EU irányelv és az Alkotmány

EU irányelv folytán eszközölt törvényi módosítás ha tartalma folytán ütközik az Alkotmánnyal szerintetek az Alkotmánybíróság által megsemmisíthető?

Vagyis az EU előírja, hogy építsék be a tagállamok a jogszabályba az irányelvben foglaltakat, de ez Alkotmányellenes helyzetet idéz elő akkor a hatásköri szabályokat is figyelembe véve mi a teendő?

semmi ötlet???

Ötletem van, de a kérdés jó. Szerintem az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre olyan törvényt megsemmisíteni, ami EU irányelv alkalmazása során kerül be a jogrendszerbe, hiszen az EU jogszabályok a nemzeti jogszabályok felett állnak.

csak ezaz hogy az iránelv jogszabály szerintem nem de megnézem az alkotmány módosításokat lehet hogy ott van valami mint pl. önk rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal
volt is erról ápri 10-én a sándorpalotánam konferencia

Arra jutottam, hogy szerintem, van hatásköre az AB-nek mivel a törvényt az országgyűlés hozza adott esetben az is előfordulhatna hogy az irányelvi cél megvalósítása érdekében a jogalkotó mérlegelése alapján megszavazott verzió az alkotmány ellenes azaz kvázi más úton is el lehetne jutni a célhoz ami nem keltene aggályokat
Azonban jelen esetben maga az irányelv is tartalmazza az alkotmányellenes rendelkezést jogszabály sőt ez ennek okozója

Mondjuk érdekes helyzet ugye az irányelv jogi norma azonban csak a tagállamokra vonatkozik és nagy mérlegelést is hagy, nem úgy mint az EK rendelet aki mindenkire egyaránt vonatkozik

Kérdés, hogy az irányelv /a maga speciális helyzetével/ felette áll a nemzeti alkotmányunknak. Sőt nem is ez a kérdés hisz az irányelv beépül a nemzeti jogszabályokba ezáltal nyeri el szerintem valóságos norma erejét. Azonban erre totál vonatkozik az Alkotmány.
A 7/2005. (III. 31.) AB határozat pedig nemzetközi szerződést kihírdető törvényt is megsemmísitett

Szerintem pedig nem nyúlhat ehhez az Alkotmánybíróság, maximum formailag. Egy példával élve: az alk. bíróság megsemmisítette a költségvetési tv. rendelkezéseit, amelyben adótörvényeket módosítottak, amguk a módosított jogszabályok viszont hatályban maradtak. tehát formailg hozzányúlt, de tartalmilag nem. Ha egy EU irányelv kapcsán ezt megtehetné elég furcsa közjogi helyzet lenne: ugyebár az irányelvre vonatkozóan van egy határidő, meddig kel beépíteni a nemzeti jogrendszerbe. Ha ezt nem teszi meg a tagállam elég komoly bírságra számíthat. Igy az Országgyűlés és a Parlament egymással játszhatna, de ezt valószinűleg a Bizottság nem venné túl jó néven...

Elnézést: az utolsó mondat helyesen: Országgyűlés és az Alkotmánybíróság.

csak ugye az hogy mit venne jónéven az EU nem alkotmányossági szempont
a 7/2005. (III. 31.) AB határozat nemzetközi szerződést kihírdető tv-i passzust semmísített meg mádl előzetetes norma kontrolja során

Feltudná valaki sorolni a jogszabályi hierarhiát a törvényektől felfele az eus joganyagot is és a nemzetközi szerződéseket is beleszámítva.
Kösz

Szerintem:

1. Nemzetközi szerződés és EU jog
2. Alkotmány
3. Törvény

ez biztos?
az ab szokot visszacsapni nemzetközi szerződéseket is az európai megállapodást is szanálta egy 1998-as határozatban

Az "európai megállapodást"?

