emberi méltósághoz való jog mit jelent?

dbrtjozsef:
"Úgy érted, hogy a szerződés létrejöttekor írásba foglalni a kártalanítás feltételeit NEM TELJESÍTHETŐ?
Nem találtál egyetlen példát sem a közvetítők között, akinél megtörtént az írásba foglalás? Ha igen, nem teljesíthetetlen..."
Igen nem teljesíthető, senkinek nincs ilyen megállapodás a szerződésében mert a bírónő rákérdezett a tárgyalás előtt az alperestől hogy:
"A bíróság a következő kérdéseket intézi az alpereshez, melyekre írásban 15 napon belül kell
válaszolnia a Pp. 183. § (6) bekezdésében foglaltak terhe mellett.
 Általánosságban mely esetekben, milyen feltételek mellett és mikor kötnek a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi CLXXXVIII. törvény (Bit.) 386. §-ában
szabályozott megállapodást a biztosítás közvetítői tevékenységet végző ügynökkel.
 A felperessel mi okból nem kötöttek a Bit. 386. §-a szerinti megállapodást a szerződésük megkötésekor vagy esetleg később."

Amire a kimerítő válasz ennyi érkezett:
"Alperes a Bit 386. §-ában szabályozott megállapodást nem köt a biztosítási közvetítői tevékenységet végző ügynökökkel, így a felperessel sem került sor ilyen megállapodás megkötésére"

Ez van oszd be. Alá lehet írni a Biztosító biankó szerződését ami nem tartalmazza természetesen a kártalanítás szót sem. De olyan nincs hogy benne van a saját bevallásuk alapján sem. Még azt sem merték bekamuzni hogy mással van mert akkor igencsak rákérdeztem volna hogy kit kellett azért leszopnia a delikvensnek?
Mert hogy Semmi érdeke nem fűződik egyik biztosítónak ahhoz hogy akit ki akar baszni közvetítőt annak fizessen kártalanítást ha ki tudják magyarázni hogy szerintük nem kell. Ha ügyebár én mondom fel a szerződést akkor amúgy sem járna a Ptk szabályai szerint sem így ez csak arra az esetre van ha a megbíző mondja fel az én szerződésem. Ami mint tudjátok nem indokláshoz kötött és nyilvánvalóan kárt okoz, mert különben nem lenne a kártalanítás jogintézménye.

Ez a probléma hogy a gyakorlatban ellentétes szabálynak kezeli a biztosító is és a gyakorlat szerint a bíróság is miközben csak eltérőnek kéne lenni aminél a kártalanítás céljának teljesülnie kéne valamilyen formában. De ez semmilyen formában nem teljesül.
Megállapodás tehát csak akkor kell ha a megbízó mondja fel a szerződést és kiállja a Ptk méltányossági próbatételét is. De itt hogy ne lenne méltányos arra semmilyen érv nem hagzott el, csak az én részemről hogy miért igen.

„nyilvánvalóan kárt okoz,”

Mondj egy példát a nyilvánvalóra. Én nem érzem annak.

"A közvetítői jogviszony sajátosságaiból adódik, hogy a közvetítő tevékenysége akár a közvetítői jogviszony megszűnését követően is hasznot hajthat a megbízónak, hiszen a közvetítőnek a szerződés fennállása alatt végzett tevékenysége következtében a megbízó a jogviszony megszűnését követően is köthet új ügyfelekkel szerződést. A közvetítő kártalanítására vagy kiegyenlítésére vonatkozó szabályok célja épp ennek az egyensúlytalanságnak az ellentételezése az így létrejött ügyletek után történő kompenzáció előírásával. A Ptk. a közvetítői szerződés megszűnése esetére a közvetítő kártalanítását írja elő. A kártalanítás szabályait, a kártalanítás kizártságának eseteit és a szabályozás féloldalú kógenciáját a Ptk. az irányelvvel összhangban rendezi."

Lévén hogy hasznot hajt a biztosítónak hosszú távon az ügyfél közvetítése ebből a haszonból amíg az ügyfél fizeti a biztosítását és a közvetítő ott dolgozik addig minden ügyfélbefizetésből egy bizonyos részt megkap a közvetítő. Természetesen miután fel lett mondva a szerződése ez már nem valósul meg és ennek a kompenzációja a kártalanítás.
A közvetítő kárja az az évi X százezer/millió forint amit megkapna a közvetítő ha nem mondják fel a szerződését. Tudom ez büntetőügyileg nem kár csak elmaradt vagyoni előny, de Ptk szerint ez kár, ha kártalanításnak nevezik el az ellentételezésre kitalált jogintézményt.

