Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


TIGÁZ - NAGY GÁZ

Quinoa #   2019.12.13. 01:24

Tisztelt jogászok,

TIGÁZ-os gázszerelő elismerte, hogy létezik olyan, hogy átmásznak kerítésen lakatlan házba gázszerelők, és leplombálják a nyomáscsökkentőt.
Ez mennyire jogszerű?

Másik kérdésem, hogy gáz visszakötése után(1x volt kint a gázszerelő) 2x számláztak ki kiszállási díjat.
Elsőt nyomáspróba átvétele néven, második számlát gázóra felszerelés néven.
Mindkettőn kiszállási díj, meg hasonlók. Amik egyenként is több, mint 20 ezer Ft.

Vagy manapság már tökmindegy, mit írnak rá egy számlarészletezőre, ez nem fontos? :)

Köszönöm.

nonolet # e-mail 2017.12.05. 11:47

"hogy szerződésbontás és teljes kifizetés UTÁN jogszerűen keletkezhetett-e ez a számla?"

Igen, mivel tévedni szabad az elszámoláskor...
(nem zárhat ki ugyebár a tévedés)

A tévedést pedig jogában áll kijavítani és kiszámlázni.

Gondolom 1 éven belül, mivel közmű díjról van szó.

Bea1 # e-mail 2017.12.05. 05:30

A tigáz utodjánál, a főgáznál volt szerződésem sokáig, de leváltam a rendszerről idén februárban, bementem, kértem, hogy szereljék le az gázóráikat, és vigyék el. Természetesen ott és akkor készült egy végszámla, amit kifizettem, mondom akkor soha töbé nem kell a főgzzal foglalkoznom, dejó.

Nemrég levelet kaptam az Intrum Just.-tól, fizetési felszólítás, miszerint 3900 forinttal tartozom a főgáznak.

A kérdésem az, hogy szerződésbontás és teljes kifizetés UTÁN jogszerűen keletkezhetett-e ez a számla?

Én úgy érzem, pénztártól való távozás után már nem jogos, hogy pénzt követelnek tőlem, hisz nem is vagyok az ügyfelük.

Zoltanuss # e-mail 2016.12.06. 18:49

Létezik még ez a svindlis Ti... ?

Úgy tudom már eltakarították !!

ius latratus # e-mail 2016.12.06. 14:56

ezt majd köztünk lévő jogász, vagy ügyvéd tudja kiegészíteni, de úgy tudom, hogy a bejelentési és vizsgálati kérelem kizárja az esetleges későbbi gyanúsítgatás jogi lehetőségét, még akkor is, ha ezt nem teljesítik.

Már miért zárná ki? De válaszolok is: dehogy zárja ki.

Bírói Önkény Ellen # e-mail 2016.12.06. 12:03

Aki meg akarja előzni az esetleges gázóra plomba és méretlen vételezési eljárást, amelyeknél sorozatos bírói visszaélések is megtörténnek, annak javaslom, írjon az adott gázszolgáltatójának, hogy ennek megelőzése céljából kéri ellenőrizzék le jelenlegi plombákat és helyezzenek a gázórára a plombánál biztosabb ellenőrző matricát. Mert az elavult plombázás annyi hibalehetőséget hordoz magában, hogy emiatt ártatlanul is meggyanúsíthatják. Jogilag ezt majd köztünk lévő jogász, vagy ügyvéd tudja kiegészíteni, de úgy tudom, hogy a bejelentési és vizsgálati kérelem kizárja az esetleges későbbi gyanúsítgatás jogi lehetőségét, még akkor is, ha ezt nem teljesítik.

Bírói Önkény Ellen # e-mail 2016.10.11. 12:56

Tigáz És Más Gázos Cégek Által Megkárosítottak Jogaiért
jogvédő mozgalom tájékoztatása:

Ez az írás arról szól, hogy mi a "jogszabálysértés", mi a "szerződésszegés", mi különbözteti meg ezeket, mik ezek a törvényes jogkövetkezményei, és éppen emiatt miért nem szabad ezeket egymással összekeverni.

A TIGÁZ és a FŐGÁZ jogmagyarázói előszeretettel állítják a bíróság előtt azt, hogy a földgázelosztónak nem kell vizsgálnia, és bizonyítania azt a körülményt, hogy ki rongálta meg a gázmérő plombáját. Következésképpen: bárki is rongálta meg a gázmérőt, akár kívülálló ismeretlen harmadik személy, akár maguk a gázszerelők, a felhasználónak akkor is, úgy is, mindenképpen kötbért kell fizetnie kell.

Álláspontjuk szerint ugyanis elegendő nekik csak magát a gázmérő megrongálásának a tényét bebizonyítaniuk, és a bíróság ez alapján máris hozhatja a felhasználót félmilliós kötbér megfizetésére kötelező ítéletét.

Hajmeresztő állításukat, azzal támasztják alá, hogy a Földgáz ellátásról szóló törvény 99. § 6. bekezdése szerint a felhasználót állagmegőrzési kötelezettség terheli a nála felszerelt gázmérővel kapcsolatosan. Ezt a kötelezettségét szegi tehát meg a felhasználó akkor, ha a nála felszerelt gázmérő bárhogyan megsérül, vagy megrongálódik. Az állagmegőrzési kötelezettség megszegésével pedig szerintük a felhasználó olyan "szerződésszegést" követ el velük szemben, amely miatt a GESZ 18. pontja alapján "kötbér" fizetési kötelezettsége keletkezik feléjük.

