Kedves lízing,
annak örülök, hogy a jogi alapokban már egyetértünk! :)
Addig pedig, hogy a sértett ellen indult büntetőeljárás, főleg, hogy a terhelt koholta a vádat, én maximum egy bizonyítási eljárás végén tudnék eljutni, addig figyelembe kell vennem a terhelt védekezését is. De gondolom, ezt egy ügyvédnek nem kell magyaráznom...
:)
Üdv:
Nick Name
Kedves Nick
Minden bizonnyal... ha bíró vagy. :o))
Igen, igy van ObudaFan. Ha innen közelítjük meg, akkor jó is lehet, csak miután a szakma régen elveszítette a becsületét, minden új aggályosnak tünik.
Bizonyára az a védekezés ami a tényeitek ellen szól, lehet gyenge lesz, de a bíró kezébe adott döntés hát, hogy is irjam, majdhogynem a hatalom érdekei mellett fog szólni. Sajnos a bírák ma Magyarországon a politika által befolyásoltak. Féltik a helyüket, és saját érdekeiket tartják szem előtt. Ha ez nem igy lenne, akkor a bíróságon is folytatnának le bizonyítási eljárást, nem szaporodnának el egyre inkább a rögtönítélések, néhány pár évtizeddel ezelőtti eljárásokra hasonlitva.
Szomoru, de igy van.
Done
„A Be.-hez fűzött indokolás ugyanakkor az igazságszolgáltatás legitimációs válságával, a közösségnek az igazságszolgáltatás elfogulatlan és pártatlan működésével kapcsolatban megfogalmazódó kételyeivel is indokolta a pótmagánvádat.” [42/2005. (XI.14.) AB határozat]
Ha innen nézem érdekes dolog hogy a vádindítvány ténybeli vagy jogi alapja nyilvánvalóan hiányzik
és ez ellen nem lehet fellebezni
persze helyes amit mondosz jó hogy van pótmagánvád
de ha van akkor legyen normálisan szabályozva
lásd pl. AB pp. felülvizsgálattal kapcsolatos határozatát
Az új Be. alapján is megmarad a bíró szubjektív döntési lehetősége a pótmagánvád elutasítására, vagy ha formaillag stimmel, akkor már kötelező lesz elfogadni?
van ez az óminózus Be. 231 paragrafus (2), mely így szólt a régi Be.ben:
(2) A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha
Ehelyett most az új Be.ben ez a következőképp szól:
(2) A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha
Tovább bontom, hogy segítsem az elemzést:
(2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.
És egy kis magyarázat erröl az új törvény indoklásában:
Az évtizedek óta következetes ítélkezési gyakorlat szerint a vád nem pusztán attól törvényes, hogy teljesülnek azok a feltételek, amelyektől a törvény a vádlói jogkör gyakorlását függővé teszi. A vád soha nem törvényes pusztán azáltal, hogy azt az ügyész (illetve a törvényben meghatározott feltételek szerint a magánvádló vagy a pótmagánvádló) emeli (alaki legitimáció). Az Abh. szerint a törvényes vádnak csupán az alaki feltétele, hogy a Be.-ben a vádlói jogosultságokkal felruházott ügyésztől [Be. 28. § (1) és (7) bekezdés], illetve az ügyek meghatározott körében a magánvádlótól [Be. 52. § (1) bekezdés] vagy a pótmagánvádlótól [Be. 53. § (1) bekezdés] származzék. Törvényes csak az a vád lehet, amely a minimális tartalmi követelményeknek is megfelel. A vád képviselőjének minden esetben konkrétan körülírt cselekmény miatt, annak a büntetőtörvény szerinti minősítését is tartalmazó, pontosan azonosítható személy felelősségre vonására irányuló megalapozott, a bizonyítékok megjelölését és indítványait is magában foglaló összefoglalt váddal kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményeznie. Ezt tükrözi a következetes ítélkezési gyakorlat is.
Nick arra már válaszolt nekem, hogy szerinte nehezebb lesz elutasítani a pótmagánvád indítványt, de vajon lesz egyáltalán a bíróknak a fentiek alapján szubjektív döntési lehetőségük az elutasításra , akkor is, ha formailag mindent tartalmaz a vádindítvány?
Remélem érthető a kérdésem.
Az új Be. alapján is megmarad a bíró szubjektív döntési lehetősége a pótmagánvád elutasítására, vagy ha formaillag stimmel, akkor már kötelező lesz elfogadni?
van ez az óminózus Be. 231 paragrafus (2), mely így szólt a régi Be.ben:
(2) A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha
Ehelyett most az új Be.ben ez a következőképp szól:
(2) A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha
Tovább bontom, hogy segítsem az elemzést:
(2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.
