Végrehajtás elévülése?

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

vahurka # 2005.09.20. 06:25

Na dehát az számít, hogy a bíróság/végrehajtó ezt figyelembe veszi vagy nem. A kérdés most az utolsó mondatodban az "amíg" szó használatán van. Ha tehát amíg a kötelezett nem kéri az elévülés figyelembe vételét, akkor addig azt a bíróság nem veszi figyelembe, ez eddig világos. Azonban amikor már a kötelezett kérné az elévülés figyelembe vételét, addigra már történt végrehajtási cselekmény. Akkor tehát, ha a kérés a cselekmény után történik, akkor a bíróság elévülést figyelembe vehet-e vagy sem?

(Eddig számomra az elévülés, és az, hogy a bíróság figyelembe veszi-e, az ugyanazt jelentette, mivel az elévülést a bíróság állapítja meg.)

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.19. 22:25

én nem ismerem az ügyedet ezért általánoságban mondom, hogy esztelenség amit a csoportvezető mondott az elévülés nem attól következik be hogy kérik a figyelembe vételét hanem attól hogy eltelik a jogszabályban rögzített elévülési idő, ha ez eltelik anélkül hogy megszakadna az elévülés akkor irreleváns az hogy később a jogosult milyen kísérleteket tesz a behajtás érdekében persze amíg a kötelezett nem kéri az elévülés figyelembe vételét a bíróság/ végrehajtó ezt nem veszi figyelembe
ez a jogi egyetemen 2. éves tananyag

vahurka # 2005.09.19. 21:29

Sziasztok ObudaFan és Rite!
Folytassuk a beszélgetést.. :)

Ma voltam a végrehajtónál, betekintettem az iratokba. Sajnos újabb végrehajtási cselekményt nem találtam 1996 és 2003 között.

Azonban beszéltem a megyei bíróság végrehajtó irodájának csoportvezetőjével, aki továbbra is azt állítja, hogy esetemben nem történt elévülés. Ezt azzal indokolja, hogy a 7 éves időszak alatt, addig amíg én 2003-ban végrehajtási cselekményt nem foganatosítottam, addig senki nem kérte az elévülés figyelembe vételét. Tehát 2003-ig nem évült el, mivel nem kérték az elévülést. 2003-ban pedig mivel végrehajtási cselekményt foganatosítottam, így azzal az elévülést megszakítottam.

Emellett az érv mellett szól az is, hogy az adós megegyezést ajánl. Ha feltételezzük, hogy a végrehajtónál az adós képviselője is megtekintette a dátumokat (az biztos, hogy beszélt a végrehajtóval), akkor hogyha ez alapján elévülés lenne, akkor valószínűleg nem ajánlanának egyezséget, hanem kérnék az elévülést és kész.

Tehát mi erről a véleményetek?

ObudaFan # 2005.09.19. 17:10

A jogerős ítéletet követően az általános teljesítési határidő 15 nap, ettől a bíróság eltérhet. Ha ez alatt nincs teljesítés, a pernyertes kérheti a végrehajtási lap kiállítását, ez Pesten tapasztalatom szerint kb. másfél-két hónap. Ez után a bíróság ezt megküldi a végrehajtónak, aki a költségelőleg megfizetésére való felszólítást megküldi a végrehajtást kérőnek. Amíg a végrehajtást kérő azt be nem fizeti, a végrehajtók általában legfeljebb inkasszálni hajlandóak, foglalni nem. Viszont lakás elárverezésére csak akkor kerül sor ebben az esetben is, ha sehogy máshogy nem lehet végrehajtani - bár azt hozzá kell tenni, hogy a végrehajtók általában nagyon örülnek, ha ingatlant találnak.

bigger # 2005.09.19. 13:45

Sziasztok!

Nekem is lenne egy kérdésem.

Márpedig az, hogy egy végrehajtó kb mikor kezd el végrehajtani, ha a bíróságtól erre jogerős végzést kap? És mennyi idő alatt kapja meg a 2.fokú tárgyalás után.?
Kvázi ha egy házat árvereznek el valaki feje fölül, akkor mennyi ideje van kiköltözni vagy bennt lakni még?