Hihetetlen, és (nem kevésbé sajnálatos) módon a földgázelosztók (TIGÁZ Dso Kft, Főgáz Kft) ezen téves érvelését az eljáró bírók nem egyszer elfogadják, magukévá teszik, és ezzel a téves érveléssel indokolják meg saját maguk is azon döntésüket, hogy miért nem kellett bebizonyítania a felperes földgáz elosztónak azt, hogy a szerződésszegést maga a felhasználó követte el.

Erre az esetre az eljáró ügyvéd kollégáknak - de akár a saját magukat képviselő károsultaknak is - a bíróság előtt az alábbi előkészítő irat benyújtását javaslom.:

Kérni kell a Bíróságot arra, hogy szíveskedjen észrevenni az alábbiakat:

A felhasználó gázmérővel kapcsolatos állagmegóvási kötelezettsége (amit felperes szerint alperes megszegett) nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem arra jogszabály kötelezi alperest, mint felhasználót. (GET 99. § 6. bek.). Tekintettel arra, hogy a jogszabály rendelkezését minden körülmények között meg kell tartani, így a felhasználót valóban objektív felelősség terheli a gázmérő állagmegóvásával kapcsolatosan, azaz valóban felelősséggel tartozik a gázmérő mindenkori állapotáért, bárki is rongálta azt meg.

Tekintettel azonban arra, hogy a felhasználó állagmegóvási kötelezettsége nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem annak jogszabályi előírás az alapja, így az állagmegőrzési kötelezettség megszegése nem szerződésszegés, hanem jogellenes magatartás. A jogellenes magatartásnak pedig megvan a maga jogszabályba foglalt törvényes jogkövetkezménye, ami jelenleg teljes kártérítés. A Ptk 6:519. §-a szerint ugyanis: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni".

Ha tehát a földgázelosztó igazolja, hogy a gázmérő plombájának megrongálódása miatt őt milyen kár érte, (pl. 3.200,- Ft ) azt a felhasználó kártérítés címén köteles megfizetni.

A GESZ - felperes által hivatkozott - 18. pontja szerint viszont csak s z e r z ő d é s s z e g é s (és ezen belül is csak bizonyos, a GESZ 18.4. pont b)-f) alpontjaiban taxatív módon felsorolt szerződésszegések) esetén keletkezik a felhasználónak kötbér fizetési kötelezettsége.

Az a tény, hogy a kötbér fizetési kötelezettség keletkezése minden esetben feltételez egy olyan mögöttes szerződést, amely a felek között jött létre, és amit az egyik fél megszegett, következik abból is, hogy a felperes által követelt kötbért a Ptk eleve un.: „szerződést biztosító mellékkötelem"-ként definiálja.

A jogszabálysértés emiatt kötbér fizetési kötelezettséget soha nem keletkeztethet. Ez ugyanis jogilag nonszensz!

Álláspontunk szerint a felperesnek az alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott kötbér követelése már csak emiatt sem lehet megalapozott.

Arra az esetre, ha a Bíróság a jogszabályban foglaltak ellenére mégis elismerné a felperes - alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott - kötbér követelését, az alábbiakra kell még a bíróság figyelmét felhívni:

A „GESZ" 18.9. bekezdése szerint: „A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani."

Felperesnek tehát a fentiek miatt a jelen perben nem azt kell bizonyítania, hogy az alperesnél felszerelt gázmérőt valaki vagy valakik (talán éppen a felperes gázszerelői) valamikor, valamiért megrongálták, hanem alperes SZERZŐDÉSSZEGÉSÉT kell bizonyítania.

(Ha a szerelők egy beragasztózott csavarhúzó és egy kalapács segítségével az alperes szeme láttára eltörik a gázmérő plombáját, álláspontunk szerint ezt a tényt a T. Bíróság semmi esetre sem tekintheti alperes szerződésszegésének bizonyítékául. Abból ugyanis, hogy ha a gázmérő plombáját a felperes megbízásából a saját szerelői megrongálják, a legnagyobb jóindulattal sem lehet arra következtetni, hogy alperes „a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételezett" volna, és ezzel megvalósította a GESZ 18. 4. pont c.) alpontja szerinti szabálytalan vételezés szerződésszegést.)

A földgázelosztó által, a bírósági gyakorlat igazolásául hivatkozott bírósági ítéletekkel, és azok indoklásaival kapcsolatosan pedig nyomatékosan fel kell hívni a Bíróság figyelmét arra, hogy a GESZ-t a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1), 16. számú melléklete állapította meg, így az csak 2012. I. 1-től hatályos.

Hasonlóképpen emiatt az a rendelkezés is csak 2012 I. 1.-től lépett életbe, amely szerint: "A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani".

Tekintettel arra, hogy a földgázelosztó által előszeretettel hivatkozott valamennyi Fővárosi Bírósági, Ítélő táblai, Pest Megyei Bírósági, és Legfelsőbb Bírósági stb. ítélet 2012. január 1 napja előtt kelt, így mindezek meghozatala idején a GESZ fenti rendelkezése még nem volt hatályban.

