És mi lesz az alkotmánybírósági gyakorlattal?

Mondok egy konkrét példát.

Az új alkotmánytervezet szerint "Az állam a közösségi célok érdekében az egyházakkal együttműködik." Ez bővebb, mint a jelenleg hatályos egyházakra vonatkozó szabály, amely csak az állam és egyház különválasztását mondja ki (60. (3)). Namármost az AB a fenti alkotmányos szakaszra alapozott döntése pusztán az állam és egyház elválasztásának alapelvét vette alapul, nem pedig azok együttműködését, hiszen az jelenleg nincs benne az Alkotmányban.

Mondok egy másik példát.

A jelenlegi alkotmánytervezet az élethez való jog mellett kimondja, hogy a "magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg". Mi lesz az ezzel ellentétes szellemiségű alkotmánybírósági határozatokkal?

.

Magától értetődőnek tartom, hogy a korábbi AB-határozatokra lehet hivatkozni, hiszen azok indoklásában, gondolatmenetében olyan elvek fogalmazódnak meg, amelyek a pozitív szövegtől függetlenül érvényesek. (Ahol a változás magát az elvet érinti, ott természetesen nem de én nem sok ilyen változásról hallottam. Bevallom, a normaszöveg elolvasásáig még nem jutottam el.)

ObudaFan, én ezzel vitatkoznék. Szerintem közjogi értelemben is csak akkor beszélhetünk a "modern" Magyarország születéséről, amikor annak alkotmányos intézményei is működni kezdtek. (Annak analógiájára, hogy a jogszabály is csak a hatályosulással kezd élni.) Mivel azonban az alkotmányos intézmények különböző időpontban kezdtek működni, választani kell közülük egyet. A legfőbb - alkotmányozó és törvényhozó - népképviseleti szerv nekem nem tűnik rossz választásnak.

A másik rovatban nem volt kedvem megkérdezni: miért annyira abszurd, hogy szerepeljen az igennel szavazó - tehát tulajdonképpen elfogadó - képviselők neve? Nem mondom, hogy nem furcsa, talán még megmosolyogtató aránytévesztés is - de miért abszurd. Elvégre tényleg nem a jogi segítségnyújtásról szóló törvényről van szó, hanem az Alkotmányról.

Kellene, hogy lehessen, senkinek sem az az érdeke szerintem, hogy a 90-es évek elejének a botladozásai ismét elkezdődjenek. Ugyanakkor a "Nemzeti nyilatkozatban" igen talányos a korábbi alkotmány érvénytelenségére utaló mondat. (Mellesleg kicsit önkényesnek tartom a 90. május 2-i megjelölést. Politikai értelemben akkor született a modern Magyarország, de közjogi értelemben 89. okt. 23-án. És egy alkotmányban a közjogi dátumot látnám szívesebben.)

Elöljáróban: nem szeretném, ha ez a topik is politikai nézetek gyűjtőhelyévé válna, ezért amennyire csak lehet, próbáljuk meg jogászi szempontból megközelíteni a következő kérdést.

Ha az Országgyűlés elfogadja az új Alkotmányt, mi lesz a meglévő alkotmánybírósági gyakorlattal, nevesen a rengeteg AB határozattal? Lehet -e majd vajon hivatkozni egy korábbi Alkotmány alapján hozott határozatokra, függetlenül attól, hogy a régi és az új Alkotmány szövege nagyon sok tekintetben egyezni fog?

Ez nem pusztán jogtechnikai kérdés, hiszen ha elfogadjuk a "láthatatlan alkotmány" és az "élő jog" doktrínáját, valamint az alkotmányértelmezés kialakult módszereit, akkor a mindenkori Alkotmánybíróság nincs kötve az Alkotmány "holt betűjéhez". Úgy gondolom, hogy ez egy érdekes kérdés lesz a közeljövőben, amely akár konfliktusokat is generálhat a parlament és az AB között.

Kinek mi erről a véleménye?