Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


újabb gyöngyszem

matrix02 # e-mail 2003.01.30. 20:47

Az önkritika (ha ismernek olyat) nem az erőssége érdekelteknek. A „bírói függetlenség” nem mentesít a felelősségre vonás alól?! Vagy mégis?
Tény, hogy ma Magyarországon a „bírói zseb nagysága” határozza meg a törvényt és a függetlenséget.  
Van valakinek más véleménye?

matrix02 # e-mail 2002.12.12. 23:20

Országos Igazságszolgáltatási Tanács
1055.Budapest
Szalay u.16.

Tárgy: bírósági eljárás ellen benyújtott panasz

Tisztelt Cím!

Azzal a panasszal fordulok az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz, hogy polgárjogi peremben a Magyar Köztársaság nevében eljáró Gyöngyös Városi Bíróság 2.P.21.023/2001/10 majd a Heves Megyei Bíróság 2.Pf.20.315/2002/4 ssz. ítéletében megsértette az alapvetö emberi jogokat, az Alkotmányt és az állampolgárok jogait is védö törvényeket. Több éven keresztül jog- és törvényellenes eljárásban anyagi és erkölcsi hátrányt okoztak nekem, valamint joggal-,  hivatallal- és hatalommal való visszaélés következményeként 10 év alatt egyazon jogviszonyra alapozva 8 esetben megismételt elsöfokú eljárásban és 8 esetben megismételt másodfokú eljárásban hatalmukkal visszaélve olyan igaztalan körülményeket alakítottak ki, amivel a Magyar Állam a biroság segítségével és közremüködésével valamint büncselekmény elkövetésével megfoszthatott jogos tulajdonjogomtól és ezzel kapcsolatos jogaimtól tudtom, beleegyezésem és elleszolgáltatás nélkül. A Biroság a peres eljárásban jogával és hatalmával visszaélve az engem ért jogsértések kivizsgálását a Magyar Állam érdekében figyelmen kívül hagyta, és ellehetetlenítette.
Panaszom a következö:
A peremben eljáró bíróságok közbenjártak, türték és törvényellenesen segítették határozataikkal a Magyar Államot abban, hogy tudtom, hozzájárulásom és ellenszolgáltatás nélkül a törvényeket megkerülve és a törvények tiltása ellenére a Magyar Állam büncselekmény elkövetésével - határozat és ítélet nélkül állami hivatalnokok tilos önhatalommal, eröszakkal betörhettek tulajdonomba - hozzájuthasson tulajdonomhoz. A bíroság közremüködött és segédkezett abban, hogy tulajdonomat a Magyar Állam saját tulajdonaként tüntethesse fel, majd törvényellenesen harmadik személy birtokába és tulajdonába adhassa. A biroi pervezetések és határozatok jog- és törvénysértö módon mentesítették a Magyar Államot és hivatalnokait a felelösségre vonás alól, a büncselekmények kivizsgálását az elkövetök érdekében elhallgatták, így mentesítve az elkövetöket felelösségük és kötelezettségeik alól. A biroság a Magyar Állam és érintett hivatalnokok érdekében a törvényeket és törvényben rögzített kötelezettségeket megsértve magánindítványomra sem vizsgálta ki a körülményeket.
A perben eljáró bíróságok Magyar Állam érdekében közbenjártak és törvényellenesen elösegítették, hogy az eröszakos büncselekmény elkövetésével a Magyar Állam birtokába került tulajdonom ingatlan-nyilvántartási bejegyzését tudtom, hozzájárulásom és határozat nélkül törvénysértö módon - büncselekmény elkövetésével - megváltoztathassák. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törvényellenes megváltoztatásával a Biroság a törvényesség látszatát keltve nemcsak a tulajdonomhoz juttatta hozzá a Magyar Államot, de ezzel a törvénytelen cselekedetével és arra hivatkozva mentesítette a Magyar Államot a kártérítési kötelezettségek alól, valamint a résztvevö hivatalnokokat a felelösségre vonás alól. A Legfelsöbb Biroság jogegyességi határozatban foglalkozott a közokirat-hamisítás egységes megítélésével kapcsolatban. Tény, hogy közokirat meghamisításának, illetve a hamis közokirat készítésének általában elsödleges és tipikus célja az okirat felhasználása, s ezzel