perújítási (objektív) határidő számítása

A bíró hiába is lenne engedékeny, ha az ellenfél - aki szintén ismeri a naptárt, és számolni is tud - nem az.

„És nem mellesleg tőle hallottam ezt, hogy vannak engedékenyebb bírók”

Akkor minden rendben. Van ügyvédetek, és ha ő ezt mondta, akkor biztos úgy is van. Még sebészt sem hallottam, aki lebeszéli a beteget a műtétről.

Nem tudom miért kell kifigurázni az embert. Nem hasraütésre kérdezem. Nem is az én ügyemről van szó, hanem a szüleiméről, akik voltak tegnap ügyvédnél. A szabályokkal az ügyvéd is tisztában van és én is. És nem mellesleg tőle hallottam ezt, hogy vannak engedékenyebb bírók. De köszönöm, hogy elmondták, amit én is tudtam.

Szandi91

Értjük a kérdést, te nem érted a választ. Perújításnál nincs helye igazolásnak, ha eltelt az öt év. Mindegy, miért késted le (külföldön voltál, kómában voltál, börtönben voltál), semmi nem számít, csak az, hogy eltelt. Amelyik bíróság mást állít, az törvénysértően teszi, és a döntése is ennek megfelelő.

„Mert azt tudom, hogy már nem tudom melyik városban”

Az jó, ha te tudod :) Béla is tanulhat valamit

„Azt hiszem nem érti a kérdést. ”

:D Az lehet.

úgy fogalmazok akkor, hogy mennyire szigorúak a PKKB-n?

Azt hiszem nem érti a kérdést. Ezekkel tisztában vagyok, arra vagyok kíváncsi, hogy mi a tapasztalat PKKB-s bírókkal? Mert azt tudom, hogy már nem tudom melyik városban, de ott sokkal engedékenyebbek ilyen téren.

Alighanem rosszul tudod. Igazolási kérelemnek nincs helye, így méltánylásnak sem.

Igen ezt tudom, úgy értettem, hogy kvázi mennyire engedékenyek ezzel kapcsolatban itt Budapesten? Mert tudom,hogy az egyik vidéki bíróságon nagyon, és csip-csup kifogásokat is elfogadnak, ha valaki csúszik a határidővel.

Nem bírói gyakorlat kérdése. A perújítási kérelem benyújtásának a fél személyes értesülésétől, akadályoztatásától független, ezért objektívnek nevezett határideje öt év. Ezt az ötéves határidőt az ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani. Egyetlen kivétel van: ha az EJEB ítélete a perújítás alapja, mert ebben az esetben a perújítás benyújtásának objektív határideje az ítélet kézhez vételétől számított 60 nap.

Kedves Mindenki!

Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek tapasztalata afelől, hogy a PKKB-n mi a bírói gyakorlat a perújítási kérelmekkel kapcsolatban? Mennyire "engedékenyek" ha az öt év letelt, de önhibán kívül nem éltünk még ezzel a lehetőséggel?

Köszönöm előre is!

Szandi

Nincs ilyen összefüggés.

Jó, de perújítás - gondolom - jellemzően a rendes jogorvoslat kimerítése (ha ott nem sikerül) után szokott lenni, nem ?

Annyiban számít, hogy a fellebbezhető I.f. ítéletnél ez a kérdés fel sem merülhet. A kérdés jellegéből egyértelműnek tűnt, hogy az ítélet nem fellebbezhető.

Másodfokon.
Ez egyébként mennyiben számít? Kösz, ha megírod.

@BataG: A perújítással támadni kívánt ítélet elsőfokon (nem fellebbezett), vagy másodfokon (fellebbezés után, további fellebbezésnek nincs helye) lett jogerős?

Gerbera317:
Véleményed köszönöm.
(Ha szabad, a számomra kérdéseket felvető (ha úgy tetszik 'zűrös') ügyekben kérdezek.)

Határidők szubjektivitása, objektivitása. Ha a 263.§ (1) -ben lévő ~'objektívnek' (külső, bírósági tényezőtől függetlennek) szánt, akkor bejöhet ez a kérdés, ... és konkrét esetben be is jött (bíró is így gondolta). Mivel kapásból nem feltételezhetem, hogy a bíró téved, ezért a kérdés.
Úgy vélem Ti (Kedves Mindenki) tudtok ehhez érdemben hozzászólni. Bíró miért gondolhatta, hogy az adott határidő nem a közléstől számít? Biztos nem a hasára ütött. Jkv szerint az is biztos, hogy felp. elmondta, szerinte a közléstől számít - tehát bíró figyelme fel lett hívva.
Komolyan úgy vélem, hogy tapasztalt jogász, jogalkalmazó meg tudja látni a másik fél esetleges tévedése okát, annak miértjeit - és ezért kérdezek.

Bocs, hogy belekotyogok, de egymás mellé tettem a két mondatot:
Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől kezdődnek.
Nekem ebből – mert hát magyarul van – az jön le, hogy a perújíthatóság határidejét a jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határidő-számítás pedig a közléstől kezdődik. Ez nem igényel indoklást, sokkal inkább az, hogy miért nem így kell ezt, alkalmazni, és miért a perújító hátrányára.
(Elképesztő, mikbe fut bele BataG. Olyan még nem volt neked, hogy "egyszerűen beadtuk, simán, csont nélkül megnyertük"?)

Ezt egy bírónő úgy fogalmazta meg, hogy : nem érdekel vén trottyosok állásponja a Kúrián.

Miért kellene indoklást keresgélnem egy olyan véleményhez, amelyet alapvetően tévesnek tartok? A Pp. 228. § (1) egyértelmű.

Fellebbnek is van költsége, elut esetén plusz költsége, + (esetleg hiú reményekkel teli) idő... Ezért gondolnám, hogy érdemes lehet előre tájékozódni.

KBS:
Válaszod köszönve,
kifejtenéd nézeted, jogi érveidet a felvetődött kérdésben ? Légy szíves. Érdekelne.
Köszönettel:
BataG

Nem mindegy? Lehet fellebbezni.

Bíróság - állítólag - határozott felp-i előadásra, hogy az objektív határidő a kézbesítéstől számítandó, ... közölte, hogy 'nem', Pp. 261.§ (3)-ban lévő 5 éves határidő "egy fix, egzakt (kb. a jogerőidőponton kívül egyéb körülménytől független) határidő, ... és e szerint döntött (perújítás ezek okból elut).
(A kérelem beadása csak a kézbesítés + 5 éven belüli.)

Mivel ez feltételezésem szerint sima Pp-használat, jogalkalmazás mérlegelési feladat nélkül, ezért kérdeztem. Hogy mi lehet az érv a nem a kézbesítéstéstől számításra, a Pp. 228.§ ... lényegében kizárására.

Én nem igazán látok ellenérvet, hogy miért ne a kézbesítéstől számítana. (Ezzel együtt persze, ha még nem telt le a kihirdetéstől sem az 5 év, akkor nyilván inkább úgy adnám be, hogy annak is megfeleljek.)