Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

kedves KBS,

Zanzásítva kifejtenéd nemtetszésed tárgyát?

Ha esetleg a végrehajtási záradék visszavonása iránti kérelem dolog nem tetszene a közjegyzőkkel kapcsolatban:

1994. LIII.

A közjegyző által elrendelt végrehajtás során igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó különös rendelkezések

224/A. § Ha a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, e rész rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

1. a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni;

b)514 a közjegyző határozata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.

Édes, jó Istenem...

Kedves dio,

Amit leírtál, az volt eddig, de most már más a helyzet.

Leírom neked a jelenlegi forgató könyvet, mit lesz érdemes követni.

Miután elolvastad, ne várd, hogy ius latratus, Sherlock, KBS vagy valaki hozzá fog szólni, mert nem lesz érvük amivel megcáfolják a leírtakat, azt meg nem fogják elismerni, hogy igaz, amit leírok.

Amennyiben nem fizetsz, akkor a bank felmondja a szerződést, a közjegyző jelzem "jogellenesen" vh. záradékkal látja el az okoiratot.

Ebben az esetben a végrehajtással fenyegetett adósok számára van egy kevéssé ismert és hangoztatott jogorvoslati lehetőség is:

A végrehajtási záradék törlésének kérelme.

A kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani a végrehajtási záradékot kibocsátó közjegyzőhöz, aki el is bírálja. Elbírálja a saját, korábbi munkáját… Az eljárás ingyenes. Amikor végzés formájában megérkezik a közjegyzőtől a kérelem elutasítása, fellebbezni kell!. Az eljárás költsége 10.000.- Ft, a fellebbezést a közjegyzőnél kell benyújtani, aki azt az illetékes bíróságra továbbítja, ahol nemperes eljárás során döntenek.

Most jönne a hőbörgés, hogy milyen jogszabálysértésről beszélek.
Az itt van:
Vht. 23/C. § (Kjt. 112/C. §) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza:

3. a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

Az LB megállapította (BH2003.326), hogy az olyan atipikus hitelkeretszerződésekben, mint a devizaalapú szerződések, amiben nincs a kölcsön pontos összege meghatározva.( az a szerződéskötéskor még nem ismert, csak a folyósítás napján válik ismerté) a következő esetben látható el vh záradékkal:

"A tartozása mennyisége is megállapítható, feltéve: a „Bank” mint végrehajtást kérő igazolja azt a szerződésben meghatározott módon, az üzleti könyvei és nyilvántartásai alapján. Ez utóbbi megfelelően
igazoltnak akkor fogadható el, ha az üzleti könyvek és nyilvántartások vonatkozó adatait közokiratba foglaltan terjeszti elő a végrehajtást kérő."

Erre hivatkoznak a közjegyzők is, csak hogy van egy kis bibi.

"végrehajtást kérő igazolja azt a szerződésben meghatározott módon"

Igaz, hogy szerződésben benne, van , hogy a bank nyilvántartásában és könyveiben szereplő adatokat az adós elfogadja, de sajnos a feltétel tisztességtelen, mégpedig:

a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet és annak mögöttes, uniós szabálya: 93/13 EGK irányelv értelmében minden esetben tisztességtelennek minősül:

1. § (1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely:

2. kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
3. kizárja, vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon, vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt

egyben más, jogszabályban meg-határozott vitarendezési móddal helyettesíti;

10. a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

A b pont esetében analógiát alkalmazva:
Ha tisztességtelen az, hogy az egyik fél jogosult annak megállapítására, hogy saját teljesítése szerződésszerű-e, akkor tisztességtelen az is, ha
az egyik fél jogosult a másik fél teljesítése szerződésszerűségének megítélésére.

Az i pont esetében a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségeinek korlátozását jelenti, ha azok száma /a lehetőségek száma/
csökken: A szerződési feltétel nem teszi lehetővé az adós számára, hogy végrehajtási peren kívül vitassa a bank könyvei és nyilvántartásai alapján
kiszámított tartozás összegét.

A j pont szerint viszgálva az említett szerződési feltétel megváltoztatja a felek perbeli jogállását /az adóst kényszeríti felperesi pozícióba/,
ebből következően a bizonyítási terhet, ill. azt, hogy bizonyíthatatlanság esetén annak következményei melyik fél terhére esnek, az adós hátrányára
rendezi.

