Nyugdíjazzák a bírói függetlenséget is?

a pécsi ítélőtábla elnökét én személye szerint tisztelem, vélemnyét nagyra tartom
de kevés az értékes ember

hunfrakk

Az általad idézett cikk rengeteg ellentmondása közül hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a megszólaló bíró a belső függetlenség erősítését szeretné belelátni ebbe az intézkedésbe, aminek a belső függetlenség erősítéséhez nem sok köze van.

„A hatályos Bszi. lehetőséget ad arra, hogy az igazgatási vezető arra a bíróra vagy tanácsra szignálja az ügyet, akire akarja.”

A valóság az, hogy éppen az idén változott úgy a Bszi., hogy az LB igazgatási érdekből az egyik bíróságtól egy másik bírósághoz áttehet ügyet. Ezzel pedig éppen csökkent a belső függetlenség.

Egyébként csak nem kádáristáznék le mondjuk egy Lábady Tamást.

Már megint tényként kezelsz lehetőségeket. Komolyan mondom, a Fidesz kormányzás valami elképesztően rossz hatással van rád.
Én ugyan a módosítást egyáltalán nem tartottam szükségesnek, de hadd ne sírjak már a nyugdíjkorhatárt betöltött bírósági elnökökért.

http://www.magyarhirlap.hu/…_nyomtat.php?…

http://www.magyarhirlap.hu/…_nyomtat.php?…

Az új alaptörvény vitája során egy érdemi indokolást nem tartalmazó módosító javaslattal a kormánypártok frakcióvezetői a bírók jelenlegi 70 éves nyugdíjazási korhatárát az általános, 62 éves határra kívánták leszállítani, és mindezt alkotmányba foglalni. Az alkotmányügyi bizottságban a javaslat nem kapta meg a tárgysorozatba vételhez szükséges számú szavazatot, de egy újabb, szintén érdemi indokolás nélküli, most már bizottsági módosító javaslattal mégis az Országgyűlés elé került a javaslat, amelyet az Országgyűlés ma elfogadott. A nyilvánosság számára az indoklás annyi volt, hogy "új körülmények merültek fel."

A javaslatról előzetesen semmilyen szakmai és társadalmi vita nem volt, az alaptörvény eredeti tervezete sem tartalmazott utalást sem egy ilyen változtatásra. A benyújtott javaslatok érdemi indokolásának teljes hiánya pedig alapvetően kérdőjelezi meg, hogy a javaslat támogatóinak szándéka tisztességes lenne.

A módosított szabály következtében a magyar bírói kar mintegy tizede vonul nyugdíjba januárban, ami súlyos problémát okoz várhatóan az ügyek időszerűségével kapcsolatban. Országosan mintegy 30.000 ügyet kell átszignálni, és a már most is igen leterhelt és lassú Fővárosi Bíróságon ebből 14.000 ügyet. Akinek a Fővárosban van folyamatban ügye, az felkészülhet arra, hogy a módosításnak köszönhetően ügye extrém módon elhúzódhat.

A nyugdíjazás két ítélőtáblai és 12 megyei elnököt érint. Mivel pedig az új alaptörvény az OIT-ot nem is említi, erős a gyanú, hogy az új bírói vezetőket esetleg nem a bírói önigazgatás útján nevezik majd ki, hanem a kormányzattól kapják a megbízatásukat. Ebben az esetben a bírói vezetők zömét egy időben nevezné ki a kormányzat, ami ahhoz vezetne, hogy a magyar bírói vezérkar gyakorlatilag egy párt befolyása alá kerülhetne. Ez a bírói szervezet függetlenségét súlyosan sértené, és - mivel a megyei és ítélőtáblai elnököknek az ügyek szignálására is befolyása van - az ítélkező munka kormánytól való függetlensége is megkérdőjeleződhet.

A bírói függetlenség rombolása pedig magának az igazságszolgáltatásnak a tekintélyét, az igazságszolgáltatás pártatlanságába és szakmaiságába vetett hitet is súlyosan rombolja. Ezek nélkül viszont fenntartható jogállam aligha képzelhető el.

Meg kell jegyezni azt is, hogy eddig nem volt az Alkotmány része a bírói nyugdíjkorhatár. Felmerül a gyanú, hogy azért kellett az alaptörvénybe belefoglalni ezt a szabályt, mert enélkül könnyen a jogállamisággal ellentétesnek, így alkotmánysértőnek találta volna az Alkotmánybíróság a változtatást. Azon alkotmányozási technika azonban, amely azért helyez el az Alkotmányban rendelkezéseket, hogy azok alkotmányellenessége ne legyen kimondható, magának az a szabályt magába foglaló alkotmánynak, jelen esetben a készülő alaptörvénynek a tekintélyét rombolja súlyosan mind a közvélemény, mind a szakmai közvélemény előtt.

Véleményem szerint a jogalkotónak az elfogadott szabályt még a hatályba lépése előtt meg kellene semmisítenie. Ennek hiányában feltétlenül szükséges, hogy - bármi is legyen a kormányzat terve a bírói igazgatás jövőjével kapcsolatban - a most felszabaduló rengeteg vezetői pozíciót még ne a kormányzat, hanem a bírói önigazgatás (akár a nemrég hatályba lépett szabályok szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke) tölthesse be.