Rágalmazás?


Majordomus # 2023.01.15. 20:32

Nem úgy tűnik mintha ez vihar lenne a biliben?

Szomorú örökös # 2023.01.15. 16:56

Csaba7

Eleve a rágalmazás magánvádas, ami személyes megjelenést (a sértett állítása szerint Németországban él) igényel

Ráadásul az egész eljárás egy békéltető egyeztetéssel kezdődik.
Ha a „sértett” már ott eleve nem jelenik meg, akkor az eljárás véget is ér.

eljárási költsége van a sértettnek és ő képviseli a vádat is, azaz a bizonyításhoz szükséges nyomozást is neki kell lefolytatnia, ámde hatósági jogkör nélkül. Rendőrségi IP címes nyomozásra csak akkor kerülhet sor, ha a vádat a bíró indokoltnak látja átutalni az ügyésznek, aki elrendelheti a rendőrségi nyomozást.

Eljárási költsége valóban van, annak illetékbélyegben történő leróvása nélkül nem is foglalkoznak vele. De a nyomozást nem a sértettnek kell lefolytatnia - ezt nagyon rosszul tudod - azt a rendőrség fogja hivatalból elvégezni, ha a magánvádas eljárás megindul. Ha pedig a rendőrség eredményre jut a nyomozás terén, akkor kérik nyilatkozattételre a „sértettet”, hogy fenntartja-e még továbbra is a magánvádat és ha igen, akkor kerül bíróságra az ügy. Persze ez úgy működik, hogy ha a rendőrségen tesz feljelentést, akkor a rendőrség nyomoz - ha akar egyáltalán nyomozni - majd átadják az ügyet a bíróságnak és ott folytatódik a történet. Ha a bíróságra kerül a dolog, akkor viszont a bíróság rendeli el a nyomozást az illetékes rendőrségtől.

Szomorú örökös # 2023.01.15. 16:48

Csaba7

a vádlott saját nevét és arcképét használta

És ezt a „vádlott” tudja egyedül, senki más. Szóval látom, még mindig nem érted.

drbjozsef # 2023.01.15. 14:45

Ha egy törvény A, B, C, és D feltételhez köti egy bűncselekmény megvalósulását, akkor a bíró tetszése szerint eldöntheti, hogy ha csak A és D feltétel teljesült, akkor is fenn áll a bűncselekmény?
Nem, akkor nem.
De esetedben nem ez van. Honnan vetted pontosanazt, hogy „a rágalmazás bűncselekmény egyik feltétele az, hogy a sértett a nagy nyilvánosság számára (esetünkben az online felület közönsége) is felismerhető, beazonosítható legyen”?

A Btk. se többet, se kevesebbet nem állít, mint hogy : „Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

"valakiről"

Minden más értelmezés már nem közvetlenül a szövegből következik. Tehát ha van is rá joggyakorlat, attól a bíró még eltérhet általában.

Csaba_7 # 2023.01.15. 12:56

Szomorú örökös

Ahogy drbjozsef is írta, csak a sértett kiléte ismeretlen, a vádlott saját nevét és arcképét használta. Az, hogy "ügy" lesz-e belőle, szerintem elég összetett kérdés. Eleve a rágalmazás magánvádas, ami személyes megjelenést (a sértett állítása szerint Németországban él) igényel, eljárási költsége van a sértettnek és ő képviseli a vádat is, azaz a bizonyításhoz szükséges nyomozást is neki kell lefolytatnia, ámde hatósági jogkör nélkül. Rendőrségi IP címes nyomozásra csak akkor kerülhet sor, ha a vádat a bíró indokoltnak látja átutalni az ügyésznek, aki elrendelheti a rendőrségi nyomozást. Ez pedig, ismerve a konkrét szóváltást, legalábbis kétséges, hogy megtörténne.

Csaba_7 # 2023.01.15. 12:46

drbjozsef

A jogszabálynak nem mondhat ellent, de tartalommal megtöltheti tetszése szerint az eleve szubjektív szabályokat.

Ha egy törvény A, B, C, és D feltételhez köti egy bűncselekmény megvalósulását, akkor a bíró tetszése szerint eldöntheti, hogy ha csak A és D feltétel teljesült, akkor is fenn áll a bűncselekmény? Nem inkább arról van szó, hogy a bűncselekmény megvalósulásának minden feltételét egyenként eldöntheti (elvileg a tárgyalás arról szólna, hogy a felek - érvek és bizonyítékok útján - éppen arról próbálják meggyőzni a bírót, hogy ezen feltételek és vele a bűncselekmény fenn áll-e)?

Szomorú örökös # 2023.01.15. 10:49

drbjozsef

Az anonim közösségi felületen akármilyen nevet és profilképet írhatok, mint felhasználó, nem ellenőrzi a kutya sem. Ezt ráadásul csak én tudom, hogy valós adatokat tartalmaz, mindenki más számára ez titok. Úgyhogy szerintem itt akkor is ismeretlen tettes ellen fog menni a feljelentés, mert egy ilyen szituban nagyon mellé lehet nyúlni.

drbjozsef # 2023.01.15. 09:55

Nyilván ez esetben ismeretlen tettes ellen lehet feljelentést tenni,

Nem a tettes ismeretlen, hanem a sértett...

