munkaegészségügy

Oda nem hiszem, már csak azért sem, mert nem feltétlenül kellett tudnia, hogy szaksz. tag vagy. De ha tudta is, akkor sem volt konkrétan köztetek megbízási viszony. Fordulj a szakszervezethez.

Kedves ObudaFan!
Van ebben az ügyben egy másik probléma is, nemrégen jutott a tudomásomra.
Az elbocsátásom időpontjában én vasas szakszervezeti tag voltam,
szerintem azért nem tudott a vasas szakszervezet jogi tanácsadót
biztosítani a peremhez, mert mint a vasas szakszervezet honlapján
olvastam, a szakszervezet tanácsadója fejér megyében -tehát akihez a
szakszervezeti tagok ingyenes jogtanácsért fordulhatnak- dr.Volsik
Tibor. Az én peremben pedig kit látok a tárgyaláson a vállalat oldalán?
Ki az ügyvédjük? Dr. Volsik Tibor! Ellátja a vasas szakszervezeti tagok
ingyenes jogi tanácsadását, -feltételezem juttatásért-, de amint kap egy megbízást egy olyan
multitól ahol éppen a vasas szakszervezet tagja ellen kell
tevékenykednie, azt is elvállalja! Ha hozzá fordul egy vasas
szakszervezeti tag, mert munkajogi problémái támadtak a
munkáltatójával, milyen mértékben lehet bizalommal hozzá, amikor ha
úgy gondolja Volsik ügyvéd, amint egy potenciálisan jövedelmező per lehetőségét megszimatolja, egyszerűen átáll a munkáltató oldalára? Milyen ügyvédi etika ez? Milyen emberi, személyes
tisztesség ez? Véleményem szerint itt nem beszélhetünk etikáról és tisztességről! Az egyik legnagyobb múltu szakszervezet így működik? Véleménye szerint fordulhatok-e panasszal ebben az
ügyben az ügyvédi kamara etikai bizottságához?
Tisztelettel! Horgosi Imre

A KÜNYH foglalkozik az ügyészek által elkövetett bűncselekményekkel. Azért én ezt csak akkor próbálnám meg, ha nagyon nem megy sehogy máshogy a dolog. Egyébként a városi ügyészség felett a megyei, afelett a fellebbviteli főügyészség, afelett a Legfőbb Ügyészség, benne a KÜNYH-hel a hierarchia.
Határidő egyedül a bűncselekmény elévülési ideje, ami rád vonatkozik.
Az általad említett személyek akkor felelhetnek fogl. k. vesz.-ért, ha tudtak arról, hogy jogellenes , ami történik, munkaköri kötelezettségük volt ez ellen tenni, vagy éppen ők adtak utasítást arra, hogy ez a helyzet kialakuljon.
Az átvetetésből még nem következik, hogy korábban nem lehetett átadva a bizonyíték, de főleg nincs is ennek jelentősége.

Kedves Obudafan!
Az alapügyben, a munakbiztonságiban, jól gondolom-e hogy a munkáltató által főállásban alkalmazott munkabiztonsági mérnőköt, valamint a szintén főállásban alkalmazott munkaegészségügyi orvosnőt kellene megneveznem mint felelősőket? Hiszen az ő munkaköri kötelességük az, hogy a jogszabályolnak megfelelő munkabiztonsági szintet-előírásokat tartassák a munkáltatóval. Mivel úgyis panasszal fogok élni a feljelentéshez csatolt bizonyíték mellőzése és a mellőzés indoklásának elmaradása miatt, ugyanabban a beadványban megnevezhetem-e ezt a két személyt mint véleményem szerint felelősöket? Vagy ez egy teljesen új feljelentésben célszerű? A városi ügyészség és a KÜNYH közöt van-e valamilyen fokozat, vagy a városi ügyészség közvetlen felettese a KÜNYH? Ha az újjabb beadványban megnevezem őket (a munkabiztonsági mérnököt és az orvosnőt) , ez bármilyen határidőt befolyásol-e? Az hogy a bizonyítékot (az ÁNTSZ jegyzőkönyvmásolatot) újból átvetetem a rendőrségen, nem adhat-e okot arra, hogy valamilyen módon kijelentsék azt hogy eddig nem volt tudomásuk róla? Bár azt tudom bizonyítani hogy az eredeti feljelentéshez csatoltam és átvették.

