gyors választ szeretnék

Klau14

Minden félévre a félévet megelőző utolsó munkanap szerinti jegybanki alapkamattal kell számolni. (Persze azzal, hogy az alapkamat az éves kamat, és természetesen egy fél évre csak a fele jár, illetve tört időszakra arányosan.)

szabo16

Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztheti.

Tisztelt jogi fórum!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz hogy a párom jogerős büntetését tölti lopás vétsége dolog elleni erőszakkal mint társtettes és most perujrafelvételre került a sor mivel fenyegetés hatására ment el az illetővel és ő soha nem vett el semmit a tettes beismert mindent és ő le is ülte az ítéletét de most ujratárgyalják a kérdésem az lenne a párom most mire számíthat kiengedik addig vagy tovább kell töltenie addig a büntetését;mielőbbi válaszát előre is köszönöm Gabika

Tudna valaki segíteni hogy hogyan számolják a kamatot tartozásra?4 millió forintot adott anno anyukám kölcsön a volt élettársának 2003-ig kellett volna vissza adnia.Azóta nem fizetett semmit.Bírósági végzés van róla ez évben zárult le.Mennyi lehet a pontos összeg,mert ezt nem tüntették fel pontosan csak úgy hogy 4 milla + a kamatok idáig.Évente mennyi megy rá?
Köszönöm aki válaszol!

Köszönöm a választ KBS!

A személyes közremáködés kicsit mást jelent, és itt nem is nagyon értelmezhető.
De ha úgy érted, akkor a sértett tanúként való kihallgatása valószínűleg elengedhetetlen lesz.

Vagy ennek hol tudnék utána nézni? Elolvastam a Be-t gépen, (már sokat nem látok)...de nem találtam vonatkozó szakaszt.

Még egy kérdésem lenne...
Az általam vázolt esetben a fiatalembernek a törvény nem ír elő személyes közreműködési kötelezettséget?

Köszönöm szépen ObudaFan a gyors választ!

„ 1. A sértett a meghatalmazásában leírta sk, hogy meghatalmazza édesapját a feljelentés megtételére rágalmazás vétsége okán, illetve egyben az ő képviseletére. Miért kell neki írni a cselekmény megtörténtét követő 2 hónappal egy ilyen nyilatkozatot?”

Szerintem nem kellene, mert magánindítványt is lehet képviselő útján tenni (a Be. 57. § (2) még szabályozza is ennek egy vonatkozását), de felesleges vitákba nem érdemes bonyolódni a hatósággal ilyesmin, inkább teljesíteni, amit kérnek.

„ 2. Az édesapát kérték, hogy személyenként gyűjtse össze a -szerinte- rágalmazó kifejezéseket és adja át a nyomozónak a kihallgatás alkalmával. Ő ezt megtette, de közölte, hogy némely kifejezések egyértelműen csak az eredeti szövegkörnyezetben és a hozzászólások folyamatában értelmezhetőek megfelelően. De a vallomás ezen része nem került rögzítésre a jk-ben. Igaz, aláírta a vallomását, de van e mód arra, hogy ezt a vallomását pontosíthassa valamilyen formában?”

Van, pl. írásban kérheti, hogy ismételten hallgassák ki erre nézve.

„ 3. Ha a feljelentett személyek között van fiatalkorú, akkor a felnőttkorú személyek ellen ki képviseli a vádat a bíróság előtt? Az édesapa a meghatalmazással, vagy a fiú?”

Ha megmarad a meghatalmazás, eljárhat az édesapa a magánvádló képviselőjeként.

Elnézést, nem a fórumot akartam megszólítani, hanem a fórumozó jogászokat.

Tisztelt Jogi Fórum!

Sürgős egítséget szeretnék kérni az alábbiak vonatkozásában:

Egy felnőtt korú (18 éves), főiskolás fiút két évfolyamtársa és azok baráti köre egy internetes közösségi oldalon trágár kifejezésekkel sértő módon több oldalon keresztül rágalmaztak. Ezeket a srác azonnal ki is nyomtatta, ezt követően pedig törölte, mert nem akarta, hogy még többen azokat olvassák róla. A fiú szülei, pontosabban az édesapja meghatalmazással és a kinyomtatott oldalakkal a kezében megtette a feljelentést és kifizette az 5000 Ft-os illetéket is. A feljelentett személyek egy része fiatalkorú, így az ügyészségre került az ügy, onnan pedig vissza a rendőrségre. Jelenleg nyomoznak az ügyben, az édesapát tanúként kihallgatta a rendőrség azzal, hogy a fiú írjon egy papírt, hogy magánindítványt terjeszt elő.
Kérdésem a következő:

1. A sértett a meghatalmazásában leírta sk, hogy meghatalmazza édesapját a feljelentés megtételére rágalmazás vétsége okán, illetve egyben az ő képviseletére. Miért kell neki írni a cselekmény megtörténtét követő 2 hónappal egy ilyen nyilatkozatot?
2. Az édesapát kérték, hogy személyenként gyűjtse össze a -szerinte- rágalmazó kifejezéseket és adja át a nyomozónak a kihallgatás alkalmával. Ő ezt megtette, de közölte, hogy némely kifejezések egyértelműen csak az eredeti szövegkörnyezetben és a hozzászólások folyamatában értelmezhetőek megfelelően. De a vallomás ezen része nem került rögzítésre a jk-ben. Igaz, aláírta a vallomását, de van e mód arra, hogy ezt a vallomását pontosíthassa valamilyen formában?
3. Ha a feljelentett személyek között van fiatalkorú, akkor a felnőttkorú személyek ellen ki képviseli a vádat a bíróság előtt? Az édesapa a meghatalmazással, vagy a fiú?

