg jogi személy részére biztosított indokolatlan egyoldalú előny kiküszöbölésével - megszűntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.

A Ptk.237.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezést értelmezve a Legfelsőbb Bíróság a PK 32. számú állásfoglalásában - egyebek mellett - kimondta, hogy érvénytelen szerződés esetében olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen ügyletet meg sem kötik.

"Míg az ingatlant szolgáltató félnek visszajáró pénzkövetelés tőke összege állandó marad és kamatos kamat nem számítható fel,"

http://www.lb.hu/…je-hatarozat

Most látom hogy az LB is tévesen értelmezi a Ptk 237.§-t

Nézzük csak:
237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

(2)HA A SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTT FENNÁLLOTT HELYZETET NEM LEHET VISSZAÁLLÍTANI, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja.

A magyar nyelv logikai szabályai szerint tehát a Ptk 237. § 1. bek. szerint a semmisség jogkövetkezménye az, hogy a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ezt a jogkövetkezményt említi a törvény első helyen, tehát ezt a szabályt lehet főszabálynak (vagy elsődleges szabálynak) nevezni.