Sziasztok!
Az lenne a kérésem, h aki érti h mire vonatkozik az „öt évet meghaladó, de nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény ”, az magyarázza el nekem is! :)
Már amikor tanultam, akkor sem volt teljesen egyértelmű, most pedig nem büntetőjogi területen dolgozom, úgyh sajnos azóta sem világosodtam meg... :)
Köszi!
Nyilván azokra bűncselekményekre, amelyekre a bíróság - "normál" eljárásban - kiszabhat öt évnél hosszabb szabadságvesztés büntetést, de nyolcnál többet nem. Pl. a "két évtől nyolc évig" terjedőkre.
Olyan bűncselekmény, amelynél a kiszabható legnagyobb büntetés >5 év, de <=8 év.
Köszi, de eddig én is értem, mármint nyelvtanilag, h mi van leírva, csak az nem világos, h melyik az a bcs., amelyik 5 évet meghaladó, de 8 évnél nem súlyosabb szv-sel büntetendő.
2-8 esetében, nem biztos, h meghaladja az 5 évet.
Ha pedig nem haladja meg, akkor az már a b) vagy c) pont alá esik...
Meglehet, a fogalmazása nem a legszerencsésebb (sőt, elég szerencsétlen), de a kiszabható büntetési tétel maximumára vonatkozik. Vaagyis a "kettőtől nyolcig" a hatálya alá tartozik.
Megjegyzés: láttam egyszer egy álláshirdetést. Az IM keresett "frissen végzett" jogászokat "kodifikátori munkakörbe". Hát ez az...
A kodifikátori munakörhöz én külön szakvizsgát írnék elő, és vagy 20 év jogi gyakorlatot.
Aki alkalmazza a törvényt annak kell legalább 3 gyakorlat, aki meg írja, az ugorhat mindjárt be rite diplomával...röhej...
Ó...köszönöm!
Most már emléxem, h erre végül a zv időszakban is rájöttem (akkor magamtól - hiába örexem :), v legalábbis nem volt türelmem eleget törni a fejem. :))
A jól képzett kodifikátorokkal kapcs.: Magam is hasonlóval kezdtem egy minisztériumban ösztöndíjasként, 0 tapasztalattal, persze ellenőrizték, amit csinálok, de mindenesetre másfél hónapos működésem eredményei ma már közlönyben olvashatók...természetesen az én alkotásaim inkább javítják a frissen végzett „jogalkotókról ”kialakult képet. :)) De mivel nem mkinek van ehhez tehetsége :) érthető egyes jogszabályaink kifogásolható minősége...
Még 1x köszönöm a magyarázatot!
bigcat, úgy tudom terveznek ehhez hasonlót, a kodifikátor szakjogász képzéssel, mármint hogy a közig.-ben csak az tölthet majd be ilyen munkakört, aki azt elvégezte. Persze ez még mindig nem szakvizsga és a több éves gyakorlattól nagyon távol áll...
Hiába, ez az olcsó...
Az a helyzet, hogy kodifikátorként nagyon komoly jogdogmatikai, és jogtudományelméleti hátér, valamint alkalmazói gyakorlat egyben szükséges. Már ahhoz, hogy általában valaki színvonalas jogszabályokat alkosson.
Hát igen...ez lenne az ideális.
A többi területről persze ugyanúgy elmondható, h sajnos nem feltétlenül a legalkalmasabb személyt választják (lásd az olyan fogalmazókat pl., akik adott esetben 6-7 év alatt tudták csak elvégezni az egyetemet, viszont jó helyre születtek...ha sikerül ellavírozniuk néhány évig, akár tisztelt bíró hölgyek és urak válhatnak belőlük...)
Az igazán nagy baj az, h ha már a jogszabályok is rosszak, akkor a jogalkalmazó hiába ért(ene) ahhoz amit csinál...
Meg hát azért egy elhibázott hatósági vagy bírósági döntés ellen csak lehet fellebezni, tehát még van sansz, egy elhibázott jogszabály ellen nemigen lehet a jogon belül semmit tenni, a hülyeség nem alkotmányellenes.
Ez gyakorlatban az 1-5-ig és a 2-8-ig terjedő büntetési tételeket jelenti, mert más emlékezetem szerint ebben a tartományban nincs. Egyébként mielőtt leszeditek a keresztvizet a kodifikátorokról - sok hiba van a legfontosabb jogszabályokban is, ez a megfogalmazási mód azonban a Btk-ban teljesen általános, több évtizedes hagyománya van, nem a tárgyalásról lemondással kezdődött. Így ha egy laikus nem érti és bosszankodik, akkor igaza van, mert neki is érthetővé kellene tenni, de a joggyakorlatban ez teljesen egyértelmű.
