Miért nem szeretik a mediációt a magyar jogászok?


Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.11. 14:25

Félreértések elkerülése végett: kifejezetten híve vagyok annak, hogy a jogvita részesei között lehetőleg egyezség szülessék, és a per végső eszköz legyen. De hogy kötelező legyen az egyeztetés... Hadd döntse már el az érdekelt!

monalisa1 # 2006.08.11. 16:12

Kedves K.B.S.!
Uttörő becsületemre valahol itt a net-en olvastam róla még a múlt év második felében, de nem az ezen levelezős Fórumban!

Egy elég terjedelmes értekezés volt a Ptk. készülő reformjáról, és ott volt azon kitétel miszerint bírósághoz fordulás előtt be kelljen mutatni az eredménytelen meditálásról a papírost.

A lényeg: mindkét félnek előnyös lehet a gyors és költségkimélő eljárás a viták lezárásához, és ha mégsem jutnak egymással egyről a kettőre, akkor is jelentősen előszűrt mennyiségű "pör" zúdulna a bíróságok nyakába.

Van a meditációról is egy web-lap, és ott az egyik linkben...

Vadalma # 2006.08.11. 16:19

Kedves Monalisa,

nem lehet, hogy arra gondolsz, hogy a Pp. 121. § (1) f) pontja alapján a keresetlevélen fel kell tüntetni, hogy a felek között volt-e közvetítői eljárás folyamatban?

mondjuk ez egy régebbi rendelkezés, alapvetően már 2003. márciusától szerepel a kereset kötelező alaki kellékei között.

Vadalma

monalisa1 # 2006.08.11. 16:45

Mivel a pontos jogszabályhelyt is közölted (!), így lehet hogy én egy már idejemúlt szöveget olvashattam. (Az a baj, hogy esetenként egy már nem aktuális írást nem vonnak ki a net-ről, aztán ha terjedelmes, az ember nem lapoz a végére a dátum végett...

Tehát ha ez az előzetes közvetitői eljárás MÁR kötelező, akkor meg miért nem követelik meg a bíróságok?!

Mert én olyant még nem olvastam soha és sehol, hogy valaki amiatt panaszkodott volna: egy bíróság visszadobta a keresetlevelét ezen kötelező alaki kellékének hiánya miatt.

Akkor meg miért panaszkodnak hogy "annyira" le vannak terhelve a bíróságok, miközben "0" információ a mediációról - úgy nagy általánosságban.

Vadalma # 2006.08.11. 16:50

nem kötelező maga az eljárás, csak az, hogy feltüntesd, volt-e ilyen folyamatban. ha nem, nem.

gondolom, senki nem dicsekszik vele, ha alaki hiba miatt dobják vissza a keresetlevelét, mert az rettentő kínosnak számít ügyvédberkekben, azért nem hallhattál róla.

megabear # 2006.08.11. 18:39

Kedves KBS!
Jogász berkeben nagyon fontos a fogalmi tisztaság. Az egyeztetés és a közvetítés két, merőben más dolog. Ezért is hívják őket máshogy. Ugyanakkor, temészetesen, dönthessenek a felek, mit akarnak, de nem egy országban létezik kötelező mediáció. A felek ugyanis manapság többnyire azért akarnak pert, mert úgy tudják, ez az egyetlen lehetőség. Valójában nem a pert, hanem a megoldást akarják és ha világossá válik számukra, hogy ehhez van rövidebb, közvetlenebb út, biztosan azt fogják akarni. Mint korábban már magam is mondtam, vannak kivételek, részben a törvény emeli ki őket, részben egyes ügyek természete kívánja meg, hogy bírói döntés deklaráljon bizonyos alapvető érdekeket. De a bíróságok idejét kitöltő ügyek zöme nem ebbe a kategóriába tartozik és sokat közülük meg lehet oldani közvetítői eljárás során, a bíróság teljes kihagyásával.
Egyébként a 2002. évi LV. törvény 44. § előírta, hogy két év után értékeljék a tapasztalatokat és terjesszenek be hatástanulmányt a kormánynak. Hogy ez megtörtént-e és ha igen, akkor mi állt benne, jó volna tudni.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.11. 18:47

Jó. Én a kötelező közvetítést is mereven ellenzem.
Azért igen ritka szolgáltatás az, amelynek az ismertté tételét, népszerűsítését nem a szolgáltatók vállalják, hanem az államtól várják el.

megabear # 2006.08.11. 18:55

A közvetítés éppen annyira szolgáltatás, mint az ügyvédi tevékenység: törvénybe iktatott jogintézmény. De persze teljesen igaz és korábbi megnyilvánulásaimban én is azért ágáltam, hogy ne az államra várjanak az érdekeltek, hanem maguk igyekezzenek mindent megtenni a közvetítés ismertté és gyakorlattá tételére. A kérdés, amit fölvetettem éppen az, hogy kik az érdekeltek?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.12. 06:32

törvénybe iktatott jogintézmény.

