És mi lesz az alkotmánybírósági gyakorlattal?

Elöljáróban: nem szeretném, ha ez a topik is politikai nézetek gyűjtőhelyévé válna, ezért amennyire csak lehet, próbáljuk meg jogászi szempontból megközelíteni a következő kérdést.

Ha az Országgyűlés elfogadja az új Alkotmányt, mi lesz a meglévő alkotmánybírósági gyakorlattal, nevesen a rengeteg AB határozattal? Lehet -e majd vajon hivatkozni egy korábbi Alkotmány alapján hozott határozatokra, függetlenül attól, hogy a régi és az új Alkotmány szövege nagyon sok tekintetben egyezni fog?

Ez nem pusztán jogtechnikai kérdés, hiszen ha elfogadjuk a "láthatatlan alkotmány" és az "élő jog" doktrínáját, valamint az alkotmányértelmezés kialakult módszereit, akkor a mindenkori Alkotmánybíróság nincs kötve az Alkotmány "holt betűjéhez". Úgy gondolom, hogy ez egy érdekes kérdés lesz a közeljövőben, amely akár konfliktusokat is generálhat a parlament és az AB között.

Kinek mi erről a véleménye?

Kellene, hogy lehessen, senkinek sem az az érdeke szerintem, hogy a 90-es évek elejének a botladozásai ismét elkezdődjenek. Ugyanakkor a "Nemzeti nyilatkozatban" igen talányos a korábbi alkotmány érvénytelenségére utaló mondat. (Mellesleg kicsit önkényesnek tartom a 90. május 2-i megjelölést. Politikai értelemben akkor született a modern Magyarország, de közjogi értelemben 89. okt. 23-án. És egy alkotmányban a közjogi dátumot látnám szívesebben.)

Magától értetődőnek tartom, hogy a korábbi AB-határozatokra lehet hivatkozni, hiszen azok indoklásában, gondolatmenetében olyan elvek fogalmazódnak meg, amelyek a pozitív szövegtől függetlenül érvényesek. (Ahol a változás magát az elvet érinti, ott természetesen nem de én nem sok ilyen változásról hallottam. Bevallom, a normaszöveg elolvasásáig még nem jutottam el.)

ObudaFan, én ezzel vitatkoznék. Szerintem közjogi értelemben is csak akkor beszélhetünk a "modern" Magyarország születéséről, amikor annak alkotmányos intézményei is működni kezdtek. (Annak analógiájára, hogy a jogszabály is csak a hatályosulással kezd élni.) Mivel azonban az alkotmányos intézmények különböző időpontban kezdtek működni, választani kell közülük egyet. A legfőbb - alkotmányozó és törvényhozó - népképviseleti szerv nekem nem tűnik rossz választásnak.

A másik rovatban nem volt kedvem megkérdezni: miért annyira abszurd, hogy szerepeljen az igennel szavazó - tehát tulajdonképpen elfogadó - képviselők neve? Nem mondom, hogy nem furcsa, talán még megmosolyogtató aránytévesztés is - de miért abszurd. Elvégre tényleg nem a jogi segítségnyújtásról szóló törvényről van szó, hanem az Alkotmányról.

Mondok egy konkrét példát.

Az új alkotmánytervezet szerint "Az állam a közösségi célok érdekében az egyházakkal együttműködik." Ez bővebb, mint a jelenleg hatályos egyházakra vonatkozó szabály, amely csak az állam és egyház különválasztását mondja ki (60. (3)). Namármost az AB a fenti alkotmányos szakaszra alapozott döntése pusztán az állam és egyház elválasztásának alapelvét vette alapul, nem pedig azok együttműködését, hiszen az jelenleg nincs benne az Alkotmányban.

Mondok egy másik példát.

A jelenlegi alkotmánytervezet az élethez való jog mellett kimondja, hogy a "magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg". Mi lesz az ezzel ellentétes szellemiségű alkotmánybírósági határozatokkal?

.

Nem voltak ezzel ellentétes alkotmánybírósági határozatok. A változás is csak annyi e téren, hogy eddig is létező törvényi szabályt beemeltek az alkotmányba.

A másik kérdést meg nem is értem. Te tudsz olyan AB-határozatot, amely kimondta, hogy az állam és az egyházak nem működhetnek együtt? Mert hogy az elválasztás szükségességét a tervezet sem tagadja.

„Mivel azonban az alkotmányos intézmények különböző időpontban kezdtek működni, választani kell közülük egyet. A legfőbb – alkotmányozó és törvényhozó – népképviseleti szerv nekem nem tűnik rossz választásnak.”

Ezek szerint az AB már működött a diktatúrában? A bíróságok azon 7 hónapos tevékenységét, amikor már az Alkotmány biztosította a függetlenségüket (és mellesleg 89. januárjától Kulcsár Kálmánnak köszönhetően valóban függetlenül működtek) a diktatúra részének tekintjük?