Az Alkotmánybíróságnak erre hatásköre nincs, az IM nem hiszem, hogy foglalkozna vele. A bizonyítékot érdemes személyesen elvinni a rendőrséghez, és egy másik példányon átvetetni, ebben az esetben letagadhatatlan, hogy átvették. A KÜNYH-höz is érdemes inkább aláírt feljelentést tenni, alakszerűség nincs. Nem kell minősítened, hogy szerinted milyen bűncselekmény történt, csak a bizonyítható tényeket leírni. Itt érdemes ismeretlen tettes ellen tenni a feljelentést, akkor is, ha tudod , melyik ügyész volt, így kisebb az esélye, hogy belefutsz egy hamis vádba. Ugyanakkor az alapügyben (a munkabiztonságiban) csak akkor tudsz pótmagánváddal élni, ha konkrét személy ellen teszed meg a feljelentést. Amennyiben feljelentést elutasító határozatban nincs benne, miért mellőztek benyújtott bizonyítékot, az általános szabályok szerint panasszal lehet élni.

Kedves Obudafan
Hát, ebből egy csmó kérdés következik!
Milyen teendőim vannak? A feljelentéshez csatoltam az ÁNTSZ jegyzőkönyvet és a Munkabaleseti jegyzőkönyvet. Az én példányomon (feljelentés) a rendőrség által lepecsételt oldalon olvasható az hogy mennyi lapból áll és az hogy a feljelentéshez mellékeltem az ÁNTSZ jegyzőkönyvet és a munkabaleseti jegyzőkönyvet (a másolatukat). Ez így szerintem azt jelenti, hogy nem hivatkozhatnak arra, hogy ezekről a bizonyítékokról nincsen tudomásuk-tartalmukat nem ismerik! Van-e lehetőségük arra, hogy kimentsék magukat azzal hogy letagadják azt, hogy mellékeltem a feljelentéshez ezeket az iratokat? Azaz úgy hozták meg az elutasító döntést, hogy ezeket a tényeket nem ismerték. A másik gondolat: azt írod, hogy az elutasításban(határozatban) KÖTELESEK INDOKOLNI AZT HOGY A RENDELKEZÉSÜKRE ÁLLÓ BIZONYÍTÉKOT, EBBEN AZ ESETBEN EZEKET A JEGYZÕKÖNYVEKET illetve tartalmukat miért mellőzték, miért nem került sor az értékelésükre . Milyen módon kötelezhetem a székesfehérvári városi ügyészséget a mellőzés indoklására? Az hogy ezt az indoklási kötelezettségüket nem teljesítették, (mert a határozatban nem történik említés ezekre az iratokról), csak a későbbi munkabiztonsági felügyelőség által készített jegyzőkönyvre hivatkoznak, amely nem a baleset-bűncselekmény időpontjában fennálló állapotokról szól szerintem azt jelenti, hogy a bizonyítékul szolgáló jegyzőkönyveket nem vették figyelembe, ebből következően, nem indokolták a mellőzésüket! Milyen módon élhetek panasszal az általad említett kötelező indoklás elmaradása ellen , ez a mulasztásuk befolyásolja-e a pótmagánvád beadásának 30 napos határidejét? A Központi Ügyészségi Nyomozóhivatalhoz internetes levélben fordulhatok panasszal, vagy (gondolom) szükséges az ajánlott levél, a későbbi bizonyíthatóság érdekében? Köteles-e eljárni és nekem írásban válaszolni a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal, vagy a végtelenségig nyújthatja az ügyet? Ha kötelező az indoklás, akkor szerintem kénytelenek valahogyan reagálni erre a bejelentésre. Van-e valamilyen alaki, vagy egyéb formasági, tartalmi(pl. jogi képviselő) követelménye az Ügyészségi Nyomozóhivatalhoz fordulásnak? A fehérvári ügyészség ezen cselekményét -mármint hogy bizonyítékot nem vett figyelembe- nevezhetem-e bűnpártolásnak, ez lehet-e később rágalmazási per tárgya? Vagy milyen megfogalmazás lenne ide ilőő szerinted? Az alkotmány amennyire én tudom tartalmazza az egészséghes munkahelyhez való jogot, fordulhatok-e az alkotmánybíróságho, illetve az igazságügyi miniszterhez közvetlenül a problémakörrel?
Hát, ez egy rakás kérdés, de a végére fogok járni az ügynek.
Ha válaszolsz előre is köszönöm! Imre

