gazdasági bűncselekmény elévülése

guba
ez igy világos,köszönöm.
Volt feljelentés, de nem a bíróság tette, hanem egy másik hatóság.
Végzés? lehet hogy van, lehet hogy nincs, nem tudom.

Az, hogy a polgári bíróság nem foglalkozik az ügy büntetőjogi megítélésével, nem jelenti azt egyben, hogy nem is kell adott esetben egy megindult büntetőeljárásra tekintettel lennie.
A polgári bíróság hatóság, és bcs. gyanúja esetén feljelentést kell tennie.
Ha a bírósági eljárás a folyamatban lévő rendőrségi eljárásra tekintettel nem folyik, akkor az az eljárás felfüggesztése, erről a bíróság végzésben kell h határozzon.
Ezek szerint mégis volt feljelentés?

Hát, nem lettem okosabb...

Akkor most hogy is van azzal, amit mondtatok a polgári és a büntetőjogi különállásáról?
És: hivatalból indul büntetőeljárás... "ha a hatóság maga észlelte a bűncselekményt", - a polgári bíróság hatóság vagy nem hatóság?

Felfüggesztés: ilyen nincs az ügyben. Hanem, a per következő tárgyalása lesz, valamikor jövőre.

"arra maga a bíró tudna válaszolni"
Hibás a lehetőség felvetése!
Merthogy: a bíró nem kérdezhető.... :)

Sapienti sat

Hogy a bíró mit miért csinál - vagy nem csinál - arra maga a bíró tudna válaszolni (vagy még ő se). :)
A felfüggesztést elrendelő végzés ellen lehet - vagy lehetett volna fellebbezni.

A büntetőeljárás feljelentésre vagy hivatalból indul. Utóbbi akkor, ha a hatóság maga észlelte a bűncselekményt.

Köszönöm az összegzést!

Az elévülést az elkövetett cselekmény következményeinek (büntethetőségének) elévülésére értettem. Pl. ott van a Labancz Anna gyilkossági ügy, amelynek ha meg is lenne az egyértelmű tettese, már nem büntethető, mivel a cselekmény óta 25 év eltelt.

"büntetőeljárás is inditható", - melyik bíróság állapítja meg hogy "a károkozó magatartás valamely büntető törvénykönyvi tényállást is kimerítette"? Ha ugyanis a polgári bíróság nem foglalkozik büntetőügyekkel, akkor az aligha?
Hogy kerül az eset büntetőbíróság elé? Én indítsak külön pert büntetőbíróságnál a Btk-ba ütköző cselekményt megfogalmazva, vagy menjek rendőrségre, ügyészségre?

Hogy miért jutnak eszembe ilyen kérdések?
Mert a folyó polgári per további elhúzását a biró azzal indokolta, hogy még megvárná a cég ellen nemrég indult rendőrségi vizsgálat eredményét. Miért vajon?! Nem azt mondtátok, hogy a polgári és büntetőügyek két külön dolog? A rendőrségi vizsgálat nem is szerződés semmis voltának megállapítása tárgyában folyik, - legfeljebb annyi a köze a polgári ügyhöz, hogy ugyanaz a cég az érintett.

Még egy oka van a kérdéseimnek, a biró bizonytalansága. Hogy tudniillik, ha kimondaná az adásvételi szerződés semmis voltát, akkor hogyan tovább? hogyan kötelezze a céget az eredeti állapot visszaállítására? mivelhogy az jelen pillanatban lehetetlen: a cégnek egy fillérje sincs hogy kifizesse részvényeseit.
Eddig ugye polgári.
Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy miért nincs egy fillérje sem, az már "büntetőtörvénykönyvi tényállásokhoz" vezetne.
De a büntetőjogi vonatkozásokkal polgári biró nem foglalkozik, mondtátok.
Akkor mégis miért kiváncsi a rendőrségi vizsgálat eredményére? miért attól teszi függővé a saját itéletét?

És miért érdekli a bírót a semmisség kimondásánál, hogy a cég majd miből fizet? Erre nem azt szokták, hogy megbíznak egy végrehajtót, deritse fel a cég vagyonát és gondoskodjon a károsultak kifizetéséről?

Szerintem minderre válaszoltak már, de azért megpróbálom összefoglalni.

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, az azt köteles megtéríteni (polgári jogi jogkövetkezmény). Ha a károkozó magatartás valamely büntető törvénykönyvi tényállást is kimerítette, akkor - függetlenül a polgári jogi követeléstől - büntetőeljárás is indítható. A kettő egymástól független; a konkrét esetben büntetőeljárás nem is folyik.
A polgári jogi igény elévülési ideje öt év, de ezt megszakítja minden az érvényesítésére irányuló cselekmény, így például a kereset benyújtása is. Az elévülést a bíróság egyébként sem veszi hivatalból figyelembe, csak akkor vizsgálja, ha az alpers arra hivatkozik.

