Nekem nem fáj igazat adni másoknak, még ha az esetek 99%-ban igaza is van, de Magyarországon valóban NINCS precedens jog.
Amennyiben érdemi választ szeretnétek, valami ilyesmit tudnék elképzelni.
Természetesen én értem (mert akarom érteni), hogy mire gondolhat Ycal, legfeljebb megcáfol ha tévedek.
Ami Magyarországon létező eljárás, az az ún. Jogegységi eljárás, melyet a Kúria folytat le, a kimenetele pedig az ún. Jogegységi határozat, mely határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
Tician
Fenntartom amit írtam, miszerint -egyetértve veled- az árfolyamrés független az árfolyamtól, azonban a forintban kifejezhető számszerű értéke nem.
Példa:
(Nem esküszöm meg rá, hogy így számítják, utána kellene néznem, de ha jól emlékszem igen)
Középárfolyamon 150 Ft/ 1 egység deviza, 1% árfolyamrés esetén a vételi 149,25 Ft, az eladási 150,75 Ft. A kettő közötti különbség 1,5 Ft, százalékban kifejezhető, THM-ben egyértelműen meghatározható %-ban!
Ha középárfolyamon 250 Ft/ 1 egység deviza, 1% árfolyamrés esetén a vételi 248,75 Ft, az eladási 251,25 Ft. A kettő közötti különbség 2,5 Ft, százalékban pontosan annyi, az összege viszont _változik_, tehát függ az árfolyamtól.
Mi történik viszont akkor, ha a bank változtatja a százalékos mértékét, amit meg is tett?
Ha középárfolyamon 250 Ft/ 1 egység deviza, 2% árfolyamrés esetén a vételi 247,5 Ft, az eladási 252,5 Ft. A kettő közötti különbség 5 Ft!
Százalékban és összegben is változik, azonban jól látható, hogy az árfolyamrés kiszélesítése a bank által hozott döntés eredménye, mely újabb extra profitot hozott számára.
Na ez az a bizonyos árfolyamrés, ami az OTP-nél (is) el lett sunnyogva (viszont a THM-be bele lett számolva), a hitelt felvevő figyelmét nem hívták fel rá, hogy a hitelnél ez is egy olyan költségelem (volt 2010-ig) amivel játszik a bank, amit bármikor egyoldalúan megváltoztathat (hoppá, ez sincs benne a szerződésben), ha a kedve úgy tartja.