cukahara3,
Ha jól sejtem a kérdésedből, nem te vagy az örökös. Akkor vedd fel a kapcsolatot az örökössel, és egyezz meg vele.
(Én édesapám telefonszámát megtartottam, évekig használtam a halála után a nevén, aztán az egyik ilyen éves adategyeztetéses bxszakodásnál mondtam, hogy már rég elhunyt, én használom, simán átírták a nevemre, nem kértek hozzá semmit.)
@cukahara3: Az elhunyt személynek van örököse, aki a telefonszolgáltatóval szerződést kötött (elhunyt) személynek a jogutódja lesz a szerződésben.
A telefonszám gondolom a szerződéshez kapcsolódik.
De persze nem ismerjük a konkrét szerződést meg az ÁSZF-et, hogy abban milyen rendelkezések vannak a szerződő halála esetére.
Egy telefonszámnak nincs örököse. Köszönöm, hogy kielemezték a kérdésem, megmondták, amit már én is tudok. Esetleg valami megoldással tudnak szolgálni, vagy mindenféleképpen elvesztem a telefonszámomat?
Köszönöm
Azért nem ritka, hogy az elhunytak maguk után elintéznivalókat is hagynak. Ehhez senkinek nem kell megjátszania, hogy még él. Van örököse. Ha ő nem tud/akar maga eljárni akkor ő adhat meghatalmazást annak, aki el kívánja intézni.
„viszont ezt szeretném elkerülni.”
Egy visszadátumozott, hamisított meghatalmazással hogyan kerülöd ezt el? Mit akarsz igazából? Kitöltöd, hogy "nem haltam meg, hű de jól érzem magam", és akkor majd nem kell elintézni valahogy ezt az ügyet?
„mennyire elfogadható egy ilyen meghatalmazó dokumentum”
Jogi fórumon magánokirathamisítást kérdezni eleve zsenáns, de az igaz, hogy a készítése nem büntetendő. A felhasználása már az, Btk. 345.§.
„amennyiben a halál előttre dátumozom, érvénytelen.”
Öööööööö... az én érzésem szerint a halál utánra dátumozva még eléggé érvénytelenebb, mert a halottak igen ritkán tudnak meghatalmazást aláírni.
Üdv,
Az év elején elhunyt hozzátartozóm nevében szeretnék eljárni telefon szolgáltatói szerződés átruházásával kapcsolatban. Még halála előtt aláírt meghatalmazásokat és egyéb üres dokumentumokat, amelyek még kitöltésre várnak. Olyan helyzetben vagyok, hogy amennyiben bejelentem a halálesetet az adott cégnél, nyomban törlik a más szolgáltatótól áthozott telefonszámainkat, viszont ezt szeretném elkerülni. A kérdésem annyi lenne Önökhöz, hogy mennyire elfogadható egy ilyen meghatalmazó dokumentum, és amennyiben lehetségesnek gondolják a használatát, mikorra kéne dátumoznom a keltezést, vagy hogyan tudnám ezeket az aláírásokat felhasználni, hogy az elhunyt nevében hivatalos ügyben járhassak el? A halál több, mint 3 hónapja történt, a meghatalmazás, amennyiben a halál előttre dátumozom, érvénytelen.
Köszönöm a válaszukat!
Marasztaltak? Elkobozták?
Sziasztok!
Okirathamisítás miatt lefoglalták a számítógépem jó pár éve.
Ma lett vége az ügynek, nem adták vissza a gépet, de másodfokon már nem is tudtuk indítványozni, mert hiba volt az eljárásban.
Lényeg, ma vége az ügynek, lezárult. A gép valahol a rendőrségen, vagy ki tudja, hol...
A kérdésem az lenne, hogy a személyes adataimat (fotók, céges doksik) valamilyen szervnél valami indokkal vissza tudom kapni? Eléggé fontos dokumentumok is vannak köztük.
Nem feltétlenül a vinyó kellene, csak pár mappa tartalma.
Köszönöm szépen.
Üdv.
Csamborgo,
Pusztán elviekben igen, ún. intellektuális közokirat hamisítást követett el, ha valótlan adatot jelentett be a lakcímnyilvántartóban.
Ez olyannyira mindennapos, hogy nem is igen büntetnek érte.
(Az elmaradt lakcímbejelentés sem szabálysértés már)
Kedves Mindenki!