A hivatkozott kikötés már 2003-ban is tisztességtelen volt, de az LB döntésben egyrészt érvényesült a kérelemhez kötöttség elve, másrészt a tisztességtelen kikötés csak feltételesen volt érvénytelen: megtámadható volt, de nem semmis.

2006. márciusában viszont változott a Ptk. a 209/A.§./2/ kimondja:
Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre
meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis.

Így 2006.márciusa óta a tisztességtelen feltételek (ipso iure) semmisek, azokra jogot alapítani nem lehet( olyan mintha ott sem lenne) így a kölcsön összege nem határozható meg a szerződés szerint vagyis 2006 márciusa óta az ilyen atipikus hitelkeretszerződéseket tartalmazó közjegyzői okiratok nem láthatók el végrehajtási záradékkal a közjegyzők által , csak bírósági peres úton érvényesíthetők az ilyen követelések.

Ha az adós erre hivatkozik a nemperes eljárásban, akkor a bírónak vh.záradékot törölnie kell.
Egyrészt, mert az adós mindenre hivatkozhat, amire egy peres eljárásban lehetősége lenne, valamint a semmisség megállapításéhoz nem kell külön pert indítani.

Európai Bíróság 2009 júniusában kimondta, hogy a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató között megkötött szerződésben alkalmazott valamely feltétel
tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek.

A szükséges ténybeli és jogi elemeket az adós fellebbezési kérelme tartalmazza.
Az eljáró bírót köti az LB által kiadott 2/2011. (XII. 12.) számú PK vélemény nemperes eljársban is:

A jogalkotó egyes esetekben - kizárva a bírói mérlegelést - kifejezetten is meghatározta azokat a konkrét feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek vagy az ellenkező bizonyításig tisztességtelennek minősülnek.
A 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet - nem taxatív módon - olyan szerződési feltételeket nevesít, amelyek minden esetben tisztességtelennek minősülnek (Korm. rendelet 1.§). (fent részletezve.)

Vagyis vissza áll a világ rendje és a bank felperesként peres eljárásban bizonyíthatja a bíróságon a követelése jogosságát.
Ami nem lehet majd nehéz , ilyen makulátlan szerződésekkel :-)

Az volt, igen, de mint látod: már meg sem érti, már mindennek az az origója, hogy ő...

Ez egy felvetés volt.

ius latratus

„Már meg ne haragudj, de tegyük már fel, hogy a hiteleződ közölné veled, hogy bajban van, ezért némi veszteséget leszel kénytelen lenyelni, ugyan járulj már hozzá, hogy módosíthassátok a szerződést ,- természetesen a te hátrányodra. Nem mennél bele, mi?
(...)”

Ne haragudj, de kifejtenéd egy kicsit bővebben, hogy milyen bajban van a hitelezőm, és milyen veszteséget vagyok kénytelen lenyelni?

..."Sajnos nem tudom mi van egy közjegyzői okiratban, mert nem találom a miénket az iratok között. Már írtam a közjegyzőnek, de nem is válaszolt, majd elmegyek, felkeresem személyesen."...

Egyébként a bank (a rohadék) ad másolatot, de kérhetsz a földhivataltól (másik rohadék) is, az olcsóbb.

"Ezt véglegesen csak kormányzati szinten lehetne, de a kormány, a fogyasztóvédelem, ügyészség stb. tették idáig amit tettek – a nagy semmit."...

Blikk-duma. Na, jó, tudom, ez annál komolyabb. Akkor 168 óra.

"Marad az egyéni út. Ügyvédek nem nagyon vállalnak deviza hiteles ügyet, aki vállal, sajnos olyan díjazásért, amit egy anyagilag lenullázott hiteles nem nagyon tud finanszírozni, főleg abban a tudatban, hogy az ügy kimenetele kétes, mert ha igazad is van, a bírók nem mernek a hiteles javára ítéletet hozni."...