Ezzel a jogszabályi rendelkezéssel így a felperes által felsorolt bíróságok a felperes által hivatkozott ítéleteikben még nem számolhattak.

Természetesen megértjük azt, hogy felperes elfogadná a fenti bíróságok által a fenti ítéleteikben, a felekre kiosztott bizonyítási terhet, (ti.: hogy felperesnek nem kell bizonyítania azt, hogy a gázmérő plombáját ki rongálta meg.)

Jelenleg azonban a GESZ hatálybalépésével már maga a jogalkotó az, aki kiosztotta a bizonyítási terhet a peres felek között, méghozzá az előzőekhez képest eltérő módon: (ti.: a felperesnek mégiscsak bizonyítania kell az alperes szerződésszegését), és ettől a bíróság, mint jogalkalmazó nem térhet el.

A földgáz elosztónak tehát a hatályban lévő jogszabály szerint nem a gázmérő pillanatnyi állapotát kell bizonyítania, hanem azt, hogy m a g a a f e l h s z n á l ó a gázmérőt, vagy a plombát megrongálta, és ha nem csak 390.000,- Ft, hanem 540.000,- Ft kötbért követel, akkor még azt is, hogy a felhasználó legalább egy alkalommal legalább egy köbcentiméter méretlen földgázt is vételezett, és ezzel megszegte a földgáz elosztóval megkötött szerződést.

Alperes szerződésszegését álláspontunk szerint a felperes az alábbiak szerint bizonyíthatja be, (illetve, ha felperes az alábbiakat nem tudja kétséget kizáróan bebizonyítani, úgy a bizonyítottság hiánya viszont az ő terhére esik.)

Felperesnek először is bizonyítania kellene azt, hogy szerződés jött létre közte, és alperes között, illetőleg azt is, hogy a földgázhálózat csatlakozási szerződés a perbéli ingatlan vonatkozásában éppen a jelen per alperesével jött létre.

Felperesnek bizonyítania kellene továbbá a közte, és alperes között létrejött szerződés tartalmát is. (A per során azonban már jeleztük, hogy ha felperes a közte és alperes között létrejött szerződés tartalmával kapcsolatosan a saját maga által írt, saját üzletszabályzatában szereplő általános szerződési feltételekre hivatkozik, úgy jelenleg azt is igazolnia kell, hogy ezek a szerződési feltételek valóban részévé is váltak a felek között létrejött szerződésnek. A Ptk 6:79. §- a szerint ugyanis: az a feltétel, amely a vállalkozást (jelenleg a földgázelosztót) a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre (pl.: Kötbér) jogosítja, csak akkor válik a peres felek között létrejött szerződés részévé, ha azt alperes, mint fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. (Ilyen tájékoztatás, és pláne ilyen elfogadás azonban még soha nem volt.)

Felperesnek bizonyítania kell továbbá azt is, hogy a szerződést a szerződő fél, - jelenleg tehát maga alperes - szegte meg, azaz az általa szerződésszegőnek minősített cselekményt maga a felhasználó, (vagy az ő megrendelésére, vagy legalább az ő tudtával és beleegyezésével másvalaki) követte el. A GESZ 18. pontja szerint ugyanis a kötbérkövetelés alapjául szolgáló szerződésszegéseket (közös néven szabálytalan vételezést) csak és kizárólag a FELHASZNÁLÓ követheti el.

A jelen perben azonban felperes nem bizonyította be, sőt, még csak nem is állította azt, hogy a gázmérő plombáját alperes saját maga, vagy egy általa megbízott személy törte el.

(Megjegyezzük ezzel kapcsolatosan továbbá azt is, hogy ha igaz volna felperes azon állítása, hogy maga a gázmérő meghamisításának a ténye már önmagában alapot ad neki arra, hogy a felhasználótól kötbért követeljen, úgy igaz volna az az állítás is, hogy bármely, két fél között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül bárki kívülálló harmadik személy is megszegheti. Ez az állítás azonban amellett, hogy jogelméleti szempontból teljességgel elfogadhatatlan (az előzőhöz hasonlóan ugyancsak nonszensz), még az alábbi dilemmát is felveti.:

Ha a felek között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül valaki más, kívülálló harmadik személy is megszegheti, úgy ez a fajta „szerződésszegés" vajon melyik fél szerződésszegése? Felperes szerint ugyan egyértelmű, hogy ha a gázmérőt bárki megrongálja, az a felhasználó szerződésszegésének minősül, álláspontunk szerint azonban ez koránt sem egyértelmű. Az ismeretlen személy (pl.- a felperes gázszerelői) által elkövetett „szerződésszegés"-t ugyanis ugyanúgy a földgázelosztó szerződésszegésének is lehet tekinteni, mint a fogyasztóének. A földgázelosztó ugyanis a fogyasztóval megkötött földgázhálózat csatlakozási szerződésben azt vállalta, hogy a felhasználó fogyasztását mindenkor a mérésügyi jogszabályban foglaltaknak megfelelő hiteles gázmérővel fogja mérni. A plomba megrongálásával azonban a gázmérő elveszítette a hitelességét, és ezáltal a földgázelosztó megszegte a felhasználó felé vállalt saját kötelezettségét. Ez pedig a GESZ szerint ugyancsak kötbér fizetési kötelezettséget von maga után, ezt a kötbért azonban éppenséggel felperesnek kell fizetnie az alperes részére.