egy kívánt joghatás és elönyök szerzése, elérése. Az eljárásban az ingatlan-nyilvántartás bejegyzéseinek törvényellenes megváltoztatásának - esetemben a nyilvántartás bejegyzésének törlése - célja a felelösségre vonás megakadályozása, szerzödésben vállalt kötelezettségek alóli mentesülés és mentesítés, a tulajdonomhoz ellenszolgáltatás nélküli hozzájutás és nem utolsó sorban tulajdonom feletti rendelkezési jog törvénysértö megszerzése. A perben az elkövetö Magyar Állam és az öt képviselö hivatalok valamint a birosági akarat szoros tartalmi összefüggése folytán a hamis közokirat perbeni felhasználásából nem következett más, mint a hamisítás céljának realizálása, a tulajdonomtól történö megfosztás. Hogy a cselekményben milyen szerepe van a volt tulajdonos Magyar Államnak és hivatalnokainak, az uj tulajdonosnak a polgármesteri hivatalnak, az illetékes földhivatalnak amiért határozat, értesítés és ítélet nélkül változtatta meg a nyilvántartást az ingatlan-nyilvántartás bejegyzésének törlését. A bíróságoknak tudomásuk volt az ingatlan-nyilvántartás
törvénysértö megváltoztatásáról. A megváltoztatott, hamis nyilvántartást mégis tudatosan valósként állították be a perben, és ezt jogerös ítéletükben a Magyar Állam érdekében fel is használták.                          A biroság a Magyar Állam és az érintett hivatalnokok érdekében - a törvényeket és törvényben rögzített kötelezettségeit megszegve - magánindítványom ellenére sem vizsgálta ki a körülményeket.
A perben eljáró bíróságok Magyar Állam érdekében közbenjártak és elösegítették törvénysértö ítéletükkel, hogy a Heves Megyei Biroság 1.Pf.20.722/1994/4ssz. jogerös érdemi végzése alapján jogszerüen és törvényesen használt tulajdonomat a Magyar Állam hozzájárulásom és ellenszolgáltatás nélkül a végzést figyelmen kívül hagyva birtokba vegye, használja, majd az érintetteket megtévesztésével harmadik személy használatába adja. A tulajdonom tilos önhatalommal történő feltöréséböl és eltulajdonításából majd annak használatba adásából ellenszolgáltatás nélküli haszonra, pontosabban jogtalan elönyre, jövedelemre tett szert a Magyar Állam az én káromra. A körülmények kivizsgálására vonatkozó indítványomat a bíróság a Magyar Állam és érintett hivatalnokok érdekében és a hamis ingatlan-nyilvántartásra hivatkozva nem vizsgálta
A perben eljáró bíróságok Magyar Állam érdekében közbenjártak és törvényellenesen elösegítették jogerös ítéletükkel és határozatukban, hogy a tulajdonomba büncselekmény elkövetésével történö behatolással az ott található ingóságaimat, magánlevelezésemet önbíráskodással az érintett hivatalnokok eltulajdoníthassák, majd a büncselekmény elkövetésével járó költségek fejében ingóságaimat törvényellenesen lefoglalhassák. A tulajdonom hasznosításából beszedett hasznokat teljes egészében a Magyar Állam ellenszolgáltatás nélkül megtarthassa. A körülmények kivizsgálására vonatkozó magánindítványomat és személyes irataim biztonságba helyezésére tett magánindítványomat a bíróság a Magyar Állam és az érintett hivatalnokok érdekében nem vizsgálta
A perben eljáró bíróságok Magyar Állam érdekében közbenjártak és törvényellenesen elösegítették jogerös ítéletükkel, hogy az önbíráskodással és büncselekménnyel eltulajdonított ingóságaim elszállításából és az ingóságok tárolásából a büncselekményt elkövetö Magyar Államot jogellenesen 'kártérítéshez' pontosabban jogosulatlan anyagi elönyhöz juttassák. Természetesen a Magyar Államot a perben eljáró Bíróságok a törvényi elöírásokkal ellentétben hozzásegítették a tisztességtelenül szerzett javak megtartásához is. A körülmények kivizsgálására vonatkozó magánindítványomat a bíróság a Magyar Állam és érintett hivatalnokok érdekében nem vizsgálta.