Semmilyen Európai Uniós szervnek nincs hatásköre erre, az EU bírósága magyar jogot nem alkalmaz, csak uniós jogot, büntető joghatósága egyáltalán nincs, büntető ügyben is csak annyiban ítélkezett eddig, amennyiben bizonyos tiltó állami szabályokró mondta ki, hogy ellentétesek az uniós joggal, és ez alapján felmentés következhetett.

Amennyiben költségmentességet kapsz, kirendelnek jogi képviselőt, aki köteles lesz eljárni. Amennyiben nem, azt javaslom, hogy ne sikerdíjjal próbálkozz, hanem alapdíjban ajánlj fel olyan összeget, amennyiért elvállalja valaki.

Az ügyészség is szabadon értékeli a bizonyítékokat eljárása folyamán, azonban a feljelentéshez mellékelt összes bizonyítékot köteles megismerni, és a határozat kötelező tartalma annak indokolása, hogy a mellőzött bizonyíték miért nem került értékelésre.

Ügzész ellen bűncselekmény alapos gyanújával a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál lehet feljelentést tenni.

Kedves ObudaFan!
Mivel okt.28.-át követően (akkor vettem át a panasz elutasítását) 30 napom van az ezek szerint szükséges jogi képviselő megtalálására, a kérdésem: mi történik, ha továbbra sem találok jogi képviselőt, aki vállalja a feladatot(kvázi harcot, mert ez az lesz a javából). Mint már írtam, eddig egyik megkérdezett jogász sem vállalta, mert reménytelennek tartja a Visteon multi elleni fellépést. Volt aki azt mondta, Magyarországon még senkinek sem kellett bevallania azt, hogy illegális vegyszerekkel és alkalmatlan védőeszközökkel kisérletezett az alany előzetes beleegyezése és tájékoztatása nélkül, ilyen jellegű perek utoljára a nácik viselt dolgainak elítélésekor folytak le. Így egy adminisztratív rendelkezés (a jogi képviselő szükségessége) megakadájozza a joghoz jutást. A következő kérdés szintén jogtechnikai: megteheti-e az ügyészség, hogy a feljelentéshez csatolt bizonyítékot, amelynek a hitelességét igazolni lehet, (hiszen az ÁNTSZ székesfehérvári intézetétől adták ki számomra,tehát iktatva van) egyszerűen nem veszi tudomásul, pedig ott van az asztalán? Mert ebben (valamint a munkáltató által adott munkabaleseti jegyzőkönyvben-amit szintén mellékeltem a feljelentéshez, mármint a másolatukat) vannak azok a megállapítások, amelyekre alapozom a vádat. Ez az ANTSZ jegyzőkönyv 2002 márc 13.-án született a tisztviselő készítője kézírással írta, a végén aláírta, tehát azonosítható személy. A fénymásolaton látszik az iktatószám, tehát feltételezem azt, hogy nem lehet semmissé tenni.
Na, az ezekben foglaltak mintha nem is léteznének az ügyészség számára, egy KÉSÕBBI!!!! Munkavédelmi felügyelőségi ellenőrzésre hivatkozik az ügyészség, amely mindent rendben talált -véleményem szerint "lezsírozták" és a gyár addigra bejelentette a veszélyes anyagokat, beszerezte a szükséges védőeszközöket. Az ÁNTSZ viszont kénytelen volt számomra kiadni a jegyzőkönyvmásolatot.
Mindenesetre én abban biztos vagyok, hogy egy bűncseleknény megítélésekor az ELKÖVETÉSKOR fenálló állapotokat kell figyelembe venni és magát az elkövetést, (amit bevallottak a munkabaleseti jegyzőkönyvben) amik az ÁNTSZ jegyzőkönyvvel bizonyíthatóan jogsértőek voltak nem a hetekkel a bűnelkövetés utánni állapotokat! Jól tudom?
Igy ezt az ügyészségi eljárás szerintem bűnpártolás! Hogyan léphetek fel állampolgári jogon az ügyészség ellen? Ebben az esetben véleményem szerint a Magyar Köztársaság jogszolgáltató szerve, vagy legalábbis a székesfehérvári városi ügyészség gyakorolt erkölcse(amibe beleértendő az állampolgár törvényes tisztességes eljáráshoz való joga) ellentétben áll a hírdetett erkölcsével, törvényességével.
Az is érdekes lehet, hogy az Únió jogi szervezeteinek joga van egy adott ország legfelsőbb jogszolgáltató szervének eljárása után, mintegy legfelsőbb szinten tárgyalni az ügyet, de ha a Magyar jogszolgáltató szervek nem hajlandók tárgyalni az ügyet(úgy határoznak a bizonyítékok ellenére, hogy nincsenek bizonyítékok), hogyan juthat el az ügy a Magyar legfelsőbb bírósághoz és utánna az Únió bíróságához? Ebben az esetben a Magyar ügyészség bármilyen égbekiáltó aljas bűncselekmény eljutását megakadályozhatja az europai bíróságra! Hogyan kerülhetem meg ezt az ellentmondást? Valami módja kell hogy legyen. Fordulhatok-e közvetlenül valamilyen európai úniós jogyszolgáltató szervhez?
Ha válaszolsz előre köszönöm!