A válaszokat előre is nagyon megköszönöm.
Tisztelettel:
W. Krisztina

De ha majd közjegyző adja ki a fizetési meghagyást, akkor vélhetően lerövidül az idő.

Nem, először fizetési meghagyást kérnek (bíróságtól), és ha annak az adós nem mond ellent, akkor jogerőre emelkedés után átadják végrehajtásra, a végrehajtó pedig küldi a letiltást a munkáltatónak.
Ez valóban lehet 3 hónap is. De az is számít, hogy mennyire van leterhelve az illetékes bíróság - nálunk pl. 1 hónap, mire kiküldik a fizetési meghagyást.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem,hogyha nem tudja valaki fizetni a hitelét pl.Cetelem ,akkor mikor kezdhetik mondjuk levonni a fizuból a 33%-ot?
Igaz az hogy akár már 3 nem fizetett hónap után?Egy ismerősömet ezzel fenyegeti a Cetelem.
Nem úgy van hogy előbb behajtó aztán bíróság és utána lehet csak a fizuból levonni?Köszönöm aki válaszol!

Tisztelt Jogi Fórum!

Segítséget szeretnék kérni az alábbiak vonatkozásában:

Egy felnőtt korú (18 éves), főiskolás fiút két évfolyamtársa és azok baráti köre egy internetes közösségi oldalon trágár kifejezésekkel sértő módon több oldalon keresztül rágalmaztak. Ezeket a srác azonnal ki is nyomtatta, ezt követően pedig törölte, mert nem akarta, hogy még többen azokat olvassák róla. A fiú szülei, pontosabban az édesapja meghatalmazással és a kinyomtatott oldalakkal a kezében megtette a feljelentést és kifizette az 5000 Ft-os illetéket is. A feljelentett személyek egy része fiatalkorú, így az ügyészségre került az ügy, onnan pedig vissza a rendőrségre. Jelenleg nyomoznak az ügyben, az édesapát tanúként kihallgatta a rendőrség azzal, hogy a fiú írjon egy papírt, hogy magánindítványt terjeszt elő.
Kérdésem a következő:

1. A sértett a meghatalmazásában leírta sk, hogy meghatalmazza édesapját a feljelentés megtételére rágalmazás vétsége okán, illetve egyben az ő képviseletére. Miért kell neki írni a cselekmény megtörténtét követő 2 hónappal egy ilyen nyilatkozatot?
2. Az édesapát kérték, hogy személyenként gyűjtse össze a -szerinte- rágalmazó kifejezéseket és adja át a nyomozónak a kihallgatás alkalmával. Ő ezt megtette, de közölte, hogy némely kifejezések egyértelműen csak az eredeti szövegkörnyezetben és a hozzászólások folyamatában értelmezhetőek megfelelően. De a vallomás ezen része nem került rögzítésre a jk-ben. Igaz, aláírta a vallomását, de van e mód arra, hogy ezt a vallomását pontosíthassa valamilyen formában?
3. Ha a feljelentett személyek között van fiatalkorú, akkor a felnőttkorú személyek ellen ki képviseli a vádat a bíróság előtt? Az édesapa a meghatalmazással, vagy a fiú?

A válaszokat előre is nagyon megköszönöm.
Tisztelettel:
W. Krisztina

Próbára bocsátásra, vagy pénzbüntetésre.

Tisztelt Jogi Fórum!
Pár napja lopásért elkaptak egy hipermarketben (22000 ft értékben).
Büntetlen előéletű voltam az eset előtt, olyan kérdésem lenne, hogy pénzbüntetésre számíthatok?
Ha igen, akkor mekkora összegben, mert tudnom kéne mennyi pénzt tegyek félre, fogalmam sincs mekkora lehet a büntetés összege, félek, hogy nem úszom meg ennyivel.
KÉREM VÁLASZOLJANAK!
ELŐRE IS KÖSZÖNÖM!

Ilyenkor újra rendelkezni kell a kényszerintézkedésről. Azért a hatályon kívül helyezés ellenére simán fenn lehet tartani.

Kedves Fórumozók!

Ha a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság által hozott ítéletet, akkor a hatályon kívüliség eredményezheti azt, hogy a Be. 327. 2. bekezdése alapján jelenleg fogvatartott a megismételt elsőfokú eljárás során szabadlábon védekezhet?

Nincs mit.

Köszönöm a kielégítő választ.

Naptári napra. De ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő utolsó napja a következő munkanap.

T Jogi Fórum!

Kaptam az APEH-tól egy elutasító határozatot amelyben 15 nap fellebbezési határidőt adtak.Kérdésem munkanapokra vagy naptári napokra vonatkozik?

Köszönöm a segítséget.......

Merika76: hogy adhatnád el, ami nem a tied? Ha arra gondolsz, hogy kiskorú a gyermeked és mint törvényes képviselője jársz el, azt lehet, de 'félház' elidegenítéséhez mindenképp kell majd gyámhatósági engedély is.