Bírósági végzés

Tisztelt fórumozók!

Bár már tettem fel kérdést, és sajnos arra nem kaptam választ Eon-tigáz szerződés témában, de teszek egy próbát egy másik kérdésben.

Egy kis értékű kártérítési perben december közepén született I. fokon határozat, amelyen felperesként nem tudtam részt venni. A határozatot még nem postázta a bíróság részemre, de úgy informáltak, hogy az alperes jogi képviselője a határozathozatal napján átvette.
Származhat- e velem szemben előnye, ha egy hónappal hamarabb adja be a fellebezését az enyémmel szemben?
Bár nem ismerem a végzés eredményét, de tartok attól, hogy az alperes részéről megjelent tanúk hazug állításai miatt nem úgy alakult a végeredmény, ahogy szeretném.
Jeleztem a bírónak a hamistanúzás tényét, de figyelmen kívül hagyta, és a jegyzőkönyvbe sem került bele.
Segítséget és tanácsot kérnék.

Badarság.

Fogalmazzunk úgy, hogy jogilag nem igazán értelmezhető.
Ha Ön mint felperes az első tárgyalást elmulasztotta ( és nem kérte, hogy a tárgyalást a távollétében folytassák le) és ha az alperes a per megszüntetését kérte, akkor a bíróság a pert megszüntette.
Lehet ugyan fellebbezni, de csak jogsértésre hivatkozva, ami nagyon nem valószínű, úgyhogy "pestiesen" a hajó elszállt.
Várja be kérem az első fokú bíróság határozatát.

Nem az első tárgyalásra nem mentem el, hanem az utólsó tárgyalást követően a határozat hozatalra. De a bíró jelezte is, hogy erre nem kötelező elmenni, aki ott van az kézhez kapja a végzést, aki nioncs jelen, annak pedig postázza.

Kis értékű perben nem az első tárgyaláson született határozat?
Ennyit a "kis értékű perek" alkalmazásának jogpolitikai érveiről.

Három tárgyalás volt a tanumeghallgatások miatt. A negyedik volt a határozat kihírdetés.
A kisértékű jelen esetben valamivel kevesebb mint 2 millió Forint.

„Ennyit a "kis értékű perek" alkalmazásának jogpolitikai érveiről.”

Kisértékű perben is lehet még bizonyítási indítványt előterjeszteni az első tárgyaláson is, ebből adódóan ítélet még kisértékű perben is csak kivételesen tud megszületni az első tárgyaláson sajnos.

Elsőfokon lezárt ügyben hol intézkedhetek a tanuk hamistanúzása, és az alperesek hamis vádaskodása miatt?
Bár a bírónak is feltűnt néhány esetben az ellentmondás, fel is hívta a figyelmüket a hamis tanúzás lehetséges következményeire, de mégsem úgy vette bele a jegyzőkönyvbe, és nem is szankcionálta a nyílvánvaló hazugságokat, ellentmondásokat. Úgy gondolom hivatalból meg kellett volna tennie egy eljáráson belül.
Rosszul tudom?

Egyébként aligha vett át bármilyen határozatot a másik fél már aznap. Annak meg semmilyen jelentősége nincs, hogy ki veszi át előbb a határozatot.

Viszont ha nem az első tárgyalást mulasztottad el, viszont nem kérted a tárgyalás megtartását a távollétedben, akkor a per szünetel, ha a másik fél ezt kéri, vagy nem akar tárgyalni, vagy nem jelenik meg. De ha a szünetelésről kapsz végzést, 6 hónapon belül lehet kérni az eljárás folytatását.

No akkor mégegyszer.
A bíró az utólsó tárgyaláson jelezte, hogy a következő időpontban határozat kihírdetés lesz, amire nem kötelező elmenni egyik félnek sem. Aki jelen van mégis, annak ott adja kézbe a határozatot, aki nincs ott, annak pedig postai úton küldi meg.

Miután sokaltam az eltelt időt, felhívtam a bíróságot és telefonba mondta egy hölgy hogy az enyémet még nem postázták, az alperes megkapta az elsőfokú határozatot.
Ennyit tudok a dologról jelenleg.
Meg annyit mondott, hogy még 30 napon belül van a dolog és nhe aggódjak, postázzák, vagy személyesen bemegyek érte.

