Bírósági végzés

Maga a fellebb, vagy fv. kérelem benyújtása (határidő el nem mulasztása) hatályos a jogi képviselő-igényes eljárásokban jogi képviselő nélkül is, nem? - csak hiánypótolni kell utóbb a jogi képviselő meghatalmazását (meg persze az általa szerkesztett kérelmet), nem?

Nem.

viharvadász

Lehet kérni költségmentességet, illetékfeljegyzési jogot.

Sajnos az ingatlan és ingó vagyoni helyzet miatt nem igényelhetek költségmentességet. De ezt sem értem, mert azért mert valamikor ment a szekér, de most ezek fenntartása is problémás, azért nem jár semmi, mert van valamim? A 15 napos fellebezési határidő amúgy is kevés lenne, hogy végig járjak minden hivatalt, mire újból kiderül, hogy semmilyen kedvezményt nem vehetek igénybe.
Mint felperesnek, jelentős anyagi megterhelés volt így is a perköltséget megelőlegezni. Részlegesen ítélte meg a bíróság a követelésemet mint egyrészt pernyertes, másrészt részlegesen pervsztes. Azt sem értem, hogy miután én fizettem a per költségeit, miért kötelez arra, hogy az alperesnek fizessek meg x összeg perköltséget, amikor neki egy fillérjébe nem került eddig sem.De őt is kötelezi, hogy részemre a valós perköltség töredékét fizesse meg 15 napon belül.
Ha nem tudok fellebezni és az alperes meg fellebez és másodfokon úgy dönt a bíróság, hogy felülbírálva az elsőfok határozatát más döntést hoz, akkor bebukom a hamis tanúvallomások miatt? Ez őrület.

Ilyen szakma ez.

Leginkább a kifogásokat keresed. 15 nap alatt a fellebbezési nyilatkozatot kell benyújtani. A költségmentességi formanyomtatványt lehet pótlólag is. Arról nem is beszélve, hogy egyébként 15 nap alatt az is kényelmesen beszerezhető.
Illetékfeljegyzési jogot el lehet érni ingatlanvagyon mellett is.
Ha az ellenfél fellebbez, még mindig érdemes a csatlakozó fellebbezést megfontolni, annak alacsonyabb az illetéke.

KBS:
Pp. 95.§ ?

73/B. (1)

Többször mondtam már, hogy parttalan kíváncsiságodat kielégítendő fizess be egy levelezős jogi karra, ne minket csuklóztass.

és a Pp. 73/B.§ (3) ? :)
(Annyit valóban kihagytam, hogy ... egyúttal kérjen pártfogót, vagy jogi segítőt. De talán még azt sem. Akut pénzhiányos állapotban segítség lehet szerintem. Tévedek?)

((KBS: A "csuklóztatás" mit jelent? (én nem tudom)
Semmi ~froclizási szándékom nincs, de talán kérdezhetek.
Akár udvariassági kioktatást is szívesen fogadok és köszönettel veszek.
Egyes válaszaidból mintha az 'jönne le' hogy bosszantalak, vagy valamiért irritálólag hatok. Semmi ilyen szándékom nincs. Kérlek segíts, hogy ezt a hatást kiküszöbölhessem.
Ha bármikor bántó lettem volna - bocsánat, sajnálom.))

Egyéb témában:

• munkavállalói költségkedvezmény (munkajog);
• mentesség vh. költségek alól (végrehajtási jog)

kérhetem, hogy válaszolj?

Az illetékfeljegyzési kérelemhez milyen igazolások kellenek?

Ugyanaz a nyomtatvány, mint a költségmentességhez.

Köszönöm! Megtaláltam-letöltöttem.

Üdvözlet,

Kaptam egy végzést.
Feljelentettek, mert szilveszterkor hajnalban mentem aludni.
A tárgyaláson kirendeltek egy ügygondnokot. A végzésben az van, hogy „az ügygondnok a feladatát elvégezte”.
Törvényszék gazdasági hivatalának kell kifizetni az ügygondnoki díjat.
Ezek alapján:
1952. évi III. törvény (Pp.) 75. § (1)(2), 77. §, 78. §(2)
2003. évi cxvi 54 (3)
32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (4)
PK. 149. számú állásfoglalás.
Ez mit jelent?
Köszönöm.

Nyilván nem az volt a probléma, hogy hajnalban mentél aludni.

Az ügygondnok díjának megállapításánál általában nem az eljárás tárgyának értéke a döntő, hanem e díjat elsősorban az ügygondnok által kifejtett munkával arányban állóan kell megállapítani (Pp. 74., 75. §).
Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.

