Banki hitelek


kovacsz # 2010.12.14. 14:00

Az ügyfelek védelme

199. § (1) A pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek:

  1. teljes hiteldíj mutatója meghaladja a hatvanöt százalékot és
  2. összege nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.

200. § Semmis a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződés, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik.

200/A. § (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor

  1. a kölcsön folyósításakor a kölcsön,
  2. a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint
  3. a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék

forintban meghatározott összegének kiszámítása - ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot - a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

(2) Ha a pénzügyi intézmény meghatároz saját deviza-középárfolyamot, akkor az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsoroltak forintban meghatározott összegének kiszámítása a pénzügyi intézmény választása szerint

  1. a pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama vagy
  2. a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam

alapján történik.

(3) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben foglaltak alapján elvégzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.

(4) E § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni arra az esetre is, ha a törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó a fennálló teljes tartozását (vagy annak egy részét) elő-, illetve végtörleszti.

(5) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra az esetre, ha a törlesztőrészlet fizetésére devizában kerül sor.

hitel # 2010.12.22. 20:41

Tisztelt Fórumozók!
Feleségemet 2005 októbertől kezelték pszichiátriai betegséggel. A betegség részeként néhány hónapra a szüleihez költözött,akik 2 vásárlói kártyát váltattak ki vele. A kórházi kezelés után némileg kitisztult fejjel,de súlyos diagnózissal,depresszióval és enyhe amnéziával költözött vissza.
Az egyik kártyát azonnal kifizettem,bár a vásárlásokat azon is a szülők "követték "el. Aláirták helyette,mikor kórházban volt.
A most problémás kártya jellegét csak később tudtam meg.
Amikor jött számla,nem bontottam fel épp a bizalomhiány miatt,de a bankot felhivtam és tájékoztattam a helyzetről,akik megnyugtattak-nem adnak pszichiátriai kezeltnek hitelt! Feleségem nem merte visszakérni a kártyát.Most nem fizetik a hitelt a szülők,jön a felmondás.
Elérhetem-e hogy az fizessen aki használta a kártyát?
Van-e felelőssége az adott bevásárlóközpontnak,hogy a pénztárosok éveken át nem ellenőrizték hogy nem azonos az aláiró személye és a kártyatulajdonos?
Van-e felelőssége a banknak hogy nem ellenőrizte az aláirás hitelességét?(azt mondták nem kell nekik)
A vásárlást az anyja irta alá,a pénzt saját néven az apja fizette be.
Várom tanácsotokat!

HuNTeR # 2010.12.30. 11:16

Kedves Fórumozók!

Elnézést ha buta gondolat, de lenti szabállyal kapcsolatban kérdezném, hogy a középárfolyam alkalmazása csak mostantól él az aktuális havi törlesztőrészletekre nézve, vagy esetleg visszafelé is hathat (gondolok itt az eredeti tőketartozás folyósításkori átváltására)?

"200/A. § (1) Ha pénzügyi intézmény a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor
a kölcsön folyósításakor a kölcsön,
a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint
a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék
forintban meghatározott összegének kiszámítása – ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot – a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik."