osztályos egyezség

Hosszú. A lényeg, hogy előfordulhat, hogy az adósod eleve nem is volt jogosult arra, amit osztályos egyezséggel átengedett.

Kedves Kovács Béla Sándor!

Egészen pontosan mire célzott ezzel?

Beperelheted, de azért nem olyan egyszerű ügy ez. A bokorból kilógó piros fonal végén akár egy bazi nagy krokodil is lehet, úgy húzkodd.

TIsztel Fórumozók, Szakértők!

A következő témában szeretném a segítségüket, tanácsukat kérni:

X. Y. 2005-ben eltartási szerződést kötött a nagymamájával, melynek értelmében ha a nagymama elhalálozik, akkor az ő házának 1/2 részét megörökli X. Y. A ház másik felét pedig a nagymama másik lánya (vagyis nem X. Y. édesanyja örökli, szintén eltartási szerződés keretében.
A nagymama 2015-ben elhunyt. Idő közben X. Y.-nak nagy összegű, jogerős végrehajtásai keletkeztek. 2016-ban a szóban forgó ingatlan osztályos egyezség keretében (a tartalmát nem ismerem) kizárólag a nagymama lányára került.
Kérdésem a következő lenne: tehetek-e ellene valamit. Pontosabban megtámadhatom-e harmadik személyként, hiszen nyilvánvaló, hogy az osztályos egyezség azért jött létre, hogy X. Y. megmeneküljön az adósságai visszafizetésétől. (Nem titkoltan egyik hitelezője vagyok, nem kis összeggel.)

Köszönettel várom válaszukat!

Mert tudtommal, ha megörököljük, de már a közjegyzőnél átadjuk (mondhatni ajándékozzuk) neki a részünket, akkor elméletileg pár pillanatra, de a mi is örököltük a lakást és, akkor a bank rajtunk is követelhet, ha a hiteles nem fizet. Osztályos egyezség esetén viszont még elméletben sem lesz a mienk a lakás egy része, mert tudtommal az osztályos egyezség lényege, hogy közvetlenül ő örökli meg. Így lakáshoz sosem volt közünk és így a bankhoz sem.

Ha a testvéred vette fel azt a hitelt, akkor milyen jogcímen lennél azért felelős?

Tisztelt Szakértők!

Kérdésem a következő:

Hárman örököltünk a nagymamánktól 1 lakást és néhány százezer forint készpénzt. Anyánk,mint egy szem lánya, azért nem örökölt, mert nagymamánk kizárta az öröklésből végrendelettel. Tudjuk, hogy ezt megtámadhatja és így a fele jutna neki, de egyenlőre, úgy néz ki, hogy tiszteletben tartja a végrendeletet, szóval ezzel most nem foglalkoznánk.
Viszont a lakásra egyik testvérem jelzálog hitelt vett fel, ezért a közjegyzőnél OSZTÁLYOS EGYEZSÉGET kötöttünk, hogy a lakás 1/1-ben azon testvéremé,aki a hitelt felvette, a készpénzen viszont 3 an osztozunk egyenlő mértékben.
Azt szeretném megtudni, hogy a testvérem, akié a hitel és így most már a lakás is, valamiért nem fizeti a hitelt, akkor a bank követelhet-e rajtunk valamit is a későbbiekben?

Válaszukat köszönöm!

Hiába mondunk mi akármit, ha az egyik érdekelt nem akar megegyezni.
Szerintem te is érzed, hogy ez egyébként sem az az eset, amit bárki online, gratis megold neked. Már rég kellene, hogy legyen egy megbízott ügyvéded.

Tisztelt szakértők, fórumozók!

Abban kérem a segítségüket, hogy különösebb vita nélkül és tisztességes eszközökkel, valamint minél kevesebb költséggel lehessen a hagyatékot igazságos arányban elosztani a két testvéremmel.
Mindkét testvéremnek vannak gyermekei és unokái is.
Lénygében a családi ház és telek a problémás, mert édesapánk után anno 1/6-1/6-1/6-részt örököltünk testvéreimmel. Édesanyámnak maradt a ½ rész a nevén. Apánk halála után saját erőből én építettem a telken a régi ház helyére egy teljesen újat, amihez akkor minkét testvérem az építési engedélyben hozzájárult. Az építési engedély anyukám és az én nevemre szólt, de az anyagiakat én teremtettem meg hozzá és a ház tényleges építését én végeztem el. Ezt akkor senki nem vitatta és senki sem kifogásolta, hogy házat építsek az 1/6-részben örökölt telken.
Idén halt meg édesanyánk, most megyünk nemsokára a hagyatéki tárgyalásra.
Az egyik testvérem követeli az apai 1/6 és a mostani anyai 1/6 részét tőlem kp-ben, mert ő nem akar közösködni. Én emlékeztettem, hogy a házat én építettem saját erőmből szinte mindent a két kezemmel! Mire ö „de az anyánké volt a tulajdon”.
A másik testvéremmel semmi probléma, mert mindezt el is ismeri.

1. Kérdés, hogyan lehet elismertetni, hogy az általam épített ház nem része az örökségnek, vagy valamilyen módon az öröklési arányokat a tényeknek megfelelően megváltoztatni?
2. Másik testvérem lemondana a teljes örökrészéről az én javamra, ( Vagy az utódaira való tekintettel ezt nem is teheti meg?) hogy jogaimat jobban tudjam érvényesíteni, de megteheti e ezt egy egyezség keretében, hogy én kapjam meg rendes örökléssel, vagy ekkor ez a része is osztódik, és így már a problémás testvérem is kapna ebből fél részt? Nonszensz, mert akkor már a teljes örökség felét kapná! Akkor meg mit értem el?
3. Milyen megoldás maradt, ha a házat és telket nem akarom eladni és most kifizetni sincs módom, de továbbra is benne akarok lakni?

Köszönettel!

Nem, de a megtámadáshoz elég az, ha a másik fél a tévedést felismerhette. Ajándékozás esetén pedig még ez sem szükséges.

A hagyatéki leltárt - beleértve az értékeket is - nem az örökösök állítják össze.

A valós tényekről most a napokban szereztem tudomást, a hagyaték 2010. decemberében történt. A konkrét ügy, hogy az örökhagyónak voltak földterületei (Hektárok 30 AK/ He értékben), a hagyatéki tárgyaláson potom összeget vettek fel piaci árnak (85.000 Ft /5 Hektár) az örökösök (akik művelik is és ismerik is az árakat határozták ezt meg), Én ezek tudtában döntöttem úgy, hogy ajándékozom a részemet a nagynénémnek, mivel hogy a hagyatéki okiratban és szóban is arról kaptam tájékoztatást, hogy nincs értéke a földnek és én a távolság miatta, jófejségből a jelzett kis érték miatt döntöttem így. A turpisságra a napokba derült fény egy telefonbeszélgetés alkalmával ahol nagynéném elszolta magát. Kutatásom eredménye, hogy a piaci érték bizony több millió forint! Egyeztetek jelenleg a földhivatallal, hogy hivatalos piaci értéket kapjak, hozzáteszem ha tájékoztattak volna a valós értékről akkor nyilván másképpen dönötök.... Mit javasoltok?

Az ajándék visszakövetelése tekintetében mindegy, hogy megtévesztettek-e, annak más a feltételei. A tévedés, megtévesztés miatti megtámadás szempontjából valóban annak jelentősége van, hogy ki tájékoztatott tévesen, de - az egy éves megtámadási határidőre tekintettel - annak is, hogy mikor szereztél tudomást a valós tényekről.

Ki tájékoztatott hamisan?

Sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni abban, hogy 2010.decemberében történt egy hagyatéki tárgyalás amin én közjegyzői egyességben (átruháztam) az öröklés egy részét az akkor ismert (már most kiderült, hogy fiktivek voltak az érték adatok) értékeke, és hamis tájékoztatások alapján. Kérdésem, hogy élhetek e a PTK szerinti ajándék visszakövetelési joggal (megtévesztés címen), és mennyi ennek az elévülési ideje?

Előre is köszönöm!

