Egy egyszerű kérdés

Adóstárs bevonása miatt CHF alapú jelzáloghitelünk módosítása van folyamatban. Mivel az eredetileg folyósított összeg 130%-át jegyezték be a tulajdoni lapunkra, azt kértük a banktól, hogy módosítsák a tulajdoni lapon a jelzálogbejegyzést vagy legalább a szerződésmódosításban tüntessék fel a tényleges összeget.
Mindkettőtől elzárkóztak arra hivatkozva, hogy ezt tiltja a Ptk.
Véleményem szerint a 2010 évi XC. törvény 82. § (2) bekezdése pedig éppen ellenkezőleg lehetővé teszi.
Mi a véleményetek?

"(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem akadálya az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzálogjog
jogosultja személyében, vagy a jelzálogjoggal biztosított követelés pénznemében és összegében a
kölcsönszerződés módosítása miatt történő változásbejegyzésnek (kölcsönkiváltás), valamint a már fennálló
hitelezői követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlésével egyidejűleg másik
felajánlott ingatlanra alapított jelzálogjog bejegyzésének (fedezetcsere) abban az esetben, ha a jelzálogjog és az
azzal biztosított követelés mértéke a korábbinál nem terhesebb. A fedezetcserére vonatkozó rendelkezés
alkalmazandó az ingatlanok megosztása vagy összevonása esetén a zálogjog törlésével egyidejűleg a
megosztással vagy összevonással kialakított ingatlanra a korábbinál nem terhesebb zálogjog bejegyzésére nézve
is."

Tökmind1, ha a szerződésben a jó összeg van akkor többet úgysem hajthatnak be.

Pont ez a problémánk! A szerződésben sem a jó összeg szerepel. Gyakorlatilag nincs olyan hivatalosan elfogadható, pecsétes dokumentum a kezünkben, amin a helyes összeg lenne.

De a "130%"-os összeget kaptátok vagy amennyit kértetek?

Ja látom. Én indítanék egy megállapítási pert, hogy a bank csak a 100%-os összeget folyósította. Onnantól oda tudtok állni a bank elé, hogy adja oda a maradék 30%-ot az azóta eltelt késedelmi kamattal, vagy módosítsa a szerződést a folyósított összegre.

Megy az peren kívül is.

És mennyi után kell törleszteni, kamatot fizetni? A folyósított, vagy a szerződéses összegre?

Perig nem szeretnék eljutni első körben, csak ha nagyon muszáj. Azt hiszem, a kérésünk jogos és megalapozott. A folyósított összegre fizetünk kamatot és kezelési költséget (kombinált hitel), nem is ezzel van a gond - az a gyanús, hogy miért zárkóznak el olyan mereven attól, hogy legalább egy sor erejéig megemlítsék a szerződésmódosításban a tényleges tartozásunkat. Azt már emailben elismerték, hogy nem annyi a tartozásunk, mint amennyi be van jegyezve, sőt azt is kijelentették, hogy a bejegyzett összeget a bank soha nem fogja követelni. Csak az a gond, hogy se a szóbeli ígéret se az e-mail nem bizonyító erejű okirat. Márpedi a hátralevő 18 év alatt bármi történhet.

Én is kissé morcos lennék a helyedben, bár azt se felejtsük el, hogy a tartozásod hónapról-hónapra változik - jó esetben csökken.

Kedves Kovács Béla Sándor! Tudnál adni egy-két tippet a peren kívüli lehetőségekre? Mert az összes észerevételünket csipőből hárítják.

Akkor nem megy peren kívül. De nem értem, miért. Persze, azt ugyanúgy nem értem, nektek miért olyan fontos, hogy a telekkönyvben módosítsák az adatot.
S itt jön a két kiskecske a hídon találkozott történet.

Már rég lemondtunk arról, hogy a telekkönyvben módosítsák. Csak annyit kérünk, hogy a szerződésmódosításba egy mondatban foglalják bele azt is, hogy mennyi a tényleges tartozás, mert ez sem az eredeti szerződésben, sem a tervezett módosításban nem szerepel.
A szerződésmódosítás azért történik, mert két éve megvettem a feleségem fél tulajdoni hányadát (akkor már hitellel terhelten), ehhez akkor hozzájárultak és most ébredtek fel, hogy én velük sem adósként, sem adóstársként nem szerepelek az ügyletben. A módosítás másik indoka az árfolyamrögzítés, a két módosítást egyszerre követnénk el - ezt a bank akarta így. Az árfolyamrögzítésben csak arra hivatkoznak, hogy a tulajdoni lapra milyen összeget jegyeztek be (és ez 32% -al több, mint a tényleges tartozásunk). Ezért is szeretnénk, hogy legalább a szerződésmódosításba bekerüljön a tényleges összeg.

Nem vagy te köteles ebbe a módosításba belemenni egyáltalán. Ha mégis szeretnék, akkor engedjenek.

Köszönöm.

A nagyobbik kis kecske engedett a kisebbiknek. Ma írtuk alá az általunk kért módosítással. Kedves KBS, köszönöm a támogatást :)

Sziasztok,

• Mi eladnánk a jelenlegi kisebb ingatlant: nagyobba kell költöznünk, mert 37 nm-en négyen nem férnénk már el.

• Ennyire gyerek-párti és jóléti a kormány: ilyenkor sem vállal bár egy elvi kezességet, amíg az egyik ingatlanból a másikba kerülünk. Persze: szocpol nem jár, én negyven fölött, a feleségem is 38 éves: de a birodalmi kormányzat lózungolni, hazudozni tud.

Pistike, késtél negyven évet. Állíts az időgépeden.

Másrészt megfelelő szerződésszövegezéssel ez a legtöbb banknál megoldható. Állambácsi kezessége nélkül.

Nem anyanyelved a magyar?

B.László:
Meglehetősen összefüggéstelen és közel értelmezhetetlen amit írtál. Ennek ellenére egyedül arra tudok gondolni, hogy az Önkormányzatnak elővásárlási joga volt az ingatlanra (vagy az ingatlan egy részére) és bírósági úton ezt tudta érvényesíteni.

B. László egy google fordítást küldött ide?

A leírtak alapján csak tippelgetni lehet. Az biztos, hogy a korábbi - szerintem a legelső - szerződés valamilyen okból érvénytelen. Elképzelhető, hogy az ingatlan az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezte.

Jó estét Mindenkinek!
El tudná valaki küldeni a Kúria Pfv.II.20.659/2010. sz. döntésének BH (vagy EBH) számát. Így sehol nem találom és holnaputáni tárgyalásra nagy szükségem lenne tartalmának megismerésére.
satya

Helyesen - tehát kérdőjellel a végén - így hangzik a kérdés:
"El tudná valaki küldeni a Kúria Pfv.II.20.659/2010. sz. döntésének BH (vagy EBH) számát?"..
Esetleg így tudna segíteni valaki?

Miért kell a bh száma ha megvan az ítélet?(lehet hogy nem is bh)