Online jogi tanácsadás

Abban kérném a segítséget, hogy a 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról és a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről együttesen kihasználható-e.
Nekem nem sikerült erre a kérdésre választ kapnom a leírások alapján.

Ha valaki a nem rendeltetésszerű játékkal indokolatlan költséget okoz a társasháznak, azt rá kell hárítani. Ez a társasház feladata, a kérdező dolga, hogy ezt teljesíthető formában tárja a társasház elé. Az igényérvényesítésnek a fizetési meghagyás a legegyszerűbb módja, de ha az perré alakul, akkor azt a pert meg is kell nyerni. Tehát tudni kell bizonyítani (a bemondás kevés!), hogy ő ezzel játszik, és tudni kell az így okozott költségtöbbletet számszerűsíteni. Ez sem lesz könnyű, de még mindig semmiség a mások egészségkárosodásának bizonyításához képest.

maya_,

Ha jól értelek, tudod ki az.
Gyűjtsél jó sok bizonyítékot (mondjuk videofelvételeket), és akkor polgári pert indíthatsz a súlyos egészségkárosodásod miatt. Csodálkoznék, ha nyernél, de hát láttunk már csodákat ebben az országban.

Bár ha egy társasházban a lift zaja valakinek súlyos egészségkárosodást okoz, akkor ott nem csak az "illető" hibája az...

A paranoia gyógyíthatatlan betegség, de gyógyszerekkel egészen jól féken tartható.

Akkor szabálysértés? Feljelentést szeretnék tenni miatta és nem tudom milyen törvényt / szabályt sért a tevékenység.
Súlyos egészségkárosodást okoz az, hogy játszik a lifttel az illető. Egész nap ezzel szórakozik.

maya_

„Az milyen bűncselekménynek számít, hogy társasházban az egyik lakó szórakozásból nyomkodja a lift gombokat, üresen küldözgetve a liftet, a felesleges zajjal egy vagy több lakónak súlyos egészségkárosodást okozva?”

Még hogy „bűncselekmény”???????? Na ez a kérdés volt a nap vicce, már bocsánat.

Tisztelt forumozók!
Az milyen bűncselekménynek számít, hogy társasházban az egyik lakó szórakozásból nyomkodja a lift gombokat, üresen küldözgetve a liftet, a felesleges zajjal egy vagy több lakónak súlyos egészségkárosodást okozva?
Éjjel-nappal ezzel játszik, lehet hogy bolond.

T .fórumozók. a btk 422 par.hivatkozva engem az zavar hogy privát magánjellegű telefonbeszélgetéseket rögzíti a tudtom és beleegyezésem nélkül sumákban és 3-ik félnek továbbítja sztem itt sérülnek a személyiségi jogok itt nem a válásról van szó az egy másik ügy a fiatalok dolga.

Ebben én sokkal nagyobb problémát látok:

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki fedett nyomozó, illetve titkos információgyűjtés folytatására vagy leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervvel titkosan együttműködő személy kilétének vagy tevékenységének megállapítása céljából az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül információt gyűjt.

Tegyük fel, hogy adott egy cég, egy cégvezető és egy spicli.

• akkor mindjárt büntethető lesz.

• de a 422 vel meg fogják küldeni, hiszen felhasználja az email-okat.

Ez a hazánk, ilyen hazában kell élnünk.

422. § (1) Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából

Ez egy nehéz eset lenne jogállamban, hiszen válóperben, a másik fél magatartásának bizonyítása céljából szerzi meg az adatot.

stefl63,

Jogilag feljelentést tehetsz a rendőrségen a Btk. 422.§., vagyis tiltott adatszerzés bűntette miatt.