Pontosabb a kár meghatározáshoz a Ptk 6:298 szövege:
...a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné, feltéve...

tehát a meglévő ügyfelek után befolyó jutalékveszteség is a kár, nem csak a jövőben megkötött új szerződések jutaléka amire esetleg gondolhatnál az előző idézetemből.

eddig ha jül sejtem legalább 5 jogász doktor járt a topicban: KBS, gerbera,oligaliga,wers,drbjozef.
Emberi méltóósághoz való jog definíció született 0.
általam idézett jogszabályi paragrafus amelyek meg vannak szegve szerintem és indoklást is kapcsoltam hozzá hogy miért: 8
paragrafushoz kapcsolt indoklásom cáfolataként felhozott indok: 1 hogy lehetetlen feltételnek mertem állapítani a kártalanítással kapcsolatos megállapodás lehetőségét amire megírtam egy idézett indoklást hogy miért érvényes továbbra is a lehetetlenség.
Kaptam ezenkívűl egy páldát egy másik emberi méltóság megsértéséhez kapcsolódó példát a malacos sztoriban ami az én googlizott definícióm alapján ugyan nem volt alátámasztva hogy miért az ama defeníció szerint de nem vitattam hogy ez valszeg tényleg sérti az emberi méltóságot az általam leegyszerűsített ponyola megfogalmazású definícióm alapján(is). Ettől eltekintve hogy egy másik példa az emberi méltóság megsértésére az ugyan értékelhető pluszpontként de hogy valósásgban megértsük mi a méltóság lényege azt nem igazán segített megérteni(lévén hogy a googlizott definíció alapján sem egyértelmű hogy hogy kéne alátámasztani hogy ez az, mert hát a tárgynak/eszköznek kezelés az nem egyenlő az állatnak/malacnak/ való kezeléssel igazából)
ennyi jogáasztól ennyi belekötés az érvelésembe nem ciki? Nekem ha ott lenne a dr. előtagom valszeg nagyobb képú lennék és beidézném a frankó jogszabályt vagy megcáfolnám a kibic dr. googli által támogatott érveit és porig aláznám a sok totál hülye érvét a helyes jogszabállyal alátámasztva hogy döngethessem a mellem hogy én jobb vagyok mint egy dr. googli által támogatott kibic.
Tisztelet az önuralmatokért. Köszönöm hogy nem aláztok szét a téves jogértelmezéseimert.....
De én tűröm az építő jellegű kritikát ami előrevisz nyugodtan támasszátok alá hogy miért nincs igazam az alap ügyben azáltal hogy az idézett paragrafusok által említett alperesi jogsértéseket megcáfoljártok.
De hogy visszatérjünk a témaindótp emberi méltósághoz amire a malacos példa a legalkalmasabb(a levegőnek nézéses példát gondolom nem valós méltóság megsértésére való példának szántad csak kötekedésnek az általam megfogalmazott definíció cáfolására. Amire egyébként írtam véleményt tehát lehet tovább érveli hogy ez a példa miért az ha tudsz).
Lévén hogy a szerződés szerinti munkával látszólag nem lehet elérni a megállapodáshoz való hozzájárulást a megbízó részéről(természetesen ez még cáfolható hogy nem lehetetlen feltétel)mi van akkor ha azt mondja a megbízó(ügyvezetője) hogyha nála leszek az a malac akkor lesz megállapodásom a kártalanításról.
Ebben az esetben a lehetőség felajánlása sérti önmagában az emberi méltóságom vagy bele is kell mennem hogy én leszek az a malac amivel bármit megcsinálhatnak és csak utána van megsértve a méltóságom?

Vagy ilyenkor ez a megállapodás könzesszuson nyugszik tehát minden oké vele? vagy pórul járhatok hogy azt mondja erre a szerződésre(malacságért adok megállapodást) hogy ez egy nyilvánvalóan jó erölcsbe ütközö szerződés ezért semmis és akkor hiába leszek malac mégsem ér semmit az ezáltal szerzett megállapodás? help help help kérlek segítsetek hogy ilyenkor mi lesz?
sehogy nem lehet megállapodásom még ha bevállalom a malacságot? szopnom kell érte vagy most mit csináljak hogy legyen megállapodásom a kártalanításról ami érvényes?

