Kedves Fórumozók!
Az alábbi ügyben várnék véleményeket.
Talán olvasták a szegedi lottónyertes házaspár esetét.
https://444.hu/…-letoltendot
A hír számos médiafelületen és a nyomtatott sajtóban is megjelent főleg 2019 decemberében, amikor az ügy elindult, ám voltak olyan médiák, akik az ügyet végigkísérték. Az cikkekből az derül ki, hogy a házastársi közös vagyon egy részét a közös vagyon megosztása során a férj eltitkolta a feleség elől, amelyet a szegedi ügyészség csalásnak minősített és vádat emelt az elkövető ellen, aki végül jogerősen két év felfüggesztettet kapott.
https://www.penzcentrum.hu/…erfi-1130928
Ugyanakkor egy évvel korábban Budapesten is történt egy feljelentés hasonló ügyben. Itt a válóper során - mivel a feleknek nem volt közös bankszámlája - a bankszámlák kikérése után derült ki, hogy az egyik fél (aki előzetesen azt állította, hogy a fizetését teljes mértékben a közös háztartásra költötte és ezt a tőlük külön élő édesanyja tanúvallomásával is bizonyítani kívánta, aki azt vallotta, hogy semmit nem tud a felek vagyoni viszonyairól, csak azt amit a gyermekétől hallott) valójában a fizetésének jelentős részét ugyanazon összegben hónapról-hónapra az édesanyja számlájára utalta, több esetben "megtakarítás" közleménnyel. Amikor ez kiderült, akkor azt adta elő, hogy ez szülői kölcsön volt, amit azonban semmivel nem tudott alátámasztani, úgyhogy a bíróság az átutalások összegét a közös vagyon részének tekintette és megosztotta a felek között.
A cselekmény kiderülte után feljelentés is történt, azonban a kerületi ügyészség a feljelentést elutasította, külön kiemelve, hogy az átutalások a házastársi közös vagyon terhére történtek és "ez kizárja a vagyoni típusú bűncselekmény elkövetését".
Amikor a sajtóban megjelent a szegedi lottónyertes házaspár esete, akkor a feljelentést tevő fél az egy évvel korábbi elutasításról tájékoztatta a vádat képviselő szegedi ügyészséget (pontos ügyszámmal és adatokkal) és kérte, hogy kerületi ügyészség álláspontjáról a vádlottat is tájékoztassa, hogy az védelmében felhasználhassa. Ezzel szemben a szegedi ügyészség a bejelentést feljelentésként értékelve, nyomozást rendelt el, az ügy visszakerült a fővárosba, ám a kerületi ügyészség a korábbi álláspontján nem kívánt változtatni.
A szegedi ügy tovább folytatódott, a vádlott nem kapta meg az információt az egy évvel korábbi feljelentés megállapításáról. A végeredmény ismert.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC, törvény (Be.) 3.§ (6) bekezdése kimondja, hogy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni.
Kérdésem: ez ugye azt jelenti, hogy a vádlottat kötelesek lettek volna a bejelentésről tájékoztatni?