T.Jogász úr ,hölgy, Azzal a kérdéssel fordulok önhöz hogy vejem hozzájárulásom és tudtom nélkül készített hangfelvételt rólunk a lányommal folytatott telefonbeszélgetésekor ,és ez tudomásomra jutott jelenleg válnak a hangrögzítője és pár felvétel a birtokomba került ezeket a felvételeket tudomásom szerint 3 ik félnek továbbította a hugának, mit tehetek jogilag ?Várom válaszát üdv:P István

Részemről nagyon remélem, hogy ez nem kérdés.

Tisztelt Slainte Ügyész Úr (Illetve Ügyésznő)!
Az, hogy még akkor sem ismeri fel a megfelelő jogi helyzetet, amikor beidézi a Be-ből, az sajnálatos. Az, hogy ilyen ügyészek mellett van Magyarországon 97%-os váderedményesség, na, az kérem minimum meglepő.
Hiszen ilyen váderedményesség csak akkor lenne lehetséges, ha az ügyészi oldalon jogi grémiumot találnánk, a védői oldalon pedig jogi analfabétákat - és nem akkor, amikor jól láthatóan még csak értő olvasás szintjén sem ismerik a Be-t.

Az a mazsolázgatás, amit Ön szerint megtehet az adott ügy ügyésze, még egyáltalán nem teszi lehetővé, hogy - mint jelen esetben a Quaestor ügyben - egy kihagyott sértett legyen az eljárásban szakértő. Ilyen esetben ugyanis nem csak szakértővé válhatna az adott személy, hanem akár az ügy bírájává is... Ahhoz pedig nem szükséges diplomával zárt jogi végzettség, hogy bárki átlássa ennek abszurditását.

Jól értem-e, hogy a kérdés itt most az, hogy a dematerizált értékpapír, amit lefoglaltak, az "dolog"-nak számít-e? Vagy ez nem kérdés?

Üdv!
Ha elfogató parancs valaki ellen tartási kötelezettség elmulasztásáert (BV a kódja )és megszeretné tudni mennyi a kiszabott büntetése,amit le kell üljön,mit tehet?
Felakarja adni magát mindenképp,de előtte el szeretné intézni a dolgait,mivel eddig évekig külföldön tartózkodott,igy nem tudja milyen szakaszban van az ügye.És valamit mindenképp szeretne mondani a jelenlegi párjának,hogy mennyi időre is kell bevonulnia.
Meg lehet ezt valahogy tudni vagy csak ha bemegy és feladja magát,akkor fog vele szembesülni ?

Slainte írta 2021.12.18. 11:36-kor
"A Be. 57. § (1) bekezdése szerint vagyoni érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy, aki vagy amely
.a) elkobozható vagy lefoglalt dolog tulajdonosa, vagy arra nézve a tulajdonjog valamely tulajdonosi részjogosítványával rendelkezik, [...]"

.
highand írta 2021.12.15. 08:44-kor
"Úgy alakult, hogy engedményezéssel hozzám került egy követelés [...]"

Tisztelt highland,

mindjárt hagyom, hogy folytassa a semmibe vezető útját, egyetlen rövid megjegyzés, még ha, megengedi. Az előbb beidéztem, hogy a törvény szerint ki a vagyoni érdekelt. Ebben hol látja azt, hogy a lefoglalt dolog tulajdonosa?

Aki már a valóságot tagadja, annak nem jogi, hanem más jellegű tanácsra van szüksége.

Tisztelt Slainte

Már az előbb is leírtam. Lefoglalt dolog tulajdonosa vagyok és ez megalapozza a vagyoni érdekelti státuszomat. Biztos vagyok abban, hogy oka van: Ön ezt ismerte fel az írásomból.