Ja. Talán mert nincs is mindig igazuk. Vagy éppen mert a keresetet olyan ősmarha ügyvéd írta, aki olyan ősbirkákat kopaszt meg (igaza is van), akik elhiszik, hogy a szerződés csak addig kötelezi mindkét felet, amíg az egyik meg nem unja, a többi csak lárifári...

"Ha találnál is ügyvédet, vigyázni kell, mert nem tudhatod, hogy nem-e összejátszik a bankkal. Sajnos ilyenről is hallottam."...

Nem játszik-e össze a bankkal..., de mindegy. Én még nem hallottam ilyenről, érdekes. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy ha sikerült is valakinek egy menőnek vélt alperesi pozícióból buknia a költségeket is, az másnap már az ügyvédje kapcsolati rendszerét kezdte (volna) vizsgálgatni, mert biztos a bank embere.

Már meg ne haragudj, de tegyük már fel, hogy a hiteleződ közölné veled, hogy bajban van, ezért némi veszteséget leszel kénytelen lenyelni, ugyan járulj már hozzá, hogy módosíthassátok a szerződést ,- természetesen a te hátrányodra. Nem mennél bele, mi?
(...)

Rettenetesen öntudatos konzumidiótává vált itt mindenki.

Ycal

Sajnos nem tudom mi van egy közjegyzői okiratban, mert nem találom a miénket az iratok között. Már írtam a közjegyzőnek, de nem is válaszolt, majd elmegyek, felkeresem személyesen. 2004-es a hitelszerződésünk, már nem emlékszem, hogy pontosan mi történt a közjegyzőnél, készült-e okirat, és kaptunk-e belőle példányt.
Azt tudom, ha érvényes kölcsönszerződésed van a bankkal, addig nem teheted meg hogy nem fizeted a részleteket amíg bíróság ki nem mondja hogy nem kell fizetned, mert….Ha nincs bírósági ítélet a kezedben és nem fizetsz, akkor azt a bank egyoldalú szerződés felmondásnak veszi, és egy összegben követeli Tőled a hitelt tokkal vonóval.
Tudod az a tragédia, hogy itt a hitelesek főnek a saját levükben, egyenként próbálkozunk ki ki a maga módján és erejéből. Ezt véglegesen csak kormányzati szinten lehetne, de a kormány, a fogyasztóvédelem, ügyészség stb. tették idáig amit tettek – a nagy semmit. Pedig a képlet világos, a bankok a szerződésszegők, és jogalap nélkül szedik be a hitelesektől a nem létező árfolyam költséget. De ezt Te nem tudod bebizonyítani, nem mehetsz oda a bankba, hogy rakják ki eléd a nyilvántartásaikat és a könyvvelésüket mert át akarod vizsgálni. Ezt csak a fenti szervek tehetnék meg, és mivel a hitelintézetek számvitele eléggé speciális terület, nem mindenki ért a könyvvizsgálathoz. A jelek azt mutatják, hogy kormányzati segítségre már nem számíthatunk.
Marad az egyéni út. Ügyvédek nem nagyon vállalnak deviza hiteles ügyet, aki vállal, sajnos olyan díjazásért, amit egy anyagilag lenullázott hiteles nem nagyon tud finanszírozni, főleg abban a tudatban, hogy az ügy kimenetele kétes, mert ha igazad is van, a bírók nem mernek a hiteles javára ítéletet hozni. Ha találnál is ügyvédet, vigyázni kell, mert nem tudhatod, hogy nem-e összejátszik a bankkal. Sajnos ilyenről is hallottam.
Én próbáltam már parlamenti párt segítségét is kérni, de valódi segítséget nem kaptam. Noha hangoztatják, hogy a bankok bizonyíthatóan jogalap nélkül szedik be az árfolyamköltséget, de részükről ebben ki is merül az ügy megoldása. Szóval, nem egyszerű. De még nem adom fel.

Dio,

Rosszul fogalmaztam, nem mondtam, hogy jogosan csinálja vagy, hogy törvényesen, csak azt, hogy megteszi.

De ez mellékes, mert mára már tudjuk, hogy a közjegyzői vh.záradék kiadása nem jogszerű.

Miután ezt töröltetjük egy nemperes eljárás során, az adósnak megvan az alperesi pizíciója.