Már túl a 30-ik napon és még most sem kaptam meg a végzést. Vagy nem 30 nap a határidő?

Ha jól látom, vesztettél. Akkor mi olyan sürgős? Addig se kell fizetned.

Miből látod?

Nem szokott a pernyertes fél hamis tanúkra panaszkodni.

Értem.
Nem panaszkodok én, és nem is tudom a végzés eredményét, csak megjegyeztem, hogy az alperes és a tanúi gusztustalan módon hazudtak végig.
Ennyi amit konkrétan tudok. Kérdés, hogy a bíró ezt hogy látta. Én tudom a magam igazát, de nem bízok már semmiben ebben a kifordult igazságtalan világban.
Pénzem nem volt ügyvédre, magam kellett végig vinnem az ügyet.

Ha jól, értem, a bíróság berekesztette a tárgyalást és ítélethirdetésre halasztotta, mely időpontjáról értesítette a feleket. Az ítélethirdetésen az ellenérdekű fél megjelent és átvette az ítéletet. Az ő részére ekkor nyllt meg a fellebbezéds előterjesztésére nyitvaálló határidő. A meg nem jelent fél részére a bíróság kézbesíti az ítéletet és ekkortól nyílik meg a fellebbezési határidő. Az ítélethirdetésen nem kötelező megjelenni. Elvileg az ítéletet már kézhez kellett volna kapnod, mert ugye az a kihírdetéskor már írásba volt foglalva és csak postázni kell. Elképzelhető azonban, hogy ismételten megnyitatta a bíróság a tárgyalást és folyik tovább a per. Ekkor a meg nem jelent fél kap postai úton jegyzőkönyvet, de elvileg már azt is meg kellett kapni.

Dömpi nem jól érted, nem rekesztette be a tárgyalást, hanem a kijelölt napon határozatkihírdetés volt.
Felhívtam a bíróságot egy hete és közölték, hogy határozat született, de még nem postázták, de ne aggódjak mert még belül vagyunk a 30 napon.
Az érdekes az, hogy már 5 nappal túl is csúszott a határidő, és még most sem érkezett meg.
Ma ismét felhívom őket.
VAlami nem tetszik ebben nekem.

Mellesleg, felfogni sem tudom, hogy ha a határozathozatal napjára elkészült az írásos határozat, amit az alperes ott a helyszínen át is vett, akkor a 30 nap alatt, illetve azon belül miért nem postázták nekem.
Kicsit betartást érzek ki ebből az egész folyamatból.
Lehet bírói elfogultság mögötte?

Bármikor bemehetsz a bíróságra és személyesen átveheted a határozatot.

"Fontos tudni, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati kérelmet benyújtó oldalán kötelező a jogi képviselet, és ügyvédjelölt (jogi előadó) a Kúria előtt nem járhat el. (Az eljárást kezdeményező fél ellenfelére - ha csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nem terjeszt elő - a kötelező képviselet szabálya nem vonatkozik.) A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata - főszabály szerint - hatálytalan."

Ezt úgy értsem, hogy jogi képviselő nélkül nem fellebbezhetek az elsőfokú határozat ellen?

Ez az idézet nem a fellebbezésről, hanem a felülvizsgálati kérelemről szól.

Van azért olyan is, amikor a fellebbezéshez is kötelező a jogi képviselet, így ha érdemi határozat ellen akarsz az ítélőtáblához fellebbezni, vagy a Kúriához.

ObudaFan!

Köszönöm a kiigazítást, kicsit elhamarkodott volt a kérdésem, mert utánna már az adott oldalon lejjebb sikerült értelmezni.
A fellebbezés illeték köteles, vagy a perköltségbe belefér?

Illetékköteles. Kivéve azt a nagyon szűk kört, ami költségmentes per (pl. gondnokság alá helyezés), vagy ami illetékmentes per, illetve a munkavállalói költségkedvezmény esetét.

Köszönöm! Akkor itt vagyok meglőve, mert nem tudom előteremteni a továbbiakban, mivel a perköltség is nekem elég megterhelő volt. Ki kell egyeznem egy 50%-os sikerrel:-( Ennyit erről, ha nincs lé, nincs igazad.