Előre is köszi.

vahurka # 2005.09.16. 12:19

Jól érted, a hagyatékátadó végzés 2001-ben kelt, és 2003-ban kértem a folytatást.

Az akadállyal kapcsolatos dolgokat majd fölvetem az ügyvédnek, meglátjuk mit szól hozzá.

Utolsó mondatodra: most értettem meg, hogy mit akartál korábban mondani azzal, hogy az elévülés a követelést nem szünteti meg! Igazad van és értem is, hogy célszerű folytatni a végrehajtást. De egyelőre a végrehajtás nem folyik, mert bizonyos okok miatt én sem fizettem be a költségelőlegzést (a végrehajtó javasolta 2003-ban, hogy először ne fizessem be a költségelőlegzést, hanem a jogutódlást folytassuk le először. A jogutódlás megállapítása után pedig szintén bizonyos okok miatt nem erőltettem a végrehajtás folytatását. Míg aztán addig telt-múlt az idő, hogy az adós előkerült a korábban ismeretlen külföldi tartózkodási helyéről, és ekkor ajánlották föl a megegyezést.)

Jelen pillanatban nem célom a végrehajtás, inkább a megegyezést látom egyszerűbbnek és hasznosabbnak.

Köszönöm a segítségeket, jövő hétfőn már többet fogok tudni.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.16. 11:44

vahurka én most ezekre itt nem fogok teljeskörű választ adni
de a lényeg igen ez egy v cselekmény tuti hisz ennél enyhébb lényegteleneb dolgokat is annak tekint a bírói gyakorlat már maga jogutodlási bejelentésed és folytatás iránti kérelem is v cselekmény
azt nem értem hogy mikor kelt a hagyatékátadó végzés /lehet hogy 2001./
te kérted 2003-ban a folytatást
azt rád bíznám hogy mit monadasz a tekintetben miért csak 2003-ban értesültél a fenti követelésről milyen akadályod volt stb stb
azonabn ezt az okot /akadályt/ elég valószinűsítened
ha sikerül nincs elévülés
addig is folytatsd a végrehajtást mivel mondtam az elévülés a követelést nem szünteti meg az elévülés ellenére már teljesítet összegeket nem lehet visszakérni arra tekintettel hogy elévült a követelés

vahurka # 2005.09.16. 11:30

Tényleg nagyon szépen köszönöm mindenkinek a segítséget, de ha még ezekre is válasz születne, akkor mindenki kapna egy szóbeli vállveregetést. :))

vahurka # 2005.09.16. 11:25

Köszönöm szépen az ötletet rite.

Ezzel kapcsolatban még egy kérdés felmerül. A hagyatéki tárgyaláson nem került szóba, illetve a hagyatékátadó végzésen sem szerepel explicite ennek a végrehajtási jognak az öröklése. A végrehajtási ügyben a jogutódlást mint mondtam 2004-ben mondta ki a bíróság. Ez befolyásolja azt amit az előbb felvetettél?

Kvázi azt is lehetne mondani, hogy 2004-ig nem tudtam igazolni a hatóságok felé a követelést (addig nem tudtam róla, milyen követelések illetnek meg). De akkor viszont 2003-ban hogyan kérhettem volna a végrehajtást...

Azonban hogyha a bírósági végzés a jogutódlásról visszamenőleges hatályú, mármint a "jogutódlás kérdésében való bírói végzéssel való döntés" időpontjának a 2001-es hagyatékátadó végzés időpontja minősül, akkor ez az időpont 2001 lenne.

Kicsit próbálom rendszerezni a szálakat. Ha jól értem, akkor fentiektől függetlenül (az időpont akár 2004-nek, akár 2001-nek minősül) persze még továbbra is a következő két kérdés áll fenn:

  • a "jogutódlás kérdésében való bírói végzéssel való döntés" tekinthető-e az akadály megszűnésének
  • a "jogutódlás kérdésében való bírói végzéssel való döntés" végrehajtási cselekménynek tekinthető-e

(Elnézést ha már túlmegyek bizonyos határokon az itteni fórumozással, ha valakinek ez ellenére van, jelezze.)