A perben eljáró bíróságok Magyar Állam érdekében közbenjártak és törvényellenesen elősegítették jogerös ítéletükben, hogy egyazon jogviszonyból eredö és a pert közvetlen érintö jogerös bírósági végzéseket - amennyiben az a Magyar Állam érdekei azt megkívánták - figyelmen kívül hagyják és a már meghozott jogerös pert érintö végzéseket, határozatokat a perben a Magyar Állam érdekében figyelmen kívül hagyják.
A perben eljáró bíróságok Magyar Állam érdekében közbenjártak és törvényellenesen segítették jogerös határozatukkal és ítéletükkel, hogy anyagi és erkölcsi kárt okozva perbeállásomat gyengítsék, és tulajdonom visszaszerzését ellehetetlenítsék. A perben eljáró bíróságok Magyar Állam érdekében közbenjártak és törvényellenesen hivatalukkal visszaélve segítséget nyújtottak abban, hogy a Magyar Állam ellen indított perem elvesztésének elösegítése érdekében olyan állami érdekekhez közelálló személy indíthasson és nyerjen ellenem nyilvánvalóan törvénytelen és alaptalan kártérítési pert(Egri Városi Bíróság20.G.80036/2000/40, Heves Megyei Bíróság Gf.1002040043/6ssz) aki a Magyar Állam és az érintett hivatalnokok érdekének megfelelö bírói döntést elösegítheti és kikényszerítheti. Az ítélet és határozat nélkül kibocsátott nem létezö, alaptalan tartozások végrehajtását elösegítö végzések kedvezményezetteivel soha semmilyen szerzödéses vagy más nyilatkozaton alapuló kapcsolatban én nem voltam. Ezekkel az állami érdekekhez közelálló személyekkel szemben kötelezettséget én nem vállaltam, és olyan dolog sem volt a birtokukban, amivel kapcsolatban ök bármilyen jogot formálhattak volna velem szemben. A bíróságok odáig elmentek érdekük és igazuk bizonyítása érdekében, hogy az Magyar Államhoz közelálló személyek részére olyan dokumentumot 'szereztek' be és tettek törvényellenesen a per iratai közé, aminek létezéséröl soha senkinek de még maguknak az érintetteknek sem volt tudomásuk. Ilyen törvénytelen eszközök igénybevételével kívánta a bíróság kikényszeríteni a pertöl, kártérítéstöl való elállásomat és tulajdonom visszaszerzésének feladását a Magyar Állam javára.
A perben eljáró bíróságok Magyar Állam érdekében közbenjártak és törvényellenesen segítették törvénytelen pervezetésükkel, hogy bizonyítási szakaszban a Magyar Államnak és hivatalnokainak
felróható magatartásáról, az ingatlan tényleges és teljes állapotáról, értékéröl szakvélemény a per irataiba ne kerülhessen. Az elkövetett büncselekményekre tett magánindítványomra a Bíróság - többszöri megismétlés ellenére - határozatot nem hozott, azokat szándékosan a Magyar Állam és az érintett hivatalnokok érdekében figyelmen kívül hagyta.
A törvények szerint a bizonyítékok elhallgatása, valamint a jelentési és intézkedési kötelezettség megszegése alacsonyabb társadalmi osztályokban büncselekménynek minösül. Feltételezem a felelösségrevonás a bíróság esetében azonban nem áll fenn, pedig a 'törvény elött mindenki egyenlö', és az eseményeket már nem lehet bírói tévedésként minösíteni.
Másodfokú bíróság a jogerös ítéletében a per dokumentumaira hivatkozva megalapozottnak találta a jogerös ítéletet, azonban a Magyar Állam, az érintett hivatalnokok, és az eljáró bíróságok nem tudtak olyan nyilatkozatot, szerzödést, bizonyítékot vagy dokumentumot a többször megismételt eljárásban felmutatni, vagy ilyenre konkrétan hivatkozni, ami alapján felróható magatartásom vagy felelösségem bármilyen formában igazolható lett volna. Ebböl is következik, hogy ilyen dokumentum, nyilatkozat, szerzödés vagy egyszerüen bizonyíték nem is létezik.
Bizonyítási eljárásban a Magyar Állam és az érintett hivatalnokok valamint az érdekeiket képviselö bíróságok a határozatok és ítélet indoklásában nem tudtak felmutatni olyan bizonyítékot vagy dokumentumot cselekedetük és ítéletük igazolására:

