Nyomozás lezárása, vádemelés - határidő?

Obudafan, guba, köszönöm szépen.

Tiszta erkölcsit kapok addig, amíg nem volt tárgyalás, csak vádemelési javaslat? Szóval, az tudható eddig, hogy felfüggesztett börtönbüntetést indítványoz az ügyészség. De nincs még tárgyalási idő, semmi...

Ill. ha elsőfokon elítélnek és fellebbezek, akkor az már egyből benne van az erkölcsimben? Vagy hogy megy ez?

Köszönöm.

Danina,

utánanéztem. Október 5-ei keltezési dátummal kaptam meg az ügyész levelét, amelyben elutasítja a gyanúsítás elleni panaszt, amelyet szeptember 27-én tettem.

Tehát valós lehet az, hogy a gyanúsítást követően rögtön megkapta az ügyészség a nyomozati iratokat.

Tehát továbbra is kérdés: mi van, ha az ügyészség nem tartja be a 90 napos határidőt, amely a vádemelésre, ezek szerint törvényben előírt módon biztosítva van a számára??? Esetleg törvénytelen a vádemelés?

Tudom, a vád alól csak a bíróság menthet fel, de ha tud valaki, válaszoljon a kérdésre.

Dr.Attika! Jó szemed van, elírták, én pedig egy az egyben bemásoltam. Bocs.

kerdezo30

Az idézéssel egyidejűleg a bíróság a vádlottat tájékoztathatja arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

Ha a bíróság felhívása alapján a vádlott előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, és nincs védője, a bíróság a részére védőt rendel ki, és a védőt a kitűzött határnapra idézi.

A tanács elnöke [Be. 274.§ (1) bekezdés; 273.§ (3) bekezdés] a tárgyalás előkészítése során a Be. 263.§ (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeinek teljesítése és a tárgyalás kitűzésével (Be. 278.§) együttjáró feladatai elvégzése során, az ügy megismerése alapján ítéli meg, hogy a tárgyalás a vádlott távollététben megtartható-e.

Amennyiben az ügyre felkészüléskor azt állapítja meg, hogy a Be. 75.§ (1) bekezdésében foglaltak előreláthatólag akkor is teljesíthetők, ha a vádlott a tárgyalásról távol marad, akkor az idézés kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja, hogy a Be. 279.§ (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel élhet.

A vádlottnak - a Be. 240.§ (3) bekezdésére figyelemmel - nincs eljárási (alanyi) jogosultsága [Be. 43.§ (2)-(4) bekezdés] arra, hogy a tárgyaláson személyes jelenlétéről lemondjon. Ennek lehetősége a tárgyaláson kötelező jelenlét főszabályához [Be. 240.§ (3) bekezdés] képest kivételes, melynek megengedését a törvény a bíróságra (tanács elnökére) bízza. Az általános szabálytól eltérés megengedése az ügy adatainak bírói mérlegelésén múlik. Erre a tárgyalás folyamatában később is van lehetőség, nemcsak hivatalból, de indítványra is.

Miből gondolod, hogy szept. 27-én át is kerültek az iratok vádjavaslattal az ügyészségre?

Ne feledkezzünk meg a Be. 193. § (5) bekezdéséről, ami szerint "Ha a nyomozás iratainak az (1), illetőleg a (3) bekezdés szerinti ismertetését a nyomozó hatóság végezte, az iratokat az ismertetés megtörténte után tizenöt napon belül megküldi az ügyésznek."
Ehhez hozzá jön még a kézbesítés, iktatás és szignálás, (adott esetben akár a felettes ügyész által történő kijelölés) vagyis az iratismertetés után még több, mint 1 hónap is eltelhet, mire ténylegesen az ügyész elé kerülnek az iratok.

Innentől 30 vagy 60 nap alatt döntés születik az iratok alapján a Be.-nek megfelelően, majd ismét postázás, kézbesítés, iktatás szignálás stb.

Így az általad tapasztaltak normálisnak mondhatóak, egyébként a többiek véleményével egyetértek, a bj-i felelősségedre ez nem lesz kihatással.

Ki ez "a H.M." volt főpolgármester? D.G. volt főpolgármester, de ellene még nyomozás sem volt. Van egy H. Gy. kerületi polgármester, aki ellen folyik büntetőeljárás. Pontosítanál?

Előre bocsánat, ha itt leragadok: valahonnan azért megtudhatom, hogy ha 30 napon belül nem történt meg a vádemelés (mint tudjuk, nem történt meg, csak a 115. napon), akkor ennek az volt-e az oka, hogy határidőt hosszabbítottak, vagy az, hogy elfelejtették?

A bírósági iratokban nem találtam erre vonatkozó hivatalos iratot, korábban minden hosszabbítás dokumentálva volt.

Jelen kell lenned, és a felfüggesztés próbaidejének napján mentesülsz.

Hello!

• Bíróságon képviselhet-e engem kirendelt védőm? Vagy nekem mindenképp ott kell lennem a tárgyaláson?
• Milyen indokkal maradhatok távol a tárgyalástól (ha közben lett egy új munkahelyem és nem engednek szabadságra 3 hónapig, akkor mi van)?
• Ha felfüggesztett börtönbüntetést kapok, mindenképp szerepel az erkölcsiben, vagy van rá mód, hogy ne szerepeljen?

Köszönöm szépen.

„De egyébként sem járna a késedelem az állam büntetőjogi igényének elenyészésével.”
Ez itt egy nagy baj!Majd ha nálunk is ejtik a vádat komoly bűncselekményekben mert szabálytalanul jártak el akkor leszünk jogállam.addig bármi lehetséges, lásd mostani ügyek is.