Inkább törvényben szabályzott.
Számos ügyvéd, ügyvédi iroda is foglalkozik mediációval. Eörsiék pl. az elsők között kezdték, maga Eörsi nyomta is a törbényt a parlamentben erősen.

megabear # 2006.08.12. 15:53

Olyannyira, hogy ő érte el, hogy ne kelljen semmilyen képzés hozzá. Elég durva volt.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.12. 19:14

A négy fajtából az egyikhez kell. Most meg nem mondom, melyikhez. (Már ha nem vagy jogász - mert akkor valóban nem kell további végzettség.)

Vadmacs # 2006.08.13. 06:39

Sziasztok! A mediációval kapcsolatosan említettétek azt, hogy az emberek nincsenek tisztában annak lehetőségével. Nos, az igazság az, hogy alapvető jogintézményekkel nincsenek tisztában sajnos. Véleményem szerint a középiskolában a végzős osztályoknak kellene tanítani jogi ismereteket, és azon belül a problémák megoldásának kezelési lehetőségeit is. A tanári munkám során lépten nyomon tapasztalom azt, hogy a kamaszok, de a szüleik is keverik a polgári jogi és a büntetőjogi fogalmakat. Biztos tudjátok, hogy a családsegítő szolgálatoknak is van jogi tanácsadási szolgáltatása, talán még ott lehetne irányítani az embereket a mediáció felé. (Persze a családsegítőbe nem azok járnak tanácsért, akik meg tudják fizetni az ilyesmit.) Azt egy kicsit furcsának tartom, hogy nem kell a mediációs tevékenységhez jogi végzettség, esetleg más végzettséget azért előírnak? Hol lehet bővebben olvasni erről a témáról a neten? (Köszi előre is)


Üdv néktek

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.13. 07:31
Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.13. 07:34

Egyébként 2002. évi LV: tv.

megabear # 2006.08.13. 08:19

A négy fajtából az egyikhez kell.” Az eü közvetítés van képzéshez kötve, de ezt egy korábbi (2000-es) tv. szabályozza. Pécsett zajlik ilyen képzés.

megabear # 2006.08.13. 14:40

Azt egy kicsit furcsának tartom, hogy nem kell a mediációs tevékenységhez jogi végzettség
Ez azért van, mert a közvetítés nem jog, hanem érdek alapú megoldásokra törekszik. Az a lényeg, hogy a felek ismerjék föl a valódi érdekeiket, vegyék észre, hogy ezek illeszkednek-e valamilyen módon egymáshoz és ennek megfelelően találjanak megoldásokat. A felek állapodnak meg egymással. A közvetítő nem a jogi lehetőségeket tárja föl, hanem a kommunikációs zsákutcákat oldja meg.

megabear # 2006.08.13. 20:18

http://www.mkogy.hu/…98/18998.pdf címen megtaláltam a Kvt.44.§ által előírt, a 2 éves gyakorlati tapasztalatokról beszámoló im-i jelentést. Nagyon tanulságos.

Vadmacs # 2006.08.15. 12:11

Köszönöm szépen a javasolt cikkeket!


Üdv néktek

megabear # 2006.08.17. 05:55

Néhány morzsa a miniszteri beszámolóból, ami szöget üt az ember fejébe:
Hazánkban évi 1,1 millió(!!!) bírósági ügy érkezik(2001-ben). Mediációs eljárás viszont csak 721 (2004-ben) volt.
A bejegyzett mediátorok 51%-a jogász! Ha szeretik és ha hisznek benne, akkor miért nem csinálják? Na ezt magyarázzátok meg nekem!
Ha meg nem szeretik és/vagy nem hisznek benne, akkor miért regisztráltak oly sietve?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.17. 06:05

Már magyarázták. Nincs hozzá ügyfél. Nem igénylik.
Hogy is mondjam... Az éttermek igen nagy százalékában kínálnak vegetáriánus kosztot is - mégis, csak a vendégek elenyésző hányada kér belőle. Ugye, azért nem a konyhafőnök a hibás?

