Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Totom

Biztos itt éli ki magát.

A bajbajutottakat még kellemetlen helyzetbe is hozni a fórumon nagy dicsőség!

Biztos azért jövünk fel ide, mert nem vagyunk a jogok doktorai.

Aztán azzal vagdalózni, hogy biztos azért nem teszik a szerződés mert nem tudod fizetni, meg hasonlók.
Aztán ha beírod, hogy már rég ki van fizetve csak arra gondolsz, hogy a bank átvert akkor már kussol az illető.

Nem értem miért jó mások gondjain okoskodni.

Azért nem hiszem, hogy csak az eberek voltak a hibásak mindenben. Én ha tudnék biztosan segítenék.

Szebb jövőt nekünk!

A Pitee tárgyaláson mi volt?Volt valaki?

Tician
A Pitee tárgyaláson mi volt?Volt valaki?

Úgy tudom a bíró ott is megakarja várni a Luxemburgi döntést(kb 2015)

"Haladunk"

• A devizahitelesek harmada már belépett az árfolyamgátba

• PSZÁF: 31 százalék kért árfolyamgátat

• Árfolyamgát: az érintettek 31 százaléka élt eddig a lehetőséggel

• Árfolyamgát: egyharmad már jelentkezett

• Árfolyamgát - az érintettek 31 százaléka élt a lehetőséggel (

Én inkább úgy mondanám a devizahitelesek (Jogosultak)70% BE SE AKAR LÉPNI..................

Itt az újabb röhej...megvan az ötödik halasztásom...most továbbképzés miatt...hahaha...röhej

Az indoklást nem akarom konkrétan megfogalmazni, de egyenértékű a fogfájással, fodrászhoz van időpontom, vagy migrénem van...stb indokokkal...meddig lehet egy ítéletet elhúzni az igazság kárára?!Mostmár igazán egyértelmű a dolog...és még a bíróság is szándékosan húzza az időt!!Jogállam?!A bírókat is be kéne csukni, nem csak a hitelezőket!!

Jó hosszú időre...mondjuk aztán csinálunk nekik egy tárgyalást, és évekig húzzuk az első döntést is...megtanulnák!!!

lassú munkához idő kell...

a lassú stimmel, a munka nem...és a többi sem

FÓRUMOZÓK!!

1997. évi CXLI. Törvényaz ingatlan-nyilvántartásról

16/A. § (1) bekezdés

„nem lehet jelzálogjogot bejegyezni olyan ingatlanra, amelyre a természetes személy devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés alapján kapott hitelt”

Ptk 261. § (4) „bekezdése alapján természetes személy devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.””

Mindkét jogszabályhely hatálytalan a 2011.évi LXXV. Törvény által!!

„„Senkit nem hagynak az út szélén....., hanem belelökik az árokba..” …”

Vélemények!! ( KBS, Ius és Scherlock nem játszik, ők kimaradnak egy körből mint a gazdálkodj okosan játékban

Ellenben Dr ATTIKA tőled szívesen veszek SZAKÉRTŐ hozzászólást!!

Továbbá, Létezik , hogy JOGILAG csak 2010- től definiálódik a Dev alapú ügylet mint jogilag is létező „valami”, előtte csak egy „ hallgatólagosan” megtűrt de értelmezhetetlen ( fából vaskarika) cucc volt..:)

200/A. § (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor...
„Beiktatta: 2010. évi XCVI. törvény 1. §. Hatályos: 2010. XI. 27-től.”

És visszamenőlegesen is érvényes a jogszabály?

Péter_

„És visszamenőlegesen is érvényes a jogszabály?”

????

Már hogy lenne, ellenben a hatálya alatt létrejött szerződésre érvényes!!

1997. évi CXLI. Törvényaz ingatlan-nyilvántartásról

16/A. § (1) bekezdés

„nem lehet jelzálogjogot bejegyezni olyan ingatlanra, amelyre a természetes személy devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés alapján kapott hitelt”

Ptk 261. § (4) „bekezdése alapján természetes személy devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.

Akkor ez mettől-meddig volt érvényes, nem találtam 16/A. § (1) bekezdést.
2010 előtt élt , vagy utánna???

Akkor ez mettől-meddig volt érvényes, nem találtam 16/A. § (1) bekezdést.
2010 előtt élt , vagy utánna???

