Nick Name
2005.08.02. 17:11
Szívesen, sok sikert.
Nick Name
önbíráskodás, személyes szabadság korlátozása
kiábrándult
#
2005.08.02. 10:33
Kedves Nick Name, köszönöm az eddigi hozzászólásokat, nagyon tanulságosak voltak.
Nick Name
#
2005.08.02. 09:22
Ha rám céloztál, éppenhogy nem sémák alapján gondolkodom, amikor leírtam: nem lehet megmondani, hogy ha egy állítás megdől, akkor kinek adnak igazat a többiben, mert ezt csak az összes körülmény egybevetésével, ügyenként másképp és másképp lehet eldönteni.
Ennek ellenére több topic is van, ahol ilyen irányú kérdéseket forszíroznak, ezért próbál az ember általánosságban megfogalmazni néhány főbb elvet.
Nick Name
pullman
#
2005.08.02. 07:25
Minden tiszteletem mellett meg kell állapítanom (nem mint sentenciát, csupán mint véleményt), hogy a büntetőjogászok sajnos sémák alapján gondolkodnak. Szerintem is sanszos, hogy több történt annál amit az építőmunkások előadtak. Igaz, hogy "kerekebb" az építtető storyja. DE, én nem tudnám teljes bizonyossággal kijelenteni, és szerintem nem is lehet, hogy neki van igaza.
Sajnos a bíróságok (és előttük a többi hatóság) "ledarálják" az ügyeket. A legtöbb esetben már a bírósági szak előtt (véleményem szerint a nyomozati szakban) eldől az ügy sorsa.
Elhiszem, hogy kiábrándult.
kiábrándult
#
2005.08.02. 05:28
Konkrétan: A sértett azt állítja, rázárták egy szoba ajtaját. Megállapítást nyer, hogy nem volt a szobának ajtaja. Ezek után hihető lesz-e az az állítása, miszerint őt ugyanekkor szóban megfenyegették, és a fenyegetés és a bezárás hatására írt alá egy megállapodást. - ezt az állítását tanuval nem tudja igazolni, a gyanusítottak pedig egybehangzóan tagadnak.
Nick Name
#
2005.08.01. 15:45
Attól függ, mire vonatkozik és milyen viszonyban áll a többi állítással.
Nick Name
kiábrándult
#
2005.08.01. 06:02
És a sértett szavahihetőségére, a vallomás egyéb állításainak hitelességére hogyan hat az, hogy az egyik állításról bebizonyítják annak valótlanságát?
kiábrándult
#
2005.08.01. 05:55
Kedves Nick Name, a sértett azt állítja, hogy bezárták. Ha bizonyíthatóan nem volt az adott helyiségben sem ajtó, sem zár, hogyan áll meg a személyes szabadság korlátozása?
Nick Name
#
2005.07.30. 13:21
Az adott összefüggésben igen. Nem igazán érdemes azon sem lovagolni, hogy a követelés jogos volt, mert úgy látom, azt senki sem vitatja (ellenkező esetben zsarolás lenne az eljárás tárgya). Az meg aztán végképp doszt mindegy, hogy az ajtón volt-e zár, vagy sem.
Nick Name
kiábrándult
#
2005.07.25. 10:39
Jól értem, hogy az aláírt megállapodás, hiába jogos követelésről szól, mivel a sértett érdekei ellen van, a fenyegetés bizonyítékául szolgál?
kiábrándult
#
2005.07.25. 05:20
Köszönöm a reagálást. A sértett érdekeit sérti a megállapodás, hogy ha nem fizeti ki valamiért az árát, a szerződéses összeget, többszöri felszólításra sem, akkor nem kapja meg? Ezt én nem értem. A vádlottak állítása szerint fizikailag nem lehetett bezárni a sértettet, mert a tetőtérben, ahol a beszélgetés folyt, nem volt ajtó sem, nemhogy zár. Ha a sértett nem tudja bizonyítani sem a fenyegetést, sem bezárást, csak a papír alapján elmarasztalják a vádlottakat, mert az sérti az érdekeit?
Az ügyvéd csak azt igazolhatná, hogy az ügyfele megijedt. Ez elég annak a bizonyítására, hogy fenyegetést történt?
Nick Name
#
2005.07.22. 16:03
A leírtak alapján szinte biztosan megáll a vád, mert egyrészt a sértetti vallomást megerősíti az ügyvédje előadása, és a tény, hogy mr az események közben bekapcsolódott, másrészt a papír tartalma teljes egészében a sértett érdekei ellen van, tehát nehezen képzelhető el, hogy önként maradt volna ott és önként írta volna alá.
