Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Igen Tisztelt fórumozók!

Látok itt sok érdekes és érdektelen hozzászólást!

A lényeget kiemelném (én szerintem):

1. A Bankok az ügyfelek tudatlanságát kihasználva sózták rájuk a devizahiteleket (Nyugaton azért sokkal több joga van az Adósnak)
2. Ez a bizonyos devizahitel bizony nem megfelelő termék, mert a kedves adós nem tudja mennyit fog visszafizetni 1 avagy több év múlva (megjegyzem, ha ténylegesen devizában tartották volna számon a kölcsönt, esetleg a fizetésnek is abban a devizában kellett volna jönnie, mert akkor a hitelbírálat igen megkérdőjelezhető)

3.Sok ember nem volt tisztában azzal a ténnyel (ami szinte csak Magyarországra jellemző), hogy ha bebukik, nem csak a házát (fedezetül szolgáló ingatlant) viszik, hanem mindent, sőt a gyerekein (örökösök), is követelhetik a kölcsönt.
4. Nem a Moratórium meghosszabbítása a megoldás hanem a BANK reformáció (Ha már a bank semmiből tudd pénzt előállítani, miért követel kb 20% kamatot ÉS EZ ÉVI KAMAT, nem az egészre hanem egy évre nézve, senki ne feledje).
5. A PSZÁF úgy leégett mint a............., ha eddig ténylegesen tette volna a dolgát, a jelen helyzett nem lenne.
6. Jó lenne ha a kedves Magyar polgártársaim kiállnának magukért, mert Nyugat Európában se azzal értek el valamit, hogy otthon a TV nézték.....
7. Igen is az embereknek vannak jogaik, de aki nem akar tenni érte semmit az maradjon otthon Nézze a TV-t és nyafogjon!

Tician

Pertársaságban tudomásom szerint nem támadható, csak a különböző általános szerződési feltételekben megfogalmazott részek (tisztességtelen szerződési feltételek).

De majd az okosok úgyis leugatnak, viszont a precíz választ sosem fogod megtudni itt.

Értem!Köszi!

Egyébként most találtam, hogy az Axa ellen ma is volt 3 elsőfokú tárgyalás, ebből 2 semmis, de nem az árfolyamrés miatt, arra azt mondta a bíró, hogy nem külön költség, stb...most hol van itt a jogegység?

Tician

Sehol nincs. Az elképzelhető, hogy a Kúria most majd lépni fog ez ügyben és lesz jogegységi.
A PITEE mai bejegyzése fergeteges, sírva röhögtem, olvasd el és mindent megértesz.

Szánalmas.

Olvastam a PITEE-t, nagyon ott van!

A gáz az, hogy a bíróság ezt érti-e, meg veszi-e a lapot vajon?!

Talátam több tavaly nyári jogerős döntést is amiben az árfolyamrés nem költség, és elkaszálta a bíróság...mitől lett a PITEE-nél fordulat?Illetve sajnos még mindig több ezek szerint a rossz döntés, mindig a nekünk jó!Illetve a PITEE döntés után is megszületett ez a szolnoki f.szs.g...hogy nem költség...???Érdekes!!

Sherlock:

„Közvetve sincs.”

OK, akkor úgy magyarázom, hogy te is megértsd.

Adott egy LB jogegységi határozat, amiben megtalálható egy megállapítás.

Én hivatkozom, erre a megállapításra saját ügyemben, a bíróság megteheti, hogy figyelmen kívül hagyja ezt és ellentétes ítéletet hoz.

De mikor az ügy a végén eljut az LB elé, akkor borítékolható, hogy a jogegységiben található megállapítással megegyező döntés fog születni.

Ezt a bíró is tudja többnyire és egy LB állásponttal ellentétesen nem sokszor ítél.....

Ezért közvetve mégis csak "létezik" precedensjog.....

Szerintem...

A szolnoki bíró is tudta ezt nemde?!Akkor mit gondolt?

Sőt a tegnapi axa-s bíró is tudta mind a 3 esetben, és azt mondta, hogy nem költség az árfolyamrés?

• ye?Csakhát az ilyenekn múlik a dolog...

Tician

A helyzetet mi (laikusok és pénzügyi/bankjogászok) a következőképpen látjuk.

