Polgári jog - segítség!

Picur, ez elég zavaros. Mi az, hogy "úgy emlékszel" aláíratott veled az ügyvéd egy papírt? Ha szerződést kötötettek, akkor gondolom te is elfogadtad a feltételeit, nem? És milyen ajándékról és jogdíjról van szó? És miért írsz alá olyan szerződést, aminek nem tetszenek a feltételei? Én ezt nem nagyon értem.

Pl mert nem értek a jogi dolgokhoz, s mert én külföldön tartozkodok többnyire ésnem volt lehetőségem másügyvédet keresni..
Már bánom ,hogy aláírtam, ezt... olvasd a régebbit s rájösz mi ez az egész

Biztos valahol leírtad, de szerintem nem itt. Aki itt képes a gondolataidban olvasni biztos tud válaszolni is.

sz.pista

A nagybácsi, a rendkívül nagyfokú látásromlásra tekintettel, végrendelkezni csakis közjegyző által készített közvégrendelet alapján tehetett volna, ez pedig nincs!

A nő vélhetően aláíratott vele "egy" papírt amiről fogalma sem volt mit tartalmaz, mert elolvasni nem tudta...

Sziasztok Fórumozok!
Tudna nekem valaki segíteni vagy hasznos tanácsot adni egy számomra fontos ügyben.
2011.06.13.n eladtam az autómat amit be is jelentettem!Az új tulajdonos most 9nap elteltével szinte napi szinten zaklat-fenyeget!Mert szerinte nem tudja át íratni az autót mert rozsdásodás miatt nem látszik a teljes alvázszám.Ezért perrel fenyeget és kártérítést követel és még a vétel árat is kéri!Tudna nekem valaki segíteni abban,hogy köteles vagyok-e neki vissza fizetni a pénzt vagy sem!
Köszönöm a segítségeteket!

Jogerősen a bíróság kötelezte a felperest az általa indított igényperben a 17868 Ft perköltség megfizetésére. Az alperes ezt nem ismeri el azt mondja nem fizet nekem semmit sem. Kérdezem mit lehet ez esetben tenni, hogy a perköltség összegéhez hozzájussak?

Végrehajtást lehet kérni.

„Az alperes ezt nem ismeri el ”
Res judicata pro veritate accipitur.

Tisztelt Fórumozók !

Remélem tudtok segíteni, olyan kérdésem van,hogy a Digi tv-nek 2 év után jutott eszébe,hogy van számla tartozásom, és kapásból át adta egy behajtócégnek !A Digi től 2009. 05. hónapjába küldtek ki felszólító levet, ezt az ügyintéző mondta. Az lenne a kérdésem,hogy valahol azt hallottam,hogy az ilyen ügyek 1 év útán el évül elvileg lehet hivatkozni elévülésre ?Vagy ki kell fizetni mindenképp ? ha valakinek volt hasonló ügye az kérem segítsen ! Az összeg egyenlőre 13 ezer Ft. Válaszokat előre is köszönöm !( ha nem jó helyre írtak akkor elnézést ).

Lehet hát.

Közös tulajdon megszüntetése iránti per illetve beletörődés.

A legtöbb helyen minden ingatlantulajdonosnak kötelező a szemétszállításért fizetni, akár szállíttasz, akár nem.
Megjegyzem, én sem értem, miért.

Mert ha nem lenne kötelező, akkor az ingatlanok 70 százalékához nem kérnék, az utak mellett, erdők szélén, vasúti töltések oldalában pedig a mostaninál is több műanyag szemeteszsákot láthatnánk eldobva.

Van egy klub, a földterület az egyesület tulajdona. 10 éve az egyesület hozzájárulásával a klub tagjai saját költségükre és a szabályos engedélyek birtokában faházakat építettek. A faházak tulajdonviszonyát akkor nem rendezték, de most rendezni kívánják. Szerződésben szeretnék megkapni a felépítmények alatti földterület földhasználati jogát, majd ezt követően az építő tulajdonjogát bejegyeztetnék. A probléma ott van, hogy a klub zártkörű. Lehetséges-e elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése pl. arra hivatkozva, hogy a klub építette ki a terület közműveit, úthálózatát, kerítését stb. és ennek "ára volt"? A cél kettős: egyrészt az építők a tulajdonjogot rendezni szeretnék, de egyetértenek azzal, hogy ne legyen egyik felépítmény a későbbiekben sem idegen, vagy mondjuk banki tulajdon.
A kérdés tehát az, hogy milyen címen vehetjük be a szerződésbe az elidegenítési és terhelési tilalmat a klub javára?

Elidegenítési tilalmat felesleges kikötni.

A földterület tulajdonosának ELŐVÁSÁRLÁSI joga van
felépítményre (törvény nyomán, Ptk.).

Vagyis egyesület tudta nélkül nem lehet eladni a felépítményt.