A köztársasági elnöknek semmilyen hatásköre nincs ebben a kérdésben, a legfőbb ügyésznek, mint az ügyészi szervezet vezetőjének elvileg lehet, csak aligha fog ezzel foglalkozni. Az Európai Uniónak semmilyen hatásköre nincs, az Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg) foglalkozhat vele.

Ha a pótmagánvádló ügyvédi képviseletrôl azért nem tud gondoskodni, mert a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az ügyvédi munkadíjat elôreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt igazolta, kérelmére a bíróság személyes költségmentességet engedélyezhet. A személyes költségmentesség engedélyezése esetén

1. a pótmagánvádló kérelmére a bíróság képviselôként ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki,
2. a pótmagánvádlót és kirendelt képviselôjét a büntetôügy iratairól kért másolat egyszeri kiadása során illetékfeljegyzési jog illeti meg,
3. a kirendelt képviselô díját és igazolt készkiadását az állam elôlegezi.

A személyes költségmentesség azonban nem érinti azt a szabályt, hogy ha a vádlottat felmentették, vagy vele szemben az eljárást megszüntették, a pótmagánvádló viseli a bûnügyi költségbôl azt a költséget, amely a pótmagánvádló fellépése után keletkezett.

A személyes költségmentesség engedélyezésének feltétele, hogy a pótmagánvádló (egy hónapra esô jövedelme egyedülélô esetében ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét, közös háztartásban élôk esetén a háztartásban az egy fôre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A háztartáshoz azokat a személyeket hozzá kell számítani, akiknek az eltartásáról a kérelmezô köteles gondoskodni. Ha a kérelmezô szorul eltartásra, e feltételnek a tartásra köteles rokon jövedelme tekintetében kell teljesülnie.
A személyes költségmentesség engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmezô a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon, a megélhetéséhez szükséges termelô- és munkaeszközökön, és azon az ingatlanon kívül, amelyben lakik, egyéb vagyonnal ne rendelkezzen. E feltételnek teljesülnie kell a kérelmezôvel közös háztartásban élô házastárs, élettárs, illetôleg a kérelmezô eltartásáról gondoskodni köteles rokon tekintetében is.