Felperesnek végezetül a perben igazolnia kell azt is, hogy alperes a közte, és a felperes között létrejött szerződés mely rendelkezését szegte meg. (Ezzel kapcsolatosan viszont rámutattunk arra, hogy a GESZ csak bizonyos, - a 18. pont b/- g/ alpontjaiban taxatív módon felsorolt - szerződésszegéseket minősít olyan „szabálytalan vételezés"-nek, amely miatt a szolgáltató kötbért követelhet a felhasználótól. Amennyiben tehát alperes valóban szerződésszegést követett el, de nem olyan szerződésszegést, amely miatt a felperes a fenti jogszabály szerint kötbért követelhetne, úgy ez a fajta szerződésszegés a felperes kötbér követelését ugyancsak nem alapozza meg

A bíróság korábban kialakított, és hosszú ideje folytatott gyakorlata sajnos az, hogy a kötbérezési perekben minden más körülmény vizsgálata nélkül kizárólag aszerint dönt, hogy a bíróság által kirendelt „független" szakértő (TIGÁZ-os perekben nem egyszer a FŐGÁZ, FŐGÁZ-os perekben pedig a TIGÁZ magánszakértője) megerősíti-e vagy sem a felperes magánszakértőjének szakvéleményét. (A Pkkb. gyakorlatában sajnos olyannal is találkoztam, hogy ha a bírósági szakértő nem erősítette meg a magánszakértő véleményét, akkor a bíróság másik szakértőt rendelt ki.)

Ez azonban egy olyan túlhaladott, téves bírói gyakorlat, amely alapvetően ellenkezik az Alaptörvény, a Ptk, a GET, és a GESZ általunk már sokszor idézett tételes rendelkezéseivel.

Éppen emiatt arra kell kérni az eljáró bírót, hogy az aktuális ügyben a téves bírói gyakorlattal szakítva a jogszabályoknak megfelelő ítéletet próbáljon hozni.
Dr. Kalocsai Gábor

Attila111111 (törölt felhasználó) #   2016.09.07. 11:03

Ez is egy elkapkodott rossz törvény, mint sok száz mellette.
Először kellene gondolkodni és utána szavazni! DE nem ám úgy, hogy sok kéz az se tudja mire szavaz, mert arra se veszik a fáradtságot, hogy ráolvassanak a passzusokra. Van egy vezérló és mindenki őt figyeli, ennek alapján mennek a szavazások. Talán lehetne értelmesebben is és nem lenne ennyi elkapkodott buta törvény.

üldözött # e-mail 2016.09.07. 10:56

Az előző megjegyzésemhez fűzném: ha precedens lesz a tigáz "igaza", akkor innentől fogva bármelyik cég akár késedelmesen is postázhatja a számláikat és köv. évben pénzcunami mehet hozzá a késedelmes befizetések miatt. Ez teljes anarchiához fog vezetni. A jogalkotóknak EGYÉRTELMŰEN tisztázni kellene a jogszabályokban a költségátalány feltételeit: TV, vagy ajánlott legyen a számla levél, utólag egyértelműen igazolható legyen, hogy ki vette át és mikor, vagy nem vette át a számlát. A NAV példáját kellene követni, hiszen a hatóság MINDEN felszólító levelet TV küld meg.

üldözött # e-mail 2016.09.07. 10:33

A probléma már ott kezdődik, hogy a számla kézhezvételi időpontja, és az átvevő nem ismert, tehát a kifogásolt számlát akár késedelmesen is postázhatták. Az is felmerülhet (és a mi esetünkben volt is rá példa), hogy a szomszéd becsengetett a téves kézbesítés miatt, mivel ő hozzá jutott el a számla levél.
Szintén aggályos az, hogy a 40 eurós átalányról szóló levelet is "csak" bedobták a postaládába, nincs garancia arra, hogy a levelet a címzett megkapta (ki vette át, mikor). Kérdésem tehát:

  1. kell-e nekem 40 eurós büntetést fizeti a postás hibájából?
  2. mennyire tekinthető hivatalosnak egy levél, amit nem TV kézbesítettek?

Csupán azért érdekel a dolog, mert mi minden számlánkat ajánlva küldjük az ügyfeleinknek, és ha nem veszi át, akkor visszajuttatja a posta "Nem keresték" felirattal. Szerintem ez így korrekt.

andulka #   2016.09.06. 09:41

Érdemes a határozatot végig elolvasni. A MEKH speciális, ágazati szabályokra hivatkozik akkor, amikor hiányolja az Üzletszabályzat módosítása nélkül elkezdett pénzbeszedést.

Néhány ezzel kapcsolatos gondolat az indokolásból a teljesség igénye nélkül:

Az üzletszabályzat eszerint a Hivatal engedélyével rendelkező gazdasági társaság felhasználók széles körével, tömegesen kötött szerződéseinek és eljárásának egyoldalúan meghatározott szabályrendszere.