„ha jül sejtem legalább 5 jogász doktor járt a topicban: KBS, gerbera,oligaliga,wers,drbjozef.”

Nem. Ezt sem

Valóban nem jól sejted. Ahogy azt sem, hogy azért nem felelnek, mert igazad lehet.

A bíróság is megmondta, itt is megkaptad a választ: a Ptk. közvetítői szerződésre vonatkozó rendelkezései az általános, a Bit. a különleges szabályokat tartalmazza. Nem ellentétesek egymással, mint ahogy te állítod, hanem kiegészítik egymást: a biztosítói közvetítői szerződésre a Bit. rendelkezéseit kell alkalmazni, ami ebben a jogszabályban nincs benne, arra a Ptk.-t. Amit szerintem a bíróság is leírt, de nem értetted: a Bit. szerint a kártalanításról írásban kell megállapodni, anélkül nem jár. Pont. Nem volt megállapodásod = nem jár.

Az első bejegyzésed óta próbálod bizonygatni, hogy itt mindenki hülye, csak te vagy helikopter, mert neked van egy kilencoldalas beadványod, amit egy alkotmányjogász írt arról, hogy ez miért sérti az emberi méltóságodat. Hosszú körmondatokban hibás kiindulópontról írsz laikus fejtegetéseket olyan témában, amit a jogászok már az első évben megtanulnak, és kb. olyan nekik, mint az egymegegy. Ne csodálkozz, hogy senki nem fog válaszolni ezek után.

+1 oligaligához.

De hogy építőt mondjak : az emberi méltóság egyszerűen elképelni sem tudom hogy jönne ide (kivéve a bármi szalmaszálba kapaszkodás esetét, de szalmaszálba kapaszkodni nem ér semmit), az egyetlen megfogható tényleg az lehetne, hogy ez a "biankó" szerződés, ha mindenkivel így kötötték, egyértelműen a biztosító erőfölényével élve, akkor esetleg lehetne a kártalanítás kihagyása semmis. De ezen gondolom már túl vagytok.

A bankok is, a szolgáltatók is sablon alapján szerződnek, bár kétoldalú, de ritkán van esélyed arra, hogy beleokoskodj, hogy én még ezt meg ezt a passzust is bele szeretném rakni. Nem tetszik? Ne írd alá. Nem kötelező az. Jöhet a következő ügyfél, majd az aláírja. És igen-igen ritkán fogható meg egy ilyenben valami, hogy az jelentősen előnytelen az egyik félnek. Pláne, ha ez a valami nem BENNE van a szerződésben, hanem HIÁNYZIK belőle.

A többi mint rizsa szerintem. És már meg is ecetesedett.

drbjozsef:
Köszönöm szépen hogy ennyi hozzászólás után megláttam végre egy olyan hozzászólást ami a probléma megoldás felé mutat.Nálad jelent meg először hogy talán van valami probléma itt és nem minden tökéletes és nincs itt semmi tennivaló. Amit említesz erőfölénnyel való visszaélés az szerencsére alaptörvény szerint sem jó dolog és van ezzel kapcsolatos rendelkezés:

13. cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
Az sajnos probléma hogy ez ha jól sejtem közvetlenül nem az én alapjogom sérelme hanem csak szimplán egy alaptörvénynek nem megfelelő dolog.
Szerencsére az alaptörványben is sokminden összefügg sokmindennel így van rá esélyem hogy ez a passzus valamilyen alapjogom sérelméhez is kapcsolódik amivel kapcsolatban kell érvelni.
Hogy jó alapjog sérelem lehet a méltóság? erre keresem én is a választ. Ezért indítottam eredetileg a topicot.
A méltóságnak ha lényeges eleme hogy az ember nem lehet kiszolgáltatott az erőfölénnyel való visszaélésnak akkor lehet talán jó. Vagy a méltóság kapcsolódik e az egyenlőséghez szerződésben mellérendeltségi viszonyhoz. Hogy nem alárendelt szereplő egy jogviszonyban? Alanya vagyok egy szerződésnek akinek vannak jogai és tudom alakítani a jövőmet ebben a jogviszonyban vagy puszta eszköz vagyok ami semmit nem tud csinálni?
Erre utalhat a méltóság googlis definíciója? bármi kapcsolat lehet ezek kérdések és a méltóság között?
Ha nem az előfodulhat de jó lenne ha valamivel alá lenne támasztva miért gondolja szerinte hogy nem.