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.16. 10:22

a ptk 326. § (2) bekezdését talán rá lehet húzni az esetedre /elévülés nyugvása/
"(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. "
az az hiába halt meg 2001-ben az elődöd de te nem tudtál róla pontosan hogy milyen követelések illetik meg és hiába voltál te a halál kezdő időpontjától örökös a jogerős hagatékátadó végzéséig nem tudtad ezt igazolni a hatóságok felé
ha én képviselnélek erre felé próbálnák elmenni persze egy méltányos megegyezés lehetősége is az érdekedben áll

vahurka # 2005.09.16. 09:55

Lehet, hogy pontatlan voltam a jogutódlás dátumával. Tehát pontosan:
2001-ben történt az öröklés (jogelődöm elhunyt). Miután 2003-ban megkerestem a végrehajtót, és beadtam a végrehajtás elindítására vonatkozó kérelmet, a végrehajtó kereste meg a bíróságot a jogutódlás megállapításának kérdésében. Tehát a bíróság a végrehajtótól értesült a jogutódlásról, 2003-ban. A bíróság a végzést 2004-ben mondta ki jogerősen.
Akkor most kérdés az, hogy a jogutódlás kérdésében való bírói végzéssel való döntés időpontjának a 2004 minősül-e, vagy visszamenőlegesen a 2001-es öröklés időpontja számít?

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.16. 09:31

vahurka mondtad hogy 1996-ban volt v cselekmény és a jogutódlás megállapítása 2001-ben volt
ez szerintem neked jó mert amennyiben a végrehajtási kérelem benyújtását követően következik be felek személyében változás, úgy a jogutódlás kérdésében való bírói végzéssel való döntésnek van helye a Vht. 39. § alapján, -ami szerintem bele illik a bármely végrehajtási cselekménybe- így lehet hogy megszakadt az elévülés /mikor született a végzés vagy mikor és hogy értesült a jogutódlásról a bíróság?

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.16. 07:00

sajnálom obudafan de te tévedsz
bizony elévülés esetében lehet kérni a vh lap visszavonását /erre már esetemben is volt példa/ ez egyenesen következik a vht 57. § (3) bekezdéséből meg magából a vht jogorvoslati rendszeréből /mert hogy ez nem csak a pp-ben található/
egyébként nézz utána A bírósági végrehajtás magyarázata című KJK-s kiadványban /Szerkesztő: Németh János/ vagy az 1995-ös Petrik Ferenc féle szintén Kjk-s Vht kommentárban
mindkettőben egyértelműen leszögezik, hogy elévülés esetén a kötelezett kérelmére helye van a Vh lap visszavonásának –ami lényegesen egyszerűbb - mind amellett, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti per indítása sem kizárt
a jog már csak ilyen több úton lehet megközelíteni ugyan azt a célt

vahurka # 2005.09.15. 22:40

Egyébként van egy irat, mely 2000-ben íródott, amely esetleg még felmerülhet mint cselekmény. Ez egy levél, amelyet egy másik követelő (akinek ugyancsak volt egy végrehajtási joga bejegyezve ugyanarra az ingatlanra, ugyanazon adósok ellen), szóval ez a másik jogosult egy levelet küldött jogelődömnek 2000-ben, melyben kéri, hogy az ügy rendezése érdekében keresse őt föl. De azt jelenleg nem tudom, hogy a felkeresésnek mi lett az eredménye, illetve hogy arról van-e valamilyen írásos dokumentum.
Ez vajon tekinthető lenne végrehajtási cselekménynek? Maga a levél még nem irányul végrehajtás foganatosítására, de ha jogelődöm felkereste a másik követelőt, és vele együtt valamit tett a végrehajtás foganatosítására, akkor az esetleg minősülhetne végrehajtási cselekménynek (annak ellenére, hogy ha mondjuk a végrehajtónál nem szerepel az aktában)?