  • ami alapján jogszerü és törvényes lett volna 1995-ben a helység feltörése, és a betörés
  • ami alapján jogszerü és törvényes lett volna 1995-töl a tulajdonom állam által és az államhoz közelálló személyek által történö használata.
  • ami alapján jogosult lett volna a Magyar Állam 1995-töl a tulajdonom használatára vonatkozó törvényes szerzödések megkötésére harmadik személlyel
  • ami alapján jogszerü és törvényes lett volna 1994-ben a helység törvénytelen birtokbavétele és lezárása, rendeltetésszerü használatának megakadályozása
  • ami alapján jogszerü és törvényes volt ingóságaim önbíráskodással történö lefoglalása, elszállítása
  • ami alapján jogszerü és törvényes volt tulajdonomnak harmadik személy tulajdonába adása
  • ami alapján jogszerü és törvényes volt az ingatlan-nyilvántartás bejegyzésének meghamisítása, megváltoztatása
  • ami alapján jogszerü és törvényes lenne, hogy nekem, mint károsultnak kötelessége a bünelkövetönek - a Magyar Államnak - a büncselekmény elkövetéséböl eredöen a törvénytelenül eltulajdonított ingóságaim tárolása után díjat fizetni.  Ez precedens értékü bírói álláspont.
  • ami alapján jogszerü és törvényes folyamatos bírósági eljárás alatt a keresetem elévülése, amikor maga a bíróság nyitotta meg a kár elszámolásra a lehetöséget
  • ami alapján, és a törvénysértö ítélet szerint a perben késve terjesztettem volna elö bármelyik keresetemet is, mint azt a bíróság hamisan állította
  • ami alapján az ingatlan új tulajdonosa nyilatkozatban, szerzödésben vagy bármilyen más módon kötelezettséget vállalt volna a Magyar Állam által megkötött szerzödések teljesítésére, és jót áll az engem ért jogsérelmekre vonatkozóan bármilyen más eljárásban. Erre a körülményre a perben eljáró bíróság hatalmi félrevezetöen 'kioktatását' kihangsulyozva, érdekeimet sértö perbeni cselekményre kötelezett, kedvezve ezzel az állami hivatalok érdekeinek.

