A késedelmi kamat (neve is mutatja) a késedelembe eséstől, tehát az esedékességet követő naptól kezdve jár.
Eleth: Autót mint zálogtárgyat lehet biztosítékul adni. Tehát zálogszerződést kell kötni.
Megjegyzem, ha valóban a vállalkozásba akar befektetni akar az illető egy vállalkozásba, akkor ilyesfajta biztosítéknak nincs helye. Zálogjoggal biztosítva az nem befektetés, hanem kölcsön.
Kedves fórum olvasók!
A kérdésem a következő lenne, találtam 1 befeketőt, aki a leendő cégembe fordítaná a pénze 1 részét, a kikötés az volt ,hogy biztosítékot szeretne, én felajánlottam neki a lehetőséget, hogy a leendő társam a kocsiját feltenné mint biztosíték, (hozzáteszem az összeg kevesebb mint félmillió forint),az érdekelne, hogy milyen szerződést érdemes ilyenkor kötni, valamint miket kell belefoglalni, illetve csatolni hozzá?
Kicsit más.
2006. 07. 01.-én kölcsönszerződéssel átadásra került 500.000 Ft., azonban a szerződésbe nem lett kamat kikötve, csak a visszafizetés határideje ami 2007. 01. 01.-e volt, azonban semmiféle visszafizetés nem történt.
A kérdésem felszámíthattó-e a Ptk 301.§. (1) szerint kamat 2006. 07. 02.-től, vagy csak 2007. 01. 02-től.lehet kamatot számítani?
Dr. Attika,
lehet. hogy a magánszemélyek közötti kamat adómentes, de az szerintem nem lehet összefüggésben a mértékkel (akármekkorát kiköthetnek) hiszen jövedelem keletkezett. Nem lehet olyan jogalkotói ideológia, hogy ha "általában" alacsony a kamat, akkor minden kamat legyen adómentes...
Ha családtagok között történik kamatmentes kölcsön adása, azt muszáj írásba foglalni? Egyik honlapon azt olvastam, hogy lehet szóbeli megállapodás is.
Ezek szerint, ha egyik családtag átutal pénzt a másik családtagnak, akkor nem dönthető el, hogy ez ajándék, vagy kölcsön, igaz? Tehát ha kérdezi az apeh, hogy honnan van a pénz, akkor nem kell semmilyen papír, csak annyit mondok, hogy szóbeli megállapodás alapján kölcsönt kaptam egyik családtagomtól?
Ha családtagok között történik kamatmentes kölcsön adása, azt muszáj írásba foglalni? Egyik honlapon azt olvastam, hogy lehet szóbeli megállapodás is.
Ezek szerint, ha egyik családtag átutal pénzt a másik családtagnak, akkor nem dönthető el, hogy ez ajándék, vagy kölcsön, igaz? Tehát ha kérdezi az apeh, hogy honnan van a pénz, akkor nem kell semmilyen papír, csak annyit mondok, hogy szóbeli megállapodás alapján kölcsönt kaptam egyik családtagomtól?
Kedves "kovkoni"!
A Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint magánszemélyek között kötött kölcsönszerződés esetében kamat csak annak kikötése esetén jár. Ha kikötöttek kamatot és azt a kölcsönbe vevő megfizette az nem adóköteles jövedelem ugyanis az ilyen kamatok rendszerint az inflációt sem fedezik, tehát jövedelem nem keletkezik. A bankoknál más a helyzet, mert ők a kamatmarzsból élnek ( betéti és a kölcsönadási kamat különbözete). Az állam magánszemélyek esetében a kamat után nem kér adót.
Magánszemélyek egymásközti kölcsönzés esetén kiköthetnek akár kamatot is. (Esetleges nemfizetés esetén az esetleges uzsurakamat a bíróság előtt nem követelhető.)
"Mona"
laikus hozzászóló
+1 engem is érdekelne.
Számít-e, ha családtagok között történik a kölcsönszerződés? Illetve szabad-e 0% kamatra kölcsönadni?
Kedves Szakértők!
Azt szeretném megtudni, hogy magánszemélyek közötti kölcsön esetén a kölcsönszerződésben meghatározott kamatot az APEH felé hogyan kell elszámolni, illetve milyen adózási szabályok vonatkoznak rá, ill. hol találom az erre voatkozó szabályozásokat.
Köszönöm előre is!