Tisztelt Rigóz !
Köszönöm szépen a segítségét !
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Hogyan tudja ismer?söm a pénzbüntetést befizetni Németországból ha nem kapott bankszámlaszámot ? Csekket sem kapott. Telefo
Bár tudtommal nem nyomozó ügyészségi hatáskörbe tartozik mindez, a biztonsági őr ugyanis nem hivatalos személy, ráadásul mégcsak nem is hivatalos személy sérelmére vagy eljárásában, azzal összefüggésben elkövetett bűncselekmény tartozik nyomozó ügyészségi hatáskörbe.
Tisztelt Klau 1991!
Jó eséllyel pénzbüntetésre, próbára bocsátásra, esetleg - ha mondjuk más bűncselekményt, így különösen könnyű vagy ne adj isten súlyos testi sértést is megvalósított a cselekménye - végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés várható.
Igen, javasolt, hogy forduljon ügyvédhez vagy ügyvéd kirendelését kérelmezze.
Tisztelt Szakértők
Egyik külföldön élő ismerősöm kapott egy levelet Magyarországról, amiben Garázdaság vétsége ès más bűncselekmény miatt Nyomozói ügyészség vádiratót nyújtott be a Járásbírósághoz.
Bűntetlen előéletű , mindez verekedès miatt 1 biztonsági őrrel parkolóban.Mire számíthat ?
Forduljon e ügyvédhez ?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Hogyan tudja ismer?söm a pénzbüntetést befizetni Németországból ha nem kapott bankszámlaszámot ? Csekket sem kapott. Telefo
Kedves Rigoz!
Köszönöm szépen! Így már stimm :)
Vadvirágocska
Önmagában az, hogy valótlan indokokkal váltak meg Tőle, attól még nem valósult meg becsületsértés vagy rágalmazás.
A becsületsértés akkor valósul meg, ha a valótlan indok a becsület csorbítására, a társadalmi megítélés rombolására objektíve alkalmas.
A rágalmazás pedig akkor, ha valakire nézve valótlan vagy érdemét tekintve a valót hamis színben feltüntető módon állítanak valamit és ez az állítás valósága esetén felelősségre vonást ereedményezhetne.
A leírtak alapján ilyen körülmény megvalósulására a nagy nyilvánosság - amire hivatkozol - ellenére sem lehet következtetést levonni.
A hamis tanúzás az egy másik jogi kategória, de ezt a másik topikban már kifejtettem, így arra visszautalva mellőzöm az ott írtak megismétlését.
Ugyanez a helyzet a hamis okiratok felhasználásával is, az sem ebben az irányban valósíthat meg büntetőjogi tényállást, ami egyébként az érintett számára kedvezőbb, mert a felmerülő tényállások súlyosabb büntetési tétellel bírnak és nem az érintettnek kell utána menni, hanem az ügyésznek.
@Vadvirágocska: Hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha valamely védett tulajdonsága alapján - tartós betegsége, fogyatékossága, vallási nézete, poltikai vagy egyéb véleménye, neme, bőrszíne stb. - a vele összehasonlíthatókhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül(t).
Tárgyi esetben akkor valósulhatott meg hátrányos megkülönböztetés, ha bizonyítást nyer, ha a férfi kollégáihoz képest azért részesült csupán kedvezőtlenebb bérezésben, mert nő.
Ha ezt szóvá tette és ezért kirúgták, az felvetheti pedig az egyéb vélemény alapján való hátrányos megkülönböztetés, bár ebben könnyen bele is lehet kötni, hogy igenám, de kihez képest (egy ugyanezen a jogi alapon alapuló ügyemben éppen ebben fogtak meg...) valósult meg, kik a kontrollcsoport, ha mást nem rúgtak, illetve más nem szólalt fel, így nem állapítható meg, hogy Őt kirúgták volna a felszólalás miatt?
Kedves Rigoz!
Köszönöm válaszod!
"A megnyilvánulás jellegét tekintve valósíthat meg további tényállást, az Ön által említett irányban különösen akkor, ha a becsület csorbítására, azaz a társadalmi megbecsülés csorbítására, megvetés kiváltására alkalmas."
További tényállás tekintetében mire lehet gondolni?
Hozzátartozómat diszkrimináció érte, aminek hangot adott, majd elbocsátották mondva csinált indokokkal, melyekkel munkavégzését sározták be nagy nyilvánosság előtt (az egész cégben port kavart és mindenki tud róla, kb 45-50 főről van szó) olyan állításokkal, melyeknek valóság alapjuk nincsen.