Szomorú örökös # 2023.01.15. 04:50

Csaba7

Egy anonim közösségi felületen A felhasználó (valós, teljes névvel, őt ábrázoló profilképpel) gúnyos szándékkal megjegyzést tesz B felhasználó feltételezett életére. B felhasználó hamis, internetről beszerzett profilképet használ, neve a vezetéknév monogramjából, keresztnévből és egy vármegyééből áll.

Nyilván ez esetben ismeretlen tettes ellen lehet feljelentést tenni,
de sok esélyt nem látok, hogy egy szimpla rágalmazás ügyben bármi folytatása is lesz az ilyen jellegű nyomozásnak.

B felhasználó a sértő kommentre cáfolatot ad, de konkrét, beazonosítható adatok nélkül, majd rágalmazási perrel fenyegeti A felhasználót.

Erre szokták azt mondani, hogy „nem zörög a haraszt...

A két felhasználó a valós életben nem ismeri egymást.

Ha ügy lesz belőle és karakán rendőrhöz kerül, akkor le fogja nyomozni az illető kilétét és onnan kezdve mindketten tudni fogják, hogy ki a másik, onnan kezdve már nincs bújócska névtelen azonosítók mögé. A hatóságnak megvan a lehetősége rá, hogy IP címek alapján mindenkit beazonosítson, ehhez a fórumot üzemeltető szolgáltató segítségét is ki fogja kérni és megtalálnak mindenkit. Hidd el, ezt személyes tapasztalatból írom. Azonban ha nem lesz belőle ügy, mégis viszont bármelyik is a hatóságot megkerülve „személyes elégtételt akar venni”, miután kiderült, hogy ki-kicsoda, az már más történet és az már büntetendő. Szóval azt senkinek nem javasolnám.

Majordomus # 2023.01.14. 20:44

Hát ha a 2 fél nem ismeri egymást akkor ki sértett meg kit?

Az egyik profilkép a másikat?

drbjozsef # 2023.01.14. 17:31

Minden ítélet a bíró szubjektív ítéletén alapul.
Ezért függetlenek.
A jogszabálynak nem mondhat ellent, de tartalommal megtöltheti tetszése szerint az eleve szubjektív szabályokat. Pont mint az ilyen rágalmazós, zaklatós, becsületsértős ügyek.

Csaba_7 # 2023.01.14. 13:20

drbjozsef

És mi van akkor, ha senki nem tudja? Igazából egyik állítás sem bizonyítható, sőt mindkettőre lehet tanúkat is hozni, akik akár úgy is igazat mondhatnak, hogy egymásnak ellentmondanak. Továbbá, ha egy nem valós, online perszónán keresztül rágalmazni lehet egy valós személyt, aki akár teljesen ismeretlen is maradhat a rágalmazás tanúi előtt, akkor a rágalmazás mint bűncselekmény gyakorlatilag permanensen fenn áll az összes létező internetes vitában. Hossztávon ez a South Park sorozat híres "mindenki kontra mindenki" szituációját eredményezi, ellensúlyként egyedül azt a vélekedést(!) állítva, hogy ilyen tömeges perindítás úgy sem fordulna elő.

"Bizonyos körülmények között lényegében bármi kimerítheti." - ez esetben viszont akkor megint csak a törvény rossz, mert az ítélet függetleníthető a törvény által megadott feltételektől, lényegében a bíró saját szubjektív véleményén alapul, miközben a vádlott gyakorlatilag mindaddig bűnös, amíg nem bizonyítja ártatlanságát (az általam olvasott ügyvédi leiírásokból az derült ki, hogy a vádlott a valóság bizonyításával is csak akkor állhat elő, ha a bíró ezt indokoltnak látja, ugyan akkor a sértett ezirányú együttműködésre semmilyen formában nem kötelezhető. Következésképp a vádlott sorsa egyedül a sértett és a bíró kényén-kedvên múlik).

Nem vagyok jogász, de ez nekem egy picit távol állónak tűnik a jog mint olyan szellemiségétől, ami ha jól tudom, általános érvényűségre és kölcsönösségre törekszik.

drbjozsef # 2023.01.14. 11:48

Csaba7,

Az, hogy ő mivel jelenik meg ezen a felületen, nem számít. Mi van akkor, ha A felhasználón kívül az összes többi tagja ennek a felületnek pontosan tudja, hogy kicsoda IRL B? Mi van akkor, ha akár csak egy is tudja?

Bizonyos körülmények között lényegében bármi kimerítheti.

Csaba_7 # 2023.01.14. 03:34

Internetes rágalmazási vád ügyében kérnék segítséget. Megáll-e a rágalmazás vádja abban az esetben, ha a sértett valós, offline személye nem beazonosítható? A történet röviden:

Egy anonim közösségi felületen A felhasználó (valós, teljes névvel, őt ábrázoló profilképpel) gúnyos szándékkal megjegyzést tesz B felhasználó feltételezett életére. B felhasználó hamis, internetről beszerzett profilképet használ, neve a vezetéknév monogramjából, keresztnévből és egy vármegyééből áll. B felhasználó a sértő kommentre cáfolatot ad, de konkrét, beazonosítható adatok nélkül, majd rágalmazási perrel fenyegeti A felhasználót. A két felhasználó a valós életben nem ismeri egymást.

Mivel a btk szerint a rágalmazás bűncselekmény egyik feltétele az, hogy a sértett a nagy nyilvánosság számára (esetünkben az online felület közönsége) is felismerhető, beazonosítható legyen, felmerült bennem a kérdés azzal kapcsolatban, hogy a fent vázolt történet kimeríti-e a rágalmazás fogalmát?