„Esetemben a 115. napon került sor a vádirat benyújtására. Törvényes ez vagy nem törvényes?”
Nem törvényes de ez senkit nem érdekel.közig eljárásban a hatóságot megbüntetnék de büntetőügyben semmi jelentősége.

guba", kösz, világos.

Az okozhatja a különbséget, hogy te az iratismertetéstől számítod a 90 napot, holott az az iratoknak az ügyészhez való megérkezésétől számítandó. De egyébként sem járna a késedelem az állam büntetőjogi igényének elenyészésével. Ezért írtam, hogy ez a te felelősségedet sem befolyásolja.

MAI HÍR: "H. M. volt MSZP-s főpolgármester és társai ügyében napokon belül vádat emel és vagyonzárolásokat jelent be az ügyészség, mivel lejár a vádelőkészítésre fordítható legfeljebb 90 napos határidő.

A főügyészség még október 9-én jelentette be, hogy a H. M. nevével fémjelzett büntetőügyben befejezték az eljárás során keletkezett 44 ezer oldalnyi irat ismertetését, és ezzel az ügy a vádelőkészítés szakaszába lépett."

Kérdezem: ha nem nyújtanák be határidőre H.M. ellen a vádiratot, akkor jogilag mi történne?????
Esetemben a 115. napon került sor a vádirat benyújtására. Törvényes ez vagy nem törvényes?

A kirendelt védővel kapcsolatban igazad van. Viszont nem tudhatod, mikor érkezett az ügyészségre az irat (innen indul a határidő), azt sem lehet tudni, hogy amikor megküldték az ügyészségre, az ügyészség nem küldte-e valami miatt vissza a nyomozó hatóságnak, tehát ezért kár találgatni. Nem változtat azon a tényen, hogy vádiratot nyújtottak be.

A nyomozás befejezése, az iratismertetés dátuma, sőt, az ügyész részére, az ügyről szóló Összefoglaló jelentés dátuma is 2010. szeptember 27. Az Összefoglaló jelentés végén van a szófordulat, hogy az iratokat javaslom vádemelési javaslattal az ügyészségnek megküldeni.

Akárhogy is számolom, a vádemelésig mégiscsak 4 hónap telt el, ha van ennek jelentősége, ha nincs. Azt persze nem értem, hogy egy jogállamban ennek miért nincs jelentősége, ahogyan a kirendelt védőnek is törvényi előírás a védencével való kapcsolatfelvétel.

Először ezt írod:

„A nyomozás lezárása, iratismertetés szeptember 27-én volt.”

Aztán ezt:

„a gyanúsítással egy napon, 2010. szeptember 27-én át is került vádemelési javaslattal az anyagom az ügyészségre”

A nyomozás befejezése és az iratismertetés dátuma a rendőrségen nem ugyanaz, mint amikor az iratok megérkeznek az ügyészségre.

De ahogy guba írta, ez teljesen mindegy, emiatt nem fognak vádat ejteni.
Ha a kirendelt védőddel probléma van, az is megoldás, ha hatalmazol egy ügyvédet a bírói szakra. Ebben az esetben határozatot hoznak a védő kirendelésének visszavonásáról.

Ha nem keres a védőd, keresd te őt.

Mondjuk én azt sem írom a vádemelő ügyészség javára, hogy aláírás és bélyegző nélküli szakértői véleményt befogadott, mi több, a vád alapját éppen ez a szakértői vélemény képezi. (a szakértői vélemény törvényben előírt alaki kelléke az aláírás és bélyegző).

Azért próbálok kapaszkodókat keresni, mert a kirendelt védőm lassan egy éve, a kirendelés óta nem keres.

Lehet, hogy jól gondolod, de még ha így is van, ez a te büntetőjogi felelősségedet nem fogja befolyásolni.

Értem. az én történetemnek annyi a szépséghibája, hogy a gyanúsítással egy napon, 2010. szeptember 27-én át is került vádemelési javaslattal az anyagom az ügyészségre, majd a bíróságra 2011. január 21-ei keltezéssel, 2011. január 28-ai érkezési dátummal került be.

Vagyis 2010. szeptember 27-e után már semmilyen hosszabbításra, nyomozati cselekményre nem került sor, az iratokat átnéztem.

Ezért kérdezem: jól gondolom-e azt, hogy a törvény által biztosított határidőt az ügyészség túllépte, kvázi törvénytelenséget követett el a vádemelés során?

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőt az ügyészség vezetője kivételes esetben harminc nappal meghosszabbíthatja. Nagy terjedelmű ügyben az ügyészség vezetőjének javaslatára a felettes ügyész kivételesen ennél hosszabb - legfeljebb kilencven napos - határidőt is engedélyezhet. A határidőt az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a nyomozási cselekmény elvégzésétől kell számítani.

De az a.) pont alapján vissza is adhatta további nyomozásra.

Tudna segíteni nekem valaki annak értelmezésében, hogy a 216. §. 1. e. pont szerint akkor hány napja van az ügyésznek a vádemelésre? 30? 60? 90? 120?

A nyomozás lezárása, iratismertetés szeptember 27-én volt.

A VÁDEMELÉS

Intézkedés az iratok ismertetése után

216. § (1) Az ügyész, ha a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt maga végezte, ennek megtörténte után, ha pedig azt a nyomozó hatóság végezte, az iratok hozzá érkezését követő harminc napon belül az ügy iratait megvizsgálja, és ennek eredményéhez képest

1. további nyomozási cselekményt végezhet, vagy az elvégzéséről rendelkezhet,
2. a nyomozást felfüggesztheti,
3. a nyomozást megszüntetheti,
4. az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja, illetve a vádemelés elhalasztásáról határozhat,

e) vádat emel, vagy határoz a vádemelés részbeni mellőzéséről.