Diófa


Jancsi # 2002.10.06. 21:17

Hat évvel ezelött vásároltunk egy mini arborétum szerü telket, gondos gazdától, csodálatos növényekkel. Ezekközül az egyiket a kb 25-30 éves diófát - annak idején - kissé közel ültették a telekhatárhoz kb kétméterre. A szomszédainkkal jó viszony alakult ki nem zavata öket az ominózus diófa.
De -amint az lenni szokott- tavaly eladták a telket. Az  új tulajdonos építkezett és
nem tetszik neki,hogy átnyúlik a fa koronája.
A koronából már -kérés nélkül-eltávolítottam azokat az ágakat amelyek elérhetik a szoszéd ház tetejét.
Szomszédom azt szeretné, ha a kerités vonalában levágnám az összes ágat-gyakorlatilag a fél koronáját, ami  könnyen a fa pusztulásához vezethet.
Neki más kertek tetszenek,az ö telkén az építkezés után csak egy fa maradt az eredeti növényzetböl.
A kérdésem, jogosan kéri e a diófa ágainak levágását.
Tudom ennek olyan fülemüle per szaga van, de a viszonyunk normális a szomszédommal és  jó volna ha ez igy maradna ,de a fához ragaszkodom ,ezért vettem  annakidején a telket.


Jancsi

lujza # 2002.10.07. 07:38

A megoldást szabályozza a Ptk. a következ?képpen:

A 101.§ szerint „ A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.”

Egy Bírósági Határozat alapján: A szomszéd telekre áthajló és ott veszélyhelyzetet el?idéz? fa kivágására és az ezzel kapcsolatos költségek viselésére annak a teleknek a tulajdonosa köteles, amelyiken a fa áll [Ptk. 100. §, 341. § (1) bek.].

Ha az áthajló ágak és gyökerek gátolják a tulajdonost a föld rendeltetésszer? használatában, a fa tulajdonosát kell felszólítania arra, hogy azokat távolítsa el, s azokat maga csak akkor vághatja le, ha a tulajdonos a felhívásnak önként nem tett eleget.
A fa kivágásánál mindig mérlegelni kell, hogy a fa a használatot milyen mértékben gátolja, ahhoz az el?nyhöz viszonyítva, amit a fa jelent a tulajdonosoknak. A fáknak jelent?s hatása van az emberi környezet védelmében, ezért azok telepítése és a meglév? növényzet megóvása általános környezetvédelmi érdek. Szomszédjogi vitákban általában nem kerülhet sor a fák kivágásának elrendelésére, legfeljebb annak lehet helye, hogy az árnyékolással összefüggésben keletkezett károkat megtérítsék (PK 3. számú állásfoglalás; BH1985. 58.).

A jószomszédi viszony fenntartása érdekében tehát le kell vágni a fa benyúló ágait, de persze érdemes a szomszéddal el?ször 'egyezkedni'.


Üdv

mosómedve84 # 2014.07.18. 10:11

Sziasztok!

A következő a tényállás: Szomszédunk ültetett egy diófát a kerítéstől kb. 2-3 méterre. Mostanra ez minket abban akadályoz, hogy a gyökere lassan már tolja a melléképület alját és a betonkerítést felfelé. A levele hullik bele az ereszcsatornába, savas, szétmarja ki kell mindig pucolni.

Mit tanácsoltok, akik értenek ehhez? A helyi rendeletben az áll, hogy diófát telekhatártól két méterre lehet ültetni. Ez nem kevés??

Sajnos nem találtam meg, de korábban egy jogszabályban 6 vagy 8 métert olvastam a diófára.

Segítsetek, mit lehet tenni?

Köszönettel!

Kovács_Béla_Sándor # 2014.07.18. 19:17

Nem a diófa tolja a melléképületet és a kerítést felfelé. Bár ez nem jogi kérdés.

mosómedve84 # 2014.07.18. 19:43

Tényleg nem ez a jogi kérdés, hanem ha van, akkor az országos rendelet vagy törvény száma. Úgytudom, hogy volt, de már nincs hatályban.

