Fórum adózás, illeték és pénzügyek régebbi elöl     új hozzászólás


érdekeltségi hozzájárulás előző tulaj után

drbjozsef #   2020.12.16. 12:24

vorbeste,

Miért, mi kellett volna lennie az elsőnek? Előbb felhívnak, és megkérdezik hogy vagy, milyen sütit szeretsz, iszol-e elég vizet, átmennél-e hozzájuk egy teára?

Tartozol (az ingatlantulajdonos), tehát felszólítottak.
Ha az ő hibájukból nem kaptad meg az első levelet, és ezért adták át az önkormányzatnak, akkor ezen plusz díj elengedését kérheted. Lásd az ő szempontjukat is : az ingatlantulajdonos tartozik, az, hogy a tulajdonos váltásnál a felek hogyan szabályozták egymás között ezt a kérdést, nem tartozik rájuk.

Nem okirathamisítás. Az más. Egyszerűen szerződési feltétel, amit megszegett, ezért polgári úton követelheted tőle, ha károd keletkezik - itt a tehermentes vállalás miatt ez neked "kár". Természetesen az 5000 Ftos díjat is.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

vorbeste # e-mail 2020.12.16. 12:15

de lehet az első kapcsolatfelvétel fizetési felszólítás és végrehajtás? nem kérhetem ugyanazokat a kondíciókat, amelyeket a jogelőd kapott?

nem magánokirathamisítás, ha valaki kijelenti az adásvételiben, hogy per és tehermentes, ezzel szemben 230.000 ft behajtás alatt levő köztartozása van?

drbjozsef #   2020.12.16. 05:36

Én hajlanék rá, hogy a vevő, mint a visszterhes átruházás alapján új tulajdonos itt is jogutódja az eladónak, vagyis követelhető tőle a hozzájárulás megfizetése, ugyanakkor a vevő a szerződésük alapján ("per-, teher-, és illetékmentes") azt követelheti az eladótól, végső esetben polgári perben.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

vorbeste # e-mail 2020.12.15. 22:09

nagyon köszönöm a kimerítő választ, igazán pozitív érzéseket keltett bennem.
segíteni tudnál ennek a törvényi hátteréről is? így tudnék eljárni a polgármesteri hivatalnál, ugyanis ők most a behajtó fél.

alfateam # e-mail 2020.12.15. 20:09

A kérdés: Követelhető-e az eredeti érdekelttől – az érdekeltség megváltozása esetén – az általa be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás?

Mi van akkor, ha az érdekeltség megváltozásakor nem a fent leírtak szerint jár el az érdekelt, vagyis az ingatlan tulajdonosa nem jelenti be az ingatlan értékesítését, ezzel megszűnik a tagsági jogviszonya, és értelemszerűen az új tulajdonost (tagot) sem jelenti be, a vele szemben előírt érdekeltségi hozzájárulást sem fizette meg a társulatnak, és azt az új vevő sem vállalta át szerződésben.

Válasz 1.0.: Igen
A gyakorlat – ismereteink szerint – az, hogy ilyenkor automatikusan előírja a társulat az új tulajdonossal szemben a régi tulajdonossal szemben fennálló érdekeltségi hozzájárulás megfizetését. A fentiekben részletezett szabályok nem vitatottan hézagosak, de azokból mégis kikövetkeztethető a jogszerűen követendő eljárást. Abban az esetben, ha az előírások közül valamelyik hiányzik, álláspontunk szerint nincs mód arra, hogy a fentiekben ismertetett szabályok bármelyikének hiánya esetén érvényesítsék az új tulajdonossal szemben a régi tulajdonost terhelő követelés behajtását.
Amennyiben kötöttek polgári jogi megállapodást a fennmaradó érdekeltségi hozzájárulás átvállalására, és ezt bejelentették a társulatnak, az új tulajdonos (tag) felel annak megfizetéséért. Ha bármilyen más jogcímen vállalja át harmadik személy az eredeti kötelezettel szemben fennálló érdekeltségi hozzájárulás megfizetését – ha ezt a szerződést a társulat tudomására hozzák -, vele szemben lehet a végrehajtási eljárást lefolytatni.
Abban az esetben, ha a víziközműtársulat megszűnésekor még a tag(ok) nem fizették meg teljes egészében az érdekeltségi hozzájárulást, a megszűnést követően az „új tulajdonos” részére kell megfizetni, ennek elmaradása esetén pedig a behajtásról az illetékes jegyző gondoskodik.