A költségmentesség iránti igényedet terjeszd elő az ügyben legutóbb eljárt szervnél, jelezve, hogy pótmagánvádlókánt kívánsz fellépni.

Kedves ObudaFan!
Megjött a panasz elutasítása. Az első kérdésem: hogyan kérhetek költségmentességet? 15 hónap munkanélküliség után okt. elsején kapok állást. Addig csak a munkanélküli segély a jövedelmem (41eFt/hó).
Az elutasítás indoklása: a megyei munkavédelmi felügyelőség helyszíni vizsgálatánál megállapította, munkabiztonsági szabálytalanság nem történt, illetőleg olyan egyéb mulasztást nem tapasztaltak, amely miatt szankció kiszabására kellett volna sort keríteni.
Ez a munkabiztonsági felügyelőségi vizsgálat 2002 áprilisában történt, amikorra már beszerezték a megfelelő védőeszközöket, bejelentették a baleset időpontjában bejelentetlen hatféle veszélyes anyagot, köztük azt is amelyikkel a baleset történt, bár érdekes hogy azt a továbbiakban nem alkalmazták. Állítólag az anyagot akkoriban már új beruházásban nem lett volna szabad alkalmazni. Ahol régebben alkalmazták, ott is határidőn belül ki kellett váltani kevésbé veszélyes anyagra.
Az a durva, hogy mellékeltem már az eredeti feljelentéshez is a városi tisztiorvosi hivatal jegyzőkönyvét, amelyben megállapították a következőket 2002 március 12.-én, azaz a munkabiztonsági felügyelőség vizsgálata előtt: Telepítésre szakhatósági hozzájárulást nem kértek, tervdokumentációt nem adtak be. AZ ÚJ HASZNÁLT VESZÉLYES ANYAGRA BEJELENTÉST NEM TETTEK! (általam kiemelve, később fontos lesz és az is hogy nem csak egyféle bejelentetlen veszélyes anyagot találtak) Ezt tartalmazza a tisztiorvosi hivatal jegyzőkönyve. De mintha nem létezne! Nem olvassa el az ügyészség a feljelentés teljes anyagát? Megteheti? Nyilván ezután mindent rendbe tettek és amikor később a munkabiztonsági felügyelőség ellenőrzött, már minden rendben volt! Itt ugye az a kérdés, hogy a baleset időpontjában megvelósult-e a veszélyeztetés, nem az, hogy egy hónappal később, a munkabiztonsági felügyelőség ellenőrzésének időpontjában volt-e veszélyeztetés! Megteheti-e a Magyar ügyészség azt hogy figyelmen kívül hagyja a baleset után, de a munkabiztonsági felügyelőség vizsgálata előtt született, a terhelő bizonyítékokat tartalmazó tisztiorvosi jegyzőkönyvet és a vállalat által kiadott szintén bizonyító erejű munkabaleseti jegyzőkönyvet figyelmen kívül hagyja, mintha nem is léteznének? Ez szerintem bűnös együttműködés. Milyen jogosultsága van az országos főügyésznek, és a Köztársasági Elnöknek (mert Õ a törvényesség legfőbb őre ebben az országban), az ilyen bizonyítható visszaélés korrigálására? Mindenesetre, mindkettőnek írok ajánlott levelet, van-e valamilyen hivatalos formula abból a célból hogy kötelesek legyenek válaszolni? Milyen Európai Unios szervezethez lehet fordulni, ha egy tagállam nem jár el a polgára ellen irányuló bizonyítható bűncselekmény tettese ellen?
Én tudom hogy a visteon a világ egyik legnagyobb multija, de nem szabad megengedni azt hogy egy új beruházásába a Magyar munkavállalókon kísérletezze ki a megfelelő védőeszközöket, azok előzetes engedélye nélkül. A fene megette a munkahelyi egészségvédelmet, ha ez így törvényes volt!
Az ANTSZ jegyzőkőnyvet, amelyre hivatkozom, a következő helyen találod, (ha segíteni akarsz kérlek olvasd el): munkasmeltosag.uw.hu -nyitóoldall, alul,a vállalat ellenkeresete című sárga fül -azon belül a 10009-10011 irat, ha rákattintasz olvashatóra nagyítódik, ebben taláhatóak azok a tények(aláhúzva) amelyekre hivatkozom.
A munkabaleseti jegyzőkönyvet, amelyben elismerik a háromféle különböző típusú alkalmatlan védőeszközt, megtalálod, ha a nyitóoldalon a Xylol ügy almenűre kettintasz, a fenn balra, kissebb szürke mezőben,ezen belül a 16-17. oldalon. ezt a két jegyzőkönyvet úgy tekinti az ügyészség mintha nem is létezne, az utánnuk készült munkabiztonsági felügyelőségi jegyzökönyre hivatkoznak, ami akkor készült amikor már mindent rendbe hoztak. Hogyan kényszeríthetem az ügyészséget, hogy az feljelentéshez mellékelt két terhelő iratott figyelembe vegye, mert azok alapján meg kell állapítani a veszélyeztetés tényét? Minden Magyar melós érdekében vissza kell tartani a multikat attól hogy itt végezzenek be nem jelentett vegyszerekkel az alany előzetes engedély nélkül kísérleteket.Telepítésre szakhatósági hozzájárulást nem kértek, tervdokumentációt nem adtak be. AZ ÚJ HASZNÁLT VESZÉLYES ANYAGRA BEJELENTÉST NEM TETTEK! (általam kiemelve, később fontos lesz és az is hogy nem csak egyféle bejelentetlen veszélyes anyagot találtak)
A munkáltató az általa kiadott Munkabaleseti jegyzőkönyvben ismeri el azt hogy a három különböző fajta, sorozatban kipróbált(kísérlet) védőkesztyű alkalmatlan volt.
Tehát fontos kérdés az is , mi a költségmentesség kérésének módja, mert az én anyagi helyzetemben ez is fontos.
Ha segítesz előre is köszönöm!