Ugyancsak biztos vagyok abban, az sem véletlen, hogy ÖN kétszeri beírás ellenére sem reagált arra, hogy a vád tárgyává tett cselekmény sértettjei közül nem mazsolázhat sem az ügyész, sem a bíró, hogy kit tekint sértettnek. Ezt is félreértette Ön ( látszólag), hiszen arra reagált, hogy az enyhébb bűncselekmények miatt az ügyész megszüntetheti az eljárást, ekkor viszont egyik károsult sem válik sértetté. Azonban, ha ugyanazon cselekmény miatt történik a vádemelés, akkor senkinek sincsen arra lehetősége, hogy az egyazon cselekménnyel érintett áldozatok (áldozat=AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/29/EU IRÁNYELVE, 2. cikk) közül az okozott kár mértéke szerint válogasson, hogy illető sértett-e, vagy sem. ( ha a kár egyébként elérte a bűncselekményi határt)

Olyan jogász nem létezik, aki ezt szándék nélkül elnézze.

Én segítségért fordultam ide, mert kötvénytulajdonosként nyilvánvaló, hogy vagyoni érdekelt vagyok. Amennyiben ezt a pozíciómat a bíróság nem ismeri el, akkor engem is megillet a jogorvoslat Alaptörvényben biztosított joga.

A jogorvoslat pedig az ellen a határozat ellen kell érvényesíthető legyen, amelyben a jogaimat sérti a bíróság. Ez a határozat pedig egy büntető eljárásban születik - tehát ebben az eljárásban érvényesíthetem a jogorvoslatot is.

Ha nem lennék az eljárás résztvevője, nem is születhetne olyan határozat, ami rám nézve rendelkezést tartalmaz.

Már megbocsásson, de ezt sem nézi el egy jogász szándék nélkül.

Ezért azt kérem, hogy olyan jogász válaszoljon, aki szándék nélküli. Vagy ha nem kapok választ, akkor is megköszönöm, hogy feltehettem a kérdéseimet.

Tisztelt Highland!

A Be. 57. § (1) bekezdése szerint vagyoni érdekelt az a természetes vagy nem természetes személy, aki vagy amely

1. elkobozható vagy lefoglalt dolog tulajdonosa, vagy arra nézve a tulajdonjog valamely tulajdonosi részjogosítványával rendelkezik,
2. olyan vagyonnal rendelkezni jogosult, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, vagy
3. olyan elektronikus adattal rendelkezésre jogosult, amelynek végleges hozzáférhetetlenné tétele rendelhető el.

Az a) - c) pont melyikét látja megvalósultnak a saját vonatlkozásában? Mert, ha egyiket sem, akkor sajnos d) pont nincs, tehét meg kell barátkoznia azzal, hogy nem lehet vagyoni érdekelt. De ha lehetne, azzal sem menne sokra, mert - ahogy írtam - a vagyoni érdekelt nem révényesíthet polgári jogi igényt a büntetőperben.

Ugyanez a helyzet az eljárás törvénytelenségére való hivatkozással is. Ilyen a korábbi Be.-ben sem volt (úgy tudom, a Pp.-ben van hasonló), de ha lenne, az sem érintené, mert mivel az eljárásnak nem a résztvevője, ezért a résztvevők jogosultságaival sem élhetne.

Abban igaza van, hogy mind az ügyészség, mind a bíróság - ha történy egyáltalán vádemelés - megszüntetheti az eljárást olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett az elkövető felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége. Ez nem érinti a károsult jogát, hogy a követelését polgári perben érvényesíthesse (sőt, ha az ügyészség szünteti meg az eljárást ilyen címen, még pótmagánvádlóként is felléphet). Ugyanígy a követelés megszerzője is érvényesítheti a követelését polgári úton, de nem a büntetőperben.

Üdvözlettel: Slainte

Tisztelt Slainte

Szeretném tájékoztatni a konkrét ügy egyes esemémyeiről.

A demateriális kötvényeket az eljárásban lefoglalta a hatóság azzal, hogy a kötvények egy része fiktív és nem választható külön, melyik kötvény ( szerződés) fiktív és melyik nem. A lefoglalás fizikailag a kötvény számlák zárolásával és a QÉP befktetői engedélyinek visszavonásával valósult meg. Ezáltal az összes kötvény jelenleg nulla forint értékű.