A megtévesztés felismerése természetesen az az időpont, amikor a megtévesztett felismeri, hogy megtévesztették. (Megbocsáss, de nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy erre rájöjjön az ember.)

guba
A felismeréstől egy éven belül?
Hogyan van definiálva a felismerés időpontja: attól kezdve, hogy ÉN felismerem hogy átvertek, vagy attól, hogy a bíróság helyt ad az én felismerésemnek (vagy megmondja hogy a biróság szerint mikor is történt a felismerés).
A szerződés 1995-ben köttetett, aztán az évek múlásával egyre világosabb lett, hogy a cég semmit nem tesz a meghirdetett célok érdekében, aztán végül elfogyott a részvényesek türelme és 2 évvel ezelőtt pert inditottak: megtévesztés miatt követelik a befizetett pénz visszafizetését.
Vagyis kártérítést, ha jól értelmezem.

A kereset keltezése lenne a felismerés időpontja, amitől az EGY év számitódik?
Vagy amikor a gyanú megfogant a felperesek fejében? (az meg hogyan bizonyitható?)
Akárhogy is, a bíróság a keresetet "befogadta", és időmúlás miatt nem kifogásolta a perelhetőséget.

A kérdés tehát úgy állna, hogy ha most a bíróság helyt ad a felperesek kártérítési követelésének, a cégnek fizetnie kell-e?
Elévülhet-e a kártérítési igény?

Obuda Fan
Lehet hogy laikus a kérdés: akkor hogyan lesz egy "ügyből" büntetőeljárás és büntetőbíróság? A per szerződés érvénytelenségének megállapítására indult, a követelés kártérítés, az indok megtévesztés. A bíróság megállapíthatja-e a megtévesztés megvalósulását vagy miután ez már büntetőjogi, azt mondja majd, hogy "... megalapozott gyanúja miatt" illetékességből átteszi az ügyet a büntetőbíróságra?
Mi lesz a kártéritéssel?
Kimondhatja-e, hogy a cég köteles megtériteni az okozott kárt?
Vagy meg kell várnia ezzel, mig a büntetőbíróság nyilatkozik, volt-e megtévesztés?
Vagy a büntetőbíróság dönt a kártérítésről is?

A polgári/gazdasági bíróság nem fogja minősíteni, mert nem büntetőjogi minősítések gyártása a feladata. És jogerős büntetőítélet nélkül azt sem mondhatja ki, hogy bűncselekmény történt. Legfeljebb - ha ennek jelentősége van - a megindult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztheti az eljárást.

A részvényesek egy polgári peres eljárásban támadták meg a szerződést, megtévesztésre hivatkozva, ha jól értem. Erre a mertévesztés felismerésétől számított egy éven belül van lehetőség. Ettől elkülönítve kell vizsgálni a cselekmény büntetőjogi vonatkozásait, de gondolom a részvényeseket nem elsősorban ezek érdeklik.

Pontosat még nem tudok, csak annyit, hogy "adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása" miatt inditottak pert részvényesek a cég ellen, aholis a részvényt jegyző állampolgárok megtévesztése a fő motívum.

A felperes részvényesek ügyvédje szerint ha meg is nyerhető a per, nem sok eredménye lesz: a részvényjegyzés több mint 8 évvel ezelőtt történt, és a megtévesztéssel elkövetett cselekmény (bűntény? csalás? - majd a biróság biztos minősíti hogy micsoda) büntethetőségének 8 év az elévülése.
Ezt mondja ő.
És ennek szeretnénk mi is utánanézni.

A megtévesztés önmagában nem bűncselekmény, b ár egyes bűncselekményeknek tényállási eleme.

És hát ugye egy cég nem lehet bűnös, legalábbis nem büntetőjogi szempontból, így erősen kétlem, hogy a cégről ezt a bíróság kimondta volna.

Minek az elévülése? Bűncselekmény megvalósulását csak büntetőbíróság mondhatja ki. Ha kimondja, büntetést, vagy intézkedést alkalmaz. A büntetés végrehajthatóságának az elévülése a büntetés mértékétől függ.

A fôbüntetés elévül:

• tizenöt évi szabadságvesztés, valamint ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
• tízévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tizenöt év,
• ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tíz év,
• öt évet el nem érô szabadságvesztés esetén öt év,
• közérdekû munka vagy pénzbüntetés esetén három év elteltével.

  A pénzmellékbüntetés három év elteltével évül el.

  A fôbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerôre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidô leteltének napján kezdôdik. Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdôdik.

  A kiutasítás elévülésének határideje, ha fôbüntetés mellett alkalmazzák, a fôbüntetés végrehajtása befejezésének, illetôleg a végrehajthatósága megszûnésének napján, egyéb esetben a határozat jogerôre emelkedésének napján kezdôdik.

  A pénzmellékbüntetés elévülésének határideje a fôbüntetés végrehajtása befejezésének, illetôleg végrehajthatósága megszûnésének napján, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidô leteltének napján kezdôdik.

  Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdôdik.

  A pénzmellékbüntetés alkalmazása esetén akár a fôbüntetés, akár a mellékbüntetés végrehajtása iránt tett intézkedés mindkét büntetés elévülését félbeszakítja.

A cég a részvénykibocsátáskor megtévesztette részvényeseit, a bíróság kimondta a bűncselekmény megvalósulását.
Hány év az elévülés?
Hol lehet utánanézni?