Ha a bank hozzá akar jutni a követeléséhez, akkor mehet bíróságra és ott bizonyíthatja, hogy mindent a szerződés szerint csinált. Helyre áll az élet rendje....aki követel az bizonyít.

Ycal!

Pontosan erről írtam, hogy a szerződési feltétel még nem jogosítja fel a bankot arra, hogy egyoldalúan felszámolja Neked a deviza szerzés költségét, de ö, a bank , a másik oldalon nem teljesít. A szerződés két vagy több személy kölcsönös, és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata. A deviza alapú hitelszerződéseknél havonta Te odaadod a forintod (leszedi a bank a számládról) a banknak azért, hogy azon a bank devizát vegyen, de a bank az ő kötelezettségét nem teljesíti, azaz nem vesz devizát, így a nem létező költségét –amit Te megfizettél – simán zsebre vágja extra profitként. A hitel folyósításakor sem vett a forintban folyósított hiteledhez devizát, és ezeket nem létező banki műveleteket, az ezzel kapcsolatos banki költségeket (amit Neked a bank felszámol) kell (kellene) a bankokon számon kérni a számviteli törvény, és a bankokra vonatkozó végrehajtási rendelet, a 250/2000 korm. rend alapján, és megoldódna minden deviza hiteles gondja, mert kiderülne az átverés. Nem lennének adósrabszolgák, nem kellene kilakoltatni senkit, nem lennének a devizahitelek miatt öngyilkosságok, nem folytatom. Én, és a többi devizahiteles – gondolom Te is – megfizetünk mindent ami jogos, és amit vállaltam a szerződésben és vállalt a bank, de egy fillérrel se többet. Egyet nem tudok elviselni, ha hülyének néznek és átvernek.

dio:
A szerződési feltétel jogosíthja, miszerint a törlesztés napján meghatároott árfolyamon fizetsz.
Az, hogy ez nem tisztességtelen-e vagy mennyire felel meg a számviteli törvénynek az egy más kérdés :-)

Még vagy háromszor! Úgy nagyobb nyomatéka lesz.

Üdv Mindenkinek!
Most találtam rá erre a fórumra, ezért megosztom amit kiokoskodtam a témával kapcsolatban, hátha valaki tud kezdeni valamit vele.
A deviza alapú hitelesek legnagyobb baja, hogy a bank az árfolyam költségére hivatkozva jócskán megemelte a havi törlesztő részleteket. A bank azzal védekezik, hogy a hitelesek aláírták, hogy vállalják az árfolyamkockázatot.
Csakhogy! Ez még nem jogosítja fel a bankot arra, hogy az árfolyam költéget igazolható ok és indok nélkül érvényesítse és ráterhelje a hitelesre.

Az 1996 évi CXII. tv. (HPT) XXI. Fejezet 131.§ (1) kimondja, hogy a bankok és pénzintézetek is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak.

A 2000 évi. C. törvény a Számvitelről, szabályozza a nyilvántartásokat, könyvvezetést. ellenőrzést stb.:

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem:

165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

Vagyis: hiába írták alá a hitelesek az árfolyamkockázat vállalását, a bank ezt csak akkor érvényesítheti és háríthatja át a hitelesekre, ha bizonylattal igazolni tudja, hogy neki a hiteles devizában meghatározott havi törlesztő részletéhez szükséges deviza beszerzése miatt X költsége keletkezett (a hitel folyósításakor úgyszintén).

Költség fogalma: a gazdasági tevékenység – és közvetve a nyereségszerzés – érdekében „feláldozott” haszon, általában pénzösszeg – ezt a pénzösszeget kell a banknak igazolni.

250/2000 évi (XII. 24.) korm. rend. (A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól):

E korm. rend. alapján a hitelintézeteknek havonta, negyedévente beszámolót kell készíteni a számlaösszefüggésekről, nyilvántartási számlákról, és ezt továbbítani kell a PSZAF és az MNB felé. Évente, független könyvvizsgálóval el kell készíttetni és közzé kell tenni az konszolidált jelentést. Nyilván, hogy az MNB, és a PSZAF tudnak (látják a nyilvántartásokból) erről a nagy átverésről, hogy azért lett a fél ország adósrabszolga, mert a hitelintézetek a nem létező árfolyamköltséget beszedik a hitelesektől.
Még a Stadler József is tudja, hogy bizonylat nélkül nincs költségelszámolás (ezért vannak és voltak a számlagyárak), kétlem, hogy a bankok ne tudnák, vagy ennyire hülyének lehet nézni a magyar embereket?
Még egyszer. Hiába írták alá a hitelesek az árfolyamkockázat vállalását, ezt a költséget a banknak igazolni kell, csak azután nyújthatja be a számlát a hitelesek felé. Máskülönben súlyosan megszegi a számviteli törvényt, és jogalap nélkül gazdagodik.