A történet hosszabb. Gyerekkorom óta van egy zaklatóm, aki elintézte, hogy a zaklatását betegségnek bizonyítsák. Egy orvos ismerősével kezeltet, de betegség nincs, és emiatt javasolták hozzáértők, hogy tegyek feljelentést.
A zaklató és az orvos ismerőse ezért jelentettek fel valótlan illetve nevetséges indokkal.
A szomszédom a zaklatóm egyik ismerőse, aki írt egy levelet, hogy szilveszterkor nem hagytam aludni. A zaklató a lakásba is beköltöztette egy ismerősét, aki szintén panaszt tett, szintén amiatt, mert nem tudott aludni.
Az orvos ezt a betegség tünetének nevezte, pedig úgy tudom szilveszterkor nem szokás aludni.
A tárgyaláson az orvos hazudott és a tanú hamisan tanúskodott. Azt mondták kb egy hét alatt eldöntik, hogy kinek van igaza. A végzésből semmi nem derül ki arról, hogy mire jutottak. Fellebbezést nem tudom mivel kapcsolatban említik meg? A leírtakból lehet tudni, hogy mit döntöttek és mit jelent a végzés?
Köszönöm.

Kolléga, szerintem te is látod, amit látni kell... Nagy valószínűséggel gondnokság alá helyezési per lesz ez.

Mit tehetek ha a Kúria iratellenesség ellenére sem változtatta meg az elsófokú bíróság ítéletét? Bár szabadkozott a bíró,hogy nagyon nehéz helyzetben van ügyan,de helyben hagyja az elsőfok döntését.ÉN kilenc esetig számoltam az elsőfokú bíró döntésbeli hibáit.Viszont NAV elleni per lévén és időközben sajnos beált a feszámolás is.Egyébbként a NAV-volt az alperes és neki döntöttek pozitívan.Nem létező tanú és valótlan tanúvallomás is szerepel a NAV beadványában,míg a felperes KFT esetében három igazságűgyi szakértő is igazolta a KFT igazát.Gyakorlatilag a Kúria vezető bírója annyit tudott mondani a szabadkozásain túl,hogy mivel nem érti,hogy miért volt amintegy 3 éve húzódó perben három ügyvédje a KFT-nek és miért nem egy vitte végig.De sajnos szólni ott nem lehet,pedig a válasz egyszerű féltek a NAV-tól és mikor megfenyegették őket kiszáltak.Köszönöm előre is a választ.

IRGALMAS SZŰZ MÁRIA, HÁT MÁR ITT TARTUNK?!?!

lalek

Tulajdonképpen semmi olyat nem írtál, ami alapján a legcsekélyebb fogalmunk lehetne az ügyről, azon kívül, hogy nem az általad várt eredmény született. Így pedig segíteni sem igen lehet.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi esetben szeretnék tájékozódni.

Polgári peres elsőfokú eljárásban bírósági végzést megfellebbeztünk.

Azután érdeklődöm, hogy mennyi a határidő a törvényszéki döntésnek, vagy mi a szokásos gyakorlat?

30 nap?

köszönettel várom a válaszokat, aki tudja kérem írja meg
Tisztelettel:
Lux Alexandra

tudna valaki válaszolni az előző kérdésemre?
fontos lenne, köszönöm szépen

Tisztelt Lux Andrea!
Képviseltem ügyében tavaly szeptemberben fellebbeztem meg a Szolnoki Törvényszék elsőfokú eljárásban hozott végzését. Azóta semmi. Lehetne panaszt benyújtani az eljárás elhúzódása miatt, de az ügy érdemi előre vitelét nem eredményezné.

Köszönöm a válaszát Ügyvéd Úr!

Gondolom azért fordulhat ez elő, mert törvényesen semmi határidő nincs szabva.

Egyébként meg elkeserítő, hogy így lehet beakasztani az ügyet. Mert mást nem lehet elképzelni, hogy egy végzés fellebbezésének eldöntése fél éven túl történjen meg.

ha nincs határidő szabva, akkor milyen panaszt lehet benyújtani?

köszönöm szépen, ha válaszol

1952. évi III. törvény

a polgári perrendtartásról

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Alapvető elvek

A törvény célja.

1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa.
A bíróság feladatai a polgári perben

2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.
(2) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - sérelemdíjra tarthat igényt, feltéve hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ha az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztásából eredően a fél kárt is szenved és az a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A sérelemdíj iránti igény, illetve a kárigény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A sérelemdíj, illetve a kártérítés megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt felróható.

(3a) A (3) bekezdésben foglalt szankciókat a bírósággal szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja.
(4) A bíróság e törvény alkalmazása során annak rendelkezéseit, csak az ebben a fejezetben meghatározott alapelvekkel összhangban értelmezheti.