Ha kapsz költségmentességet, akkor szerintem pótmagánvádnál is kirendelnek valakit, ha nem, szerintem ma már akkor is lehet találni, csak meg kell fizetni.

Kedves Obuda Fan!
Van-e törvényes határidő, amelyen belül a panasz elutasításáról meg kell kapnom a határozatot? Biztos vagyok abban hogy elutasítják, mert ha meg merték tenni hogy jegyzőkönyvi bizonyíték ellenére az alkalmatlan védőeszközöket alkalmasnak nyilvánítják és erre hivatkozva megszüntetik a nyomozást, akkor bármit meg fognak tenni azért hogy a VISTEON-t ne kelljen elmarasztalniuk. Beszéltem székesfehérvári jogászokkal, nem vállalják a jogi képviseletet pótmagánvád esetén mert a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítója ellen szerintük nem lehetséges hatékonyan fellépni a mai Magyarországi jogi környezetben. Nos, az egyértelmű hogy a jegyzőkönyvekkel bizonyítani tudom a veszélyeztetést, ami bűncselekmény, de ezek szerint, hiába történt bűncselekmény, ha a sértett nem tud maga mellé állítani jogi képviselőt, a bűn büntetlen marad. ( az is igaz, nem igen tudnám megfizetni, mert alkalmi munkából élek) Nem a társadalom érdeke érvényesül. Tehát szerinted tehetek-e valamit azért, hogy a panasz elutasítása esetén eredményesen lépjek fel pótmagánváddal?

A büntetőügyben a nyomozás megszüntetésével szemben panasszal élhetsz.
Ha az ügyész (illetve a nyomozó hatóság) a nyomozást megszüntette, a sértett az eljárás folytatásának elrendelése iránt a határozat közlésétôl számított nyolc napon belül panasszal élhet.
Az ügyész, illetôleg a felettes ügyész a panasz alapján

• a feljelentést elutasító, illetôleg a nyomozást megszüntetô határozatot hatályon kívül helyezi, és dönt a nyomozás elrendelésérôl vagy folytatásáról, illetve a vádemelésrôl, vagy
• a panaszt elutasítja, ha azt nem találja alaposnak.