Ja, bocs, a Btk-val nincs semmi bajom, számomra egyértelmű volt az idézett jogszabályhely.
„ha egy laikus nem érti és bosszankodik, akkor igaza van, mert neki is érthetővé kellene tenni, de a joggyakorlatban ez teljesen egyértelmű. ”
Ez nálad lassan elméletté érik. Írhatnál egy dolgozatot a tételedről, miszerint a jogi normaszövegekben nem kell követni a magyar nyelv szabályait.
Ezt nem kell megírnom, mert sokan megtették helyettem. :) Egyik kedvenc: Takács Péter: Nehéz jogi esetek 197-200. A leggyakoribb megfogalmazás pedig: "nyelvtani értelmezés esetén ha eltér a köznyelvi értelem és a szaknyelvi, akkor az utóbbit kell alapul venni", mint minden szakmában. Pl. el tudok olvasni egy könyvet az agysebészetről, de inkább ez után még nem kezdek agyat operálni.
Hogyne. Csakhogy te jócskán túlterjeszkedsz ezen az - önmagában helyes - szabályon, amikor azt hirdeted, hogy már a jogi normaszöveg megalkotásakor is mellőzhetőek - sőt: mellőzendőek* - a nyelvi szabályok.
Igazad is van: mi lenne itt, ha akárki megérthetné a jogszabályokat, emelyek őt jogosítják és kötelezik.
*Ha érted ezt a köznyelvi distinkciót...
Jó lenne, ha akárki megérthetné, csak fejlett dogmatikai rendszerrel rendelkező jogágakban ez a törekvés ritkán vezet eredményre.
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
„egy darab kodifikációs hibát nem látok”
Most mondjam azt, hogy sejtettem?
Mellesleg en passante lehülyéztétek a topikindítót, aki annyira nem laikus, hogy - mint mondta - maga is dolgozott kodifikátorként.
OFF
Mi már az Indexről ismerjük egymást?
ON
Az alapkérdéshez visszatérve, szerintem az idézett rendelkezéshez csak a 2-8 évvel fenyegetett bűncselekmények tartoznak, lévén az 1-5 évesek nem büntetenedőek 5 éves meghaladóan.
Egyébként - bár ritkán szoktam jó szavakat ejteni a kodifikátorokról* - itt én sem látok kodifikációs hibát. Szerintem a vihart az okozta, hogy drpici nem emlékezett arra a Guiscardo által három hozzászólássel előbb idézett szabályra, hogy "ahol az Általános Rész arról beszél, hogy egy bűncselekmény x évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, akkor a különös részi tételkeretet kell figyelembe venni", és arra próbált rájönni, hogy egy konkrét cselkménynél hogy lehet előre megmondani, mennyivel lesz az büntetendő.
*a kodifikátorok mentségére csak annyit tudok felhozni, hogy legtöbbször abszolút hozzá nem értő politikusok határozzák meg a munkájuk kereteit, ráadául 4 évente eltérő irányban. Pl. hiába lennék én a világ legjobb gitárosa, ha Uhrin Benedek énekét kellene kísérenm, valszeg nem lennék világszám...:))
Nick Name
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
Talán nem lehetetlen egyetértésre jutnunk. Vagy vitába szállsz azzal az álláspontommal, hogy amennyiben egy jogi normaszöveg értelmezése még egy végzett és - ha nem is büntető területen, de - gyakorló jogász számára sem kézenfekvő, akkor annak a normaszövegnek a megfogalmazása nem szerencsés.
Nem hiszem, hogy bárki lehülyézett itt bárkit, azt viszont fenntartom, hogy a Btk. ez a szakasza a Btk. szabályozási logikájában könnyen értelmezhető.
„a Btk. ez a szakasza a Btk. szabályozási logikájában könnyen értelmezhető. ”Én sem állítottam az ellenkezőjét. (Ellenőrizheted, én válaszoltam a kérdésre elsőnek.) De a "könnyen értelmezhető" és a "kézenfekvő" nem ugyanaz. Azt is elismerem, hogy az utóbbi gyakorta megvalósíthatatlan. Ám azt nem tudom elfogadni, hogy ne is törkedjenek rá. Különösen, ha az a norma valakinek a bőrére megy. Ez alapján kell a terheltnek eldöntenie ugyanis, hogy a kervezményben részesített eljárási módot választja-e.
OFF
Ha egy normaszövegről azt állítod, hogy az "könnyen értelmezhető"; miután egy gyakorló jogásznak értelmezési nehézséget okozott, akkor nem állítottál-e egyúttal valamit erről a gyakorló jogászról is?
ON