megadott # 2006.08.17. 06:45

Kedves fórumozók! Már megint, ahogy mondani szokták "sok a duma". Nincs ügyfél, nincsenek tisztában, rossz a szabályozási környezet, sajnos, sajnos, nincs mit tenni. De hogy most mit csináljunk a helyzet megváltoztatásáért, arról nem sok szó esik. Például csináljuk azt, hogy szervezzünk egy ügyvéd - "laikus" mediátor találkozót, és dolgozzunk ki egy kölcsönösen előnyös megoldás tervezetet. Megadott és gondolom Megabear is szeretettel várja email címére az inkognitótól mentes jelentkezéseket, amelyekre természetesen inkognitótól mentes válaszokat küldenének a dolog megszervezése érdekében. De ha az bizalomépítőbb, akkor a címekre érkező inkognitós üzenetekre előbb mi küldünk inkognitó mentes válaszokat. Csak kezdődjék már el valami.

megabear # 2006.08.17. 06:54

Magyarországon hosszú ideig nem voltak kínai éttermek. Senkinek sem hiányoztak, vagy csak nagyon keveseknek. Azután lettek és érdekes, olyanok is elmennek kínait enni, akik pl. nem utaztak el Prágába a 70-es években csak azért, mert ott lehetett a szocialista táborban egyedül kínai étterembe menni. Szóval vannak dolgok, amikről nem tudván, nem is érdeklődünk iránta.
Egyébként szívesen csatlakozom Megadott ötletéhez: lássuk, mennyire nyitottak a jogászok?

gygy (törölt felhasználó) # 2006.08.17. 07:19

Kedves jogász és nem jogász mediátor kollégák!

A topik címéből én is azt érzem, hogy a magyar mediátoroknak van egy kis üldözési mániájuk.

Az alapvető probléma valóban abban áll, hogy a mediáció a nagyközönség részére teljesen ismeretlen jogintézmény.

Vannak már különböző mediátor egyesületek, közösségek, de olyannal még nem találkoztam, akik a mediáció marketingjével foglalkoznának.

Egy ilyen egyesület létrehozásával lehet hogy minden problémánk megoldódna?!

Az igazságügyi szakértők és az ügyvédek kamarákba tömörülnek és éves szinten tizen - huszon-egynéhányezer forintos tagdíjat fizetnek.

Véleményem szerint a mediátori bevételek is megérnének ennyit.

A tagdíjakból lehetne egy kiadványt készíteni (és egy honlapot), amelyben csak az tagdíjat fizető egyesületi tag mediátorok szerepelnének, a többi bevételből különböző fórumokon a mediációt magát lehetne futtatni.

A jogászoknak sem lehetne aggályuk, mert részvétel egy névjegyzékben véleményem szerint nem jelent reklámot.

A mediáció megismerésének 10-15 éves idejét 3-4-5 évre lehetne így csökkenteni.

Szívesen fogadnám erről a véleményeiteket a gyulavarigy@citromail.hu címen és ezen a fórumon is.

Üdv:
GyGy

Kovács_Béla_Sándor # 2006.08.17. 07:22

Hogy folytassam a resztoran párhuzamot: a reforméletmód népszerűsítése a kizárólag vegakaját forgalmazó éttermeknek elsődleges érdeke, hiszen az ő forgalmuk csak ebből áll. A többieket nem zavarja különösebben, ha az kedves vendég lángolt cukkini helyett inkább bélszínt eszik véresen - csak náluk egye.

megabear # 2006.08.17. 07:43

Semmiképpen sem vagyok ellene annak, hogy a majdani bevételek terhére megelőlegezzek 10-20, vagy akár 30 E Ft-nyi évi tagdíjat. Nagyon jó lenne létrehozni egy olyan szakmai szervezetet, amelyik a marketing problémával foglalkozna. Magam nem vagyok egy szervezet felépítő típus, de szívesen csatlakozom hozzá és dolgozom is érte, ha avatott személyek látnak neki.

Ugyanakkor ott az az 51%-nyi jogász, akinek minden marketing nélkül bekopogtat az ajtaján az ügyfél. (a több, mint 3000 jegyzett mediátorból ez tehát több, mint 1500-at érint). Nekik nem kell marketing, csak az, hogy maguk is elhiggyék: sok esetben ez a választandó eljárás. Nem arról beszélek, hogy a jogászok forduljanak "laikus mediátorhoz", hanem hogy maguk ismerjék fel a dolog jelentőségét és használják. Ha ezt megteszik, akkor megtörténik az áttörés. Azután (persze az előtt is!) jöhetünk mi, laikusok a magunk marketingjével, hogy hozzánk is forduljanak. Úgy gondolom, 1,1 millió ügyből jut is, marad is.

KBS-nek: l. 51%! Egye náluk!