Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Épp arról írtam, hogy nem kell sajnálni őket, nem hülyék. Következésképp hülyeség azt feltételezni, hogy olyan ügyletet kötnek, amilyet csak egy hülye kötne. (Hogy tudniillik átverésből forintkölcsönt adnak devizakölcsön feltételekkel.)

De ezt ezerszer mondták már neked, meglepne, ha pont ezeregyedikre értenéd meg.

ez az..sajnáljuk már szegény bankokat....

gondolja már át ember: hogyan lehet a banknak nyereség az árfolyamkülönbözet, ha folyósításkor átváltott CHF-et forintra...sehogy, ugyanis ekkor neki is CHF-ben kell törlesztenie, és az árfolyamváltozással nem nyer semmit...ellenben a bankok arra panaszkodnak, hogy őket ezzel mekkora veszteség éri...hogy lehet az veszteség, ami nem is lett volna nyereség...

de mindegy is..elmondtam már, nekem folyósítottak egy x összeget, csak éppen ha CHF forrásból folyósították volna, akkor az árfolyam miatt több ezer forinttal többet kellett volna folyósítaniuk...ez tizenezer szerződésnél kiszámolható ennél a pügyi intézménynél...ha lett CHF forrás, akkor ez a hiba nem fordulhatott volna elő, ugyanis egy adott CHF összeget, meghatározott árfolyammal csak egy forint összegre tud váltani...ennyi

„ ha a folyósításkor nem használnak CHF forrást...”
A bank nyilván örömmel ad forintkölcsönt a forintkölcsön kamatának a negyedéért, ötödéért, csak hogy átverje az adóst. (A szegény átvert adósnak a törlesztőrészlete így kb. 2011-eig az árfolyam-emelkedéssel együtt is alacsonyabb volt, mintha tényleg forintban vette volna fel azt a kölcsönt. Pedig ha tudta volna!)

„Sherlockkal szemben aki szerint mindenki más sötét.”
Magad bizonyítod az ilyen beírásokkal, hogy van oka így vélekedni.

„A pertársaság képviselői elmondták, hogy megkeresésükre az AXA bank többek közt levélben azt közölte velük, hogy a hitel mögött deviza nem volt, ez egy úgynevezett ‘deviza elszámolású hitel termék’. Ez azonban már azt veti fel, hogy akkor mi alapján tart igényt a bank az árfolyam növekedéséből származó jelentős bevételekre.

A per folytatására június 12.-én kerül sor. ”

Vélelmezhető, hogy az összes többi bank illetve pénzügyi szolgáltatást nyújtó cég ugyanezen módon járt el a „deviza alapú” kölcsönök folyósításakor.

Teljesen meddő a vita, főleg ezzel a Sherlockkal szemben aki szerint mindenki más sötét...nem is kell FX swap, illetve más hedge ügylet sem, ha a folyósításkor nem használnak CHF forrást...ugyanis ekkor a bank semmiféle kockázatot nem vállal, hiszen nem csökken a CHF állománya, ezért nem vállal árfolyamkockázatot...

Amíg nem volt elektronikus átutalás, addig a bankó prést kellett beindítani (még korábban aranyat kellett verni) a pénz szükséglet kielégítéséhez. Most már elég beírni a MNB nagy számítógépébe, hogy pl. 5.000.000.000,- és máris van ötmilliárd magyar forint.

Esetleg mondjuk úgy , hogy a multiplikatív pénzteremtés folyamatában létrejövő számlapénz?

Sherlock:

Nincs olyan, hogy virtuális pénz.

Akkor te hogyan neveznéd?

A "teremtett számlapénz" megfelel vagy egyéb kifejezést szeretnél , hogy a válasz helyett kötözködhess?

Nincs olyan, hogy virtuális pénz.

Sherlock:

„„500 millió forintnyi CHF alapú kölcsön kihelyezéshez, a Treasury csoportnak mennyi CHF forrást kellett bevonnia?”
Ennek a kérdésnek nincs értelme.”