Az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatának tartalmi elemeit a Vhr. 4. számú melléklet 1.4. pontja határozza meg, az üzletszabályzat rendelkezésein a Hivatal jóváhagyási eljárás keretében kontrollt gyakorol.

A fentiek alapján a Hivatal Get. előírásain alapuló álláspontja az, hogy az Engedélyes köteles az üzletszabályzatát oly módon kialakítani, hogy az tartalmazza a felhasználókkal kapcsolatos szerződéses jogviszonyhoz kapcsolódó jogosultságok és kötelezettségek teljes körét.

Sem a Get., sem a Vhr. nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy az Engedélyes és a felhasználók közötti jogviszonyt illető valamely jogosultságot vagy kötelezettséget az Engedélyesnek nem kötelezettsége az üzletszabályzatba foglalnia.

(....)

A fentiek alapján a Hivatal egyértelmű álláspontja az, hogy az Engedélyesnek a behajtási költségátalány megfizetésére vonatkozó felszólítások felhasználók részére történő megküldését megelőzően kötelezettsége lett volna az üzletszabályzata megfelelő módosítása tekintettel arra, hogy az Engedélyesre, mint egyetemes szolgáltatóra más irányadó jogszabályi rendelkezések, így a Get. is vonatkoznak.

Ha és amennyiben az Engedélyes a költségátalányt jogszerűen kívánta volna alkalmazni a felhasználókkal szemben, úgy a fentebb hivatkozott ágazati jogszabályi rendelkezésekre tekintettel, azt az üzletszabályzatába kellett volna foglalnia a tényleges alkalmazás előtt.

A Get. 38. § (3) bekezdése csak azon jogkövetkezményeket engedi alkalmazni, amelyekre a Vhr. rendelkezései adnak felhatalmazást, vagy azzal összhangban az Engedélyes Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzata tartalmaz.

A módosítás eredményeképpen a felhasználók tájékoztatást nyertek volna arról, hogy késedelmes számlafizetésük esetében az Engedélyes a már üzletszabályzatába foglalt lehetőségeken túlmenően további jogkövetkezményt alkalmazhat szankcionáló jelleggel.

A Hivatal álláspontja szerint a Vhr. előírása azt a kötelezettséget fogalmazza meg az Engedélyes számára, hogy üzletszabályzatát folyamatosan aktualizálja annak érdekében, hogy az valamennyi, a felhasználókkal kapcsolatos jogviszonyt érintő lényeges feltételt és eljárásrendet a ténylegesen követett engedélyesi gyakorlatnak megfelelően tartalmazzon.

E felülvizsgálati kötelezettség felmerülhet olyan esetben, amikor olyan jogszabályváltozás következik be, amelynek alkalmazásától az Engedélyes nem tekinthet el.

A Hivatal fentiekben kifejtett álláspontja szerint ugyanakkor a behajtási költségátalány alkalmazása az Engedélyes számára olyan jogszabályi előírás, amelynek alkalmazására nem ipso jure kötelezett.

A fentiek szerint az Engedélyes a behajtási költségátalányra csupán igényt tarthat, amellyel kapcsolatosan a felhasználót kimentési lehetőség is megilleti.

Tekintettel a behajtási költségátalány alkalmazásának nem kötelező jellegére, a felhasználóknak nem pusztán a jogintézmény alkalmazásának lehetőségét megteremtő jogszabály Magyar Közlönyben történő megjelenéséből, hanem az Engedélyes egyedi intézkedése alapján is tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy az Engedélyes a behajtási költségátalányt a felhasználókkal szemben alkalmazni kívánja.

A behajtási költségátalány megfizetése iránti igény támasztását lehetővé tevő jogszabály ismerete ugyanis nem biztosítja a felhasználók számára annak érdemi megismerését, hogy maga az Engedélyes élni kíván e jogszabály adta lehetőséggel, a számlafizetési kötelezettségüket késedelmesen teljesítő felhasználókkal szemben.

Az előbbiek alapján – a Hivatal egyértelmű álláspontja szerint – az Engedélyes akkor járt volna el a Get. 38. § (3) bekezdésével, valamint a Vhr. 119. §-ával összhangban, ha a behajtási költségátalány iránti igény felhasználókkal szembeni támasztását megelőzően – figyelemmel a bekövetkező jogszabályváltozásra – gondoskodik az üzletszabályzata megfelelő módosításáról, és feltünteti e jogintézményt az üzletszabályzatának szerződésszegéssel összefüggő jogkövetkezményei között és e változásokkal egységes szerkezetbe foglalt üzletszabályzatot haladéktalanul jóváhagyás céljából benyújtja a Hivatalhoz.

A Hivatal által jóváhagyott módosított üzletszabályzat alapján lett volna lehetősége arra, hogy a behajtási költségátalányt a felhasználókkal szemben érvényesítse.

A Hivatal jogszabályokon nyugvó álláspontja szerint az üzletszabályzatban a Ptk.-ra történő hivatkozás önmagában nem teremt jogalapot a behajtási költségátalány felhasználókkal szembeni alkalmazására, mivel az nem felel meg a Get. 38. § (3) bekezdésében és a Vhr.-ben (4. számú melléklet) az üzletszabályzattal szemben támasztott tartalmi követelményeknek.