Az elsőfokú bíröságon sok esetben a bírók nem is akarják felvállalni a döntést, hanem tovább "passzolják" másodfokra. Nem túl korrekt, de ez van.
Persze ez nem jelenti azt, hogy valamennyi bíró így tesz, vannak köztük olyanok (Kábées elvtársai), akik az alapján ítélkeznek, ahogy valóban látják a dolgokat. Ez nem erkölcstelen, teljesen szabályos eljárás, hiszen azért ő a bíró, hogy az elétárt tények alapján döntsön. Itt jön a szerepe a szakembernek, a pénzügyi jogásznak, aki el tudja érthető módon magyarázni a T. Bíróságnak, hogy mi a különbség az árfolyamrés és az árfolyam változás között, miért nem lehet ugyan azt érteni alatta, miért független a kettő egymástól.
(Az árfolyamrés összege valóban nem független, hiszen százalékban van kifejezve, így a középárfolyam változásával a vételi/eladási árfolyam is változik, a százalék mértéke (1, 2, 3, stb %) viszont igen, és ezt nem írták bele (OTP esetében viszont beleszámolták) a THM-be, és emelték meg a bankok előzetes értesítés nélkül, ezáltal növelve a maguk margóját és az adósok költségeit).

A szolnoki ítéletről meg annyit, hogy semmi köze nincs az árfolyamréshez, azt az ostoba bánok által pénzelt (nézd meg a hirdetők et) énpénzemes cikkíró maszatolta bele a firkálmányába, az ismertebb médiák egyértelműen a tisztességtelen szerződéses feltételekről és uzsora szerződésről számoltak be, mint a bukott keresetben megjelölt okokra.

Csak ismételni tudom magam, kell egy jó kereset és egy jó ügyvéd aki megírja és meg is tudja védeni. Szar kereset, hozzá nem értő ügyvéd nem is hozhat más eredményt. A média, a bankok (és Kábées) pedig ezeken lovagol és valahol joggal vágja az emberek arcába, hogy "mennyi bukott per van".

Ezt én értem, csak megint az a bajom, hiába a hozzáértő pénzügyjogász, ha a bíró buta, mint a tök, vagy nem is akarja érteni a dolgot. A PITEE ítéletben azért elég jól le van írva, hogy miért költség, stb...ha egy bíró azt elolvassa, akkor nem is hozhat más döntést...ha mégis..akkor nyilván h...

Mai nap, Ma Donna.
Amit az árfolyamgátról "még" tudni érdemes.

http://azenpenzem.hu/…arfolyamgat/

Megoldás csak politikai alapon lehet/lesz: kormányzat - civilek (hitelesek)- bankszövetség.
A bírósági megoldások még nagyon sokáig váratnak magukra. Még épp csak, hogy felsejlenek a horizonton...

Az árfolyamrés nem költség,mert a bankban dolgozó alkalmazott UGYANAZZAL a kézmozdulattal hajtotta végre a műveletet ,mint mikor vételi árfolyamot gombot nyomja meg,nem kellett átutaznia egy másik bankba,1 mikro energiával nem került neki több munkába ezért nem is számolhatja el kötségként.

Éppen ezért ezt elhibázták:EZ CSALÁS, LOPÁS megtévesztés amit konszernben követtek el az összes bank hibázott,de legfőképpen a PSZÁF.

JOGÁLLAMBAN ÉLÜNK !!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Totom

Egyébként annyit hozzátennék, hogy az árfolyamrés teljesen független az árfolyamváltozástól...ugyanis ha az árfolyamváltozás mértéke 0, mondjuk még a folyósítás napján visszafizeted a kölcsönt, akkor is kapásból többet kell visszafizetned, az árfolyamrés miatt, pedig az árfolyam nem változott!!

Nem kérünk abból,hogy az állam a külföldi bankokat segítse a rossz pénzügyi politikájával,mindenféle tartalék deviza bevonásával!

A csaló bankok tűnjenek el az országunkból.
Nem kellene MAGYARORSZÁGON a bankokat pelenkázni.

JOGÁLLAMBAN ÉLÜNK!!!

„Ezért közvetve mégis csak "létezik" precedensjog.....

Szerintem...”