Ha a cél nem az, hogy más ne tudja előlük megvenni, hanem az, hogy ők válasszák meg a leendő vevőt, akkor nem felesleges az elidegenítési és terhelési tilalom. De nem lehetséges.

„A cél kettős: egyrészt az építők a tulajdonjogot rendezni szeretnék, de egyetértenek azzal, hogy ne legyen egyik felépítmény a későbbiekben sem idegen, vagy mondjuk banki tulajdon.”

A "klub" jogi személy? Ha a klub lenne a bódék tulajdonosa, akkor kinek a javára szeretnétek elidegenítési tilalmat kikötni?

A felépítmények tulajdonosa az építő magánszemély lenne. Földhasználati jogot szerezne az alatt lévő földterületre. Ne feledjük, jogerős építési engedéllyel épültek a faházak, 3-4 millió Ft-ért, amit kizárólag a magánszemélyek fizettek. A használatba vételi engedélyt a klubnak állították ki. Az építmények utáni adót és minden költséget viszont 10 éve az építő magánszemélyek fizetik.
Az elidegenítési és terhelési tilalom a klub javára lenne bejegyezve. Esetleges későbbi adás-vételkor csak a klub közgyűlésének (amit az építők alkotnak!) jóváhagyásával lehetne feloldani az elidegenítési tilalmat. A terhelési tilalom mindig megmaradna.

Továbbra sem világos, hogy a klub milyen egyesülési formában létezik, de tételezzük fel, hogy jogi személy. Esetleg elővásárlási jogot lehetne bejegyeztetni a javára, amelyet megelőzne a földtulajdonos elővásárlási joga.

„ A használatba vételi engedélyt a klubnak állították ki. ”
Akkor a "klub" volt az építtető. Hogy lesz ebből
ráépítés?

„Az építmények utáni adót és minden költséget viszont 10 éve az építő magánszemélyek fizetik.”
Miért? És hogy lennének ők az építők, ha nem az ő nevükre szólt a használatbavételi.

Tényleg nem világos. Ingatlant érintő ügyletben egyébként
kötelező az ügyvéd közreműködése.

Guba kolléga, a "klub" a földtulajdonos, törvényes elővásárlási joga van. (Sőt, szerintem ő a tulajdonos egyelőre.) De nem elővásárlási jogot szeretne - mert mondjuk, nincs pénze élni vele - hanem egyfajta vétójogot a vevő személyével szemben. Az is igaz, ha jogi személy, akkor kijelölheti az elővásárlási jog gyakorlóját. Vagyis ha megakadályozni nem is tudja az eladást, de legalább szerezhet neki tetsző vevőt.

A földtulajdonos maga a klub (=egyesület).
A felépítmény tulajdonosok a tagok.
(jelenleg még nem, csak ha bejegyzésre kerülnek...)

Elővásárlási jog a Ptk. alapján a földhasználati joggal "jár".
Ettől függetlenül utalni célszerű a földhasználati szerződésben a vonatkozó jogszabályhelyre,
és arra, hogy elővásárlási joga van földtulajdonosnak.

itt a tv.:

97. § (3) A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg.

furcsa, hogy miért a klub neve szerepel
használatbavételin

ettől függetlenül szerintem,
ha felek így állapodnak meg,
kiköthetnek földhasználati jogot
klubtagoknak (annak ellenére, hogy nem ők vannak megjelölve használatbavételin),
és így végül is az ügylet eredménye
egy burkolt tulajdonjog átruházás
a felépítményekre vonatkozóan

„Van egy klub, a földterület az egyesület tulajdona. 10 éve az egyesület hozzájárulásával a klub tagjai saját költségükre és a szabályos engedélyek birtokában faházakat építettek.”

Lehet, hogy a klub maga az egyesület, csak ebből az előadásból nem ez derül ki...

„furcsa, hogy miért a klub neve szerepel használatbavételin ettől függetlenül szerintem, ha felek így állapodnak meg, kiköthetnek földhasználati jogot
klubtagoknak ”

Nem biztos. Lehet, hogy már eleve halott az ötlet ebben a formában. Ha ugyanis az épületeket már feltüntették a nyilvántartásban, akkor azokat önállóan elidegeníteni már nem lehet. (A ráépítési megállapodás utólag szóba se jöhet úgy, hogy a használatbavételi még a földtulajdonos nevére szólt.)

Viszont a társasházzá alakítás így is működik. Csak akkor külön ki kell kötni az elővásárlási jogot a tulajdonostársak javára.

Itam, attól, hogy ugyanazt emilben is elküldöd nekem, amit itt is leírtál, még nem fogok tudni okosabb tanácsot adni. A kérdés továbbra is az, hogy a klub milyen jogi személy, és az egyesület egy másik jogalany-e a tényállásban?

Egyébként, majdnem mindegy is.