Nem tartom rossz ötletnek, hogy a diktatúra korszakát bélyegezze meg az Alkotmány, de ennek a végét nem biztos, hogy dátumszerűen kellene tartalmaznia, ha arról vita van. A korábbi alkotmány érvénytelensége pedig nem tudom, hogyan is értelmezendő.

„miért annyira abszurd, hogy szerepeljen az igennel szavazó – tehát tulajdonképpen elfogadó – képviselők neve?”

Épp egy alkotmányban, amely az egész társadalom életét szabályozza, szerintem abszurd feltüntetni azok nevét, akik a gombot megnyomták. Főleg úgy, hogy érheti kritika a társadalmi egyeztetést.

Mint mondtam, mivel a különböző intézmények különböző időpontban kezdtek működni, választani kell egyet. Az első szabadon választott országgyűlés alakuló ülése szerintem nem rossz választás, de ezen kár lenne többet vitatkozni.

Az USA alkotmányát is aláírták az alapító atyák, pedig az is egész társadalom életét volt hivatva szabályozni. Úgyhogy ezt is csak ismételni tudom: lehet ezt aránytévesztésnek, nagyképűségnek, komikus pózolásnak tartani, de abszurdnak nem. Vagy ha mégis, akkor az USA alkotmányának aláírása is abszurd.

Hát igen, de az USA alkotmánya kiállta az idők próbáját, mint a világ legrégebbi hatályban levő írásos alkotmánya. Plusz az se felejtsük el, hogy az alapító atyák "megvédték az alkotmányt", mert meglehetősen szigorúak a módosításának a feltételei (nem véletlen, hogy harmincvalahányadik módosításnál tartanak csak). Tehát nem játszadozhat vele az éppen hatalmon levő pártocska úgy ahogy akar.

„Úgyhogy ezt is csak ismételni tudom: lehet ezt aránytévesztésnek, nagyképűségnek, komikus pózolásnak tartani, de abszurdnak nem.”

Azt, hogy a magyar alkotmány része lesz mondjuk Meggyes Tamás neve? És akkor nem is akarok mást említeni.

„de az USA alkotmánya kiállta az idők próbáját”
És ezt az aláírásakor lehetett tudni?

ObudaFan: szerintem nem lesz része, csak annyiban, amennyiben egy törvénynek a része a köztársasági elnök meg a házelnök neve.

„választani kell egyet.”

Kérdés, hogy az alkotmánynak kell-e dátumszerűen választania egy ilyen kérdésben, ahol a dátumon vita van.

Azigaz.

(Sőt, a többségi álláspont a 89.okt.23-as. :)

Ami még lényegesebb kérdés: a gyakorlatban mégis mi a fenét jelent az, hogy mostantól nem ismerjük el a 49-es alkotmány érvényességét? Mik az érvénytelenség jogkövetkezményei? (Hatályossá nyilvánítás azon az alapon, hogy az eredeti állapot nem állítható helyre?)

És a dolog szimbolikájához: a 89-es állapottól fogva azért elismerjük, vagy mostantól úgy tekintjük, hogy több, mint 20 évig közjogilag hibás volt a jogállami Magyarország is? És ha érvénytelen volt az eddigi alkotmány, amely az új alkotmány megalkotásának eljárási szabályait is adja, akkor lehet-e érvényes az új?

Passzolom a kérdést. :) El kell olvasnom a szöveget.

Olvasd. Szerintem nincs benne a válasz. :)

ObudaFan! A felvetéseid jók, de ezek csak akkor számítanának, ha alkotmányjogilag szakmai munka folyt volna...

Ahol irányított kérdésekkel megkérdezik a népet /pl.: büntethesse meg a bíró a csúnya bácsit tényleges életfogyttal az alkotmény felhatalmazása alapján/, atán meg sem várják a válaszok beérkezését, a látszatra sem ügyelnek...

Persze ha az lenne az érv a fenti pl-nál, hogy az egyénként létező TÉSZ oly mértékben korlátozza a terhelt alapvető jogait, hogy alkotmányos felhatalmazás kell hozzá.., de nem erről van szó...

Más: Én magam szeretem a patinás, archaizáló kifejezéseket, meg persze mindig visszasírjuk a múltat, de a közjogi rendszerben ne az legyen már a fő kérdés, hogy a Legfelsőbb Bíróság Curia legyen-e. Meg kell ejgyezn, hoyg ezt maga az LB tartotta iylen fontosnak. Az átlag állampolgár eddig legalább értette, mia legfőb bbírói fórum, de eztán...

Nem ez a legfontosabb, de speciel a Kúriára való átnevezés nekem tetszik. És a rendes bírói szervezeten belül, de nagyobb önállósággal rendelkező közigazgatási bíróságok is.

Önmagában tetszik az is, hogy az alkotmány kifejezetten megtagadja a nemzetiszocialista és kommunista rendszereket, nekem a dátummal van itt bajom.