Az Engedélyes által előadott álláspont elfogadása esetében az üzletszabályzat ugyanis valójában nem tartalmazná a felhasználókkal szemben alkalmazható kötelezettségek részletszabályait, amellyel az üzletszabályzat nem tölthetné be az Engedélyes felhasználókkal szembeni eljárását illető tájékoztatási, emellett jogforrási szerepét.

katonag #   2016.09.05. 22:35

Én csak életelméletileg próbálok gondolkodni, a jogelmélet maradjon meg a poros elefántcsonttoronyban :), a törvények az életnek szólnak . Ha valamit a jogszabály lehetővé tesz, akkor szerintem az együttműködés alapja, hogy ha a lehetőséggel élni akarok, akkor azt közlöm előre a partnerrel. Különösen, ha az a lehetőség menet közben kerül elő.

Ha a törvény úgy szól, hogy maximum x % kamat kérhető (!) késedelmes fizetés esetén, akkor ha nincs benne a szerződésben, akkor szerintem nem kér kamatot. Persze ha a jogszabály úgy szól, hogy annyi kamat jár, de kevesebb is kiköthető, akkor más a helyzet. De itt is fontos szerintem, hogy ha menet közben változik a jogszabály, akkor az együttműködés minimális megvalósulása, hogy szólok.

Nekem legalábbis így lenne életszerű.

Egyjogász #   2016.09.05. 14:43

Érdekes jogelméleti kérdés, ahhoz, hogy egy szolgáltató pl. a Ptk. szerinti késedelmi kamatot (vagy adott esetben egymásik törvény által szabályozott behajtási költségátalányt) érvényesítse, előfeltétel-e, hogy beleírja az üzletszabályzatába?

Lehet, hogy rossz a párhuzam, de én úgy tanultam, attól, mert valamit nem írnak bele egy szerződésbe (pl. hogy késedelmes fizetés esetén kamat jár), a törvény alapján az még alkalmazható.

andulka #   2016.09.05. 13:33

Néhány érdekes megállapítás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatából:

  • Az Engedélyes magatartásával sértette a felhasználók tájékoztatáshoz fűződő jogát.
  • Az Engedélyes (TIGÁZ) jelentős vagyoni érdeksérelmet is okozott a felhasználóknak, hiszen üzletszabályzati felhatalmazás hiányában szólította fel a felhasználók széles körét fizetési kötelezettség teljesítésére.
  • A Hivatal a felhasználókat érintő vagyoni érdeksérelmet állapított meg az Engedélyes (TIGÁZ) számlázási gyakorlatával kapcsolatban is, ugyanis a számlalevelek postai szolgáltatás útján történő kézbesítésével összefüggésben nem biztosítja a felhasználók teljes köre számára a jogszabályban és üzletszabályzatban előírt teljesítési határidőt.
  • A Hivatal az Engedélyes (TIGÁZ) eljárása alapján megvalósuló, a számlaküldési gyakorlattal előidézett érdeksérelmet az Engedélyes terhére kisebb súllyal értékelte a behajtási költségátalány megfizetésére felhívást alkalmazó jogszerűtlen gyakorlatához képest.
  • A Hivatal megállapítja, hogy az Engedélyes (TIGÁZ) jogszabályon alapuló kötelezettség hiányában, tudatosan döntött úgy, hogy egyetemes szolgáltatóként az üzletszabályzatba foglalást megelőzően, a késedelmes fizetés mint szerződésszegés esetére új jogkövetkezményt (a behatási költségátalány megfizetésének előírását) alkalmaz.
  • Az Engedélyes (TIGÁZ) nem kellő gondossággal alakította ki a számlalevelek kézbesítésére vonatkozó eljárását és döntött a teljesítési határidő meghatározásának módjáról.
  • A Hivatal megállapítja, hogy az Engedélyes TIGÁZ) terhére rótt jogsértések tekintetében az Engedélyes (TIGÁZ) felróhatósága fennállt.
  • A Hivatal 2015. január 30. napján kelt, 544/2015 számú határozatában 300.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte az Engedélyest (TIGÁZ) az ügyfélszolgálati irodáin a felhasználók részére nyújtott tájékoztatásban tapasztalt hiányosságok miatt.
  • A Hivatal 2015. december 22. napján kelt, 6542/2015 számú határozatában 10.000.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte az Engedélyes, (TIGÁZ) mert – leginkább a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi csoporthoz tartozó felhasználó lehetőségét korlátozva – nem biztosította valamennyi ügyfélszolgálati irodájában az előre fizető mérők feltöltésének lehetőségét.
  • A Hivatal az Engedélyes korábbi jogsértő magatartását az Engedélyes terhére kisebb súllyal értékelte, tekintettel arra, hogy a hivatkozott határozatokban nem a jelen határozatban megállapított jogsértések kerültek megállapításra, ugyanakkor az azokban megállapított jogsértések szintén a felhasználók érdekeit sértették.
  • A Hivatal eljárása során feltárt tények teljes körűen igazolták, hogy az Engedélyes (TIGÁZ) a hatályos jogszabályi előírásokkal és saját üzletszabályzatával ellentétes gyakorlatot folytatott, mivel a felhasználók szerződésszegése (késedelmes fizetés) esetére olyan jogkövetkezményt alkalmazott, amely üzletszabályzatában nem szerepelt. A Hivatal megállapítja, hogy az Engedélyes (TIGÁZ) jogsértő eljárása a fent megjelölt jelentős számú felhasználói körét, jelentős vagyoni értékű követelés vonatkozásában érintette.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 25 oldalas határozata teljes terjedelemben megtalálható a hivatal honlapján.