oligaliga:
"a biztosítói közvetítői szerződésre a Bit. rendelkezéseit kell alkalmazni, ami ebben a jogszabályban nincs benne, arra a Ptk.-t"
Ezt a rági jogszabályokból ki is lehetett olvasni ami miatt mondjuk 10 évvel ezelőtt meg tudtál volna róla győzni hogy igaz az állításod.
PL:
2000. évi CXVII. törvény
az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről *
A törvény hatálya
(2) E törvény alkalmazásában kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít
(5) E törvény rendelkezéseit - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - megfelelően alkalmazni kell az olyan önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre is, amelynek tárgya szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra, értékpapírra vonatkozó szerződés vagy tőzsdei ügylet közvetítése.
Volt eltérő törvényi rendelkezés a régi biztosítási törvényben:
33.§§(8) Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvényben foglaltak szerinti kiegyenlítés a biztosítóval fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt csak erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg.

Le van írva hogy eltérő törvényi rendelkezés hiányában kell alkalmazni így megállapítható hogy elsődlegesen régen a biztosítási törvény volt az elsődleges és csak amivel kapcsolatban nem tér el azt kell alkalmazni.

Az új Ptkban már nincs ilyen így nem lehet ugyanígy alátámasztani már most.

Érdekesség hogy a régi PTKnál is megvolt engedve ez az elsőbség: Ptk. 1.§ (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérõen nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.

Tehát régi törvényekből egyértelműen kiolvasható volt hogy akkor igaz volt amit írsz. a Jelenlegiből viszont már nem, de ha te más rendelkezéséből kiolvasod írjad meg melyikből és átolvasom azt a rendelkezést és elbeszélgethetünk azzal kapcsolatban.

Lex specialis derogat legi generali.

KBS:
Mint mondtam 10 évvel ezelőtt még az akkori törvények alapján igazat adtam volna. Jelenlegi hatályos törvényeknél nem tudok igazat adni.
ha 10 év is elég hogy igazat adjak akkor nem kell sok évszázaddal korábbra menni aminél ugyancsak meg lehet indokolni.
De akkor mondok egy másik ősi példát neked mert ez szerintem jobb: lex posterior derogat legi priori
de jelenleg hatályos jogszabályból kiolvasható ezen értelmezés a problémás.
A Lex specialis derogat legi generali nincs úgyy tudok egyik hatályos jogszabályba sem belefoglalva, de ha te tudod hol van belefoglalva akkor szólj.

ityam, szerintem nem az itt jelenlévőket kell(ene) meggyőznöd.

Mi van akkor, ha én itt most azt írom, ityam, igazad van. Pont annyit érne, mintha az írnám, hogy nem értek egyet.

wers:
amíg senki szerint nincs igazam esélytelen hogy bárki is azal foglalkozzon hogy hogy lehet eredményesen alátámasztani egy alkotmányjogi panaszban a dolgokat hogy a rossz ítélet és/vagy jogszabály megsimmisítésre kerüljön.
Tehát segíthet ha azt írod hogy igazam van de méginkább az segít hogy azért van igazam mert szerintem ez és ez van ls erre lehet nem gondoltál.
amíg nincs igazam addig ilyen beszélgeetés nem tud elkezdődni.

A "lex specialis" (is) olyan jogelv, amely külön jogszabályi rendelkezés nélkül is hatályosul.

Ajánlott irodalom: http://jak.ppke.hu/…rendszer.pdf

Köszönöm fogok belőle sokat olvasni. Ezt mondjuk még így nem hallottam korábban:
"A hatályos Jat. 10. §-a csak a kifejezett rendelkezéssel történő hatályvesztést ismeri el. Kérdés persze, mi történik akkor, ha egy azonos szinten álló jogszabály egyszerűen csak ellentmond egy korábbi jogszabálynak. Ilyenkor bizony a későbbi jogszabály normái alkalmazási elsődlegességgel bírnak a korábbival szemben (kivéve, ha a régebbi lex specialisnak minősül)"

Érdekes. Bár most bizonytalan hogy a bit az ellentétes e illetve ellentmond e a Ptknak de az elsőbség ezen leírás szerint valóban validnak tűnik. Bár még jogszabályi alátámasztásig nem jutottam hogy mi alapján van ez a megállapítés téve.