Továbbra sem értem, hogy miért használsz olyan fogalmat (precedens) aminek a jelentéséről jól láthatóan fogalmad sincs.

Sherlock:

Igazad van , fogalmatlan vagyok..... :-)

maradjunk annyiban, hogy :

"A magyar jog nem ismeri el a precedenseket, csupán ítéletek indokolásában lehet korábbi esetekre hivatkozni."

Én nem maradok, mert ez is ferdítés. De ez a stílusod.

Sherlock:

Már a Wiki sem a régi :-)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Precedens

Lényege [szerkesztés]

A precedens olyan korábbi jogeset, amely lényegi elemeinél fogva egy újabb esetre alkalmazandó. A szűken értelmezett precedens voltaképpen a jogszabályt pótolja, így a bírói jogalkotás tipikus terméke olyan jogrendszerekben, amelyek az írott jogot kevésbé tekintik fontosnak (például angolszász jogrendszer). A magyar jog nem ismeri el a precedenseket, csupán ítéletek indokolásában lehet korábbi esetekre hivatkozni.

Wiki? Komolyan? :D

Ycal, az a gond, hogy sajátosan értelmezel egyes mondatokat, azt olvasol ki belőle, amit te olvasni szeretnél

„wers # 2013.03.07. 14:57
Ycal, az a gond, hogy sajátosan értelmezel egyes mondatokat, azt olvasol ki belőle, amit te olvasni szeretnél”

Ycal nagyon is jól értelmezi a dolgokat, és Ő illetve Totom az aki ezen a fórumon, hajlandó ÉRVEKET is felhozni….

Légy kedves és értelmezd Te magad, az alábbiakat..

Sherlock „barátunk” valamelyik nap elvérzett ennek a cáfolása közben.

C 472/10. sz. ügy

VII – Végkövetkeztetések

„2.. Az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) és (2) bekezdése az eljárásban részt nem vevő fogyasztó részére nem biztosítja a valamely feltétel tisztességtelen jellege következtében keletkezett költségek visszatérítése iránti igényt, ha a feltétel tisztességtelen jellegét egy másik, őt nem érintő eljárásban állapították meg. Nem ellentétes ugyanakkor az irányelv 8. cikkével az olyan nemzeti szabályozás, amely ilyen esetben biztosítja a fogyasztó számára a visszatérítés iránti igényt. ”

„"A devizahiteleseknek is segíteni fogunk, hiszen nem hagyhatjuk, hogy „egymillió embert csak úgy becsapjanak” – nyomatékosította Orbán Viktor.”"

Már Viki is megmondta, be lettünk csapva. Nem kicsit, nagyon.

Kedves Mindenki!

Én megkerestem ezt a C 472/10. sz. ügyet a curia.europa.eu oldalon, de az idézett szövegrészt az ítéletben nem találtam.

Sőt az ítéeltnek nincsen római VII. része. A 2. pont alatt pedig ezt találtam (tekintve az EB folyamatos számozást használ döntéseinél)

"2. E kérelmet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) által az Invitel Távközlési Zrt. vállalkozással (a továbbiakban: Invitel) szemben annak tárgyában benyújtott közérdekű kereset keretében terjesztették elő, hogy ez utóbbi feltételezetten tisztességtelen feltételeket alkalmazott a fogyasztókkal kötött szerződéseiben."

Így, amíg Ycal álatl említett részt nem találom, nem is lehet rá érdemben reagálni.

capisca

„Én megkerestem ezt a C 472/10. sz. ügyet a curia.europa.eu oldalon, de az idézett szövegrészt az ítéletben nem találtam.

Sőt az ítéeltnek nincsen római VII. része. A 2. pont alatt pedig ezt találtam (tekintve az EB folyamatos számozást használ döntéseinél)”

Nem Ycal hivatkozott rá, hanem ÉN Mr. Chapel...csakhogy TÉNYSZERŰK legyünk

Amúgy nem igazán tiszta, miért mindenki Ycal-t kóstolgatja..:( Talán, mert Ő az aki frankó érveket tud felhozni mindig??

Itt az ítélet linkje, és görgesd a skrollt egészen az aljáig

És ott látni fogod, hogy a 98-as pont után jön a VII pont

Ott van a 2. számű rész

http://curia.europa.eu/…document.jsf?…