Jelentős érdeksérelem tekintetében arra próbáltunk volna gondolni, hogy olyan valótlan indokok lettek leírva a felmondás indokául, melynek következtében a munkahelyét 5 év után elvesztette.
Ezen a vonalon felejtős ezek szerint a rágalmazás vagy a becsületsértés?
Az a dühítő ebben az egész ügyben, hogy az alperes nagyon szemét és tisztességtelen módon áll hozzá a perhez megpróbálva mindent bevetve, ha törvénybe ütközik, ha nem. Mi meg kis emberek próbáljuk az igazunkat védeni és bizonyítani, és ennek ellenére ha hamis tanúzás történik, vagy dokumentumokkal való visszaélés, kb semmi nem történik szinte és az ilyen aljas felek pedig következmények nélkül megússzák szinte mindig.
Vadvirágocska
És mi az ítélet ?
Őszintén megmondom a leírtak alapján KBS-nak van igaza.
„..."A per tárgya meg valószínűleg egyszerűen jogellenes munkaviszony megszüntetés. Fölösleges ebből személyiségi jogi problémát generálni.”"
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Annyit tudok, hogy hátrányos megkülönbözetés érte a hozzátartozómat (nő) munkahelyén szakmai végzettség tekintetében, mely esetében a munka betöltésének feltétele volt, míg más kollégák (nők) esetében ugyanaz a pozíció (munkaköri leírásban megfogalmazottak ugyanazok voltak) esetében nem volt feltétel a szakmai végzettség. Hozzátartozóm alacsonyabb bérezésben részesült, míg más kollégái magasabb bérezésben. Ennek hangot adott jelezve indokait, majd X idő eltelte után mondva csinált indokokkal elbocsátották.
A hátrányos megkülönböztetés miatt indult a személyiségi jogi per, ahol a munkához való jogtól való megfosztás is szerepel, mint Őt ért sérelem.
Vadvirágocska
@ Vadvirágocska: Ha a felmondás alapjául szolgáló állítás valtólan, az elsősorban érvénytelenségi ok a felmondás vonatkozásában.
A megnyilvánulás jellegét tekintve valósíthat meg további tényállást, az Ön által említett irányban különösen akkor, ha a becsület csorbítására, azaz a társadalmi megbecsülés csorbítására, megvetés kiváltására alkalmas.
Ezt külső szempontból kell nézni, nem a szenvedő fél egyéni érzékenysége a mérvadó.
@KBS: Értem, köszönöm az építő jellegű kommentárodat (Én abban a hiszemben voltam, hogy az alperes a gyermek lesz és Őt, mint kiskorút az édesanyja, mint a szülői felügyeleti jog gyakorlója képviseli törvényes képviselőként).
(Továbbá az alkotmányos jogokat a deklarált államcélokkal. De szerintem ebbe már inkább ne menjünk bele.)
A per tárgya meg valószínűleg egyszerűen jogellenes munkaviszony megszüntetés. Fölösleges ebből személyiségi jogi problémát generálni.
Keverni tetszik az alkotmányos jogokat a személyiségi jogokkal.
(Úgy szeretem, amikor egy a laikus oktat.)
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
A munkához való jog mindenkinek alkotmányos joga, ami az Alaptörvényben is benne van.
Ha valakit jogellenesen bocsátanak el 5 év távlata után és ezt az illető tudja is igazolni a per során, akkor a munkához való jogától megfosztásra került, nem?
Hátrányos megkülönböztésen belül van említve a munkához való jogtól való megfosztás, de ezt nem tudom itt kifejteni sajnos, mert nem az én ügyem (én csupán próbálok segíteni, kutakodni, információkat gyűjteni).
Csak szerettem volna a lentebbi kérdésekre választ kapni, ezért írtam ide.
Köszönettel,
Vadvirágocska
OFF
Rigoz, pont a konkrét esetben indokolt lehet csak a pénzt kérni. Tudniillik az alperes a szülő lesz, nem a gyerek. (V.ö.: felelősség vétőképtelen személy által okozott kárért) A szülővel szemben pedig se a megállapításnak, se az eltiltásnak nincs helye, de még a bocsánatkérésnek se nagyon.
A fizetési meghagyással igazad van, de nagy eséllyel per lesz abból i.