Nem minden (sőt) jogalkalmazási elvre fogsz találni konkrét törvényi passzust. Tévedés azt hinni, hogy a jogszabályok összessége egy logikailag zárt, ellentmondásmentes rendszer, mint a matematika (ráadásul Gödel óta tudjuk, hogy ez sem bizonyítható).

A jogalkalmazás az mint tudjuk nem egységes.Nem ugyanúgy alkalmazzák a bíróságok a különböző jogelveket. Mindettől függetlenül van helyes és helytelenértelmezés és alkalmazás a bíróságok jogalkalmazási gyakorlatában.

A lex specialis elv ilyen alkalmazása a KBS által linkelt leírásban alapvetően helyesnek tűnik a bíróság alkalmazásában az én ügyemet illetőleg mégsem az.

A Ptk ugyan szűkszavúlag fogalmaz a PTK és más polgári jogot érintő jogszabály viszonyát illetően amit idéztem de hogy ne kelljen keresni:
1:2. § [Értelmezési alapelv](2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.

A Bit 386.§-a az mindenképpen polgári jogi viszonyra vonatkozó jogszabályi rendelkezés. Összhangban való értelmezése a PTKvan csak annyit jelentket hogy hasonló eredményre kell jutni ezen szabályok alkalmazásakor is.

Ptk. kommentár kicsit jobban kifejti ezt és meg is említi a lex specialis lehetőségét:
"A Ptk. a kódexnek a polgári jogi viszonyokban játszott általános jelentőségét és kiemelkedő szerepét azzal is kifejezésre juttatja, hogy kimondja: a polgári jogviszonyokat rendező külön szabályokat e törvénykönyvvel összhangban kell értelmezni. Ebből a tételből természetesen nem következik az, hogy egyes polgári jogi viszonyokra egy törvény nem adhat a Ptk.-tól eltérő szabályozást. Az idézett rendelkezés azt biztosítja, hogy a polgári jogi viszonyokra külön jogszabályokban meghatározott normák értelmezése és alkalmazása ne kerülhessen szembe e törvénykönyv céljával."
Tehát nem a speciális rendelkezés létével van a probléma hanem ha annak alkalmazása teljesen más eredményre vezet.

Az a jogalkalmazás hogy megírják hogy nincs megállapodásod ezért így jártál mert kellett volna az azért nem megfelelő alkalmazása a Bit386nak mert más eredménye van mint a Ptk rendelkezéseinek.
Ha vigyelembe veszik a Ptk alapelveit(valamint alapjogi szempontokat) akkor az ezirányú megállapodási kísérletem megtagadása megalapozhatta volna a helyes PTKval megegyező cél érvényesítését.

„Tehát nem a speciális rendelkezés létével van a probléma hanem ha annak alkalmazása teljesen más eredményre vezet.”

Nem értem. Ha a speciális jogszabály kifejezetten ellentétes rendelkezést ír elő (pl. szerződésre általában ügyvédi ellenjegyzés nem kell, az ingatlanbejegyzéshez alkalmasnak viszont kötelező - ezek eléggé ellentmondanak egymásnak), akkor nyilvánvalóan a speciális rendelkezés alkalmazása teljesen más eredményre vezet. Arra KELL vezetnie.

Úgy általában : mi értelme volna a lex specialisnak, ha az ugyanarra az eredményre vezet, mint a főszabály?

Ha pontosítja kicsit a méltányosság kritériumait. Vagy meghatározza mely esetekben nem lehet méltányosságról beszélni a biztosítási közvetítőknél.
Pl 1 évnél rövidebb közvetítői szerződésnél nem értelmezhető a méltányosság ezért csak 1 évnél hosszabbnál közvetítői létnél jár.
A fenntartási jutalék amit említettem hogy folyamatosan jár az általában csak 1 de van olyan termék aminél 2 év után jár csak. Így akár MEGFELELŐ indoklással akár KIZÁRHATNÁ bizonyos biztosítási közvetítőt a jogosultsági körből, de annak köze lenne a méltányossághoz.
Esetemben 5 évnél hosszabb közvetítői szerződésről beszélünk ugyhogy erre hivatkozni nálam pont nem lehetne, de az egynyári szerencsét próbálókat jogosan kirakhatnák a jogosulti körből.

