Végrehajtó kártérítése felelőssége

sok sikert egyébként szerintem nem sok jó mondható el a végerhajtókról vh bírókról sem jogosulti sem adósi szemszögből
sok végrehajtó cserélődik nagy a kísértés
mondjuk az is igaz hogy az ügyvédek többsége nem ért a végrehajtási joghoz -ezt a végrehajtók könyörtelenül ki is használják- ráadásul érdektelenek is az ügyekben mint a ti esetetekben is látszott

Az ügyfelem akkori ügyvédje jelentette be a nyomozás alatt, hogy rendeljék el a zár alá vételt. A megyei bíróság érkeztető bélyegzőjével elátott zár alá vételt elrendelő határozat van a kezemben. De onnét semmit nem kaptak sem a bíróságtól, sem pedig a végrehajtótól. Én nyomztam ki, hogy melyik végrehajtóhoz került az ügy, hogy volt ingófoglalás, hogy a végrehajtó azóta nem dolgozik. Olybá tűnik nekem a dolog, hogy az akkori ügyvéd nem foglalkozott ezzel utána, de a bíróság sem, hiszen a zár alá vételt nem is említette meg az ítéletben. Szóval itt van egyfajta hanyagság is az ügyfél (korábbi ügyvédje) részéről, de ez még nem jelenti azt, hogy a végrehajtó ne lenne hibás.

Találtam egy BH-t, az 1994.596-ost. Itt hasonló a helyzet. A végrehajtó nem jegyezte be az ingatlanra a végrehajtási jogot, azt eladták, és a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy "a végrehajtó mulasztásának hiányában ugyanis az ingatlan-végrehajtás eredményeként követeléséhez azonnal és egy összegben hozzájutott volna" a végrehajtást kérő. Megállapította azt is, hogy mivel a végrehajtónak törvényben előírt kötelezettsége a vh-jog bejegyzése, ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, ez a felróhatóságát megalapozza. Vagyis a végrehajtó a felmerült kárért helytállni tartozik.

A vh kifogással kapcsolatban nekem a következő a véleményem. Alapvetően a végrehajtást kérő nehéz helyzetben van, hiszen nem (minden esetben) rendelkezik tudomással arról, hogy az adósnak van-e vagyona, illetve, hogy van-e ingatlana. Ezt csak a végrehajtó tudja, tudhatja meg, hiszen neki van joga az ingatlan-nyilvántartásból adatokat lekérni. Tehát ha vh-t kérő nem tudja, hogy az adósnak van ingatlana, akkor nem tud kifogással sem élni az ellen, hogy az nem lett lefoglalva (zár alá véve). Ezt pedig nem lehet a hátrányára elbírálni.

Köszi a segítséget. Egyébként a Complex Kommentárja szokott jó dolgokat is írni. Úgy látszik ebben az esetben a régi szabályozáshoz fűzött kommentár bennemaradt.

szerintem igen hiszen a 449. § kimondja e tevékenységével összefüggésben okozott kárért
a Vht. 217. § kimondja "intézkedésének elmulasztása miatt" végrehajtási kifogást tejeszthet elő a fél ezt érdemes megfontolni hiszen sok esetben -de nem kizárólagos módon- a öbv ellen egy pozitívan elbírált vh kifogás kapcsán fordulnak a felek
mit tett az ügyfeled a zár bejegyzésével kapcsolatban?

egyébként nem a Complex iratmintatár ,az 1991-es Bh az irányadó hanem a Pp. a Ptk. és a Vht.

Kedves Rite!

természetesen polgári jogi igény biztosítására rendelték el a zár alá vételt. A határozatban a "teljes vagyonra" rendelték el a zár alá vételt.

Azért vagyok bizonytalan, mert a Complex Jogtár Ptk. 349.§-ához fűzött kommentárban a következő van leírva: "A bírósági végrehajtó felróhatóan késedelmes magatartásával okozott kárért a bíróság a felelelős."

Mivel mulasztásról van szó, a jogorvoslati lehetőség "ki nem merítése" nem jöhet szóbam hiszen nem volt mi ellen jogorvoslattal élni.

Végül ha Te azt mondod, hogy a végrehajtót kell perelnem, ezt akkor is megtehetem, ha már nem dolgozik végrehajtóként?

Köszi a választ egyébként.

A kérdés többszöri beküldés miatt törölve.

Mondjuk nem részletezed, hogy milyen zárat rendeltek el a büntetőeljárásban de gondolom polgárjogi igény biztosítására történt
Azért érdemes lenne konkrétan megnézni a zárat elrendelő végzést, hogy mire terjedt ki ingóra vagy ingatlanra… + fontos lehet a vht. 217. § és a Ptk 349. § közötti összefüggés mérlegelése is / a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható - a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette./
A perlést illetően az általad hivatkozott LB BH-is /1999. 16./ iránymutatást ad /Pp. hatásköri szabályok!!!/ Pp. 23. § b) bek. megyei bíróságnak van hatásköre és az öbv önállóan tartozik felelősséggel /Vht. 236. §/
Az 1991-es BH idejében még másik Vht. volt hatályban így a hivatkozásai is azon a jogszabályon alapulnak.

Sziasztok!

Van egy kis problémám. Az ügyfelemnél dolgozott 2 ember 2000-ben, sikkasztottak. A büntetőbíróság jogerősen elítélte őket. Még a nyomozás során 2000-ben be lett adva zár alá vétel iránti kérelem, és a nyomozóhatóság határozatban el is rendelte. ezt követően a megyei bíróság kiadta egy megyei végrehajtónak, aki az egyik delikvensnél az ingóságokat zár alá is vette. Viszont ennek volt lakás is a tulajdonában, de arra már nem kérte a bejegyzést a földhivatalnál. Így ez az elítélt el tudta adni a lakást, megakadályozva azt, hogy az ügyfelem a 2.000.000,-Ft-os kára megtérüljön, amit polgári bíróság megítélt.

Én megindítottam a végrehajtást, és tulajdonképpen most derült ki, hogy az ingatlan nem lett lefoglalva, és az, hogy ennek a két embernek gyakorlatilag semmi vagyona nincsen, csak letiltani lehet a minimálbért meg nem haladó fizetésükből.

Utána néztem a dolgoknak, és eszerint a Ptk.349.§-a alapján kell perelnem, mert ugye a végrehajtó mulasztása miatt az ügyfelem nem nyert kielégítést az egyik sikkasztó ingatlanából. Namost itt jön a bökkenő. A BH.1991.126. szerint a megyei bíróságot kell perelnem. A BH.1998.295. és az EBH.1999.16. szerint a bírósági végrehajtót kell perelni. A másik bökkenő pedig az, hogy a végrehajtó már 2001. óta nem dolgozik végrehajtóként.

Több kérdés is felmerült bennem:

1. Kit kell perelnem? (Jobban hajlok arra, hogy a végrehajtót.)
2. Ha a megyei bíróságot, akkor melyik bíróságra kell benyújtanom a keresetet?
3. Ha a végrehajtót kell perelnem, akkor beperelhetem-e úgy, hogy már nem dolgozik végrehajtóként?

Kérlek segítsetek, mert nem tudom mit tegyek. Köszönöm!