A büntetést illetően a személyi szabadság megsértése tekintetében tévedsz, szerencsére nem 2-8 év, hanem csak 2 hónaptól 3 évig terjed a büntteési tétele. Éppen ezért - büntetlen előéletű elkövetők esetében - szinte kizártnak tartom a végrehajtandó szabadságvesztést, sőt én a felfüggesztett mellé - éppen a sértett súlyosan felróható magatartása miatt - megcéloznék egy előzetes mentesítést is.
"Befolyásolja-e a szavahihetőséget, hogy a sértett a mai napig nem fizette ki a szerzőséses összeget a házért, amit azóta birtokol,"
Nem, az teljesen más ügy, csak a büntetés kiszabása körében értékelhető. Az nyilvánvaló, hogy a követelés jogos, hiszen egyébként nem is önbíráskodás lenne a vád.
"hogy saját vallomása szerint bezárva fenyegetések között azért olyan ügyes volt, hogy a fenyegetés hatására aláírt megállapodásban eredetileg szereplő összeget sikerült lealkudnia".
Ez nem zárja ki a bűnösséget.
Nick Name
Breki
#
2005.07.20. 12:31
Szerintem ha valaki megrendel egy munkat akkor azt ki kell fizetni. Ha nincs ra penze akkor nem kell elinditani, vagy idejeben le kell allitani. Egy hazepitessel kapcsolatban pedig ha az epitkezes folyaman nem fizet a megrendelo akkor szerintem mar az indulaskor is tudta, hogy nincs eleg penze, vagy soha nem is allt szandekaban fizetni. Mindketto igen szemet dolog. Erdekes ha meg o keres jogorvoslatot. Nyilvan a testi eroszak alkalmazasa nem egy tamogatando eljaras, de ilyen esetekban a kivitelezo nagyon kiszolgaltatott helyzetben van. A jogi reszerol nem tudok nyilatkozni, de az egesz pereskedes is nyilvan idohuzas az epitteto reszerol. (gondolom meg mindig nem fizetett) Sok ceg, csaladi vallalkozas ment igy tonkre, mert utolag mar hiaba fizetik ki a kamatokkal novelt tartozast egy ceget talpraallitani mar sokkal tobbe kerul, nem is beszelve hogy addig is elni kell valamibol. Fuggetlenul a meghozando itelettol szerintem az ilyen embereket a foteren kene kikotni es had dobalja a nep paradicsommal.
kiábrándult
#
2005.07.19. 10:33
Kedves fórumlátogatók! A következő ügyről szeretném hozzáértők véleményét kérni: adott egy építő cég vezetője és vezető beosztású alkalmazottja. Egyik volt ügyfelük feljelenti őket, hogy elszámolási vitájukat úgy akarták elrendezni vele, hogy a szóban forgó ház egy helységébe az építőmunkásokkal bezárták, és fenyegetéssel rávették, hogy írjon alá egy papírt, ha nem fizeti ki a cég felé tartozását, kényszerértékesíthetik a felépített házat. Fenti állítását saját beszámolójával, az aláírt megállapodással és az ügyvédje tanuvallomásával tudja alátámasztani, aki nem volt a helyszínen, csak az események közben, telefonon hívta fel. Ezek alapján az ügyészség önbíráskodás ás szenélyes szabadság korlátozása miatt emel vádat a cég két embere ellen, akik a bezárást és a fenyegetést is tagadják. Szerintük mivel a feljelentő hónapokig csak hitegette őket, hogy a nekik szerződés szerint járó összeget kifizeti, a cég olyan anyagi helyzetbe került, hogy a munkások következő bérét nem tudták volna kifizetni, ha a feljelentő nem fizet, ezért az építkezésre kilátogató férfit az emberek felháborodottan felelősségre vonták, hogy miért nem akar fizetni. Szerintük sem fenyegetés nem hangzott el, sem tettlegességre nem került sor, sem bezárásra, pusztán egy megállapodást írtak alá, mivel az eredeti szerződést a feljelentő többszörösen megszegte, benne a bizalmuk megrendült. Hosszas nyomozás ellenére is csak a sértett, a gyanusítottak és a sértett ügyvédjének tanuvallomása az összes adat, amire a bíróság támaszkodhat. Minek alapján dönti el a bíróság, hogy melyik hazudik? Ha úgy dönt a bíróság, hogy a feljelentő mond igazat, milyen büntetésre lehet számítani? A Btk. szerint az egyik 1-5 év, a másik 2-8 év. Befolyásolja-e a szavahihetőséget, hogy a sértett a mai napig nem fizette ki a szerzőséses összeget a házért, amit azóta birtokol, és hogy saját vallomása szerint bezárva, fenyegetések között azért olyan ügyes volt, hogy a fenyegetés hatására aláírt megállapodásban eredetileg szereplő összeget sikerült lealkudnia.