ON
Mióta személyiségi jog a "munkához való jog"? És hogyan lehet attól valakit megfosztani? Nem veszlek fel dolgozni? Ne haragudj, de az meg az én jogom.
Ha valóban személyiségi jogi pered van folyamatban, abban alighanem kötelező a jogi képviselet. Miért nem az ügyvédedet kérdezed? Vagy úgy gondolod, nem ért hozzá, jobb, ha segítesz neki?
Tisztelt Szakértők, Ügyvédek!
Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy polgári peres eljárásban amennyiben a pert megindítót az alperes a jogvita alatt szándékosan rágalmazza és valótlant állít róla, melyek igazolhatóak, hogy nem igazak, ez esetben érvényesül-e a Btk-ban leírt rágalmazás vétsége? S amennyiben igen, hogyan lehet a bíró figyelmét erre felhívni, hogy foglalkozzon vele?
Dióhéjban: Személyiségi jogi perről - munkához való jog megfosztásáról van szó. Hivatalos dokumentum keretében lettek valótlan dolgok állítva, melyek a becsület és jó hírnév csorbítására alkalmas tényeknek megfelelnek, jelentős érdeksérelmet okozva (munkához való jogtól megfosztás). Ha a hivatalos dokumentumban állított valótlan dolgok bizonyítása során bebizonyosodik, hogy valóság alapjuk nincsen, akkor ez esetben polgári peres eljárástól függetlenül a rágalmazás vagy becsületsértés megvalósul-e Btk. vonatkozásban?
Köszönettel,
Vadvirágocska
@KBS: Hát akkor fordulhatnak közvetlenül közjegyzőhöz is elsőkörben.
Amúgy Én a személyiségi jogok sérelmével kapcsolatos valamennyi pert a megyeszékhely szerint területileg illetékes járásbíróság, Budapesten a PKKB illetékességébe és hatáskörébe utalnám.
A törvényszéki hatáskörbe utalásnak ugyanis nem látom semmilyen ésszerű indokát, főleg, hogy most már elsőfokon is ügyvédkényszer van, aminek több a hátránya szerintem a jogkereső ügyfeleknek, mint hátránya.
Amúgy azt is nagy ostobaságnak tartanám egy ilyen ügyben, hogy ne kérne a sérelmet szenvedett fél bocsánatkérésre kötelezést is legalább, egy kisgyerek esetében pedig erkölcsi okokból nem kérnék azonban sérelemdíjat.
Dehát ez Én vagyok...
(A Pp. szabályozása ebben a körben kissé szövevényes, de nekem az a véleményem, hogy ha a kereseti kérelem csak sérelmi díj megfizetésére irányul (tehát mellőzi az objektív jogkövetkezményeket), és a követelés nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor az a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik, és így nem kötelező a jogi képviselet. Más kérdés, hogy pont egy sérelmi díj iránti perben senkinek nem mondanám, hogy csak nyugodtan próbálkozzon ügyvéd nélkül.)
@KBS: Hát igen, az még borsos falat lehet anyukának, de az ügyvédkényszer a személyiségi jogi perek kapcsán lehet nekik kedvező tényező.
(Ez a büntetőjogi része. A polgári jogi, kártérítési kicsit másképp fest.)
@KBS: Akkor még olcsón megússza a gyermek szerintem...
A kora miatt nem büntethető. De egy védelembe vétel kinéz.
Tisztelt Ügyvéd úr!
A segítségét szeretném kérni.Fiam 12 éves lesz júliusban.
tegnap az iskolabuszon bántotta egyik társát.Sajnos a gyermek agyrázkódást és orrcsonttörést szenvedett.Mivel ez súlyos testi sértés,milyen végkifejletre számíthatunk?
Várom mielőbbi válaszát!
Köszönettel:Amina
Senki,
Mit kaphat?
A körülmények ismerete nélkül annyit lehet mondani, hogy akár 5 évig terjedő szabadságvesztést is.
(ha átcsúszik 500.001. forintra az elkövetési érték, és minősített esetbe tartozna az elkövetés)
Ha tényleg 500e alatt marad, akkor legfeljebb 3 év (az üzletszerűség sajnos a 12 sértett esetén valószínűnek tűnik) . De ha van a javára is értékelhető körülmény (büntetlen előélet, vagy pl. az okozott kár enyhítése!!!), akkor ebből nem valószínű, hogy letöltendőt kapna.