gazdasági bűncselekmény elévülése

A cég a részvénykibocsátáskor megtévesztette részvényeseit, a bíróság kimondta a bűncselekmény megvalósulását.
Hány év az elévülés?
Hol lehet utánanézni?

Minek az elévülése? Bűncselekmény megvalósulását csak büntetőbíróság mondhatja ki. Ha kimondja, büntetést, vagy intézkedést alkalmaz. A büntetés végrehajthatóságának az elévülése a büntetés mértékétől függ.

A fôbüntetés elévül:

• tizenöt évi szabadságvesztés, valamint ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
• tízévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tizenöt év,
• ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tíz év,
• öt évet el nem érô szabadságvesztés esetén öt év,
• közérdekû munka vagy pénzbüntetés esetén három év elteltével.

  A pénzmellékbüntetés három év elteltével évül el.

  A fôbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerôre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidô leteltének napján kezdôdik. Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdôdik.

  A kiutasítás elévülésének határideje, ha fôbüntetés mellett alkalmazzák, a fôbüntetés végrehajtása befejezésének, illetôleg a végrehajthatósága megszûnésének napján, egyéb esetben a határozat jogerôre emelkedésének napján kezdôdik.

  A pénzmellékbüntetés elévülésének határideje a fôbüntetés végrehajtása befejezésének, illetôleg végrehajthatósága megszûnésének napján, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidô leteltének napján kezdôdik.

  Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdôdik.

  A pénzmellékbüntetés alkalmazása esetén akár a fôbüntetés, akár a mellékbüntetés végrehajtása iránt tett intézkedés mindkét büntetés elévülését félbeszakítja.

És hát ugye egy cég nem lehet bűnös, legalábbis nem büntetőjogi szempontból, így erősen kétlem, hogy a cégről ezt a bíróság kimondta volna.

A megtévesztés önmagában nem bűncselekmény, b ár egyes bűncselekményeknek tényállási eleme.

Pontosat még nem tudok, csak annyit, hogy "adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása" miatt inditottak pert részvényesek a cég ellen, aholis a részvényt jegyző állampolgárok megtévesztése a fő motívum.

A felperes részvényesek ügyvédje szerint ha meg is nyerhető a per, nem sok eredménye lesz: a részvényjegyzés több mint 8 évvel ezelőtt történt, és a megtévesztéssel elkövetett cselekmény (bűntény? csalás? - majd a biróság biztos minősíti hogy micsoda) büntethetőségének 8 év az elévülése.
Ezt mondja ő.
És ennek szeretnénk mi is utánanézni.

A részvényesek egy polgári peres eljárásban támadták meg a szerződést, megtévesztésre hivatkozva, ha jól értem. Erre a mertévesztés felismerésétől számított egy éven belül van lehetőség. Ettől elkülönítve kell vizsgálni a cselekmény büntetőjogi vonatkozásait, de gondolom a részvényeseket nem elsősorban ezek érdeklik.

A polgári/gazdasági bíróság nem fogja minősíteni, mert nem büntetőjogi minősítések gyártása a feladata. És jogerős büntetőítélet nélkül azt sem mondhatja ki, hogy bűncselekmény történt. Legfeljebb - ha ennek jelentősége van - a megindult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztheti az eljárást.

guba
A felismeréstől egy éven belül?
Hogyan van definiálva a felismerés időpontja: attól kezdve, hogy ÉN felismerem hogy átvertek, vagy attól, hogy a bíróság helyt ad az én felismerésemnek (vagy megmondja hogy a biróság szerint mikor is történt a felismerés).
A szerződés 1995-ben köttetett, aztán az évek múlásával egyre világosabb lett, hogy a cég semmit nem tesz a meghirdetett célok érdekében, aztán végül elfogyott a részvényesek türelme és 2 évvel ezelőtt pert inditottak: megtévesztés miatt követelik a befizetett pénz visszafizetését.
Vagyis kártérítést, ha jól értelmezem.

A kereset keltezése lenne a felismerés időpontja, amitől az EGY év számitódik?
Vagy amikor a gyanú megfogant a felperesek fejében? (az meg hogyan bizonyitható?)
Akárhogy is, a bíróság a keresetet "befogadta", és időmúlás miatt nem kifogásolta a perelhetőséget.

A kérdés tehát úgy állna, hogy ha most a bíróság helyt ad a felperesek kártérítési követelésének, a cégnek fizetnie kell-e?
Elévülhet-e a kártérítési igény?

Obuda Fan
Lehet hogy laikus a kérdés: akkor hogyan lesz egy "ügyből" büntetőeljárás és büntetőbíróság? A per szerződés érvénytelenségének megállapítására indult, a követelés kártérítés, az indok megtévesztés. A bíróság megállapíthatja-e a megtévesztés megvalósulását vagy miután ez már büntetőjogi, azt mondja majd, hogy "... megalapozott gyanúja miatt" illetékességből átteszi az ügyet a büntetőbíróságra?
Mi lesz a kártéritéssel?
Kimondhatja-e, hogy a cég köteles megtériteni az okozott kárt?
Vagy meg kell várnia ezzel, mig a büntetőbíróság nyilatkozik, volt-e megtévesztés?
Vagy a büntetőbíróság dönt a kártérítésről is?