Sherlock # 2014.07.18. 19:59

njt.hu - hajrá, de nem fogsz ilyet találni. A diófa 17 jogszabályban szerepel, a dió majdnem 500-ban.

mosómedve84 # 2014.07.18. 20:48

Köszönöm, tényleg nem találtam meg azt amit kerestem.

mosómedve84 # 2014.07.21. 15:36

Mi lehet annak a régi jogszabálynak a száma (vagy neve), vagy hol találhatnám meg a szövegét, amely régen országosan szabályozta ezeket az ültetési távolságokat, és már nincs hatályban?

groszfater@gmail.com # 2014.07.21. 17:09
mosómedve84 # 2014.07.21. 20:11

Köszönöm a linket, olvasgattam ezt én is. A mi önkormányzatunk élt a lehetőséggel, és két méterben határozta meg a diófatávolságot, melyet kevésnek tartok. Azért érdekelne az ex-rendelet szövege, hogy abban mégis mi volt. Mert hivatkoznék arra.

Valamint azt sem tudom, hogy maga a diófa kiültetési ideje, és a rendeletek hatálya hogy aránylik egymáshoz.

A cikkben is egyébként ez van:
diófa és magasra növő, terebélyes fák telekhatártól 5,0 méter, épülettől 7,0 méter, de a cikk írója 8 métert ajánl.

Egyetlen feltétel, hogy az a szomszédos ingatlan tulajdonosát, használóját nem zavarhatja (árnyékolás, kilátás zavarása, telekre átnyúló ágak, gyökerek, épület alá növő gyökerek, épületre ráhajló ágak, épületen végzendő felújítási munkát akadályozó növényzet) ingatlana használatában, birtoklásában nem korlátozhatja, épületében kárt nem okozhat. -
  • ez gondolom most is általános érvényű. A Ptk. is érinti ezeket.
Pestaba # 2020.07.12. 14:39

A Jászságban élő 88 éves édesanyám szomszédságában lévő telken lévő diófa ága 4-5 méterre rá ér a mellék épületére. Tönkre teszi a tetőt és a csatornát. Kértük a szomszédot a fa ágak törvény szerinti levágására, nem hajlandó a csatorna tisztítást sem engedi meg. Bejelentéssel éltünk a helyi jegyzőnél aki azt írásban nyilatkozta, hogy nincs hatásköre intézkedni, jelentsük fel a szomszédot. Szeretnék tanácsot kérni a feljelentés értelméről , még is kinek címezzük a feljelentést?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.12. 14:47

Biztos, hogy a jegyzővel beszéltetek? Nem a portás volt az?

Szomorú örökös # 2020.07.12. 14:48

Pestaba

Kértük a szomszédot a fa ágak törvény szerinti levágására, nem hajlandó a csatorna tisztítást sem engedi meg.

Én a helyetekben simán levágnál azt a részt, ami átnyúlik a telekre, mivel az már nem a szomszéd döntési joga tudtommal. Ha ő azt le akarná vágni, ahhoz is már a ti engedélyeteket kéne, hogy kérje.

alfateam # 2020.07.12. 14:52

Bejelentéssel éltünk a helyi jegyzőnél aki azt írásban nyilatkozta, hogy nincs hatásköre intézkedni, jelentsük fel a szomszédot.
Olvasd csak el azt a határozatot még egyszer biztos nem az van benne, hogy jelentsd fel hanem, fordulj bírósághoz.

drbjozsef # 2020.07.12. 15:19

Feltételezem, a jegyző úgy ítélte meg - talán, hogy kevesebb melója legyen -, hogy a 4-5 méteres diófaág átlógása szükségképpen 1 évnél régebben fennáll. Bár nem vagyok biztos benne, hogy ez számít, a zavarás tényleg felléphetett csak most is...

Sz.ö.,

Főszabály szerint nem :

Ptk.5:25.§ (1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.

Ha többszöri felszólításra sem teszi meg, csak akkor vághatja le ő.
Ráadásul kifejezetten tilos nagyobb ágat, jelentősebb beavatkozást végezni, ami felboríthatja a fa egyensúlyát (átnyúló gyökeret sem).

Szomorú örökös # 2020.07.12. 15:23

Ha többszöri felszólításra sem teszi meg, csak akkor vághatja le ő. Ráadásul kifejezetten tilos nagyobb ágat, jelentősebb beavatkozást végezni, ami felboríthatja a fa egyensúlyát (átnyúló gyökeret sem).

És itt jön az, hogy bajnak - akár tragédiának - kell történnie, hogy a jog végre elvégezze azt, amit már az elején meg kellett volna tennie.

drbjozsef # 2020.07.12. 16:00

A közvetlen veszély az más eset :

Ptk. 5:26.§
(1) Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető veszély esetén ez a kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.
(2) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól, aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet.
(3) Ha több személy életét, testi épségét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebből eredő kárt, ha e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is.