A bíróság azért hallgatott és mellözte az ítélet indoklásában a bizonyítékok ismertetését és felsorolását, mert felelösségemnek felróható magatartás vagy dokumentum sem a valóságban sem a per irataiban nincs, a fellelhetö nyilatkozatok pedig mind a Magyar Állam felelösségét igazolják.
Az itt felsorolt törvénysértések, a perben benyújtott dokumentumok és közokiratok egyértelmüen igazolják, a perben eljáró Bíróság törvénysértö magatartását, elkötelezettségét a Magyar Állam felé.
.A törvények nem rendelkeznek ugyan a felöl, hogy a jogorvoslatot kérönek hány alkalommal kell lehetöséget adnia a magyar Bíróságoknak ahhoz, hogy a rájuk nézve is kötelezö törvényeknek megfelelöen járjanak el a jogvitában segítségért hozzájuk forduló egyszerü embereknek. Az Alkotmány és a törvények azonban elöírják a Magyar Bíróságnak, hogy az Alkotmány és a törvények betartásához minden körülmények között kötve van. A törvények szerint, ha a Magyar Bíróság nem a törvények szerint jár el, visszaél hivatalával és hatalmával. Az ilyen jogsértéseket a törvények definiálnak, és rendelkeznek megsértésük felöl.
A perben nincsenek olyan jogi kérdések, amiről az Alkotmány, a törvények, vagy Legfelsöbb Bírósági állásfoglalások ne rendelkeznének.
Naivitás lenne tölem azt hinni, vagy abban reménykedni, hogy az OIT jelen társadalmi környezetben bármilyen vizsgálatot vagy felelösségrevonást indítana a perben eljáró 4 elsöfokon eljáró bíró és 3 másodfokú megyei bírói tanács ellen, hiszen amit a bíróságok tettek azt az állami hatalmat képviselö hivatalnokok érdekében és az állami hatalmi ágak gazdagodása érdekében tették, még akkor is, ha azt  büncselekménnyel, törvénysértéssel és hatalmukkal visszaélve követték is el. Mindenesetre nem mehetünk el amellett, hogy a pert érintö szerzödések és dokumentumok tartalmával ellentétes ítélet meghozatalához ilyen apparátus közremüködésére volt szükség, és a végleges ítélet indoklásában felelösségemet megállapítani ennek ellenére nem tudták.
Az is naivitás lenne tölem ha abban bíznék, hogy jogos tulajdonom visszaszerzésére és a nekem okozott kár megtérítésére bármely bíróság vagy arra hivatott hatóság elött egy csekély esélyem is lehetne. Erre enged következtetni elsösorban a több esetben meghozott törvénysértö bírósági határozatok ismerete, az elfogult pervitel, szerzödések és nyilatkozatok figyelmenkívül hagyása a magyar Állam és érdekelt hivatalnokai érdekében. Itt kell megemlíteni még a peres eljárás elhalását elösegítö unalomig ismételt eljárások követhetetlen mennyiségü lajstromszámát. A bizonyítékok elhallgatása és bizonyíték értékü vizsgálatok érdekböl való mellözését Olyan dokumentumok beszerzését és felhasználása vagy tartalmának megváltoztatását a kedvezményezett Magyar Állam érdekében, amelyekröl vagy azok létezéséröl még maguk az érintettek sem tudtak.
Ilyen konkrét tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy engem nem véd az Alkotmány és a magyar törvény. Újabb eljárásokban jogaim érvényesítése továbbra sem lesz célja az arra hivatott bíróságnak. A hatalmon lévöknek pedig továbbra sem lesz kötelességük betartani a törvényeket. A felelösségre vonás hiánya kizárja tisztességes bírósági eljáráshoz való jog érvényre jutását.  
OIT állásfoglalás viszont mindenképpen szükséges, hogy visszaigazolást kapjanak, és tisztában legyenek az egyszerü és jogi segítségre szoruló állampolgárok, az igazságszolgáltatást gyakorló hatalom érdekeket szolgáló munkájáról, és arról, hogy jelen társadalmi környezetben a Magyar Állam és hivatalos szervei semmibe vehetik, és nem védik a tulajdont, a tulajdon jogot, az emberi méltóságot és tisztességet.
A teljesség igénye nélkül bíróságok következmények nélkül megsérthetik az állam érdekében és az állami hivatalnokok érdekében az Alkotmány 8§ (1)bek. 9§ (1)bek. 13§ (1-2)bek 50§ (1)bek. 54§ (1-2)bek. 57 § (5)bek 59§ (1)bek 77 § (2)bek valamint a Ptk.2§ (1)bek Ptk.3§ Ptk 5§ (1-2)bek. Ptk.6§ Ptk.7§ Ptk.75§ Pp.4§ .  
Álljon panaszom befejezésénél az elsőfokú bíróságnak perdöntö kioktató álláspontja, amit a másodfokon eljáró bíróság is törvényesnek és jogszerünek fogadott el szó szerint idézve:
'Ugyanakkor a bíróság megjegyzi, hogy az eljárás alperese a Magyar Állam, ily módon azokért a kötelezettségekért nem köteles helytállni, amelyeket nevében a korábbi kezelöi kötöttek'