Egy a közvetítő javára féloldalúan kögens jog célja egyértelmá olyan céllal született hogy ezt érvényesíteni tudja a közvetítő ha már önkényesen felmondták a szerződését.

"pl. szerződésre általában ügyvédi ellenjegyzés nem kell, az ingatlanbejegyzéshez alkalmasnak viszont kötelező - ezek eléggé ellentmondanak egymásnak"
Gondolom tisztességesen meg is van indokolva miért szükséges ilyen tárgyú(és értékű) szerződéshez az ügyvédi ellenjegyzés.

„Gondolom tisztességesen meg is van indokolva miért szükséges ilyen tárgyú(és értékű) szerződéshez az ügyvédi ellenjegyzés.”

Gondolom, bár nem magában a törvényszövegben, de ez elég evidens, ahogy mondod, leginkább a szerződés értéke miatt. Pont ezért kell(ene) írásba foglalni a kártalanítást biztosítási szerződésnél. Külön indokot nem igényel.

Ha nem foglalod írásba, nem jár - vesd össze : ha nem ellenjegyzi az ügyvéd, nem fogja a földhivatal bejegyezni.

Érdekes módon, aki nem ügyvéd előtt köt ingatlan adásvételi szerződést, az nem megy a kúriához és az alkotmánybírósághoz, hogy na de buszjegyet vehetek (=polgári jogi szerződés) akár írásbeli szerződés nélkül is, miért ne vehetnék én házat is anélkül?

"Érdekes módon, aki nem ügyvéd előtt köt ingatlan adásvételi szerződést, az nem megy a kúriához és az alkotmánybírósághoz, hogy na de buszjegyet vehetek (=polgári jogi szerződés) akár írásbeli szerződés nélkül is, miért ne vehetnék én házat is anélkül?"

Nagyon más helyzet. Fura lenne ha mindenhez ügyvéd kellene. AZ ügyvédi ellenjegyzés adott esetben egy plusz hitelesítés hogy valóban ez a "közös akarat".

Egy blankettaszerződésben jellemzően az aláírással alakul ki egy "látszólagos közös akarat" amit jellemzően, de igazából a megfogalmazó akara van érvényesítve benne azzal hogy aláírjuk. Az hogy egy jogot a PTK egyoldalúan kógens rendelkezéssel szabályoz annak pont az a célja hogy egy látszólagos közös akarattal se fordulhasson elő olyan abszurd helyzet hogy egy károkozó a közös akarata látszatával takarózzon, hogy de nem akar kártalanítást a kárt szenvedett fél.
Károkozás tilalma és ennek a kompenzációja eléggé erős jogelv.Ez józan paraszti ésszel is felfogható.
Egy speciális jogszabály olyan alkalmazása hogy ez megbomoljon az abszurd.

Az elég valószínűtlen hogy az legyen az közös akarat hogy ha valaki kárt okoz nekünk akkor nem szeretnénk ennek a kártalanítását.
Ilyen csak "látszólagos közös akarattal fordulhat elő" ha valaki nincs tisztában azzal hogy mire jogosult és mire nem. Ezért indokolt ez a fajta kógens rendelkezés.
Ennek a kógenségnek átalakítsa diszpozitávvá alakítása a jogalkalmazás által értelmetlen. Főleg hogy mint esetemből kiderül hogy a közös akaratnak jele sincs.

„Egy blankettaszerződésben jellemzően az aláírással alakul ki egy "látszólagos közös akarat" amit jellemzően, de igazából a megfogalmazó akara van érvényesítve benne azzal hogy aláírjuk.”

Felmerült esetleg a kényszerítés btk tényállása?

Az aláírás az pedig akarategyezőséget jelent. Még jó hogy.

Egyébként én egyetértek veled, az "erőfölénnyel visszaélés" abszolúte vizsgálható ilyen esetben. De hogy emberi méltóság nem, az hótziher.