Mindezt azért írtam le, hátha a fórumot olvasók között lesz valaki aki hasznosítani tudja, esetleg ügyvéd.
El kell számoltatni a bankokat a számviteli törvény alapján, tudja-e bizonyítani, hogy a hitelek folyósításához, majd a törlesztő részletekhez rendelkezett-e, és milyen forrásból devizafedezettel.
Hogy az elszámoltatást melyik szervnél (ügyészség, rendőrség…) és hogyan kell kezdeményezni, vagy mi ennek a jogi menete, azt már jogász, ügyvéd tudja.
Ha jogállamban élünk, jogom van tudni, miért, és jogosan lettem-e (és a fél ország) adósrabszolga.
Elszámoltatni a bankokat a deviza alapú hitelezés gyakorlatáról és az extraprofitról!!!!!!!!!!!

Üdv Mindenkinek!
Most találtam rá erre a fórumra, ezért megosztom amit kiokoskodtam a témával kapcsolatban, hátha valaki tud kezdeni valamit vele.
A deviza alapú hitelesek legnagyobb baja, hogy a bank az árfolyam költségére hivatkozva jócskán megemelte a havi törlesztő részleteket. A bank azzal védekezik, hogy a hitelesek aláírták, hogy vállalják az árfolyamkockázatot.
Csakhogy! Ez még nem jogosítja fel a bankot arra, hogy az árfolyam költséget igazolható ok és indok nélkül érvényesítse és ráterhelje a hitelesre.

Az 1996 évi CXII. tv. (HPT) XXI. Fejezet 131.§ (1) kimondja, hogy a bankok és pénzintézetek is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak.

A 2000 évi. C. törvény a Számvitelről, szabályozza a nyilvántartásokat, könyvvezetést. ellenőrzést stb.:

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem:

165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

Vagyis: hiába írták alá a hitelesek az árfolyamkockázat vállalását, a bank ezt csak akkor érvényesítheti és háríthatja át a hitelesekre, ha bizonylattal igazolni tudja, hogy neki a hiteles devizában meghatározott havi törlesztő részletéhez szükséges deviza beszerzése miatt X költsége keletkezett (a hitel folyósításakor úgyszintén).

Költség fogalma: a gazdasági tevékenység – és közvetve a nyereségszerzés – érdekében „feláldozott” haszon, általában pénzösszeg – ezt a pénzösszeget kell a banknak igazolni.

250/2000 évi (XII. 24.) korm. rend. (A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól):

E korm. rend. alapján a hitelintézeteknek havonta, negyedévente beszámolót kell készíteni a számlaösszefüggésekről, nyilvántartási számlákról, és ezt továbbítani kell a PSZAF és az MNB felé. Évente, független könyvvizsgálóval el kell készíttetni és közzé kell tenni az konszolidált jelentést. Nyilván, hogy az MNB, és a PSZAF tudnak (látják a nyilvántartásokból) erről a nagy átverésről, hogy azért lett a fél ország adósrabszolga, mert a hitelintézetek a nem létező árfolyamköltséget beszedik a hitelesektől.
Még a Stadler József is tudja, hogy bizonylat nélkül nincs költségelszámolás (ezért vannak és voltak a számlagyárak), kétlem, hogy a bankok ne tudnák, vagy ennyire hülyének lehet nézni a magyar embereket?
Még egyszer. Hiába írták alá a hitelesek az árfolyamkockázat vállalását, ezt a költséget a banknak igazolni kell, csak azután nyújthatja be a számlát a hitelesek felé. Máskülönben súlyosan megszegi a számviteli törvényt, és jogalap nélkül gazdagodik.