(Egyébként ezt a másik felet már kifizette az adós, őnáluk nagy valószínűséggel nem lehetett elévülés.)

vahurka # 2005.09.15. 21:38

Hát igen, ezt így elmondva tényleg furcsa. Nem tudom....
Annyit tudok, hogy a végrehajtó azt az állítását, miszerint (őszerinte) nem évült el az ügyem, azt az adós ügyvédjének is elmondta. Másrészt elképzelhető, hogy az adós nincs tisztában azokkal az időpontokkal, amik az én tudomásomban vannak, tehát nem biztos, hogy egyértelműen tudja, hogy az ügyem elévült. Lehet hogy csak bepróbálkozik vele. (Ráadásul a végrehajtó nekem először azt mondta, hogy 1998-ban is történt végrehajtási cseleklmény, de később ezt letagadta. Elképzelhető, hogy az 1998-as dátumot az adós képviselőjének is említette.)
Egyébként az adós illetve képviselője a végrehajtónál betekinthet az iratokba?

Ha pedig olyan valamit tud, amit én nem, és feltételezzük, hogy nem jószándékú (ez utóbbi helytálló :)), akkor az a valami csak olyan lehet, ami nekem kedvez, pl. esetleg megszakítja az elévülést...

Sasfioka # 2005.09.15. 21:20

Vahurka!

Igazából nem tiszta az adós akarata. Vagy egy nagyon jó szándékú, vagy tud valamit, amit te még nem.
Õ tartozik, ezt a tartozást jogilag végrehajthatatlanná teheti elévülési kifogás benyújtásával. De erre ő "fenyeget" csak ezzel, helyette megegyezést ajánl. Miért?

SF

vahurka # 2005.09.15. 20:52

Akkor ez gáz.

Akkor ha nem találok további végrehajtási cselekményt, akkor nem igazán tudok mivel érvelni amellett, hogy fölfelé tornásszam az összeget. (Ami nekem járna, annak a 21%-át ajánlották most föl.)

ObudaFan # 2005.09.15. 18:11

Na ebben viszont tévedsz. A végrehajtás megszüntetése iránti pert soron kívül tárgyalja a bíróság, és legfeljebb 8 napra halasztható a tárgyalás. Néhány hónap alatt vége.

vahurka # 2005.09.15. 16:27

Köszi ObudaFan.

Ha elévülést csak perben mondhat ki a bíróság, akkor az nekem jó, mert akkor a megegyezéses tárgyaláson azzal érvelhetek, hogy ha érvényesíteni akarják az elévülést, akkor egy ilyen per 10 évig is eltarthat, és erre rámenne az idegrendszerük is (meg persze az enyém is, a költségekről nem is beszélve.)

vahurka # 2005.09.15. 16:10

Ooopsz. olyan sokáig fogalmaztam az előzőt, hogy addig ObudaFan is hozzászólt. Mindjárt olvasom.

vahurka # 2005.09.15. 16:09

Köszönöm Sasfioka!

Most már egyértelmű hogy elévült (mármint ha benyújtaná az adós a kérelmet). 1 db ügyvéd, 1 db jogász, és itt Ti 3-an mindannyian ezen az állásponton vagytok, tehát nyilván a végrehajtó téved.

Az időpontokkal kapcsolatban: az egész cirkusz 1986-tól (!!) kezdődik, de nincs most ezt itt értelme kirészletezni, meg nem is szeretném. Lényeg az az, hogy az ingatlanra 1994-ben lett ráterhelve a végrehajtási jog. 1996-ban történt végrehajtási cselekmény (jogelődöm kérte a végrehajtás elindítását). És jelenlegi tudomásom szerint ez után csak 2003-ban történt leghamarabb végrehajtási cselekmény (amikor is én kértem a végrehajtás újra elindítását). (Közben 1999-ben volt az irattárba helyezés, illetve 2001-ben jogutódlás, de ezek nem minősülnek végrehajtási cselekménynek.)