MATRIX

matrix02 # e-mail 2002.07.04. 19:15

Egy újabb gyöngyszem a Heves megyei Bíróságok "munkájából"
Történet a következő:

Állami ingatlan kezelésével 1950-es évektől a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat volt megbízva. 1993. májusában a Vagyonátadó Bizottság határozattal a kezelői jogot megvonta Moziüzemi Vállalattól. Az állami ingatlan kezelői jogának jogutódlására a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet (továbbiakban KIVASZ) jelölte meg.
A KIVASZ 1993.szeptemberében egy megbeszélés emlékeztetője szerint a Moziüzemi Vállalat az állami ingatlanban a filmszínházat üzemeltető vállalkozó megjelöléssel van feljegyezve.
A kezelőkre vonatkozó Áht. törvények alapján többek között alapvető, hogy a kezelői jog a tulajdoni lapon be legyen jegyezve. (Hiszen tulajdonosi jogokat testesít meg)
1993.december 16-val a tulajdoni lapon a következő bejegyzés található:
1882.tul.lapon HRSZ:1950. 3. pont bejegyzés jogcíme: jogutódlás, jogállás: kezelő, név: Kincstári Vagyonkezelő Szervezet.
1993.december 30-án a Moziüzemi Vállalat megszűnt, és jogutóda az 1994.január 01-én alakult Agria Film Kft. lett.
1994-ben az Agria Film Kft. felperesként saját magát megjelölve fizetési meghagyást kért az Egri Bíróságon 588.000 Ft az állami tulajdonban lévő helység használati-díjának megfizetése és az időszakra közüzemi felhasználás megfizetése miatt 1992.julius 01-től 1994 április 30-ig bezáróan.
Én befizetési bizonylatok alapján 1992.julius 01-től 1993.szeptemberéig 455.000Ft-ot a Moziüzemi vállalaton keresztül bizonyítottan megfizettem a tulajdonos Magyar Állam felé.
Arra nem érdemes kitérni, hogy a fizetési meghagyásból következő ellenmondásra nyitva álló idő milyen körülmények között járt le vagy nem járt le, viszont perújítással érdemi tárgyalásra kerülhetett sor.

Kifogásoltam beadványomban, hogy az Agria Film Kft-nek perbeni legitimációja nincs, mivel jogelődének a Moziüzemi Vállalatnak a kezelői joga 1993.májusában, de legkésőbb a tulajdoni lap bejegyzése alapján 1993.december 16-val megszűnt, így az állami tulajdon kezelői jogába a tulajdoni lap bejegyzése alapján jogutódlással a KIVASZ lépett.
Kereshetőség szempontjából így a perben fél a Magyar Állam lehet, illetve az államot kezelői joggal képviselő KIVASZ. A perben eljáró Bírósággal közöltem, hogy a perbeni időszakra az általam használt helység használati díjával és közüzemi felhasználással kapcsolatban a Magyar állammal szemben elszámolást kezdeményeztem a Gyöngyösi Városi Bíróságon. Ezeket az iratokat többször a perben bekérték.
Kifogásoltam beadványomban továbbá, hogy az Agria Film Kft. a saját maga által készített fiktív számlák felhasználásával indította a fizetési meghagyást, és hogy a számlák mögött sem szerződés sem szolgáltatás nem áll.
Kifogásoltam beadványomban, hogy mivel az Agria Film Kft. semmilyen formában nem volt birtokában a perben megjelölt helységnek és ingatlannak, sem helységet használatba adni nem volt módja, de közüzemi szolgáltatást sem volt módjában szolgáltatni.
Kifogásoltam beadványomban, hogy az Agria Film Kft. a perben általam az állam felé teljesített 455.000Ft használati díj felett nem rendelkezhet, mivel arra felhatalmazást az államtól nem kapott, így visszaél jogelődének már megszűnt jogaival, és akként jár el, mintha azok a megvonás után tovább élnének, és részére továbbra is előnyt biztosítanának.
Nagy vonalakban ennyi, most nem részletezem de beadványban és fellebbezésben hivatkoztam a kezelőre vonatkozó Áht. és PM. törvényekre és rendeletekre, és a megbízóra és megbízottra vonatkozó Ptk. törvényekre.
Kifogásoltam beadványomban, hogy az Agria Film Kft alapító okiratában a perbeni ingatlanra vonatkozó kezelői jog nincs feltüntetve, és a perbeni ingatlanra vonatkozó birtokosi jogviszony nincs.
Perbeni dokumentumok alapján tényként rögzítettem a következőket:
Nem tudta igazolni felperes Agria Film Kft, bírói felszólításra a 2000.szeptember 11-i és a 2001.május 9-i bejelentésében perbeni legitimációját és azt dokumentumokkal igazolni sem tudta.
Nem tudta igazolni felperes Agria Film Kft, hogy volt, vagy van a birtokában olyan helység,  amit én használtam vagy használhattam volna  a megjelölt időszakban
Nem tudta igazolni felperes Agria Film Kft, hogy rendelkezett az általam használt helység felett
Nem tudta igazolni felperes Agria Film Kft, hogy részemre ő közüzemi szolgáltatást biztosított, ill. helyettem közüzemi díjat fizetett volna ki
Nem tudta igazolni felperes Agria Film Kft, hogy a Heves Megyei Vagyonátadó Bizottság 1993.május 23-án hozott 7-7/1993.sz. határozatával, valamint a tulajdoni lap bejegyzésével ellentétes jogviszony lenne az állami tulajdonon belül.
Nem tudta igazolni felperes Agria Film Kft, hogy a megbízóra vonatkozó és a kezelőre vonatkozó elszámolási kötelezettség megvonása és teljesítése után jogelődjének a H.m. Moziüzemi Vállalatnak miattam bármilyen,  fennmaradó anyagi hátránya lenne vagy származott volna.
Nem tudta igazolni felperes Agria Film Kft, hogy a H.m. Moziüzemi Vállalaton keresztül tulajdonos Magyar Állam részére befizetett 455.000Ft felett rendelkezési joggal bír az eljárás során.
Kértem, a perben eljáró Heves Megyei Másodfokú Bíróságot, hogy állapítsa meg Az Agria Film Kft. nyilatkozatai mennyiben voltak félrevezetők a per érdemi elbírálására és mennyiben felelős felperes az elmúlt 8 év pereskedéséért.