Alk. 7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

Ebből a szakszból egyenes következik, hogy a belső jogot kell a nemzetközihez igazítani, az Alkotmánybíróság hatásköre nemzetközi szerződésekre nem tejed ki természetesen, hiszen ahhoz az kellene, hogy a másik fél is jogahtóságnak ismerje el az adott nemzetközi szerzősá viszonylatában a magyar Alkotmánybíróságot.

Az EU jogát pedig az EU bíróságai hivatottak autentikusan értelmezni, és a magyar hatóságok és bíróságok, így az AB is köteles az EU jogát alkalmazni, ha ütköző nemzeti szabályozást talál, és a nemzeti szabáélyozást figyelmen kívül hagyni.

kedves the big cat az AB más véleményen van ezzel kapcsolatban

4/1997. (I. 22.) AB határozat

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja alapján utólagos alkotmányossági vizsgálat tárgya lehet a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály.2. Az alkotmányossági vizsgálat a szerződést kihirdető jogszabály részévé vált nemzetközi szerződés alkotmányellenességének a vizsgálatára is kiterjedhet.
2. Ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződést vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek találja, a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg.4. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet megállapító határozatának a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalására nincs hatása.
3. Az Alkotmánybíróság határozata folytán a jogalkotónak - szükség esetén az Alkotmány módosításával is - meg kell teremtenie a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Ennek megtörténtéig az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontja tárgyában a határozathozatalt ésszerű határidőre felfüggesztheti.

INDOKOLÁS
E határozat kifejezett megállapításai szerint az Alkotmány 7. §-ának érvényesüléséhez mindhárom szintet, a belső jogot, a nemzetközi szerződést és az Alkotmányt együttesen és összefüggésében kell vizsgálni. Vagyis szükségszerűen be kell vonni a vizsgálatba azt is..., hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás összhangban van-e az Alkotmánnyal; továbbá: Közömbös, hogy a jogszabály előzetes vagy utólagos alkotmányossági kontrolljáról van-e szó; egyik sem végezhető el a belső jogszabály, a nemzetközi szerződés és az Alkotmány harmóniájának vizsgálata nélkül. (ABH 1993, 326.).
Ahogy az Alkotmánybíróság 53/1993. (X. 13.) AB határozata szerint az Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdése megköveteli a nemzetközi szerződés alkotmányosságának vizsgálatát, úgy a 32/A. §-ból is kényszerítően következik az. Semmilyen alkotmányos alap nincs arra, hogy a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályt az alkotmányossági vizsgálat szempontjából az Alkotmánybíróság másként kezelje, mint bármely más jogszabályt. Mivel az Alkotmányból következik, hogy az utólagos normakontroll minden jogszabályra kiterjed, ez a teljesség még törvényhozási úton sem lenne szűkíthető.
Ha a nemzetközi szerződés - s így a kihirdető törvény - olyan rendelkezést is tartalmaz, amely egyben a nemzetközi jog általánosan elismert szabálya az Alkotmány 7. § értelmében, vagyis a szerződés csupán megismétli azt a szabályt, amelyet már előzőleg maga az Alkotmány közvetlenül a belső jog részévé tett, akkor e szabály alkotmányossági vizsgálatánál tekintettel kell lenni mindazokra a korlátokra, amelyeket az 53/1993. (X. 13.) AB határozat is figyelembe vett. A nemzetközi jog általánosan elismert szabályai ugyan a jogforrási hierarchiában nem állnak az Alkotmány szintjén; de a belső joggal való összhangjuk biztosításának alkotmányi parancsát úgy kell teljesíteni, hogy az Alkotmányt kell a nemzetközi jog e sajátos szabályaira figyelemmel értelmezni (ABH 1993, 334.).
A nemzetközi szerződések vizsgálata ugyanis - miután azok a belső jog részévé válnak - minden tekintetben az alkotmánybírósági normakontroll logikájába illeszkedik. Ezért azokban az országokban is, ahol nincs kifejezett rendelkezés róla - a normakontroll elvonhatatlan teljessége folytán - az alkotmánybíróságok az alkotmányossági vizsgálatot ezek tekintetében a belső jogszabályok alkotmányossági ellenőrzésével azonos módon gyakorolják.
Az Abtv. 1. § b) pontja szerinti utólagos alkotmányossági vizsgálat tárgya lehet a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály és az alkotmányossági vizsgálat a szerződést kihirdető jogszabály részévé vált nemzetközi szerződés alkotmányellenességének a vizsgálatára is kiterjedhet. Ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződést vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek találja, a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet megállapító határozata azonban a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalására kihatással nem lehet. Az Alkotmánybíróság határozata folytán a jogalkotónak meg kell teremtenie a vállalt nemzetközi jogi kötelezettség és a belső jog összhangját; vagy úgy, hogy a Magyar Köztársaságnak a nemzetközi szerződés Alkotmánnyal ellentétes részét fel kell mondania, illetőleg el kell érnie annak módosítását, vagy - szükség esetén - az Alkotmányt kell módosítani. Ennek megtörténtéig az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontja tárgyában a határozathozatalt ésszerű határidőre felfüggesztheti.