A panasz elutasítását követôen a sértett - a panaszt elutasító határozattól számított 30 napon belül - pótmagánvádlóként léphet fel.

A panasz elutasítását követôen a sértettnek lehetôséget kell adni, hogy az ellene elkövetett bûncselekményre vonatkozó iratokat az ügyészség hivatalos helyiségében megismerhesse.
Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, ügyvédje útján az ügyben addig eljárt elsô fokú ügyészségnél vádindítványt nyújt be. A vádindítványt az ügyészség az iratokkal együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz.
A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha
a pótmagánvádlót ügyvéd nem képviseli, kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik.

Ami a munkajogi részét illeti a dolognak, amennyiben sikerül bizonyítani, hogy az egészségkárosodás a munkavégzéssel összefüggésben következett be, akkor teljes kártérítés jár.

# 2005.09.30. 10:14:28 e-mail
Szevasztok!
Végre megkaptam a nyomozás megszüntetése határozatot a rendőrségtől, azt állapították meg hogy nem történt bűncselekmény. Az indoklásban viszont az szerepel a tényekkel bizonyíthatóan ellentétesen: három napon keresztül egy újonnan alkalmazott veszélyes anyag kezelésére ALKALMAS védőeszközt tesztelt..... Én a feljelentéshez csatoltam a munkáltató által kiadott munkabaleseti jegyzőkönyvet, amelyben a munkáltató elismeri azt, hogy mind a három különböző fajta védőeszköz alkalmatlan az adott veszélyes anyag kezelésére! Persze benyújtottam az elutasító határozat elleni panaszt, mert ez a tények meghamisítása - mármint az hogy a rendőrség azt állítja hogy a védőeszközök alkalmasak. Megteheti-e a rendőrség jogszerűen azt hogy ilyen bizonyíthatóan (munkabaleseti jegyzőkönyvel ellentétes) valótlan állításra alapozva tagadja meg a nyomozás folytatását? Az én tudomásom szerint Magyarországon a munkáltató nem teszteltetheti a munkavállalóval a munkája végzése közben az alkalmatlan védőeszközöket, hanem már elsőre az alkalmas védőeszközt kell biztosítani a munkavállaló számára. (nem kísérletezgethet a munkavállaló egészségét veszélyeztetve) Ha ezt szabad egyszer a Magyar Köztársaság rendőrsége szerint, akkor szabad kétszer, szabad tízszer, szabad százszor, szabad bárhányszor! (Nem szabad megengednünk azt hogy a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítója a VISTEON bejelentetlen vegyszerrel, alkamatlan védőeszközökkel kísérletezzen Magyarországon!) Ha nem az alkalmas védőeszközt biztosítja a munakvégzéshez már a munkavégzés megkezdésekor , az a 171. pragrafusnak megfelelő jogsértés, mert foglalkozása szabályainak megszegésével a munkavállaló egészségét, testi épségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki. Ebben az esetben nyilvánvalóan ez történt. Hogyan kényszeríthetem rá a Magyar igazságszolgáltatást hogy az érvényes jogszabályokat vegye figyelembe és azoknak megfelelően járjon el ebben az esetben? Milyen határidővel kell válaszolnia a rendőrségnek a panaszra? A panasz elutasítása esetén van-e Magyarországon további fellebbezési lehetőség, vagy fordulhatok-e az Unió valamelyik jogi szervezetéhez egyenesen?