Te is tudod, hogy van :-)
Inkább úgy kérdezem, hogy értsd 100.000 HUF rendelkezésre álló betét esetén a bank mennyi hitelt helyezhet ki?

De hogy felemelkedjünk a te magasságodba:

A virtuális pénzel végzett innovatív banki műveletek nem a betétekhez, nem a betétek állományához kötődik. Még a tartalékráta is különleges elszámolási pénzzel van teljesítve. A hibrid esetében egy megnyitott Ft-hitelszámla az adós nevén az, ami tartalékráta-köteles. A mellette nyitott devizatőke nyilvántartási számla szintén csak egy devizában kifejezett könyvelt pénz, amivel a bank mérlegen kívül, akár más adósok ugyanilyen számláinak portfóliójával, időről idő szabadpénzpiaci műveleteket végez. Ha egy másik bank ennek partnere, pl a swapban, akkor ez a művelet "teremti meg" azt, hogy ez a könyvelt, fedezetlen, és forrás nélküli pénz létezik. Így válik alkalmassá arra most már, hogy ellentételezze a Ft-hitel számlán könyvelt hitelt, a mérlegen belül. Ezt a bank forrásként értelmezi, holott mind a devizatőke nyilvántartás, mind a Ft-hitelszámla mérlegen belüli eszköz volt eredetileg. A számvitele szabványokba ütközik. Erről írta még 2003-ban Tardos Ágnes egy MNB tanulmányban, hogy ha a Ft-hitelt, ilyen rejtett derivatívákkal akarják ellentételezni, ezt a szót használta, és nem azt, hogy fedezni, vagy forrásként kezelni, akkor nagyon kreatívaknak kell lennie a bankároknak.... Mert nincs szabályozva, hogy azt ne mondjuk szabályellenesek. De a bankok a kreativitásnak azt a módját választották, hogy ha az ügyfél nem tud erről, és az állam , és a felügyelet szemet huny efelett, sőt ki is használja, akkor csak az adós járhat rosszul. Az meg ugye van olyan hülye, hogy erre a trükkös hibridszerződésre, amelyben a kölcsön-hitelviszonyt összekapcsolták az adós devizatőke nyilvántartásával végzett befektetési ügylettel, sosem jön rá, és egyébként is tönkremegy, elbukik.

„500 millió forintnyi CHF alapú kölcsön kihelyezéshez, a Treasury csoportnak mennyi CHF forrást kellett bevonnia?”

Ennek a kérdésnek nincs értelme.

„ igaz-e az, hogy a deviza alapú hitelek esetén a banknak semmi kockázata, hiszen az árfolyamkitettséget az FX-swap termin lábán fedezi le.”

Nem, ha így lenne akkor mérlegen belül záródna a pozíció, de a banknak mérlegen kívül kell zárnia, hogy a kitettség ne nála csapódjon le. Ez csak akkor lenne igaz ha szintetikus határidős pozíciót is előállítana, viszont az plusz költség lenne, ezért nem éri meg ilyen módon fedezni - főleg hogy ha forward lábon zárják az egészet, az mérlegen kívüli tételként jelenik meg, amit az adóssal záratnak; így összességében zárt marad a pozíció, arról nem beszélve, hogy így nem fordulhat át, mert mindig eszköz áll szemben forrással. Az meg hogy a banknak nincs kockázata nettó demagógia, ha emelkedik az árfolyam, emelkedik a nem fizető ügyfelek aránya, és olyankor azt a pozíciót amit ők a nemfizetés miatt nem zárnak, a banknak kell - vagy nyitva hagyja, de annak meg nagyon korlátozott a mértéke, max. átmeneti likviditáshiánynál lehet megoldás.

„áldott legyen Béla”

Ámen.