30/1998. (VI. 25.) AB határozat
határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 1994. évi I. törvény (a továbbiakban: EM) 2. §-ában foglalt 62. Cikk (1)-(2) bekezdésének végrehajtásában alkotmányos követelmény, hogy a magyar jogalkalmazó hatóságok közvetlenül nem alkalmazhatják a 62. Cikk (2) bekezdésében hivatkozott alkalmazási kritériumokat.
2. Az Alkotmánybíróság megállapítja: A magyar-EK Társulási Tanácsnak a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontja és (2) bekezdése, valamint az e Megállapodás 2. számú, az ESZAK-termékekről szóló Jegyzőkönyve 8. Cikke (1) bekezdésének (i), (ii) pontja és (2) bekezdése végrehajtási szabályainak elfogadása tárgyában hozott 2/96. határozata kihirdetéséről szóló 230/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet melléklete 1. Cikkének első és második bekezdése, továbbá 6. Cikke alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság a korábbiakban arról is döntött, hogy alkotmányossági útra - és az Alkotmánybíróság hatáskörébe - tartozik a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály megalkotásához vezető eljárás vizsgálata, ideértve a nemzetközi kötelezettségvállalás hatásköri, felhatalmazottsági és eljárási kérdéseinek a vizsgálatát is. A vizsgálat eredménye pedig alapot adhat a kihirdető törvény alkotmányellenességének megállapítására [4/1997. (I. 22.) AB határozat, ABH 1997. 42., valamint hasonló értelemben az EK Bíróságának ítélete: C-327/91 sz. ügy, (1994) ECR I-3641, 3678].
Mivel az EM 62. Cikk (2) bekezdése és a Vsz. együttesének következtében a magyar jogalkalmazó hatóságoknak meghatározott ügyek elbírálásában - a belső anyagi jogi szabályok mellett - figyelembe kell vennie a közösségi jog bizonyos tartalmi-értelmezési kritériumait, és mivel ezek a kritériumok a Közösség intézményeinek jogalkotásában és joggyakorlatában képződő jogi normák, a magyar állami közhatalom végső forrására nem vezethetők vissza. A Közösség ugyanis egy önálló és a Magyar Köztársaságtól elkülönülő közhatalmi rendszer, saját autonóm jogrenddel és nemzetközi jogi jogalanyisággal.
Egy nemzetközi szerződés megkötésével, illetőleg kihirdetésével az Országgyűlés nem tehet burkolt alkotmánymódosítást. Az Alkotmány rendelkezései abban a vonatkozásban is korlátozzák a közhatalom gyakorlásában eljáró szerveket, hogy nem adható felhatalmazás kormányközi nemzetközi megállapodás vagy államközi szerződés megkötésére, illetőleg nem érvényesülhet a magyar jogban olyan nemzetközi kötelezettségvállalás, amelynek tartalma következtében az Alkotmány sérelme bekövetkezne.
2. Az Alkotmánybíróság 4/1997. (I. 22.) AB határozata értelmében, ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződés valamely rendelkezését alkotmányellenesnek találja, a kihirdető hazai jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg. Az alkotmányellenességet megállapító határozatnak a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalására nincs hatása. A jogalkotónak meg kell teremtenie a vállalt nemzetközi kötelezettség és a belső jog összhangját, ennek megtörténtéig az Alkotmánybíróság a megsemmisítés időpontja tárgyában a határozathozatalt ésszerű határidőre felfüggeszti (ABH 1997. 41.).
Az Alkotmánybíróság 53/1993. (X. 13.) AB határozata (ABH 1993. 327.) szerint az Alkotmány 7. § (1) bekezdésének második fordulata - a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjának biztosítása - minden vállalt nemzetközi kötelezettségre vonatkozik, így a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaira és a nemzetközi szerződések tartalmára is. A vállalt nemzetközi kötelezettségek összhangját az egész belső joggal biztosítani kell, így mindenekelőtt az Alkotmány rendelkezéseivel is. Ennek megítélése során az Alkotmány 7. § érvényesüléséhez szükségszerűen be kell vonni a vizsgálatba azt, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás összhangban van-e az Alkotmánnyal.