Mindezt azért írtam le, hátha a fórumot olvasók között lesz valaki aki hasznosítani tudja, esetleg ügyvéd.
El kell számoltatni a bankokat a számviteli törvény alapján, tudja-e bizonyítani, hogy a hitelek folyósításához, majd a törlesztő részletekhez rendelkezett-e, és milyen forrásból devizafedezettel.
Hogy az elszámoltatást melyik szervnél (ügyészség, rendőrség…) és hogyan kell kezdeményezni, vagy mi ennek a jogi menete, azt már jogász, ügyvéd tudja.
Ha jogállamban élünk, jogom van tudni, miért, és jogosan lettem-e (és a fél ország) adósrabszolga.
Elszámoltatni a bankokat a deviza alapú hitelezés gyakorlatáról és az extraprofitról!!!!!!!!!!!

Kerves ügyvéd urak és ügyvéd jelöltek,

A banki szerződésben(ekben) van egy olyan rész hogy:

1. Az adós tudomásul veszi, hogy elszámolási vita, stb, esetén elogadja a bank könyveiben szereplő adatokról kiállított közjegyzői okiratot , mint hiteles bizonyítékot.
2.A felek kötelezik magukat, hogy hogy elszámolási vita, stb, esetén elogadja a bank könyveiben szereplő adatokról kiállított közjegyzői okiratot , mint hiteles aggálytalan bizonyítékot.

Jól gondolom, hogy ez a kikötés tisztességtelen a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (j) pontja szerint mert arra irányul, hogy egy esetleges per estén a bank a Pp. 164. §-ban meghatározott bizonyítási kötelezettségét az adós hátrányára változtassa meg.

1. § (1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely:

10. a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

Sziasztok,

Nem sok választ kaptam.

Azt megtudjátok, mondani, hogy mit jelent pontosan egy szerződésnél a "különálló melléklet" ?

Az a szerződés része vagy sem?

Sziasztok,

Ha az okiratba foglalt szerződésben az áll, hogy a feltüntetett összeg csak tájékoztató jellegű és a tényleges összeg csak folyósításkor kerül megállapításra, akkor az okirtot a közjegyző elláthatja vh.záradékkal?
Nem ütközik a záradékolás a kjt-vel, mert nem tartalmazza a kötelezettség mennyiségét, összegét?

112. §(1) A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

3. a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

(Az illetékfeljegyzési jog azért nem költségmentesség; ha veszítesz, pengethetsz keményen.)

Köszönöm, a válaszokat.

Sok veszteni valóm nincs, teljesen mindegy, hogy a 15 millára rápakolnak még 1-2 milliót egy esetleges vesztes per esetén.

Egyébként tudtátok, hogy az Erste olyan válaszleveleket küldözget az adósoknak, hogy az "árfolyamrés" (nem egyenlő az árfolyamváltozással) pénzügyileg nem értelmezhető fogalom?

Persze. Csak nem „a max 900.000 FT.”

De 15 milliós pertárgyértéknél akkor is csak 900.000 Ft, nem?

(Az illetékfeljegyzési jog azért nem költségmentesség; ha veszítesz, pengethetsz keményen.)

(A maximális peres illeték első fokon már másfél millió forint.)

Mondjuk nem vagyok férfi, de hátha tőlem is jó lesz a válasz :-).

Igen, add össze a család összes jövedelmét (előző évi adóalap) oszd el a család létszámával, és ha az így kapott szám negyede (25%) kisebb, mint a várható illeték összege, akkor jó eséllyel kapsz majd illetékfeljegyzési jogot.

Kedves ügyvéd urak,

Megtudnátok nekem mondani,hogy egy 15 milliós perértéknél , mekkora az az egy főre jutó kereset határ,ami alatt megkapja az ember a illetékfeljegyzés lehetőségét?
A magyarország.hu-n ezt találtam:

A kedvezmény megadására különösen akkor kerülhet sor, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint a vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre jutó adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.

Elvileg 15 milliónál az illeték a max 900.000 FT.

Jól értelmezem, hogy ez azt jelenti,hogy évi nettó 4x900.000=3.600.000 forintos személyenkénti jövedelem alatt valószínűsíthetően magkapja a felperes?