Szervusztok! A büntetőjog topic-ban tanácsot adó Nick Name kollégátok javaslatára, az ottani kérdésemet, egy-az-egyben átemelem ebbe a topic-ba. Véleménye szerint az adott kérdésben inkább Ti tudtok számomra segítséget adni.............. A büntetőjog topic-ban felvetett kérdésem: Kedves Nick Name! Köszönöm eddigi tanácsaidat. A következő kérdés arról az általam nemigen megfogható fogalomról szól, ami így hangzik: emberi méltóság. Elősször is szeretném tudni azt, hogy a CD-jogtárban találok-e valamit erről a fogalomról? Ha igen, hol? Az általános közfelfogás szerinti fogalmaim vannak, de vajon a jog meghatározza-e ezt a fogalmat (emberi méltóság), intézkedik-e valós jogszabályokkal a védelméről? Létezik-e valamilyen joganyag, amely az illegális kisérletekel foglalkozik? A laikus jogérzékem szerint, ha valakit az előzetes tájékoztatása, engedélye nélkül, a függő viszonyát kihasználva(alkalmazott), egy illegálisan alkalmazott vegyszert , technológiát alkalmazva (mivel adott időpontban szakhatósági engedéllyel az alkalmazásra nem rendelkeztek), egy sorozatos próbába(kisérletbe?) kényszerítenek (a veszélyes anyag gyártója által megadottnál olcsóbb védőeszköz megtalálása céljából?), annak tudatában hogy az általuk keresett információt (az anyag kezelésére megfelelő védőeszköz) a vegyi anyag gyártója egyértelműen megadta (itt kérdés lehet akár a szándékosság is?) , tehát az én laikus jogérzékem szerint ezzel az emberi méltóságomat megsértették. Hiszen, szinte kisérleti nyúl szerepébe kényszerítettek. Jól gondolom-e? Tudsz-e nekem erről a témáról valamilyen tájékoztatást nyújtani? Vajon hol találok erről a témáról értekező szakirodalmat? Van-e, volt-e ismert per Magyarországon, hasonló témában? Válaszodat előre is köszönöm! Imre
Itt következik Nick Name válasz, amelyben javasolja azt hogy a polgári jog topic-ban is próbáljak tanácsot kérni, mert szakmai szempontból a probléma egy része inkább oda tartozik. Nick Name:Ez itt a büntetőjog topic, és én büntetőjogász vagyok, a Te kérdésedben viszont felmerülnek olyan elemek is, amelyek inkább a polgári jog vagy a munkajog területére tartoznak (pl az emberi méltóság megsértése miatti perre vonatkozó kérdésed). Ezeket inkább a megfelelő topicban kellene feltenned, én nem értek hozzá.

Büntetőjogi szempontból, ugyan léteznek ún. szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények, azonban úgy érzem, a Te esetedben nem ezek kerülnek szóba, tévedésed az okozza, hogy jogi fogalmakat - értelemszerűen - a köznapi jelentésük szerint értelmezel.

Büntetőjogi szempontból a helyzet talán egyszerűbb. Először is tán azt kellene tisztázni, károsodott-e valakinek az egészsége valakinek a munkáltató eljárása folytán, és ha igen, milyen mértékben.

A következő lépés, hogy a munkáltató akarta-e kifejezetten, hogy ilyen károsodás legyen (ide tartozik az eshetőleges szándék is, azaz, ha nem ez volt a cél, de tudták, hogy lesz, és ebbe belenyugodtak). Ebben az esetben szándékos testi sértés valósul meg. Ha látták az egészségkárosodást, de könnyelműen bíztak annak elmaradásában, vagy hanyagságuk miatt nem is látták előre a bekövetkező károsodást, akkor 8 napon túl gyógyuló sérülés esetén gondatlan testi sértés valósul meg.

Ha a munkáltató ugyan nem akarta a testi sértést, vagy nem is kellett ezzel számolnia, de szándékosan vagy gondatlanul az egészségkárosodás veszélyét létrehozták, akkor a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés állapítható meg. Ha ezen veszélyből aztán tényleges sérülés vagy egészségromlás is kialakul, akkor a cselekmény súlyosabban büntetendő. E cselekménynek azonban feltétele, hogy valamilyen kifejezett foglalkozási szabály (pl. munkavédelmi előírás) megszegésre kerüljön. Úgy érzem, a Te esetedben inkább ez utóbbiak kerülhetnek szóba.
T. polgári jogi tanácsadók, kérem Önöket, foglalkozzanak a kérdéseimmel! A történtekkel foglalkozó web-oldalt megtalálják a - munkasmeltosag.fw.hu -címen. Előre is köszönöm! Horgosi Imre mob: 30/263-99-35