scriptor #   2016.09.05. 12:42

A Tigáz vitatja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatának jogszerűségét.


https://www.tigaz.hu/…eljarasmodja

Álláspontjuk szerint a Tigáz eljárásmódja teljes mértékben megfelel a költségbehajtási átalány alkalmazására vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ezért a Társaság keresetet nyújt be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata kapcsán.

A Társaság a törvény szerint járt el.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tegnap határozatban marasztalta el a Tigázt a számláikat késedelmesen fizető fogyasztóktól igényelt költségbehajtási átalány beszedésére vonatkozóan. A Tigáz a törvényi előírások szerint járt el, ezért a határozat ellen keresetet nyújt be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A Társaság kérvényezi a bíróságtól, hogy a bírósági határozat meghozataláig függessze fel a MEKH határozatban foglalt összes kötelezettségének teljesítését.

Társaságunk mindaddig nem téríti vissza a behajtási költségátalány címén befizetett összegeket, amíg a bíróság határozatot nem hoz, hogy helyt ad-e Társaságunk kérelmének.

scriptor #   2016.09.05. 09:57

http://www.mekh.hu/…igazt-a-mekh

100 milliós bírsággal sújtotta a Tigázt a MEKH


A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusban hatósági eljárást indított a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel szemben, mely során vizsgálta, hogy a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak.

2016. augusztus 26.

4410/2016. számú határozat (PDF / 1,06 MB)
100 milliós bírsággal sújtotta a Tigázt a MEKH (LINK)

A vizsgálat feltárta, hogy behajtási költségátalány címén a társaság 31 ezer ügyféltől követelt jogtalanul mintegy 2 milliárd forintot, ezért a Hivatal kötelezte a szolgáltatót, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetőleg a még fennálló, de nem megfizetett követeléseket törölje.

Ezen felül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 100 milliós bírsággal szankcionálta a Tigáz magatartását.

A behajtási költségátalányról szóló, 2016. március 24-től hatályos törvény lehetőséget teremt a szolgáltatók számára késedelmes számlafizetés esetén, hogy behajtási költségátalányt számoljanak fel, azonban annak alkalmazását nem írja elő.

Az engedélyesek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján akkor jogosultak a felhasználók szerződésszegései esetében hátrányos következmény alkalmazására, ha a kilátásba helyezett jogkövetkezményt az üzletszabályzatukba foglalják és azt a Hivatal jóváhagyta.

A Tigáz előzetesen nem jelezte sem a Hivatalnak, sem ügyfeleinek, hogy élni kíván a behajtási költségátalány lehetőségével, és nem kezdeményezte Üzletszabályzatának megfelelő módosítását sem.

A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a Tigáz a felhasználók számára nem minden esetben biztosította a számlák megfizetésére vonatkozó 8 naptári nap időtartamot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók időben intézkedhessenek a számlák befizetése érdekében.

A Tigáz március óta több mint 31 ezer felhasználóval szemben, nagyságrendileg 2 milliárd forint értékben követelt jogtalanul behajtási költségátalányt. Ebből 1,1 milliárd forintot be is fizettek a felhasználók.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal arra kötelezte a szolgáltatót, hogy valamennyi érintett felhasználónak – függetlenül attól, hogy fordultak-e panasszal a szolgáltatóhoz vagy a Hivatalhoz – fizesse vissza a behajtott összeget, és törölje a még fennálló, de meg nem fizetett követeléseket.

Erre 30 napja van a szolgáltatónak.

A MEKH a Tigázt ezen felül 100 millió forintos bírsággal sújtotta a késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt, tekintettel arra, hogy alapvető kötelezettségét sértette meg, és jogsértő tevékenysége a felhasználók széles körét érintette.

http://www.mekh.hu/…igazt-a-mekh

Bírói Önkény Ellen # e-mail 2016.09.05. 09:33

Filmezzetek a gázcéges csalók tárgyalásain, mert így az eljáró és bűnpártolást elkövető bírók ellen eljárásokat lehet indítani. Ez jelenleg sincs nagyon másként, csak trükkösen még meg merik tagadni:

"A bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről, valamint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül készíthető kép- és hangfelvétel."