Sziasztok,

A 16/A. 2010.08.14-től került csak bele a törvénybe.....

Ycal

http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

„A 16/A. 2010.08.14-től került csak bele a törvénybe.....”

Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXV. törvény 17. § c). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.

Akkor ez kb 1 évig volt csak hatályos 2010.08 - 2011.07 ig!?

YCAl

És a Ptk 261. § (4) bekezdése, mikortól hatályos, ugyanis ez is 2011.07-től hatálytalan!!

Chapel:

"És a Ptk 261. § (4) bekezdése, mikortól hatályos, ugyanis ez is 2011.07-től hatálytalan!!"

A két kiegészítés egyszerre született ha jól emlékszem.

A Ptk 261. § (4) is 2010.08.14-től került csak bele a törvénybe.....

Ycal

Segíts kérlek abban, hol lehet utána nézni annak, hogy egy egy paragrafus vagy annak egy bekezdése mikor lett beiktatva....

Ergó, hol követhető ez nyomon....

1960. évi 11. törvényerejű rendelet 83/A. §-a,

mit tartalmazott, most már kíváncsi vagyok hogy a kedves törvényhozóink mit ügyködnek..

Távol álljon tőlem, hogy össze esküvés elméleteket gyártsak, de alapos ok feltételezni azt, hogy próbálják kiiktani azokat a jogszabályokat, amik alapján a Bankokat gyakorlatilag kard élre lehet hányni!!

A legjobb példa erre a Hpt agyon toldozgatása foltozgatás és számtalan érdekes paragrafus kiiktatása, illetve újabba és még érdekesebbek beiktatása!

Chapel:

Próbáld itt:

http://www.njt.hu/

A találat jobb oldalán lesz egy naptár ikon, arra rákattintva megnyílik egy dátum lista, ott megnézheted, hogy melyik időpontban mi szerepelt a törvényben....

Nagy tisztelettel figyelem a probléma gyökereinek felkutatását.
Vehemenciátok minden tiszteletet megérdemel.

Ezzel együtt javaslom nézzétek, hallgassátok meg Patai Mihály (a Bankszövetség régi - új elnöke) ma esti kijelentéseit Nagy Katalin műsorában.

Azé a hatalom, aki a helyzetet megállapítja!

Nos Uraim, Barátim, EZ a helyzet.

Óbudafan

Én még mindig nem értelek téged.

A legtöbb hitelszerződés tárgya forint, persze nem mindegyik. Az otp szerződésének a következő mondata azt tartalmazza, hogy a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon átszámolva a bank CHF-ben tartja nyilván. Ha mégis úgy lenne ahogy mondod, hogy a CHF volt a kiinduló pont, akkor a helyzet az, hogy (hiszen vételi árfolyamot alkalmazott a bank) így szerintük _megvette_ az adós CHF-jét. Ebben az esetben az eredeti állapot azt jelenti, hogy az adós vissza kell kapja a CHF-jét. Minden egyéb magyarázat csak fikció, a tények makacsul ezt támasztják alá.

Az amit mondasz, hogy CHF-ben lett finanszírozva egy otp-s szerződésben sehol nincs leírva.

Az eredeti állapot helyreállítása fentiek alapján pedig nem jelentheti a CHF-et, mivel az adós _forintot_ kapott, azzal is kell elszámolnia, hogy a bank mit mutyizott a semmis szerződésre hivatkozva senkit nem érdekel, hiszen érvénytelen A-tól Z-ig, az abban foglalt CHF-ben történő nyilvántartásra vonatkozó mondat is.

Mivel a Te véleményed mindig építő jellegű, ezért kérlek indokolt meg hol téved a gondolatmenetem.

(A PITEE oldalán fent van az OTP szerződésének ezen része, mind ilyen amit eddig láttam)

Kommentár nélkül.

Patai Mihály - Egy jó irányba tett jó lépés - 2013.04.12

Hazudik az úriember, nincs deviza mögötte....eszköz-forrás...hahaha...ha ennyire egyértelmű lenne, akkor már rég bemutathatták volna a könyvelésüket az eszközökről, forrásokról, bemutathatták volna a PSZÁF-nek, vagy a bíróságokon...de nem mutatják, hiába kérik tőlük...mert nincs benne!!!!