Bennem az eredeti kérdéssel kapcsolatban az fogalmazódott meg hogy ha egy irányelv miatt kerül alkotmányellenes rendelkezés egy törvénybe akkor azt az ab minden további nélkül vizsgálhatja sőt meg is semmisítheti és az országgyűlésnek kell feloldania az EU-s kötelezettség és az Alkotmány közötti ellentétet pl. úgy hogy módosítja az Alkotmányt vagy az EU-ban eléri hogy módosítsák/ vonják vissza az irányelvet

Rite nekem ezekből nem az következik, amit Te mondasz. Az AB határozatok nem azt mondják, hogy az Alkotmány a nemzetközi szerződések felett áll, hanem, hogy abban az esetben, ha a belső jog nincs harmonizálva a nemzetközi szerződéssel, akkor ezt meg kell tenni. Az Alkotmánybíróság "negatív" jogalkotó tevékenységéből következik, hogy egy belső jogszabály (mégha nemzetközi szerződést hirdet ki) ellentétes az alkotmánnyal, vagy más törvénnyel, akkor megsemmisítse azt, és felhívja a jogalkotó szervet, hogy a szükséges jogszabályi módosításokat tegye meg.

4/1997 AB határozat
"Ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződést vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek találja, a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg."

Ez nem azt jelenti hogy a hierarchiában magasabb az alkotmány mint egy nemzetközi szerződés?
Hisz ha a nemzetközi szerződés ellentétes az alkotmánnyal /mint magasabb rendű jogszabállyal/ akkor megállapítják az alk sértést és meg is semmítsíthetik
de mint látod a határozathozatalt el is halszthatják hogy másképp orvslja a jogalkotó a problámát plo. mondja fel a szerződést stb vagy módisítsa
30/1998 AB határozat
Egy nemzetközi szerződés megkötésével, illetőleg kihirdetésével az Országgyűlés nem tehet burkolt alkotmánymódosítást. Az Alkotmány rendelkezései abban a vonatkozásban is korlátozzák a közhatalom gyakorlásában eljáró szerveket, hogy nem adható felhatalmazás kormányközi nemzetközi megállapodás vagy államközi szerződés megkötésére, illetőleg nem érvényesülhet a magyar jogban olyan nemzetközi kötelezettségvállalás, amelynek tartalma következtében az Alkotmány sérelme bekövetkezne.

ha nem vizsgálhatnő az AB ezen törvényeket csak azért mert nemzetközi szerződés az a zsidó törvényekhez hasonló jogszabályokvezetn