Egy ismerősöm – előzetes egyeztetés nélkül - elköltözött a férje – még jóval a házasság előtt vásárolt - különvagyonát képező közös lakhelyükről. Ezt követően a férj beadta a válókeresetet. Az ismerősöm házassági vagyonmegosztást kezdeményezett, amelynek során lakáshasználati jog ellenértékére is igényt tartott. A közös lakhelyet a tulajdonos férj engedélyével ideiglenes tartózkodási helyként szerepeltette a lakcímkártyáján, a költözést követően oda többé nem tért vissza.
A lakcímkártya adatait a bíróság a per kezdetekor rögzítette. Később a per során, amikor a bíróság megvizsgálta az ismerősöm költözésének körülményeit, az ismerősöm ügyvédje a lakcímkártya adataival – ami a tárgyalási jegyzőkönyvbe rögzítésre is került - kívánta bizonyítani, hogy az ügyfele még mindig ragaszkodik a közös lakásba való visszatéréshez.
Csakhogy időközben az ismerősöm kétszer is lakcímkártyát cserélt: egyszer az állandó lakcíme, egyszer pedig névváltoztatás miatt. Ugyanakkor az ideiglenes lakcímet mindkétszer átvezettette az új lakcímkártyákra.
Elkövetett-e közokirat-hamisítást azzal az ismerősöm, hogy nem jelezte a kormányhivatalban, mely szerint valójában már nem tartózkodik az ideiglenes tartózkodási helyeként megjelölt címen és az rákerült az új lakcímkártyára, valamint azzal, hogy az új lakcímkártya adatai belekerültek egy bírósági jegyzőkönyvbe?
KBS
„Mindig rácsodálkozom azokra az adósokra, akik azt hiszik, hogy ha a hitelező valamit "rosszul" csinál, akkor ők szabadulnak a tartozástól.”
Én meg azon csodálkozom mindig el, ha valaki hitelt vesz fel és utána mikor nem tudja fizetni, akkor azt hiszi, hogy ezzel meg is úszta.
Jelen esetben bevétele lett az adósnak, bolond lett volna rá nem lecsapni a végrehajtó.
Egyszerűen lefoglalták a követelést.
Mindig rácsodálkozom azokra az adósokra, akik azt hiszik, hogy ha a hitelező valamit "rosszul" csinál, akkor ők szabadulnak a tartozástól.
Ennél még az is jobb, amelyik magasról tesz az egészre.
valinéni,
Egészen biztosan, PONTOSAN azt állította, hogy az ingatlan az EREDETI hitelszerződés - feltételezem jelzáloggal biztosított - fedezeti ingatlana volt?
Nem lehet, hogy azt írta, hogy végrehajtási eljárásban a tartozás fedezete az ingatlan? Mert ez igaz, az adós minden vagyona fedezet ilyen értelemben. Nem a hitelé - a tartozásé. A végrehajtási eljárásban.
Egyébként meg nem gondolnám ezt okirathamisításnak, de ez elég ingoványos talaj, talán majd az ügyvéd urak.
Ahhoz kétség sem fér, hogy ha tartozol, akkor a végrehajtási eljárásban minden téged megillető pénzösszeg lefoglalható, a tartozás kiegyenlítésére fordítandó.
Tisztelt Fórumozók!
A következő ügyben kérném szíves segítségeteket.
A devizahiteles adós nem tudta fizetni a törlesztőrészletelet ezért a bank felmondta a szerződést.Majd később egy követeléskezelőre engedményezte aki végrehajtást indított az adós ellen.
Időközben az adós egy ingatlanát útépítés miatt az állam kisajátította. Az adósnak járó több millió forintot megpróbálta a követeléskezelő megszerezni a kisajátítást végző Kormányhivataltól úgy, hogy levelet írt amelyben azt állította, hogy a kisajátított ingatlan volt a devizahitel fedezete és jelezte ,hogy a "kártalanítási igénye" megegyezik a követelés összegével.
Ez azonban nem fedi a valóságot mert egy teljesen más helyen és címen lévő ház a kölcsön fedezete valamint a követeléskezelőnek nem lehet az adós kisajátítási ügyében kártalanítási igénye.
A Kormányhivatal előbb határozatot hozott a kártalanítási összeg követeléskezelőnek való átutalásáról azonban az adós ezt megtudta és kifogást nyújtott be mondván végrehajtási eljárásban a végrehajtó letéti számlájára kell utalni nem pedig a követeléskezelőnek. Ezt követően a Kormányhivatal módosította a határozatát és a végrehajtó letéti számlájára utalta az összeget.