Tician:

Nem az a kérdés, hogy rendelkezésre állt-e a "deviza forrás"...mert az az valszeg. meglehetett....jól mondja Sherlock, hogy Treasury csoportot ezért fizetik.....

A probléma ott van, hogy a bank pénzteremtő :-))))

Azt kérdezd meg Sherlocktól, hogy 500 millió forintnyi CHF alapú kölcsön kihelyezéshez, a Treasury csoportnak mennyi CHF forrást kellett bevonnia?

A másik amit kérdezz meg, hogy ha már ennyire ismeri a Treasuryt, akkor igaz-e az, hogy a deviza alapú hitelek esetén a banknak semmi kockázata, hiszen az árfolyamkitettséget az FX-swap termin lábán fedezi le.

isten adta tehetség a mestered, arra is megtanít hogyan növessz rinocérosz bőrt a képes feledre.

Rossz is a tehetetlen düh, főleg ha tudatlanságból fakad. De áldott legyen Béla, az én segítségem, aki kezemet harcra tanítja, ujjaimat viadalra

Kiscsikó neked fel lett téve egy kérdés. Ne azzal próbálkozz, hogy kbs stílusát átvedd bár jó úton haladsz, hanem válaszolj arra ami neked szólt.

Egyebekben meg annyi tiszteletet várjatok el amennyit ti is megadtok. Ez rád is és kbs-re is vonatkozik.

„ez nem engem minősít...”

Erre nem fogadnék.

KBS nem gondoltam, hogy a " kiscsikó" megszólítást magadra veszed. Ám legyen így, ez nem engem minősít...

Az általános relativitáselméletet nem magyarázza el? De úgy, hogy az is megértse, akinek érettségije sincs? (Külön feltétel, hogy a viszonyítási rendszerek problematikája, a fénysebesség állandósága a kutyát nem érdekli.)

A saját szavaiddal írd le a működését.
Tudod érthetően, hogy akinek nem jogi diplomája van (esetedben egyszer majd lesz talán) hanem esetleg másfajta az is megértse.
A központi forráselosztó egységre, likviditásra...stb senki nem kíváncsi.

Kiscsikó akkor fejtsd ki mit jelent ez a fogalom.
De semmi jogi csűrés-csavarás, hiszen bámulatos, hogy ezen a fórumon te mindenhez értesz.

Bámulatos mennyire sötét vagy a treasury működéséhez.

"A kölcsönt ugyanis megkapta a kölcsönvevő, és az CHF-ben lett finanszírozva. Így az eredeti állapot nem állítható helyre,..."

Hát ez nem így van....semmiféle CHF forrás nincsen, legalább is amíg a bank azt nem bizonyítja, addig egyetlen bíróság sem fogadhatja el tényként...és egyetlen bank sem bizonyította még, hogy a folyósítás napján a folyósításhoz CHF-et váltott forintra...ilyenkor jön a duma, hogy nem külön váltják...ja persze, csakhát gondoljuk már át, ha megvan a CHF forrás (nagyobb pénztömegben), akkor egy személy adott forint összegét csak úgy tudja kifolyósítani, ha abból adott összeget azon az adott napon átvált...na ezt meg igazolni tudni kellenne...de egyik bank sem tudja...viszlát CHF forrás...semmiféle CHF forrás nincsen...

Köszönöm Boxos!

http://hu.wikipedia.org/…agyok_Menyus

Menyus a sorozat különösen tehetséges főhőse. Ő egy jóképű fiatal menyét, aki a nevezetessége ellenére sem vált sznobbá vagy beképzeltté. Sokkal inkább átlagosként viselkedik. (Az egyik részben a veséjét felajánlotta egy beteges kisfiúnak). Ő egy olyan különleges híresség, akit mindenki csodál. Nagyon intelligens, és sok tulajdonsága igen kifinomult. Ezek között vannak társadalmi és technikai képességek is. Szinte az összes foglalkozásnak a mestere.