Szerintem minderre válaszoltak már, de azért megpróbálom összefoglalni.

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, az azt köteles megtéríteni (polgári jogi jogkövetkezmény). Ha a károkozó magatartás valamely büntető törvénykönyvi tényállást is kimerítette, akkor - függetlenül a polgári jogi követeléstől - büntetőeljárás is indítható. A kettő egymástól független; a konkrét esetben büntetőeljárás nem is folyik.
A polgári jogi igény elévülési ideje öt év, de ezt megszakítja minden az érvényesítésére irányuló cselekmény, így például a kereset benyújtása is. Az elévülést a bíróság egyébként sem veszi hivatalból figyelembe, csak akkor vizsgálja, ha az alpers arra hivatkozik.

A megtévesztés felismerése természetesen az az időpont, amikor a megtévesztett felismeri, hogy megtévesztették. (Megbocsáss, de nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy erre rájöjjön az ember.)

Köszönöm az összegzést!

Az elévülést az elkövetett cselekmény következményeinek (büntethetőségének) elévülésére értettem. Pl. ott van a Labancz Anna gyilkossági ügy, amelynek ha meg is lenne az egyértelmű tettese, már nem büntethető, mivel a cselekmény óta 25 év eltelt.

"büntetőeljárás is inditható", - melyik bíróság állapítja meg hogy "a károkozó magatartás valamely büntető törvénykönyvi tényállást is kimerítette"? Ha ugyanis a polgári bíróság nem foglalkozik büntetőügyekkel, akkor az aligha?
Hogy kerül az eset büntetőbíróság elé? Én indítsak külön pert büntetőbíróságnál a Btk-ba ütköző cselekményt megfogalmazva, vagy menjek rendőrségre, ügyészségre?

Hogy miért jutnak eszembe ilyen kérdések?
Mert a folyó polgári per további elhúzását a biró azzal indokolta, hogy még megvárná a cég ellen nemrég indult rendőrségi vizsgálat eredményét. Miért vajon?! Nem azt mondtátok, hogy a polgári és büntetőügyek két külön dolog? A rendőrségi vizsgálat nem is szerződés semmis voltának megállapítása tárgyában folyik, - legfeljebb annyi a köze a polgári ügyhöz, hogy ugyanaz a cég az érintett.

Még egy oka van a kérdéseimnek, a biró bizonytalansága. Hogy tudniillik, ha kimondaná az adásvételi szerződés semmis voltát, akkor hogyan tovább? hogyan kötelezze a céget az eredeti állapot visszaállítására? mivelhogy az jelen pillanatban lehetetlen: a cégnek egy fillérje sincs hogy kifizesse részvényeseit.
Eddig ugye polgári.
Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy miért nincs egy fillérje sem, az már "büntetőtörvénykönyvi tényállásokhoz" vezetne.
De a büntetőjogi vonatkozásokkal polgári biró nem foglalkozik, mondtátok.
Akkor mégis miért kiváncsi a rendőrségi vizsgálat eredményére? miért attól teszi függővé a saját itéletét?

És miért érdekli a bírót a semmisség kimondásánál, hogy a cég majd miből fizet? Erre nem azt szokták, hogy megbíznak egy végrehajtót, deritse fel a cég vagyonát és gondoskodjon a károsultak kifizetéséről?

Hogy a bíró mit miért csinál - vagy nem csinál - arra maga a bíró tudna válaszolni (vagy még ő se). :)
A felfüggesztést elrendelő végzés ellen lehet - vagy lehetett volna fellebbezni.

A büntetőeljárás feljelentésre vagy hivatalból indul. Utóbbi akkor, ha a hatóság maga észlelte a bűncselekményt.

Hát, nem lettem okosabb...

Akkor most hogy is van azzal, amit mondtatok a polgári és a büntetőjogi különállásáról?
És: hivatalból indul büntetőeljárás... "ha a hatóság maga észlelte a bűncselekményt", - a polgári bíróság hatóság vagy nem hatóság?

Felfüggesztés: ilyen nincs az ügyben. Hanem, a per következő tárgyalása lesz, valamikor jövőre.

"arra maga a bíró tudna válaszolni"
Hibás a lehetőség felvetése!
Merthogy: a bíró nem kérdezhető.... :)

Sapienti sat

Az, hogy a polgári bíróság nem foglalkozik az ügy büntetőjogi megítélésével, nem jelenti azt egyben, hogy nem is kell adott esetben egy megindult büntetőeljárásra tekintettel lennie.
A polgári bíróság hatóság, és bcs. gyanúja esetén feljelentést kell tennie.
Ha a bírósági eljárás a folyamatban lévő rendőrségi eljárásra tekintettel nem folyik, akkor az az eljárás felfüggesztése, erről a bíróság végzésben kell h határozzon.
Ezek szerint mégis volt feljelentés?

guba
ez igy világos,köszönöm.
Volt feljelentés, de nem a bíróság tette, hanem egy másik hatóság.
Végzés? lehet hogy van, lehet hogy nincs, nem tudom.