Az a kérdésem, hogy a követeléskezelő eljárása minek minősül? Lehet-e ez okirat hamisítás mivel hivatalos eljárásban valótlan tartalmú nyilatkozatot tett haszonszerzés céljából? Ez befejezett bűncselekmény-e ha a nyilatkozatot megtette vagy kell a kár bekövetkezése is a tényállás megvalósulásához?
Köszönettel
Vali
Egy próbát megér.
A Btk. 72.§ szerint el KELL kobozni, de a 73.§ szerint "az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene". (és nem tartozik valamelyik kivételbe, a te eseted elvileg nem)
Kérni bármit lehet, szóval nyugodtan, de nem biztos, hogy sikerülni fog. Én mondjuk okirat hamisítás esetén pont nem a személyiségi jogaimra hivatkoznék, hanem éppenhogy a pótolhatatlan dokumentumaimra, családi fényképeimre, miegyéb szívhez szóló akármire.
Köszönöm.
Érdekes tárgyalás "volt" ma.
Egyébként személyes adatokra hivatkozva nem lehet pc-t, de legalább a merevlemezt vagy a tartalmát visszakérni?
Azt mondja a Btk., hogy el kell kobozni azt a dolgot, ami bűncselekmény elkövetésének eszköze volt.
Sziasztok!
Egy több éve lefoglalt számítógépről van szó.
Saját használatú gép, de okirat lett vele hamisítva (a gépen 1 szoftverrel). Ezen kívül rajta volt céges értékelések és több mappában is családi/nyaralási fotóalbumok és egyéb személyes holmik, mivel ez mindennapi használatban volt.
A bíróság nem akarja vissza adni.
Most nyilvános ülés lesz, utolsó alkalom.
Kérdés, valamilyen jogszabályra/törvényre vonatkozva vissza lehetne kérni, ha mást nem, legalább a merevlemezt/adatokat? HA más nem is, a fotók mindenképp hiányoznak (nyilván nem ezt mondanám a bíróságon) és ugye személyes adatok, dokumentumok...
Köszönöm szépen.
Egy cégben tagok lettünk anélkül hogy részt vettünk volna taggyülésen vagy bármi találkozó lett volna!Ezen részt vett egy jogász,aki szintén bekerült a cégbe ,de nyomatékositanám hogy nem vettünk részt semmilyen találkozón ,igy fogalmunk sincs hogy oldották ezt meg!Kérdésem az lenne hogy a jogásznak lehet e ebből problémája ha kiderül és hogy oldaná meg bárki ezt a problémát ha a tudta nélkül kerülne be a cégbe?Tudtommal ez okirathamisitás!
Mondjuk, a kérdező kérdése arra irányul, hogy labormunkával kimutatható-e az utólagos manipulálás. Nos, KBS nem véletlenül emlegeti a méregdrága csúcstechnológiát felvonultató sorozatot, mert ezt tényleg csak ilyennel lehet kimutatni. És ha így sem lepleződik le a csalás, vagy nem zárható ki minden kétség, az bizony sokba fog fájni, sokkal többe, mint amennyivel a siker kecsegtet.
Ha sikerül elérni, hogy egyáltalán érdemben vizsgálják a dolgot, legelőször úgyis a tanúkat fogják megkérdezni, és csak az után jöhet a többi.
Egy üres lapot aláírni rohadt nagy marhaság, az tuti!
Szerintem is.
Ha az elhunyt aláírt egy üres papírt, mégis mire számított...
Hát, az meg... Feltéve, ha nem jön azzal a drága másik fél, hogy ó, bocsánat, elírtam a keltezést... :) Ebbe belemenni több, mint lutri...
rigoz,
Annak? Úgy érted, a nyomtatás idejének?
Ha az aláírás 5 évvel korábbi a lap alján, mint a szerződés nyomtatott szövege fölötte, az azért megkérdőjelez szerintem bizonyos dolgokat.
@szomorú örökös: "Szerintem te belekevertél egy januári posztot a kérdésbe egy másik topikból:
„magán okírat hamisítás: attika96 2020.01.18. 18:43
Milyen következményei vannak annak, ha egy szerződésre a megbízott fél aláírása digitálisan rá lett helyezve és ezt egy elektronikus pályázati felületen rögzítésre került, de egyébkét az érintett szerződés aláírásra került a megbízó részéről, változatlan tartalommal.”
Köszi a helyesbítést szomorú örökös! Egy másik - szintén hamisításra apelláló, szerintem elévült ügyre vonatkozó - kérdéssel összemostam véletlen a dolgot, igen. :)
@drbjozsef: Akkor már csak azt nem értem, annak mi köze a semmisséghez-érvénytelenséghez?