Az egy más kérdés, hogy a lefoglalásból, zárolásból, esetleges fiktivitásból eredő károk egy részét az állam a kárrendezési törvény alapján - harmadik személyként - megtérítette.

De ettől még az engedményezés révén én kötvény tulajdonos vagyok, tehát lefoglalt dolog tulajdonosa - de nem sértett - mert a vád tárgyává tett cselekménynek az elkövetésekor nem voltam alanya. Vagyis lehetek vagyoni érdekelt.

Külön érdekes az ügyben, hogy a kötvényeseket a vád és a bíróság nem tekinti sértetteknek. A vádnak megvan az a jogosítványa, hogy felderített cselekmények közül csak a jelentősebbek miatt emeljen vádat - a jelentékteleneket mellőzze - de ettől még az összes kötvényes sérelmére történtek a dolgok, így a törvény alapján ők is sértettek ( Be. 50. §) - vagy azok kellene hogy legyenek.

Például, akinek a sérelme 49.990.000Ft - az nem sértett, de anek a sérelme 51.000.000Ft az már sértett - a bíró szerint.

Ugyanakkor az új Be-ből kimaradt az eljárás törvénytelensége miatti panasz lehetősége - így nem találok jogi utat ennek a sérelmemnek az orvoslására.

Tisztelettel

A vagyoni érdekelt fogalmát a Be. 57. § (1) bekezdése taxatíve meghatározza, a követelés megszerzője nyilvánvalóan nem felel meg ezek egyikének sem. Egyébként is büntetőügyben polgári jogi igényt csak magánfél érvényesíthet, aki a csak a sértett lehet, az nem, aki a helyébe lépett (kivéve az örököst). Úgyhogy ez így jogilag teljesen rendben van.

Az ettől teljesen független, hogy ha a szakértő valóban az ügy sértettje is, akkor a Be. 191. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyben kizárt, a szakvéleménye nem használható fel, olyan, mintha nem is lenne.

Tisztelt Fórum!

Úgy alakult, hogy engedményezéssel hozzám került egy követelés a Quaestor ügy egyik cégével a QÉP-vel szemben, kisebb összegre. A QÉP felszámolója fel is vett a hitelezői listára. Úgy gondoltam, hogy egyéb vagyoni érdekelt lesz a státuszom emiatt a Quaestor perben. Azonban a perbíróság nem hajlandó felvenni a büntetőperben a vagyoni érdekeltek közé, arra hivatkozva, hogy már a jogelődöm - az eredeti kötvény vásárló - sem volt sértett az eljárásban. Mivel a vádiratban a jogelődöm nincsen a sértettek között. Kicsit utána néztem és kiderült, hogy vagy 30.000 kötvényest ebben az eljárásban nem kezelnek sértettként. Én ezt nem értem. Az rendben, hogy engedményesként nem vagyok sértett az eljárásban, de az egyéb vagyoni érdekelti jogokat szeretném gyakorolni. Mit tehetek?

És milyen szabályok érvényesülnek ebben az eljárásban, ahol a szakértő is károsult és áldozata a vád tárgyává tett cselekménynek, de a szakértőt se tekinti sértettnek a bíróság, azon az alapon, hogy nem szerepel a vádiratban a sértettek között? Tényleg azok a sértettek, akiket az vád annak tekint?

Ez a cikk jelent meg tegnap:
https://www.blikk.hu/…vany/tj0xw24?…

Mentsd ki magadat, egyidejűleg felajánlva egy olyan időpontot, amikor meg fogsz tudni jelenni.

Üdv! Olyan ügyben szeretnék segítséget kérni hogy van egy folyamatban lévö ügyem, fel is hívtak hogy lezárták az ügyet de személyesen megkellene jelennem, viszont ez a rendörkapitányság majdnem 300km-re van tölem. Illetve a megadott idöpontban nem is tudom ott megjelenni. Tudok valamit tenni?