Nagyon nem tetszik viszont az adatvédelmi biztosi tisztség megszüntetése, amely totálisan ki is üresíti az új alkotmányba az Abtv-ből beemelt szabályt az állami cégek adatainak nyilvánosságáról.

Aztán nem tetszik, ha megmarad az AB hatáskör-korlátozása, ahogy október óta van. (Az alkotmányjogi panasz körvonaalzódó rendszerénél is szerencsésebbnek tartom a jelenlegi actio popularist, de itt már vannak súlyos érvek a tervezetben foglalt megoldás mellett is.)

Nem tetszik a jelenlegi formájában a szabály tervezetben, hogy az AB-nak és a bíróságoknak kötelező lenne a tervezhető, átlátható államháztartást figyelembe venni. Ha ezt pontosítják úgy, hogy a gazdálkodásuk során kell, hogy figyelembe vegyék, azzal egyetértek, de ha csak a lehetősége fennmarad annak az értelmezésnek, hogy egyedi ügyben az állammal szemben a jogszerűséget is félretéve kellene ezt figyelembe vennie a bíróságnak, AB-nek, akkor az súlyos probléma.

Az egészet áthatja a jogszerűség (jogállamiság) konta költségvetés fenntarthatósága/ gazdaságosság/.

Ezzel az a baj hogy rövid távon előny, s hatékony pénzügyi intézkedéseket tesz lehetővé, hiszen nem kell tartani az AB ,,szőrözésétől". Más kérdés, hogy volt már rá példa többször is, hogy az AB mérlegelte a költségvetési fenntarthatóságot, pl.: csak ex futuro semmisített meg jsz-t, kifejezetten ezért.
Természetesen ha államcsőd fenyeget, akkor - tág keretek között, rövid távon - sok mindent lehet az államnak, de ha már előre kiiktat jogállami garanciákat, az hosszú távon visszaüt.

Nem értem én sem, hogy miértkell ,,likvidálni" a ,,külön" biztosokat...

Adatvédelmi biztos helyett:
V. cikk
(3) A személyes adatok védelméért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért független hatóság felel.
(tervezet)

Kíváncsian várjuk.

A ,,Kúria" jogászként Ok.,, de nem csak jogászokból áll a jogkereső közönség. egyébként tényleg ízlés kérdése.

Ami az archaizálást illeti, nekem a ,,vármegye" jobban ,,fáj". Élhetünk a múltban, de inkább normálisan építkezzünk belőle, s törődjünk a jelennel és jövővel.

Kifejezetten visszalépésnek érzem azt is, hogy nem az AB választ magának elnököt.

______
Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.

Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.

Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,
Új arcok, új szemek kacagnak az égre.

Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat,
Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.

Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.

Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.

Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.

Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.

Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.

Itt momentán az az új, ami ellen oly hevesen - vagy vitriolosan, ki-ki vérmérséklete szerint - tiltakoztok.

Ezzel kapcsolatban a meghatározó nem annyira az alkotmányszöveg lesz, hanem az alkotmánybírák személyében bekövetkező esetleges változások szerintem.

"Ahol irányított kérdésekkel megkérdezik a népet /pl.: büntethesse meg a bíró a csúnya bácsit tényleges életfogyttal az alkotmény felhatalmazása alapján/, atán meg sem várják a válaszok beérkezését, a látszatra sem ügyelnek…"

így van, vagy nem adtak a levélben dátumot(határidőt), hogy mégis meddig várják a nagyrabecsült polgár visszajelzését... Nekem már ebből azonnal gyanús volt az egész, hogy ez is egy olyan néphülyítő akció mint a többi, de igazuk van, sajnos... a buta pornép ezekenen az ócska, nyivánvaló trükkökön sem lát át...

„a buta pornép ezekenen az ócska, nyivánvaló trükkökön sem lát át…”

Aki átlát rajta az egyből a szemetesbe iktatja, aki meg nem, az érzi tőle saját fontosságát. Van amelyik kérdőív mindjárt kézbesítéskor kerül a szemétbe, a többi meg posta fordultával. Ennek aztán semmi köze az alkotmányozáshoz.

Kormánypárti nyilatkozat szerint a tervezet azon szabályát, hogy az AB-nak és a bíróságoknak kötelező a tervezhető, átlátható államháztartást figyelembe venni, nem csak a gazdálkodásukra vonatkozó követelmény, hanem az érdemi döntés vonatkozásában is "ha többféle lehetőség merül fel". Ez szerintem értelmezhetetlen, kicsit alkotmányellenes egy törvény, kicsit jogellenes mondjuk egy adóhatározat nagyjából úgy tud lenni, ahogy kicsit teherbe lehet esni.

Ha ez a szabály bennmarad az alkotmányban, akkor az alapjogvédelem elért szintje jelentősen csökkenhet.