Majd még be fogok tekinteni a végrehajtási iratokba, és ennek függvényében dől el, hogy találok-e még 1996 és 2003 között valamely végrehajtási cselekményt.

Az adós jelenleg egy megegyezést ajánl. Tudomásom szerint az elévülésre még nem adott be kérelmet, de legalábbis állítja, hogy ha nem egyezünk meg, akkor megpróbálja érvényesíteni az elévülést. Az egész kérdéssorozatom arra irányult, hogy megtudjam, hogy jogos-e az elévüléssel való fenyegetőzése, azaz ha a bíróságra benyújtja a kérelmet, akkor a bíróság mit fog megállapítani. Ezt már megválaszoltátok.

Ez a része az ügynek zárható. (Persze ha találok végrehajtási cselekményt a 7 év alatt, akkor más pozícióból indulhatok a megegyezéses tárgyalásra.)

De van még egy dolog, ami izgat. ObudaFan írta, hogy akkor hivatkozhat az adós elévülésre, ha a végrehajtás megszüntetésére pert indít. Akkor most hogy is van ez? Az elévülési kérelem lefolytatása csakis perben lehetséges?

ObudaFan # 2005.09.15. 15:45

Téves rite hozzászólása. A végrehajtási lap visszavonását csak akkor lehet kérni, ha az jogellenesen lett kiállítva. Ez még akkor sem áll fenn, ha a jogerős határozat után elévült követelést kellene érvényesíteni, mert az elévülést hivatalból nem kell figyelembe venni. A végrehajtási lap kiállítása után elévült követelés esetén pedig természetesen nem lehetett jogellenes a végrehajtási lap kiállítása. Elévülést csak végrehajtás megszüntetési/korlátozási perben mondhat ki a bíróság. A jogutódlást valóban végzéssel mondja ki a bíróság, meg még egy sor dolgot, sőt bizonyos kérdésekről még a végrehajtó is határozhat (pl. okirattal bizonyítottan teljesített követelés esetén az eljárás megszüntetése), csak éppen az elévülés nem ilyen.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.09.15. 12:18

rájöttem hogy miért nem szünt meg az eljárás hisz a vht hivatkozott módosítása 2000-ben volt

Sasfioka # 2005.09.15. 10:46

a megszakításhoz legfeljebb öt évnek. Az elévüléshez legalább öt évnek. Elnézést, így pontos.

SF

Sasfioka # 2005.09.15. 10:41

A végrehajtó az egy olyan szép szakma, aminek a nevében egyértelműen benne van, végrehajt. Nem ítél, nem kérdez. A bíróság által megküldött végrehajtási lap alapján jár el. A végrehajtónak nincs hatásköre arra vonatkozóan, hogy a bíróság által megküldött végrehajtási lap jogosságát vizsgálja.

A másik dolog, ami egyértelműsíti azon kérdésedre a választ, melyben azt kérdezted, hogy hét év után indított eljárás megszakítja-e az elévülést.
A törvény azt mondja, hogy két végrehajtási esemény között legalább öt évnek kell eltelnie a megszakításhoz. Most ha volt egy végrehajtási cselekmény majd azt követően teltek az évek, akkor adós hiheti azt is, hogy a hitelező a követelésről lemondott, és ezért szerintem nem lenne épp észszerű lépés mondjuk öt év után "spontán" pert indítani a hitelezővel szemben az elévülés megállapítására. Mivel a törvény is azt mondja, hogy két végrehajtási cselekmény között eltelt idő, így logikus, hogy meg kell történnie a második eseménynek is, ahhoz, hogy egyáltalán ez az idő értelmezhető legyen. Vagyis majdhogynem azt lehet mondani, hogy szükségszerű volt a végrehajtást kérned ahhoz, hogy aztán az adós elévülési kifogást nyújtson be.

A végrehajtási lapot a bíróság állítja ki, mely alapján a végrehajtó eljár. Itt igazából az időpontok nem tiszták, pl. én nem láttam, hogy mikori követelésről van szó, illetve mikor történt a fizetési meghagyás, az (első) végrehajtási lap kiállítása, stb.

SF