Ja és minél többen lépjetek be ide, mert a gázcégek és a bírók bűnszövetségben elkövetett csalásaira is keresni fognak és találnak is megoldást: https://www.facebook.com/…iOnkenyEllen

groszfater@gmail.com # e-mail 2016.09.02. 12:38
kri300 # e-mail 2016.09.02. 12:29

Sziasztok. Valakinek valami infó erről a Tigáz dologról? Nekem havi 5000 ft gázfogyasztásra küldtek 62000 ft-os késedelmit. Az éves fogyasztás nincs annyi! Ja és a késedelmes befizetés az annyit jelent, hogy max 3-4 nap késedelemmel befizetésre került. Ezek a hatalmas késések amit egy év alatt ötször is elkövettem ( mint valami bűnöző - visszaeső lettem ;)
szépen szólva rám ripakodtak amikor telefonon mertem érdeklődni,hogy mi ez. Azonnal utaljak. Mondtam eddig is csekken fizettem miért változtatnék ezen. Nagylelkűen kiküldték a csekket. De nem fizettem be mert akkoris jogtalannak tartom. Kitalálják visszamenőleg? Semmi felszólítás,értesítő? Holnap a boltba kitalálják hogy januártól visszamenőleg a kenyér legyen drágább akkor fizessek? Komolyan felháborító !
Tud valaki valamit hogy áll most ez az egész Tigáz botrány?

Emőke65 # e-mail 2016.07.18. 14:35

Valaki kapott már választ a Behajtási költségátalánnyal kapcsolatban az Energiahivataltól..? Úgy tudom kb: 1500 levél érkezett hozzájuk...remélem ennél még több lesz... Bízom benne,hogy nem jön kikapcsolni addig a Tigáz.. :/

ObudaFan # e-mail 2016.07.14. 12:46

A jogszabályok tartalmáról nem kötelesek a felek egymást tájékoztatni, mert azok megismerhetőek mindenki számára.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Pici78 # e-mail 2016.07.14. 09:59

Én is idepötyögöm a szerény magánvéleményemet. Tigáz nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, ezt csak vélelmezem, hiszen nincs a kezemben egy olyan csekk, amelynek késedelmes befizetése miatt kiszabták ezt a behajtási költségátalányt. Azt általában rá szokták írni, hogy késedelmes fizetés esetén jár a késedelmi kamat.

6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség]

(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

(2) A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.

(3) Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.

Vagy a vállalkozásoknak ezt tudniuk kellett volna?

Ezt a költségátalányt ráadásul behajtási költségei fedezésére igényelheti, de ha nem is volt behajtás? Akkor mire igényeli? Gyógyszerre?

Attila111111 (törölt felhasználó) #   2016.07.14. 09:40

Tetszettek volna előbb gondolkozni és utána törvényt alkotni. Ha olyan emberek ötletelnek, akiknek lila gőzük sincs a beadványokról, még értelmezhetőségi szinten sem, csak a karlendítéshez értenek, addig még sok ilyen hasonló f.ságokkal fogunk találkozni. Tigáz élt a lehetőséggel, az igaz, hogy sok mindenben így is hibás, de a törvényi feltételek adottak. Mindig ez a helyzet amikor nem kérdezik meg a hozzáértő jogászokat, hanem vaktában kapkodva hoznak idióta döntéseket.

scriptor #   2016.07.14. 08:45

Ismét TIGÁZ.

Száraz Gabika nyilatkozik. :(

Továbbra sem nyugszanak a kedélyek az úgynevezett behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. A vállalkozók egyre-másra hívják szerkesztőségünket, hogy különböző aggályaikat fogalmazzák meg a szerintük „nem tisztességes büntetés bevezetése” miatt.

A teljes cikk itt, a Borsod online weblapján olvasható:

http://www.boon.hu/…amla/3095724

lapidus #   2016.07.13. 10:16

A lenti tájékoztató a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján olvasható.

Vizsgálja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Tigáz késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlatát

Hatósági eljárást indított a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Tigázzal szemben a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata miatt.
2016. július 13.

A Hivatalhoz közel 1500 megkeresés érkezett az elmúlt hetekben arra vonatkozóan, hogy előzetes értesítés nélkül behajtási költségátalányt alkalmaz a szolgáltató.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági eljárást indított a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel szemben, melyben vizsgálja, hogy a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak.

A behajtási költségátalányról szóló 2016. március 24-től hatályos törvény lehetőséget teremt a szolgáltatók részére a behajtási költségátalány alkalmazására, azonban annak alkalmazását nem teszi kötelezővé.

A Tigáz nem jelezte sem a Hivatal, sem a felhasználói felé, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és nem kezdeményezte Üzletszabályzatának ennek megfelelő módosítását sem.

A Hivatalhoz május vége óta közel 1500 megkeresés érkezett a Tigáz késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt, ezek közül 345 írásos panasz.

A tárgyban a Hivatal június 10-én egyeztetést kezdeményezett a szolgáltatóval szemben. Az egyeztetést követően a szolgáltató közleményében ismerte el, hogy bizonyos esetekben hibásan alkalmazta a jogszabályt.

A MEKH az általa megindított hatósági eljárás keretében írásos nyilatkozattételre szólította fel a Tigázt, és vizsgálja, hogy pontosan milyen fogyasztói körben, mekkora mértékben, milyen feltételekkel és tájékoztatás mellett alkalmazza a társaság a behajtási költségátalányt.

A behajtási költségátalány követelésének lehetőségét egy európai uniós jogszabály hazai átültetése alapozza meg. A jogszabály nem csak az energiaszektorra vonatkozik, a törvény és az irányelv célja a fizetési fegyelem erősítése.
mekh.hu

Forrás:

http://www.mekh.hu/…-gyakorlatat

;2016.07.13.