És egy kis magyarázat erröl az új törvény indoklásában:
Az évtizedek óta következetes ítélkezési gyakorlat szerint a vád nem pusztán attól törvényes, hogy teljesülnek azok a feltételek, amelyektől a törvény a vádlói jogkör gyakorlását függővé teszi. A vád soha nem törvényes pusztán azáltal, hogy azt az ügyész (illetve a törvényben meghatározott feltételek szerint a magánvádló vagy a pótmagánvádló) emeli (alaki legitimáció). Az Abh. szerint a törvényes vádnak csupán az alaki feltétele, hogy a Be.-ben a vádlói jogosultságokkal felruházott ügyésztől [Be. 28. § (1) és (7) bekezdés], illetve az ügyek meghatározott körében a magánvádlótól [Be. 52. § (1) bekezdés] vagy a pótmagánvádlótól [Be. 53. § (1) bekezdés] származzék. Törvényes csak az a vád lehet, amely a minimális tartalmi követelményeknek is megfelel. A vád képviselőjének minden esetben konkrétan körülírt cselekmény miatt, annak a büntetőtörvény szerinti minősítését is tartalmazó, pontosan azonosítható személy felelősségre vonására irányuló megalapozott, a bizonyítékok megjelölését és indítványait is magában foglaló összefoglalt váddal kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményeznie. Ezt tükrözi a következetes ítélkezési gyakorlat is.
Nick arra már válaszolt nekem, hogy szerinte nehezebb lesz elutasítani a pótmagánvád indítványt, de vajon lesz egyáltalán a bíróknak a fentiek alapján szubjektív döntési lehetőségük az elutasításra , akkor is, ha formailag mindent tartalmaz a vádindítvány?
Remélem érthető a kérdésem.
Igy kétszer megismételve ... abszolút... :o))...
vagyis ...
persze hogy lesz bírói mérlegelés csak jóval kissebb teret enged a BE.
Szinte „nulla” ha szakszerűen van elkészítve a vádindítvány
És ott lesz a fellebbezés lehetősége
Tisztelt istvanlor
Ha az drága Ügyész nem kíván vádat emelni és a pótmagánvádban szerepel a kriminalisztikai 7-es, teljesen, s a bűncselekmény elkövetését kimeríti, akkor vélelmezem, nincs sok választása a bírónak, csak a tárgyalás.......
hacsaknem, de erre még gondolni sem merek......
Istvanlor,
még egy nap türelmet kérek a mélhez!
Nick Name
Azért nem könnyű egy ki nem alakult bírói gyakorlatot megjósolni, de véleményem szerint ha a pótmagánvádban leírt cselekmény nyilvánvalóan nem bűncselekmény, akkor továbbra sem lehet helye tárgyalás kitűzésének. Ezt a védelmi reakciót mindenképpen várhatjuk a bírói gyakorlattól. HA nem így lesz, akkor pl. büntetőbíróság elé citálhatja a dühös apa a fiatalembert, aki "megrontotta" 17 éves kislányát. Ez nagyszerű lesz a bíróságnak, akinek az idejét ilyenekkel fogják rabolni az értelmes munka helyett, meg a terhelt számára is nagyszerű lesz.
Ami pedig bűncselekmény , azt a korábbi szabály alapján is be kellett fogadnia a bíróságnak a pótmagánvád alapján.
van arra nézve bármi szabály, hogy a pótmagánvádindítványt a bíróság mennyi idő után bírálja el, hogy egyáltalán elfogadja e, tárgyalásra veszi e, vagy sem?
ja és még az a kérdésem, hogy én mint terhelt milyen fázisaiban kapok értesítést az eljárás közben?
Azt megtaláltam a Be. ben hogyha a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszt megváltoztatja (vagyis helyt ad a panasznak) arról kapok értesítést. Ezekután ha a sértett pótmagánvádat nyújtana be az első fokú ügyészségen keresztül a bíróságra, arról kapok értesítést, vagy nem?
Vagy csak akkor kapok értesítést, hogyha a pótmagánvádindítványt a bíróság befogadja és tárgyalásra veszi?
Kapok értesítést, ha a bíróság elutasítja a vádindítványt?
Ha erröl egy tömör tájékoztatást tudnátok adni, megköszönném.
valaki választ tud adni ezen kérdésekre? Köszi előre is..
Kapsz értesítést. Aki ellen eljárás indul, annak arról tudnia kell.
Kovács Béla Sándor..nyilván nem olvastad végig a kérddésemet..
Bemásolom azon kérdéseimet, amiket még nem válaszoltatok meg.. előre is köszi a választ.
Azt megtaláltam a Be. ben hogyha a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszt megváltoztatja (vagyis helyt ad a panasznak) arról kapok értesítést. Ezekután (feltételezve a felettes ügyész panaszelutasítását) ha a sértett pótmagánvádat nyújtana be az első fokú ügyészségen keresztül a bíróságra, arról kapok értesítést, vagy nem?
Vagy csak akkor kapok értesítést, hogyha a pótmagánvádindítványt a bíróság befogadja és tárgyalásra veszi?
Kapok értesítést, abban az esetben ha a bíróság elutasítja a vádindítványt?
Ezekre vonatkozó rendelkezések hol vannak a Be.ben?