Jogszerűen kihagyni nem lehet, és a gépkocsira öröklés esetén is a visszterhes mértékű illetéket kell megfizetni. Mivel a forgalmi engedélyben egyébként is az örökhagyó kellett, hogy tulajdonosként szerepeljen, így technikailag is nehéz lenne megoldani ezt az "adómegkerülést". Leginkább részletfizetés lehet kérni rá.

Lenne még egy kérdésem, van egy gépkocsi is ami az apa nevén volt. Ezt nem akarják besorolni a hagyatékba. Ha nem kerül be a közjegyzői végzésebe, akkor milyen jogcímen íratható át az új tulajdonosra, arra aki eddig is ténylegesen használta a kocsit.
Azért lenne jó megkerülni a hagyatékba besorolást, mert a gépkocsira az örökösödési illeték kétszer akkora mint a sima átírási, és fura lenne, hogy aki eddig is használta a kocsit, az most fizessen érte, hogy tovább használhassa.
Egyáltalán ki lehet hagyni a hagyatékból a gépkocsit?

Lenne még egy kérdésem, van egy gépkocsi is ami az apa nevén volt. Ezt nem akarják besorolni a hagyatékba. Ha nem kerül be a közjegyzői végzésebe, akkor milyen jogcímen íratható át az új tulajdonosra, arra aki eddig is ténylegesen használta a kocsit.
Azért lenne jó megkerülni a hagyatékba besorolást, mert a gépkocsira az örökösödési illeték kétszer akkora mint a sima átírási, és fura lenne, hogy aki eddig is használta a kocsit, az most fizessen érte, hogy tovább használhassa.
Egyáltalán ki lehet hagyni a hagyatékból a gépkocsit?

Lenne még egy kérdésem, van egy gépkocsi is ami az apa nevén volt. Ezt nem akarják besorolni a hagyatékba. Ha nem kerül be a közjegyzői végzésebe, akkor milyen jogcímen íratható át az új tulajdonosra, arra aki eddig is ténylegesen használta a kocsit.
Azért lenne jó megkerülni a hagyatékba besorolást, mert a gépkocsira az örökösödési illeték kétszer akkora mint a sima átírási, és fura lenne, hogy aki eddig is használta a kocsit, az most fizessen érte, hogy tovább használhassa.
Egyáltalán ki lehet hagyni a hagyatékból a gépkocsit?

Lenne még egy kérdésem, van egy gépkocsi is ami az apa nevén volt. Ezt nem akarják besorolni a hagyatékba. Ha nem kerül be a közjegyzői végzésebe, akkor milyen jogcímen íratható át az új tulajdonosra, arra aki eddig is ténylegesen használta a kocsit.
Azért lenne jó megkerülni a hagyatékba besorolást, mert a gépkocsira az örökösödési illeték kétszer akkora mint a sima átírási, és fura lenne, hogy aki eddig is használta a kocsit, az most fizessen érte, hogy tovább használhassa.
Egyáltalán ki lehet hagyni a hagyatékból a gépkocsit?

Köszönöm a segítséget.

Mivel ingyenes átruházás, elvileg megtámadhatják, de azért eléggé kétlem, hogy meg fogják, mert az ajándék visszakövetelésének komoly feltételei vannak. Ez tulajdonképpen ugyanis ajándékozás, hiszen örökölte volna x, de nem kell neki, ezért y örökli. Lemondás joghatásai, de ajándékozási folyamat.

Köszönöm a választ. Még egy kérdés, csak megerősítésként, a lemondók leszármazói később nem támadhatják meg ezt az egyezséget?

Kimaradt: a közjegyző pontosan fogja tudni, mit kell csinálnia.

Igen. Mondják azt a közjegyzőnek, hogy le akarnak mondani a 3. testvér javára. Ez tulajdonképpen a lemondás következményeivel müködő ingyenes átruházás (az átruházók nem fizetnek vagyonátruházási illetéket, nem is kerül a nevükre,, mig a testvér, akinek a javáral„lemondanak” öröklési illetéket fizet és örökösként jegyzik be.