Pont benne van a kulcsszó: a nemzeközi szerződést KIHIRDETÕ JOGSZABÁLY. Nem a nemzetközi szerződést magát, hanem a kihirdető jogszabályt, ami törvény, a törvény viszont a belső jogrendszer része.

akkor egyre gondolunk nem véletlen hogy kihírdetik a nemzetközi szerződéseket mert az pusztán az államot kötelezi míg a kihírdető törvény engem is mint egyszerű állampolgárt
ez a kulcs
azaz szanálható az irányelv folytán eszközölt tv

jól gondolom?

Kiújult viták a közösségi jog és a belső jog viszonyáról
2007. február 22.

Franciaországban az utóbbi időben heves közéleti vitákat generált egy bírósági döntés, amely megerősítette a közösségi jog szupremáciáját az ország jogrendjével szemben.

Az Európai Alkotmány tervezetét 2005-ben népszavazáson visszautasító országban annak kapcsán került a közbeszéd fókuszába a közösségi jog elsőbbsége, hogy az Államtanács (Conseil d'Etat) döntést hozott egy, az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszert (Emission Trading Scheme, ETS) érintő ügyben.

A francia Arcelor acélvállalat ugyanis az ország alkotmánya által lefektetett egyenlő bánásmód elvére hivatkozással támadta meg az ETS-t, mert az az acélgyártókat széndioxid-kibocsátásuk után fizetésre kötelezi, más, hasonlóan szennyező iparágak képviselőit (például a műanyaggyártókat) viszont nem.

Az Államtanács döntésében végül ahelyett, hogy a francia alkotmány fényében vizsgálta volna az Arcelor panaszát, inkább a közösségi bíróság elé utalta az ügyet. Fontos kiemelni, hogy az Államtanács most először utalt valamilyen ügyet az Európai Bíróság elé, korábban a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmányos Tanács (a francia jogrend másik két csúcsa) már jártak el így.

A Le Monde nevő vezető francia napilap például nem habozott a francia szuverenitás „Waterloojaként” feltüntetni az Államtanács döntését, Patrick Louis európai parlamenti képviselő pedig a „demokrácia tagadásaként” értelmezte azt. A másik oldal képviselői persze a már kialakult európajogi gyakorlat megerősítését látják az ítéletben.

Visszafogott elemzők szerint ugyanakkor az Arcelor ügyet nem szabad precedens értékűnek tekintetni, mert az egyenlő bánásmód elvét nem csak a francia alkotmány, hanem az Európai Unió joga is védi és ez szolgáltat alapot az ügy továbbutalásához. Az Államtanács döntése ugyanakkor azt is hangsúlyozza (és ezt sokan nem veszik figyelembe) hogy azokban az esetekben, ahol a közösségi jog nem biztosít valamely, a francia alkotmány által megadott védelmet, a francia bíróságnak jogában áll elvégezni az alkotmányossági tesztet.

A helyi alkotmány és az európai jog viszonya természetesen nem csak Franciaországban kérdéses. A német alkotmánybíróság például már felkészült ara, hogy az EU Alkotmányának új tervezetét és a német alkotmány szövegével összevetve megállapítsa a kettő kompatibilitását.

forrás: JogiForum.hu

Tisztelt OLVASÓ!

Az Európai Bíróság 106/77 Simmenthal-ügyben azt mondta ki, hogy a közösségi jog akár az olasz alkotmánynál is erősebb.

Egy olyan bírósági ügyem van, amelynek az első fokú tárgyalásán a bíró lényegében azt mondta ki, hogy egy közösségi jog alkalmazása meg kontra polgári perrendtartásról szóló törvény összevetése során a polgári perrendtartásról szóló törvény az erősebb.

Tehát:
Mi van akkor, ha a másodfokú tárgyaláson a bíróság újra meg fogja akadályozni az ügyemben az aktuális közösségi jog alkalmazását?