A perben eljáró bíróságokat nagyon nem érdekelt semmi. Úgy folyt le a per 8 éven keresztül, mintha lóval kártyázna az ember, hiszen az állami ingatlan helységeinek bérbeadásából az érintett "központi embereknek" havonta biztos jövedelme származott. Ehhez a jövedelemhez természetesen adómentesen és a tulajdonos Magyar állam elől eltitkolva jutottak úgy, hogy közben az állam még támogatást is adott a "veszteségessé tett" filmszínház üzemeltetéséhez. Az Agria Film Kft-t nem lehetett a perben marasztalni, hiszen akkor kiderülne, hogy az államot az érdekelt felek kicsit lenyúlták, a beszedett bérleti díjakat nem könyvelték el és nem számoltak el vele, ennek megfelelően fiktív számlákat állítottak ki, és úgy kötöttek bérleti szerződéseket, hogy nem volt hozzá joguk és felhatalmazásuk. Ezekre az önkényesen szerzett jogokra kiállított számlákra fizetési meghagyásokat kértek a bíróságoktól, amit igy vagy úgy meg is kaptak. Például velem szemben a fizetési meghagyással kért 588.000Ft összegre a perújítási eljárás ellenére a bíróság elrendelte a végrehajtást, amit 1997-ben a végrehajtó megkísérelt, és egyáltalán nem érdekelte, hogy a per még tart, hizsen a végrehajtási lap bírói jóváhagyással nála volt.

Most másodfokú ítéletben megerőszakolva a tényeket és az ügyet, a bíróságok fals indokkal erőből kikényszeríthettek egy elszámolást - saját kijelölésű szakértő bevonásával, hiszen az aki már ebben az  esetben szakértői véleményt készített nem lett volna előnyös az Agria Film Kft. számára - így maradt  77.000Ft tartozás és annak 8 évre járó kamata.
A "központilag támogatott emberek" így nemcsak hogy lenyúlhatták büntetlenül az államot egy nem kevés bérletidíj hazavitelével, hanem a bíróságok még meg is jutalmazzák őket helyes, követendő, törvényes cselekedetük okán extra általam megfizetendő és hazavihető forintokkal

Esetleges álláspontokat szívesen olvasnék, e-mailban is a matrix01@fw.hu címre.