Azon persze el lehet gondolkodni, hogy mit takar az a terminus technikus, hogy a jegyző „gondoskodik”. Az általános szabályokkal összevetve ez alatt az érthető, hogy saját maga kezdeményezi a kint lévőség adók módjára történő behajtását (160/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet 13. § (3) és 22. § (3)).

Válasz 2.0.: Nem
Abban az esetben azonban, ha nem fizette meg önként a volt tulajdonos (tag) a vele szemben még fennálló érdekeltségi hozzájárulását, és át sem vállalta azt tőle senki, az új tulajdonossal (taggal) szemben nem lehet érvényesíteni. Főként nincs jogalapja egy ilyen végrehajtási (behajtási) eljárásnak, hogy ha az új tulajdonossal (taggal) szemben nem is közölték a tartozás fennállását, és hogy vele szemben kívánják azt érvényesíteni.

vorbeste # e-mail 2020.12.15. 19:48

nagyon köszönöm. és ha ez nem történt meg?

alfateam # e-mail 2020.12.15. 18:27

A víziközműtársulat tagjának kötelessége az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizetni (160/1995. (XII. 26.) Kormányrendelet 12. § (2)-(4) bek.).
Amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, (például az ingatlant értékesíti), azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló okiratot, (pl. az adásvételi szerződést vagy a tulajdonjog változását igazoló tulajdoni lapot) illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét (székhelyét).

vorbeste # e-mail 2020.12.15. 16:13

2020-11.30-án fizetési felszólítást kaptam a Tápiómenti Települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulata megbízásából a Sülysápi Polgármesteri hivataltól, miszerint 22380ft érdekeltségi hozzájárulást és 5000 ft végrehajtási költséget fizessek be a fenti cég javára.
Ezelőtt semmilyen levelezésben nem voltam a társulattal, így nem tudtam se a társulati tagságomról, sem a fizetési kötelezettségemről. A társulat küldött egy fizetési felszólítást 2019.10.1-én a régi, budapesti címemre, ahol akkor már nyolc hónapja sem bejelentve, sem fellelhető nem voltam. Így a levélről nem is tudván, az visszaküldésre került nem kereste megjegyzéssel.
A házba 2019 februárjában jelentkeztem be. Az ingatlant 2018 augusztusában vettem. Az eladó kijelentette, hogy az ingatlan per és tehermentes, ami ezek szerint nem áll meg, az adásvétel pillanatában 223000 ft köztartozás terhelte.
A társaság nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, nem tájékoztat a jogelőd tulajdonos tagságának keltéről, a fizetési határidőről, a fizetés ütemezéséről, a részletek összegéről. Csak általában írják, hogy a jogelődöt szabályszerűen tájékoztatták a tagság jogalapjáról, esedékességéről, összegéről. Ezt viszont nem hajlandóak velem megosztani.
A kérdésem:
1; fennállhat-e igényem az előző tulajjal szemben a tartozás kifizetésére? A tartozás az ő idejében, vele szemben keletkezett, amit nem fizetett ki és erről az adásvételkor nem tájékoztatott. Ha igen, hogy tudom érvényesíteni?
2; hogy tudom elérni a társulatnál, hogy a tájékoztatási kötelezettségének eleget tegyen? Az adatok nélkülözhetetlenek egy per elkezdéséhez.
3, Kezdeményezhet-e a cég végrehajtást egy olyan esetben, ahol fogalmam sincs sem a fizetési határidőről, sem az összegről? Egyáltalán, azt sem tudván, hogy léteznek. Nem eljárási hiba ez?